Szolnok Megyei Néplap, 1966. november (17. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-27 / 280. szám
1966. november 27. SZOLNOK MEGTE1 NÉPLAP 3 Felhívás Szolnok megye dolgozóihoz A Szolnok megyei párt- bizottság, a megyei tanács, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa és a Kommunista Ifjúsági Szövetség megyei bizottsága szocialista munkaversenyt hirdet a harmadik ötéves terv időszaká- , ra. Felhívjuk a megye dolgozóit, minél nagyobb számban vegyenek részt a szocialista munkaversenyben. Vállalásaik teljesítésével, termelési aktivitásuk fokozásával ki-ki legtöbbet és legjobbat adva, alkotva járuljon hozzá az éves tervek maradéktalan teljesítéséhez, a harmadik ötéves terv célkitűzéseinek határidőre való megvalósításához. A versenyben résztvevő gazdasági egységeket 11 csoportba soroljuk. I. Minisztériumi ipari vállalatok, gyáregységek, üzemek, II. Tanácsi ipari vállalatok, III. Építőipari vállalatok, főépítésvezetőségek, kommunális vállalatok. IV. Közlekedési vállalatok, szolgálati főnökségek (MÁV), V. Állami kereskedelmi vállalatok, VI. Földművesszövetkezeti kereskedelem, VII. Kisipari termelőszövetkezetek (ktsz, ORKISZ, htsz), VIII. Állami gazdaságok és kísérleti intézet, IX. Állami gép- és gépjavító állomások, egyéb mezőgazdasági vállalatok, üzemek, X. Mezőgazdasági termelőszövetkezetek (I. kategória 4500 kh felett), XI. Mezőgazdasági termelőszövetkezetek II. kategória 4500 kh alatt). Az előző tervidőszakhoz hasonlóan a harmadik ötéves terv idejére vándorzászlókat, elismerő okleveleket alapítunk és adományozunk a 11 ágazatba csoportosított kollektívák közül azoknak, amelyek a következő főbb célkitűzések megvalósításában a legjobb eredményeket érik el: , 1. Vállalati nyereségelő- Irányzat teljesítése, figyelembe véve a termelőtevékenység bel- és külföldi igényeihez való igazodását, az export (exportképes termékek arányának) növelését, az import csökkentését, műanyag felhasználását. 2. A műszaki fejlesztési gyártmányfejlesztési tervek teljesítése, új termékek előállítása, korszerűsítése, újítások eredményességének fokozása, új technológiai eljárások alkalmazása, továbbfejlesztése. E feltételeket a mezőgazdaságban is érvényesíteni kell különös tekintettel az új agro- és zootechnika alkalr mazására. 3. Beruházások kivitelezési idejének csökkentése, a kivitelezés gazdasági hatékonyságának növelése, az építőiparban teljesített gépi munka arányának növelése, új építési módszerek, anyagok alkalmazásának kiszélesítése. 4. Szállítóeszközök hatásfokának, gépi rakodás arányának növelése, állásidő, javítási költség csökkentése. 5. Az áruforgalmi tervek teljesítése, az áruválaszték bővítése, a készletnormák forgási sebességének növelése. 6. Iparpolitikai célkitűzések teljesítése, a lakosság javító és szolgáltató tevékenység iránti igényeinek kielégítése. 7. Egységre jutó hozamok növelése, a növénytermelésben a zöldség, gyümölcs- termelésben és az állattenyésztésben. Termelési biztonság fokozása, állattenyésztési munkafolyamatok gépesítése. 8. Mezőgazdasági üzemek részére végzett gyártó-javító és szolgáltató tevékenység körének kiszélesítése, a főjavítások átfutási idejének csökkentése, garanciális idő növelése. 9. A verseny előkészítő és szervező munka tartalmi színvonalának fejlesztése. hatékonyságának növelése, a szocialista (munka műhelye, gyára, vállalata) brigád mozgalom erősítése, szélesítése, a vállalások megtételénél, értékelésénél, a mozgalom hármas jelszavának a legteljesebb érvényesítése, a brigádnaplók rendbentartása, műszakiak résztvétele a szocialista brigádmozgalomban, a benyújtott, bevezetett újítások számának a növelése. 10. Munka- és egészség- védelem fejlesztésére rendelkezésre álló eszközök tervszerű felhasználása, a balesetek és a kiesett munkanapok számának a csökkentése. 11. A vándorzászlók és oklevelek elnyerésénél a célkitűzések teljesítése mellett kizáró tényező a nyereségterv nem teljesítése, a halálos baleset, vagy üzemi baleset gyakoriságának, súlyos társadalmi tulajdon elleni vétségek előfordulása, a tervezettnél (indokolatlanul) magasabb túlóra felhasználása, kooperációs kötelezettség elhanyagolása, az újítások ügyintézésének határidőn túlra való elhúzódása. A kizárási okok a gyáregységeket, telepeket, lera- katokat abban az esetben érintik, ha területükön fordulnak elő, nem vonatkozik rájuk, ha nagyvállalati szinten jelentkeznek s vállalati központjuk megyén kívül van.) A versenyszervező munka irányítását, értékelését az SZMT elnöksége, a KISZ megyei bizottsága és a megyei tanács végrehajtó bizottsága együttesen végzi. A versenyt segítő munka koordinálására megyei versenybizottság alakult. A verseny értékelésére együttes üléseken — a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan — évenként egyszer, a gazdasági év lezárása után kerül sor. A zászlókat első alkalommal — a kongresszusi munkaversenyben les jobb eredményt elérő kollektíváknak — 1967. május 1-én vándorzászlóként adományozzuk. A zászlókat véglegesen az egész tervidőszak alatt kiemelkedő eredményt elérő kollektívák kapják meg 1971. május 1-én. Az MS^MP Szolnok megvet bizottsága A Szaksz rvezetek Megyei Tanácsa Szolnok megye Tanácsa A KTSV Szolnok megyei bizottsága Dlagif kongresszusi munkasiker a törökszentmiklósi járásban R szocialista munkaverseny tapasztalatcseréje Kunhegyesen A törökszentmiklósi járás szocialista munkaversenyben résztvevőinek nyolcvan képviselőjét Kunhegyesre invitálta a Hazafias Népfront községi, járási, valamint a párt községi és járási bizottsága. Itt megjelent Oláh Jáfios országgyűlési képviselő, a Hazafias Népfront Szolnok megyei titkára, valamint Bakos Mihály, a járási tanács elnökhelyettese is. A többségében mezőgazdasági termelőszövetkezetekből érkező szocialista brigádvezetők ankétját Rácz Ferenc, községi tanácselnök nyitotta meg, s adta meg a szót Barabás János községi párt- titkárnak. Ö mondotta el, hogy Kunhegyesen már negyvenkilenc brigád vetélkedik a szocialista cím elnyeréséért, közülük huszonnyolc brigád ebben az évben csatlakozott a mozgalomhoz. Külön szólt arról, hogy a községben a vízgépészeti vállalat munkásai indították el a mozgalmat. Mostanra a gépállomás és a földművesszövetkezet dolgozói mellett már a termelőszövetkezetek a hivatalok dolgozói is nagy létszámban részt vesznek az új típusú munkaversenyben. Mint Barabás János mondotta, a szocialista brigádok a pártkongresszus tiszteletére majdnem másfélmillió forinttal termeltek többet idáig terven felül. A gazdasági sikereken kívül más módon is egészséges pezsgés jellemezte a szocialista brigádmozgalmat ebben az évben Kunhegyesen, ök szervezték meg a vietnami nép megsegítésére a társadalmi műszakokat. A faluból százharminc- ötén tanulnak, a szocialista brigád tagjai közül politikai oktatási formákon nyolcvannyolcan szakmai tudásukat gyarapítják, tizennyolcán az általános iskola, tizenhatan pedig a középiskolai bizonyítvány megszerzésén fáradoznak. A községi párttitkár külön szólt az ifjúsági és a női versenyző brigádok, munkacsapatok megtisztelő teljesítményeiről. Közöttük említette meg a Vörös Csillag Termelőszövetkezet női szocialista brigádját, a földművesszövetkezet Tye- reskova ifjúsági szocialista brigádját és másokat. Barabás János után Szabó Sándor, a gépállomás. Köti Sándor, a kunhegyes! Vörös Csillag Tsz, Cseh György, a fegyverneki Kossuth Tsz versenyeredményeit ismertette. Petren Mátyás, a törökszentmiklósi járási pártbizottság munkatársa a brigádnapló vezetéséről szólt. Végül Molnár József, a Hazafias Népfront járási titkárának javaslatára a szocialista munkaverseny képviselőinek tanácskozása táviratot küldött a IX. pártkongresszus- nak. amelyben jelentette: nagy munkasiker született a járásban, teljesítették kongresszusi vállalásaikat, a jövőben is a párt politikájához igazodva kíván dolgozni a járás népe. B. L. A Budapesti Vízgépészeti Vállalat I. sz. gyárrészlegében Kunhegyesen ebben az évben negyven szivattyú gyártásával foglalkoztak. Harminc elkészül az év végéig, tíz darab munkálatai áthúzódnak a jövő évre. Kó”ünkön a CsK—800/B típusú szivattyús gépcsoportot festi juhász József — NZs — Kompromisszum ajánlat az igazgatónak Nem „rablás66, precis munka kell „A forgácsoló üzemben dolgozó 21 brigád vezetője a brigádtagok nevében, és a brigádon kívüli dolgozók is vállalják, hogy a jelenlegi munkanormák és bérforma mellett üzemátlagban 100 százalékot fognak teliesíteni. Alacsonyabb műhelyátlag esetén a nem teljesítő brigádok, valamint a brigádon kívüli dolgozók órabérét a műhelybizottsággal egyetértésben 50 fillérrel csökkentse mindEz év elejéig a forgácsolók mindig egyenes darabbérben dolgoztak. Ez a bérforma ösztönöz leginkább a mennyiségi munkára. De az élet diktálta új követelmények. elsősorban a minőségi igények kielégítésére a korábban még megfelelő százalékhajhászó bérformát is a minőségi munkát elősegítővei kellett felváltani. Igv született meg január elsején — addig, amíg négyhónapos átlagban a 100 százalékot al nem érik.” Ez egy részlet abból a levélből, amelyet a jászberényi Aprítógépgyár forgácsoló üzemének dolgozói írtak a vállalat igazgatójának azért, hogy a jelenleg érvényben lévő bérezési formát ne változtassa meg. Az igazgatónak ajánlott kompromisszum egyben az üzemrészben uralkodó munkamorál örvendetes változását is jelenti. hosszú viták és gondos mérlegelés után — a mozgó bérforma. Az új bérezési rendszer a 60 százalékos személyi órabér és a 40 százalékos teljesítménybér összekapcsolásából származik. — Óriási előnye, hogy a régi, jó szakmunkások anyagi megbecsülése a gyár iránti hűsége a szemé'vi órabérben kifejezésre juthat. ban nekik kedvező. Kedvezőbb, mint az egyenes darabbér, mert visszaállítása esetén a jelenlegihez viszonyítva körülbelül 150 forinttal csökkenne a keresetük. Különösen a régi, jó dolgozókat sújtaná a darabbér, s azok közül is főleg azokat, akik eddig is lelkiismeretesen, száz százalékra elvégezték a munkájukat. S ők vannak többségben. Sajnos azonban vannak olyan brigádok is, amelyekben régi. rutinos szakmunkások vannak 12 és 11 forintos személyi órabérrel, és egy év alatt teljesen el felehettek dol- eozni. 1965-ben, amíg nem brigádban voltak, soha sem volt alacsonvabb a teljesít- ményszá7alékuk 110—125- nél, s most a 93 százalékot is alig-alig érik el. Furcsa dolog ez. Panaszkodnak Azt mondták, mi lesz akkor ha a telenleg még brigádon kívüliekből is „beerőltetnek” egyet vagy kettőt a brigádtnkba? ök dolgozzanak többet, hogv a hrigádátlag mee1 e- gven? Ilyet kívánnak tőlük? Passzív művezetés Igen. A magas órabérért. Egy. két gyengébb dolgozót minden brigád elbír a forgácsolóban. Na evon jó példa erre az egyik fiatalokból ' álló brieád. önként két újdonsült szakmunkást vettek mc"”k bözé tanítják, nevelik és „felhúzzák” alacsony teljesítményűket a maguké mellé. Ha csak azok a brigádok teljesítik a kötelességüket a jövőben akik eddig elhanyagolták és az ewéniieg doigoTúkat felveszi a 21 brigád, egvcsanásra megváltozik a helyzet a fon- gá esőiében. Az esyter-oúívosok kezdeményezését — eltekintve egyesek helvfelen szemléletétől — örvendetes váltó7«5q nplr fpV?r>+Vtg^. jíik. Npm mp^+íínk el a7or»hnri S7Ó n£11rfíl a terrpoTÄcf Vn7i?f>t1pn IfíSn vft(5 ppccitív ma?a- tprt*«!?* fppiipft amelv nflCrvViAfl plrtcofrT+pffp 37^ ferv flipVnlt a forp’á- pcnlf^Vnn a VnlT"rot tiocrv ?| ej^pirirnol l^tVlotÓ 7 A pnnlro + TV PTT1 V£n VC^Orí* tették a hr’»***?■>*?»>*, Bognár Jánm Csökkent a selejt, de ... A mozgó bérrendszer bevezetésével egyldőben a forgácsolóban brigádok alakultak. Jelenleg 21 brigád és körülbelül 20 egyénileg dolgozó van az üzemrész^-" ben. A vál'alatvezetés határozott kérése volt: a forgácsoló üzem 100 százaléknál nagyobb teljesítményt a seleit emelkedése árán soha ne próbáljon elérni. Rrigádmunkában — még akkor is. ha a tagok között gyengébb kénességűek is vannak, s 1965-höz viszonyítva néhánv százalékkal szorosabbak a normák — teliesíthető a száz százalék. A bérnolitikai Intézkedések során a forgácsoló éves bérkeretét 120 eze- forinttal növelték. Az év közepén azt tapasztalták az Anrítóeép- gvár vezetői-- hogv az új bérezéshez fűzött logos re- poáovelk esek részben váltak be. Javult a munkadarabok minősége és jelentésen csökkent ugvan a céléit de az üzemrész teliesítménv átlaga mlndösz- sze 93 5 százalékos volt. yvoleerer óra lemaradás Júliusban felelősségre vonták az üzem vezetőit és dolgozóit az alacsony teljesítményszázalékok miatt. Augusztusban 97,2 százalékra emelkedett az üzemrész teljesítménye, de szeptemberben újra csökkenő tendenciát. 96.9. majd 95.7-et mutatott A három hőnanra megszabott türelmi idő, melyet júliusban szabtak meg a vállalat vezetői. lejárt. November elejéig a forgácsoló üzem körülbelül nvolcezer normaórával adós. Ezek után nem következhetett más, mint bogy a régi bérezés visszaállítását helvezték kilátásba. Röviddel ezután megkapta Keresztes János a forgácsoló üzem dolgozóinak levelét Felmerül a kérdés, hogy miért? Miért kötelezik magukat a dolgozók — még keresetük csökkenése árán Is — a mozgó bérezéshez? Még nem egységes a szemlélet Mindenesetre a vállalat vezetőinek nagyon jólesett, hogy a forgácsoló munkásai végre megértették hogv • mozgó bérforma elsősönMegszűnt a „rablás66
