Szolnok Megyei Néplap, 1966. november (17. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-25 / 278. szám

1966. november 25.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

3

r r

3ASZKUNSAGI MENU EURÓPA ASZTALÁN

Jó hírneve van a megye termékeinek külföldön 11 Pálca a jólnevelt mén ■ Jó dolga van a halgépésznek

— Hol van a Feri? Vizsgázik? — Egy jólöltözött idegen úr az ürgeháti marhahizlaló telepen. Stroch- mayer Ferencet, a Héki Állami Gazdaság telepvezetőjét keresi Max Gruber nyugatnémet állampolgár. Ismerik már egymást, ügyfelek vagy tizenöt éve, amióta Gruber a stuttgarti

Haug cég megbízásából járja a megyét. Németországban és olasz honban is nagy sikere van a megyében hizlalt marháknak. Különösen a Héki és a Középtiszai Állami Gazdaságé kedveltek. Pedig a külföldi vevők kényes igényeinek nem egyszerű eleget tenni.

Szentre szép és bika teqyen

A svájciak például húsos árut kérnek. Még azt is megnézik a kiválogatáskor, milyen a vágóba menő állat szarvállása, far- formája. Náluk a bika nem, csak a hízott tinó és üsző jöhet számításba. Az olaszok viszont éppen a faggyas bikát kedvelik.

A megye állami gazdaságaiból átlagosan 3000 sőrét adnak el évente. A vásárlók igen elégedettek. Erre az is jellemző, hogy Beghetto Angelo is másfél évtizede vevője megyénk hizlaldáinak. Ismeri már a gondozókat, az épületeket. Az feltűnik, ha új gépet állítanak be legutóbbi ittjárta óta. Domokos Pálnak, a Szolnok megyei állami gazdaságok ..eladójának” igen sűrűn beszámol róla, milyen elégedett. Paradox módon, de a mezőgazdaság szocialista átszervezésének örülnek nyugati üzletfeleink. Tudniillik így egy helyen, nagy tételben egyöntetű állományt vásárolhatnak. Ök értékelik csak igazán, mit jelent egy európai méretű hízómarhatelep, mint Kenderes közelében a hosszúháti major.

Ezért is egyre bővül a vevőkör. Üjabban a már említett, s a görög marhakereskedőkön kívül feltűnnek Szolnok megyében a franciák is. A magyar hízómarha — különösen az alföldi — egyre jobb versenytársa az osztrák, a dán, a holland hizlalóknak. A Szolnok megyei állami gazdaságokban nagyon pontosan értesülnek arról, mikor kezdődik meg Nyugaton a turistaszezon. Ekkor jelenik meg az első kereskedő. hogy utána még húsz-huszonöt alkalommal is jöjjön külföldi vevő évente.

A „fiszfa" disznó kelendő

Világpiaci áru a Szolnok megyei sertés is. Ausztriába. Olaszországba, a két Németországba, Csehszlovákiába hat-nyolcezret exportálnak évente a jászsági, tiszasülyi, szolnoki, héki hizlaldákból. S nem akármilyet. Külföldön tudvalévőén kevés zsírt fogyasztanak, s az első követelmény a húsosság: a fiatalkorú, nagy sonkájú, mázsán aluli hízó, s csak a tiszta fehér fajta. A színeset, a magyar mangalicát meg ném veszik. A sertésért ritkán jönnek személyesen. a bárányért mindig.

Pedig a bárány egyre

nagyobb cikk. öt esztendővel ezelőtt jelentkezett az első görög kereskedő- s vásárolt pár darabot a Középtiszai Állami Gazdaságban. Az idén már legalább 55 ezer bárányt ad külpiacra Szolnok megye. Az állami gazdaságok nem is győzik egyedül, s egyre több termelőszövetkezet bekapcsolódik, elsősorban azok, ahová az állami gazdaságból kerültek át szakemberek. Kialakultak a „bárányos” üzemek. Közöttük a Középtiszai, a Héki Állami Gazdaság, á szolnoki, a tiszaföldvári Lenin, a kő telki Ady, a nagykörűi Haladás Tsz.

Az olasz Pipo Bondi és fia, Adriano ugyancsak gyakori vendége megyénknek. ök a hírneves lóvevők. A lóvásárlás külön művészet. A csikót megfigyelés alatt tartják, futtatják elől, hátul, ugratják, átnézik a származáslapját, s csak ezután kezdődik az alku. Igaz. nem kis pénzről van szó. Százhatvanezer forintért is adtak már el sportlovat Szenttamáson. De megéri. Hiszen az 1964- ben olimpiai bajnokságot nyert nyugatnémet lovascsapat Pálca nevű paripája is itt a megyében, Tisza- szentimrén nevelkedett. Bene Weis dán cirkusztulajdonos ugyancsak nálunk szerzi be lovait.

Az Alföld talán legnagyobb halastava Kunhegyes mellett. Bánhalmán működik. A Középtiszai Állami Gazdaság innen nagymeny- nyiségű pikkelytelen tükörpontyot és compót ad el Nyugat-Európába. A halra is kényes a külföldi piac. Kikötés, hogy rövid, magashátú halakat küldhetnek csak. A szállítás speciális vasúti kocsikon történik oxigénberendezéssel. Kellemes foglalkozás a „halgépészé”, hiszen ő mindenhová elkíséri a szállítmányt.

De hasznos ez az egész országnak. Külföldi valutát, devizát jelent. A Szolnok megyei állami gazdaságok példásan megteszik a magukét. Jó hírnevet szereztek Európa piacain megyénknek.

Borzák Lajos

ESTE, AZ IRODÁBAN

Esik az eső. A szövetkezeti irodában emberek várakoznak. Csizmájukról ütögetik a sarat, kucsmájukról lerázzák a vizet Hamar esteledik már ilyenkor. Az elnök még nem jött. Így hát várnak.

A főagronómus, Tar Lajos most érkezett a határból. Gondterhelten ül asztal mellé.

— Megint esik. Hétfőn még szántottak a gépek, de már napok óta jó időre várnak. Pedig még lenne munka elég. Szántás is, kukoricaszár-lehordás is. A táblákon kúpokban sorakoznak a kévék. Olyan háromszázötven holdon. Pedig addig a mélyszántás sem haladhat. Ennyivel vagyunk adósak.

A tiszaburai Lenin Termelőszövetkezetben letörték már a kukoricát, beszállították a cukorrépát, de még 350 holdnyi területen vár szántásra a föld.

Leginkább homokos területen.

Ha mev áll ax eső

és szikkad a föld, vagy ha fagy is, ezt a részt rnég fel tudják szántani. Homokos terület.

— Egyetlen munka. az állattenyésztésen kívül, ahol dolgoznak, a káposzta szállítása. Eleinte nem akarta átvenni a MÉK. aztán mégis 11 vagonnal eladtunk. A többit silózzuk, jó lesz a juhoknak a téli napokban. Most a Dobogó tanyára hordják a traktorok.

Gyenge szövetkezet a tiszaburai Lenin Tsz. Hetedik esztendeje, hogy ezen az őszön vetették el időben a kenyérgabonát. Eddig valahányszor megkéstek a vetéssel, így aztán a gyenge termőképességű földek szűkösen fizettek. Ezen a nyáron is csupán 8,25 mázsás termést tudtak

Egymilliókét százezer kék- és vörösnyakkendős

Az ország egyik legnagyobb tömegszrvezete az úttörőmozgalom. Hazánkban csaknem 1 millió 200 ezer a kék- és vörösnyak- kendősök száma. A gyerekeket 4419 csapat tömöríti: közülük 768 saját otthonnal büszkélkedhet. A különböző közösségek élén kevés híján 184 ezer vezető tevékenykedik, többségük 14 éven aluli. Több mint 3700 KISZ-szervezet testvérkapcsolatban áll az úttörők és kisdobosok közösségeivel: tagjaik szerződésben vállaltak kötelezettséget arra, hogy szabadidejük egv részében a kisebbekkel foglalkoznak.

Egv év alatt kevés híján 600 ezer általános iskolás vett részt az őrsök Ki mit tud?-jain. A rajbemutatókon több mint 300 ezer ifjú műkedvelő, vers- -és prózamondó, nótafa, bábos, népi táncos stb. adott ízelítőt tehetségéből. Az ország 58 úttörőházának rendezvényeit átlagosan mintegy ötvenezer kisdiák látogatja havonta. A szakkörök összejövetelein több mint húszezren vesznek részt, s 31 ezer 304 gyerek tett egy év alatt szakpróbát.

A gyerekek ezenkívül több mint tízmillió órás társadalmi munkával kamatoztatták segítőkészségüket. Tizenkét hónap alatt csaknem egy és negyed millió facsemetét ültettek el és mintegy 118 ezer hold területen tisztították a réteket és legelőket. Összegyűjtöttek 17 millió kilogramm var- és fém-hulladékot. 5 millió kilogramm papírt, több mint 3 millió kilogramm rongyot és 250 ezer kilogramm gyógynövényt.

betakarítani gazdasági átlagban.

— Javítottuk a vetésforgót. Trágyát szórattunk a földekre. Mindenképpen javítani akarjuk a talaj termőerejét. Ezért szeretnénk az őszi mélyszántást is befejezni ebben az évben.

Benyitnak az ajtón. Engedélyt kérnek a főagronó- mustól, hogy a gépkocsi másnap az építőkért menjen. A közös gazdaságban itatásos borjúnevelőt újítanak fel. Hatvan növendék jószágnak lesz korszerű nevelője. Az állam segít a tiszabúraiaknak. — Száznyolcvanezer forint vissza nem térítendő hitelt juttatott nekik. A többit saját erőből fizetik. Még egy hónap és átadják az itatásos borjúnevelőt. De átadják a két 48 férőhelyes tehénistállót is, amit korszerűsítettek, illetve összekötöttek, összekapcsoltak.

— Férőhelyek nélkül* régi épületekben nehéz jövedelmező állattenyésztést

létrehozni. Pedig nálunk is van értelme ennek. Hiszen az állattenvésztés évi terve 4 200 000 forint. Október 18-ig már 4 517 284 forintot teljesítettünk. — Azóta pedig még gyarapodott ez az összeg. Később, ha továbbra is sikerül javítanunk az állatenyészté- sen, akkor igen sokat jelentenek ezek az épületek.

Megérkezik

ax elnök

Az emberek egymás után hozakodnak elő kéréseikkel, problémáikkal. Már régen égnek a villanyok a szövetkezeti irodában. Újra jönnek. Emlékeztetik a vezetőket, hogy kedden nyolc hízott bikát adnak át az állatforgalmi vállalatnak.

Aztán akik szót értettek, elintézték ügyes-bajos dolgaikat. indulnak haza a sö„ tét utcákon. Az irodában a vezetők még sokáig tanácskoznak. Közeledik a zárszámadás. Számolnak, megvitatják az eredményeket. S azt is. hogyan tovább. Késő este veti őket haza.

L. 1.

Á világot járt ember

• NÁSZÚT

BEDUIN PUSKASZÓNÁL

• WAGNER CSAK PIKULÁL

• MAGDI, A LEVELI BÉKA

^Maqi/ar bárántf hús ran eladó"

Jean Daomen francia vevő, ötezer pecsenyebáránya már úton van Mar- seille-be, a hajón. Előtte Jean Forst járt itt, most Panaghiatis Contsigi- onist várják Athénből. A magyar báránynak jó híre van. Monte Vicere olasz kereskedő mondta el nemrégen Szolnokon járva, otthon náluk kiírják a húsüzletek kirakataiba ilyenkor: „magyar bárányhús”. A magyar bárány — Szolnok, Hajdú, Szabolcs és Borsod megyékből — egész éven át ..menő”.

Kezdődik a még szopós, tejes úgynevezett húsvéti bárányokkal. Ezeket itthon a szolnoki vágóhídon dolgozzák fel, s csak / a hús utazik. Az express és a szokvány pecsenyebárány élve kerül ki nemcsak Európa — olasz, francia, görög —, hanem más piacokra is. Nemrégen Algériába került Szolnok megyéből bárányszállítmány. Kedvelt- ségére jellemző, hogy az e napokban is a mesyét járó franciák már jelezték, jp- vőre újabb nagyobb tételre számítanak.

A megye felkészülten várja. Ezért is, mint a gyapjuforgalmi vállalatnál meséli Petrányi Tiborné és Klumecki Imréné. bevezették a hizlaltatást. Az a

lényege: azoktól a termelő- szövetkezetektől — karcagi, jászsági tsz-ek — amelyek se férőhellyel, se más technológiával nem bírják, megvásárolják a bárányokat. Átadják a Palotásig Középtiszai, Héki Állami Gazdaságnak exportra hizlalásra. Az exporthizlalás egyébként többnyire tejporral, táppal, lucernával történik.

Nehéz lenne mind felsorolni, milyen termékeink jutnak el a megyéből és hová. A Surjáni Állami Gazdaság nagy gyümölcsexportáló. Százvagon számra csomagolják egyenként kék címkés papírba az almát, körtét, szilvát, megy- gyet. A Jászsági Állami Gazdaság pedig szőlőt juttat külföldre. A szolnoki, a héki gazdaságból diny- nyével, zöldbabbal, paradicsommal, paprikával telt Camion hűtőkocsik indulnak a két Németországba. A Szenttamási Állami Gazdaság évente fémzárolt zsákokban küldi a hibrid- kukorica vetőmagot Csehszlovákiába. A megye állami gazdaságainak lucernamag termését a Héki Állami Gazdaságban fémzárolják és küldik külföldre.

Világot járt ember, any- nyi bizonyos. Sokat próbált életében: volt kőműves tanuló, de mint mondja hajszálat talált a malterban, s elment kedve a szakmától. Beiratkozott a szeged; kereskedelmi iskolába, s éppenhogy túljutott az érettségin, jött az első világháború, súlyos sebesülés. A békeidőben megpróbálkozott az újságírással: laptulajdonos lett szülővárosában, Mezőberényben. Ráment az egész anvagi öröksége. — Egyszóval „elúszott” a lap. Bűvészsegéd lett ezután a híres Josetty mellett, de itt sem ért el sok sikert. Külországban próbált ezután szerencsét: Törökországban a bagdadi vasutaknál dolgozott mint műszaki rajzoló, majd az egykori török—Szíriái határon teljesített szolgálatot. Több mint 40 éve már ennek.

— Amikor egyszer szabadságra hazajöttem, megláttam egy kislányt. Tíz nap alatt feleségem lect és már utaztunk is vissza Törökországba. Az volt a nászutunk. A fene tudja, miért hívják azt nászúinak. Én már alig emlékszem rá, hogyan volt.. — nevet kicsit döcögősen, úgv ahogyan hetven esztendősek nevetnek, amikor évőd- ni a^mak a fiatalokkal.

— S a fe/esépe, Mind néni nem félt elmenni olyan messzire?

Az asszony, aki közben az ebédet főzi, magától értetődően mondja:

— Miért féltem volna?

— Ügy bizony — szól ismét Péter bácsi. — Nem félt, pedig nem volt köny- nyű élet ott a határon. Vagy a franciák, vagy a beduinok át-átcsaptak, volt ott verekedés, harc elég. Mikor a fiunk útban volt, akkor jöttünk haza. Féltettem az asszonyt, ötszáz kilométerre volt tőlünk a bábaasszony.

Mire jöttek haza? Akkoi vette kezdetét a gazdasági válság, munkát alig kapott. Megpróbálkozott a tej kihordással, azután ráfanyalodott a malteros kaná’ra. Később nagy szerencse érte: felvették műszaki rajzolónak a közéotiszai ár- mentesítőhöz Fegweme- ken. Ekkor kezdődött az ő vizes élete, s nem is választott más szakmát magának ezután. Gátf°l ügyelőként ment nyugdíjba a KözéDt’Sza vidéki Vízügyi

Tga z®a tősá gtől.

Mii ven könnyű is ígv elmondani egv ember életét, de milyen rövidke kis vázlata ez olvan ember <5rucának. akit eeész életében minden érdekelt.

Például a szobrászat Valamikor művész akart ’enni de a nénz nagy úri Nem tellett a tanulásra fgvesak ÚffV £cVio1 fnrmj^jrqf-nff q fr»rm^'7cr*pf mq

is. A Tisza medre bőven

adja hozzá az anyagot: az agyagot. Nem kis büszkeséggel mutatja a szobrairól készült fényképek gyűjteményét. Ott van az egykori „zupás őrmestere” portréja éppúgy, mint az őrök modellé Manci asszon vé, élete párjáé. — Egyébként Nagykörűben, ahol élt, s él ma is, a katonai hősi emlékmű figurájának fejét 6 formázta meg társadalmi munkában. Talán, ha fiatal korában tanulhat, híres művész válhatott volna belőle.

Hobbyjai közé tartozik a szélkerék készítés. Ügymond izgatja a szél energiájának kihasználhatósága. Szerinte ennek nagy jövőie van. Ír verseket, itt-ott sikamlósakat a szerelemről, a nőkről, s ha kedve szottyan rajzolgai egv kicsit, vagy verseket fordít németből magyarra, s küldözgeti ezeket egykori osztálvtársainak.

Kérdezem, nem leszár- mazottia-e ő a híres zeneszerzőnek Wagnernek, lévén neve — Wagner Péter Tiltakozik: Nem. mert a híres művész szé®vent vállán a vele. Ő nem ért a muzsikához, s a hangszerek között is csak a na®vbőg.ői me® a pikniát szereti, már amikor mulat, ö nem volt egvéb. mint e®v nagv világ- csavargó. debát családinkban minden generációban

V^n ocnr f|vpn.

S ekkor megemlíti a fiát,

Pétert. Tizennyolc éve nem látta már. Diákkorában ment ki Ausztráliába, kint megnősült, diplomát szerzett. Mentené: nem tehet róla, hogy kalandvágyé volt, tőle örökölte a természetét, de elcsuklik a hangja. Hej, nagy messzire van Nagykörűhez Ausztráliába. Kérdezem a többi gyerekeiről,

— Mindkét lányom férjnél van már. Magdus levelibéka lett, meteorológus, A vejem egyetemi adjunktus. Hajnalka, a másik lányom tanár Győrben, a férje is az.

És előkerülnek a családi fényképek, a gyerekeké, az unokáké.

— Sok mindent akartam életemben, de mégsem alkottam semmi különöset.

Arról nem beszél, hogy 76 évesen a sok hobby mellett dolgozik még: írja a vízügyi hivatal történetét, s a régi építési terveket rendezgeti, melyeket majd a múzeumnak adnak át. hogy megmaradjanak azok az utókor számára. S arról sem szól, hogy a vízügyi igazgatóságnál mindenki tiszteli, szereti, s ezt több mint harminc éves becsületes munkájával érdemelte ki.

— Életem legnagyobb és legszebb alkotása a három gyerekem. Nézze csak meg a fénvkárvpket. Hát nem gyönyörűek’

Varga Viktória