Szolnok Megyei Néplap, 1966. november (17. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-24 / 277. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1966. november 24. Brown Moszkvában Újabb katasztrófákat okoz az olasz árvíz Amer marsall Moszkvába érkezett George Brown angol külügyminiszter szerdán reggel Leningrádból jövet vonattal Moszkvába érke­zett. A pályaudvaron Gro- miko szovjet külügymi­niszter fogadta a vendéget, aki 40 órás késéssel érke­zett a szovjet fővárosba. Az angol külügyminisz­ter a keddi estét Lenin- grádban töltötte, ahol egy gyors vacsora után még egy koncert meghallgatá­sára is volt ideje, mielőtt A KNDK hivatalos hírügy­nöksége (KCNA) szerdán közölte, hogy amerikai ha­dihajók ágyúzták a dél-ko­reai határtól közvetlenül északra fekvő partvidéket. Az amerikai imperialis­ták az utóbbi időben egy­mást követően több provo­kációt hajtottak végre a VDK ellen szárazföldön, tengeren és a levegőben. — hangzik a jelentés. Ebbe a Charles Bohlen, az Egye­sült Államok párizsi nagy­követe kedden másfélórás megbeszélést folytatott Couve de Murville francia külügyminiszterrel. A UP1 értesülése szerint a megbe­szélés témája a franciaor­szági amerikai NATO-tá- maszpontok jövője volt. Az amerikai fegyveres erők európai parancsnoksá­gának főhadiszállásán kö­zölték, hogy a Franciaor­szágban tartózkodó 70 000 amerikai katonai és polgári személyből 26 000 már ok­tóber végéig elhagyta az országot és elszállították az országban elhelyezett 770 ezer tonna hadianyag több mint felét, 400 000 tonnát. A főhadiszállás szerint a legkomolyabb problémát az olajvezeték és a hírközlési hálózat kérdése jelenti. — Mint ismeretes, az Európá­a moszkvai vonatra fel­szállt. Előzőleg — mint ismere­tes — Koppenhágában is több órát várakozott a re­pülőtéren, ahonnan csak Leningrádig tudott repülni. George Brown, Nagy- Britannia külügyminisztere megbeszéléseket folytatott Gromiko külügyminiszter­rel. A miniszterek foglal­koztak a mindkét országot érdeklő kérdésekkel. sorozatba tartozik a szer­dai támadás is, amelyet két amerikai parti őrhajó és egy kisérő hajó követett el. A védelmi erők azonnal viszonozták a tüzelést, ami­re az amerikai hajók Yneg- fordultak és déli irányban távoztak. A jelentés halálos áldó zatokról vagy károkról nerc tesz említést. ban állomásozó amerikai csapatok üzemanyagpótlá­sának biztosítását szolgáló 630 kilométer hosszú olaj­vezeték Donges-től Metz-ig húzódik, s átszeli Francia- országot; a hírközlési háló­zatot úgy építették ki, hogy Franciaországot vették a NATO központjának. A tá- vozás-okózta bonyodalmak­hoz járulnak —, mutatnak rá a Pentagonhoz közelálló körökben — az „új otthon­ban” való berendezkedés nehézségei. Az amerikai külügymi­nisztérium szóvivője kije­lentette, hogy az Egyesüli Államok mindent meg fog tenni, hogy a csapatok és a készletek április 1-ig el­hagyják Franciaország te­rületét. Az AFP ezt úgy ér­telmezi. hogy a kiürítés valószínűleg nem történik meg a kitűzött időpontig. Olaszország egész terüle­tét 48 órája ismét esős, vi­haros időjárás sújtja. E2 megnehezíti a segélynyújtc és mentési munkálatokat és újabb súlyos veszélyek­kel fenyeget. Piombino vi­dékén kedd délután óta 5000 hektár terület került víz alá a Cornia áradása következtében. A folyó új­ból áttörte a november 4-i árvíz után helyreállított gátakat. Rómában szerdán hét órán át tartó felhőszaka­dás volt. A város központ­jában közlekedési nehézsé­gek támadtak, a Tiberis elöntötte Róma alacsonyab­ban fekvő külvárosait. Szerdán délelőtt 11 óráig több mint 200 esetben hív­A Renmin Ribao, a KKP központi lapja kedden rendkívül éles hangú tá­madást indított Kína egyik legismertebb filozófusa és történésze, Marx Tőkéjé­nek kínai fordítója Hou Vaj-lu ellen. A lap a nem­zetközi hírű tudóst, „a pártba befurakodott elem­nek” és reakciós tekintély­nek nevezi, aki a régi mar­xista történész köntösében tetszeleg, közben az impe­rializmus és a Csang Kaj- sek reakció kiszolgálója volt. A Renmin Ribao vád­jai között szerepel az, hogy 1954 óta a Történelmi ta­nulmányok című folyóirat­ban „rengeteg reakciós burzsoá álelméletet produ­kált”. Kijelenti a cikk Hou Vaj-lu-ról, hogy „a belső és külső ellenség szószóló­ja volt. Árulónak és régi antikommunistának nevezi, akit le kell leplezni. A ma 70 éves Hou Vaj- lu fiatalon csatlakozott a kommunista mozgalomhoz és már Franciaországban együtt dolgozott Csou En­ták ki a tűzoltókat. Az or­szágos könyvtárban egy villámcsapás nyomán tűz keletkezett. Belluno vidékén az újabb havazás és a fagypont alatti hőmérséklet fokozta a lakosság nyomorát. Firenzében az eddigi megállapítások szerint mintegy 70 000 embert súj­tott az árvíz-katasztrófa: házuk, illetve lakásuk, s ingóságaik részben, vagy teljesen elpusztultak. Munkások becslése sze­rint, még ha az eső el is állna, három hónapra lenne szükség a 300 millió köb­méter víz kiszivattyúzására a Po delta-vidékének fal- vaibóL (MTI) laj-jal. Huszonkilenc éves korában a pekingi egyete­men a dialektikus mate­rializmus professzora volt, s Csang Kaj-sek ellenfor­radalma után két évre be­börtönözték, mint kommu­nistát Részt vett a japán-elle­nes háborúban. 1949-től egy sor fontos közéleti és tudományos funkciót töl­tött be, s többek között tagja volt a Kínai—Szovjet Baráti Társaság Végrehaj­tó Bizottságának és a Kí­nai Béketanácsnak. Pekingben olvasható pla­kátok a KKP fontos veze­tőit támadják. Hszu Ping- nek, a Párt Központi Egy­ségfront Osztálya vezető­jének felszólalásait „ellen­forradalminak, revizionistá­nak, Mao Ce-tung ellenes­nek, szocializmusellenesnek és kommunistaellenesnek” nevezik és követelik, hogy Hszu Ping-et le kell lep­lezni. Hszu Ping a legendás „Hosszú menetelés” egyik résztvevője és a japánelle­Amer marsall, az Egye­sült Arab Köztársaság alel- nöke szerdán a szovjet kor­mány meghívására hivata­los látogatásra Moszkvába érkezett; Kirill Mazurov, Alek- szandr Selepin és más hi­vatalos személyek fogadták a vendéget a leningrádi pályaudvaron. Amer marsall, az Egye­sült Arab Köztársaság alel- nöke szerdán Moszkvába történt megérkezése után koszorút helyezett el Lenin mauzóleumánál. Ezután látogatást tett Nyikolaj Podgornijnál, a Szovjetunió Legfelső Taná­csa elnökségének elnöké­nél, majd Alekszej Koszi­gin miniszterelnöknéL Tanácskozás Johnsonnál Johnson elnök, aki ket­tős operációját követően texasi farmján tartózkodik, szerdán tanácskozásra hív­ta Rusk külügyminisztert és McNamara hadügymi­nisztert, a napirenden a nemzetközi helyzet, különö­A „kulturális forradalom" újabb eseményei nes háború idején egy ideig Csu En-laj személyi titká­ra volt. A felszabadulás óta megszakítás nélkül a KB Egységfront Osztályán dolgozott. Pekingben változatlanul nagy tömegben láthatók vidéki vörösgárdisták, an­nak ellenére, hogy a KB és az Államtanács felhívása — amely ma is olvasható a kínai főváros utcáin — kimondotta, hogy novem­ber 21-től nem szállítják ingyen haza a „forradalmi tapasztalatcsere” címén utazó diákokat. A „gárdis­ták” túlnyomó többsége katonai szakaszoknak meg­felelő csoportokban járja Peking utcáit — katonák kíséretében és irányításá­val. Vidéki „vörösgárdisták” változatlan jelenlétére utal az is, hogy Pekingben to­vábbra is nagy számban látnak napvilágot a tarto­mányi pártbizottságokat támadó vidéki vörösgárdis­ta szervezetek által közzé­tett plakátok és jelszavak. sen a vietnami háború át­tekintése és katonai költ­ségvetés kérdése szerepeit. McNamara javaslatokat ké­szített arról, hogyan lehet csökkenteni a nem elsődle­ges háborús célokat szol­gáló katonai kiadásokat. Ruskkal Johnson a töb­bi között tavaszra tervezett európai útjáról is tárgyal. Sajtóértesülések szerint en­nek az útnak eddig csak egy biztos pontja van: Bonn, ahol az amerikai el­nök a nyugatnémet kor­mány vezetőivel tárgyal —■ politikai megfigyelők sze­rint azonban minden bi­zonnyal útbaejti Londont is. A külpolitikai tanács­adók egy része sürgeti; hogy Johnson feltétlenül keresse fel Párizst és sze­mélyesen tárgyaljon Da Gaulle elnökkel a mindjob­ban elmérgesedő francia- amerikai kapcsolatokról; Lübke Mexikóban Hinrich Lübke nyugat­német elnök kedd este ma­gyar idő szerint fél tizen­kettőkor Mexikóba érke­zett. Az elnököt és kísére­tét Diaz Ordaz mexikói ál­lamfő, a kormány tagjai a diplomáciai testület kép­viselői fogadták a repülő­téren. A hivatalos látogatás« amely eredetileg hét napra terjedt volna, de a nyugat­németországi belpolitikai válság miatt két nappal megrövidült, az NSZK és Mexikó közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsola­tok erősítését -célozza. Amerikai hadihajók Eszak-Koreát ágyúzták ISA csapatok távozása Franciaországból MEGTÖRTÉNT KRIMI HAMBURGBÓL I. A másodigazgató rablóbandát szervez Akar a kezében látni fél­millió márka lottópénzt? Mód van a megszerzésére. Borowski gúnyosan felneve­tett. A bűnügyi rendőrség nem egyszer provokálta már, de ilyen ostobán még soha. A szemüveges, titok­zatos látogató mintha meg­sejtette volna Borowski gondolatát: — Nem kell azonnal be­lemennie — mondta. — A történet még 1960-ban kezdődött. Hamburgban el­raboltak félmillió nyugat­német márkát, a lottótársa­ság teljes nyereményalap­ját. Mégpedig nem is akár­hogy, hanem a rendőrség szeme láttára. Sőt. rendőri fedezettel. ” Cikk az alvilágról Mindez azzal kezdődött, hogy az egyik hamburgi bulvárlap, a Heim und Welt nagy cikket eresztett meg a város éjjeli életéről és az alvilágról. A békés német nyárspolgámak ugyancsak volt min elmél­kednie, a lap riporterei ér­dekes ügyeket tártak fel. Közöttük is a legjelentő­sebb volt az, amit a szó­rakoztató lap Julius Bo- rowskiról írt. Íme, egy rész­let a cikkből: „A hamburgi bűnügyi rendőrség szerint is a város legeredményesebb bűnözője, a sorozatos bűn­tettek szervezője az az 53 éves Julius Borowski aki a kikötői negyedben a nyilvánosházak tulajdono­sa.” S miután a rendőrség­nek soha nem sikerült ed­dig terhelő adatokat felvo­nultatnia az említett férfiú­val szemben, a lap így folytatja: „Botrány, hogy egy ilyen veszedelmes alak nyilvános intézményeket tarthat fenn, s ezzel to­vábbi lehetőséget szerez magának a bűntettek leple­zésére és lebonyolítására.” A cikkből sajtóper lett, s miután se a rendőrség, se a lap nem tudott bizo­nyítékokat szolgáltatni, Bo­rowski megcsinálta a sze­rencséjét Jelentős kártérí­tést kapott. Nem is szólva arról, hogy a cikk után éle­te legnagyobb üzletét hozta elé — szinte tálcán — egy ember. Borowski egyik „intéz­ményébe” az egyik este titokzatos látogató lépettbe. Trencsko volt rajta, s az állát szakáll övezte, Bo- / rowski szokás szerint a ház lányainak aktképeivel teli albumot nyújtotta felé, de a férfi ridegen visszautasí­totta azt. — Borowski úrral kívánok beszélni. Négy- szemközt De nem itt. A nyilvánosház-tulajdonos le­szokott arról, hogy csodál­kozzék. Látogatóját a be­leegyező fejbólintás után szobájába vezette. Az Is­meretlen nem sokat kertelt: Üzletet ajánlok önnek. Ha azt gondolja, hogy be­ugrató vagyok, nyugodtan mondjon nemet. De vegye tekintetbe: beszélgetésünk­nek nincs tagúja. Ha én lennék a rendőrfőnök, ak­kor sem buktathatnám le. Mindent letagadhat. Kérem, hallgassa meg tervemet. Ha nem tetszik, még mindig visszaléphet, sőt, ha úgy gondolja, a rendőrségnek is átadhatja a tippet. A pontos terv Az érvek szakszerűek voltak, s Borowski nem tudta fékezni kíváncsiságát. Bár fegyelmezte magát, mégis, alig leplezett izga­lommal szólította fel láto­gatóját, adja elő tervét. — Minden hétfőn reggel 8 óra 50-kor a lottótársaság épületét elhagyja egy pénztáros, aki két lepecsé­telt zsákot visz magával. A pénztárosnál 500 000 márka van. amit a különböző lot­tóirodák a hét végén küld­tek a központba. Kilép te­hát a pénztáros a kapun, s beül a ház előtt várokozó, két rendőrrel biztosított riadókocsiba. A rendőrségi kocsiig a pénztárost házi- detektív kíséri, akinél csőre töltött 7,65-ös Mauser-pisz­toly van. A rendőrségi kocsi a pénztárost a bankba vi­szi. Itt, a biztonság kedvé­ért, a pénzt nem a nyilvá­nos pénztárterembe viszik, ehhez az összeg túlságosan nagy. A pénztáros ezért az igazgatósági liftet veszi igénybe, s az udvar felől száll be. Itt nem kell egy lépést sem tennie. A rend­őrkocsi a lift ajtajáig viszi. Az egyik kísérő őrmester beszáll vele a liftbe, s együtt menjek fel a har­madik emeletre. Borowski óvatos tartóz­kodása hirtelen felolvadt. Mutatóujját a homlokához tette, mintha a másik épel- méjűségében kételkedne. Aztán ingerülten így szólt a látogatóhoz: — Mi az égnek meséli mindezt? Ilyen biztosítás­sal még egy angol aranyvo­nat sem közlekedik! Ho­gyan akar maga ebből pénzt? A világ legesztele­nebb vállalkozása lenne! Ez a biztos lebukás. A szemüveges, szakállas férfi félbeszakította: — Hallgasson talán végig Borowski úr. Először is a biztonsági intézkedések a gyakorlatban közel sem olyan precízek, mint elmé­letben. Igaz, minden azt mutatja, hogy az őrizet tö­kéletes, de hát mindenütt emberek vannak, s az em­berek nem tökéletesek. Er­re lehet építeni. Sőt, kell! A bordélytulajdonos ide­gesen megvonta a vállát. Nem szerette az ilyen szép szólamokat. Az idegen foly­tatta: — Kérem, legyen telje­sen nyugodt. Ez a vállalko­zás olyan tiszta munka, hogy egy lövés sem hang­zik el, senki nem fog el­patkolni, s nem lesz sem­mi nehézség. Én megértem, hogy most mindent kilátás­talannak ítél... — Nézze, érdekes, amit mond, de például: hogyaD képzeli el megmattolni a rendőröket? — kérdezte Borowski. — Sehogy kérem, hiszen akkor, amikor a pénztáros a félmillióval beszáll a rendőrautóba, abban már az ön emberei fognak ülni, kedves Borowski. — Hogyan? ön viccel! A vicc az egésxben az, hogy... — Igen, ez a vicc az dióban a riadókocsik adá­egészben. Kíséretnek min­dig az a rendőautó áll elő, amelyik vasárnap 0 órától hétfőn reggel 10-ig van szolgálatban, s a belváros­ban cirkál. Mindig hat ko­csi van szolgálatban. s minden hatodik héten ugyanarra a kocsira kerül a sor. — Honnan tudja ilyen pontosan a rádióskocsik beosztását — vágott közbe hirtelen és idegesen Bo­rowski. — Egyszerű. Hallgassa meg néhány héten át a rá­sait. Számunkra csak ak­kor kedvező a helyzet, ha a 12-es kocsi van szolgálat­ban. Ebben mindig két fia­tal őrmester van, s nem tartják be túl mereven a szolgálati előírásokat-•• Amikor vasárnap esténként a nyilvánosházakat ellenőr­zik, szívesen beleegyeznek abba, hogy a hölgyek — akiket különben nagyon kedvelnek —, meghívják őket egy stampedli italra. Ez az a láncszem, amit ön­nek kell megragadnia! (Folytatjuk.) A felöltőa látogató

Next

/
Thumbnails
Contents