Szolnok Megyei Néplap, 1966. november (17. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-03 / 260. szám
1*86. november Si SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 m K. G. S. T. nyáriakísérle t Karcag—Apavárán az előzetes értékelések eredményére is szükség van, mert a folyamatban lévő nagyarányú nyártelepítési program bizonyos útbaigazításokat igényel. Marton Tibor böző nyárfajták egyáltalán életben tarthatók. Segítségükkel az egyes nyárfajták növekedési erélyére és az összfatermésére egyaránt hasznos útmutatást kapunk. A négy éves kísérleti sor jelenlegi eredményei alapján legerőteljesebb növekedést az olasznyár mutatja. A kísérleti parcellákban lévő négy éves olasznyár törzsek mellmagassági átmérője eléri a tíz- tizenkét centimétert. Sorrendben a nálunk közismert óriásnyár és a pár éve behozott hollandnyár következik. A korainyár szintén megállja a helyét, bár növekedésben az előbbiektől a kezdeti időben még elmarad. A fenti nemesnyár fajtákon kívül még egyes fehérnyár hibridek is bíztató fejlődést mutatnak. A négy éves korban tapasztaltak önmagukban még nem mérvadók, mivel a rövid vágásfordulójú nyárasokat is legalább ti- zenkét-tizenöt évig fenntartjuk. Tehát az első gyakorlati értékű következtetéseket majd csak tíz-ti- zenkét éves korban fogják adni a kísérletek. Azonban Dr. Tóth Béla kandidátus a törzs átmérőjét méri. Melyik az „igazi“ gesztenye ? (Tudósítónktól.) Európában a faanyag iránti szükséglet állandó növekedése következtében évről évre nagyobb lesz a fahiány. A fahiány leküzdését célzó megoldások egyik lényeges módja a gyorsan növő nyár fafajok mind szélesebb körű elterjesztése, lehetőségeinek feltárása és ezek maximális kihasználása. Ez a magyarázata annak. hogy a KGST-hez tartozó országok között a nyárkutatások terén is együttműködés van. Hazánkban — az együttműködés keretében — az ország különböző tájain, eltérő termőhelyeken háromszáznegyven katasztrális holdon folynak nyárfajta összehasonlító kísérletek. Szolnok megyében is van ezek közül egy, a Karcag— Apavárán a négyes mű út és a Berettyó kereszteződése által alkotott szögletben. A Szolnok megyei nyárkísérletnek az a feladata, hogy segítségével kiválaszthatók legyenek a tiszántúli kötött talajokon a legnagyobb eredménnyel termeszthető nyárfajták. Ezen kívül még telepítési technológiai kísérletek is folynak itt a célból, hogy megtalálják az erősebben kötött talajokon is a sikeres nyártermesztés módszereit. Ennek legtöbbet ígérő módja a meszezés. A karcag—apavári kísérlet helyén korábban még az 1950-es telepítések idejéből egy rosszul sikerült erdő állott. A kísérlet alá vont nemesnyár fajták telepítése simadugványról történt az előzőleg ötven- hetven centiméter mélyen forgatott és meszezett réti agyagtalajba. Dr. Tóth Béla kandidátus. a püspökladányi szikkísérleti állomás vezetőjének tájékoztatása szerint az állomás irányításával huszonnégy nyárfajtával kilencvenöt parcellán folyik kísérlet Karcag—Apavárán a bekerített húsz holdas területen. A huszonnégy fajtából egyesek már köztermesztésben vannak, mások most kerülnek kipróbálásra, egyrészük pedig az Erdészeti Tudományos Intézet sárvári nyár- nemesítési kísérleti állomása által a hazai és az amerikai fehérnyárfajták keresztezésével előállított eredeti hibridek. A megfigyelések és az összehasonlító vizsgálatok mindaddig tartanak, amíg az adott területen a különAz enyhe, napsütéses időjárás ellenére megjelent az ősz, sőt, a közelgő tél egyik csalhatatlan jele: nyersen és sütve, püré és torta formájában — a gesztenye. Ebből az alkalomból tisztázzunk néhány kevésbé ismert tényt és fogalmat a gesztenyével kapcsolatban. Először is; az ehető, a szelídegsztenye és a vad- gesztenye nem rokonok, bo- tanikailag semmi közük sincs egymáshoz. Másodszor: bár a szelídgesztenyét nálunk többé-ke- vésbé olasz gyümölcsnek tartják, hazánkban is őshonos. Az ország nyugatidélnyugati részén a középkorban még hatalmas ösz- szefüggő erdőségeket alkotott és, főként a gyengébb búzatermő években, olyan fontos népélelmezési cikk volt, mint később a burgonya. Gesztenyefa az ország legidősebb, 600—800 évesre becsült fája is a kőszegi Királyvölgyben, 400—500 éves példányok pedig szép számmal állnak még több helyütt. A hajdani erdőségek azonban már évszázadokkal ezelőtt szórványos ligetekké gyérültek: a nagy csertartalma miatt a korhadásnak ellenálló fát tömegesen vágták ki hajó-, hordó-, épületgerenda készítésére. Harmadszor: a maróni, szemben a laikus közhittel, nem fajta vagy típus, hanem kereskedelmi szabvány; maróni minden olyan gesztenye, amelynek átmérője legalább 32 milliméter. S végül: tanács a háziasszonyoknak, hogyan lehet otthon hónapokig eltartani az egyébként néhány hét alatt megpenészedő gesztenyét. A módszer: 48 órán át gyakran cserélt bőséges hideg vízben kell áztatni, miután a víz tetején lebegő, tehát már romlott szemeket eldobtuk. Igaz, a gesztenye így elveszti szép fényét, de elpusztulnak azok a fertőző mikrobák is, amelyek a rossz ízű, puha fekete foltokat okozzák. MUNKÁSOK ARCKÉPCSARNOKA GYURKA A váltótárs arcát szürkére maszatolta a horizont esztergáról felszálló öntvénypor. — Gyurka csak háromra jön be. Már régen együtt dolgozunk. Jó gyerek, igyekvő. Az öregje is itt volt a gyárban, s nyugdíjba is innen ment — mondta két fogásvétel között. Három óráig még jócskán várni kellett. Mire újra visszatértem a kis horizont esztergához, Gedei Gyurkát találtam ott. A váltótársa már hazament, aki úgy látszik elmondta neki, hogy kerestem. — Megvárattam? — kérdezte szabadkozva. — Sajnálom. Ha tudtam volna, hogy jön, előbb itt vagyok. Egy pillanat. Felteszem ezt a darabot, nekieresztem a kést, aztán nyugodtan beszélgethetünk. — Hát tessék! — mondta később — törülte a rongy- gyal a kezét, és rágyújtott — Azt szeretném, ha mesélne magáról. A munkájáról, az életéről, a családjáról. — ötvennyolcban érettségiztem. Jogász szerettem volna lenni, de nem vettek fel egyetemre. Nem volt más választásom, eljöttem az Aprítógépgyárba ipari tanulónak, s mintaasztalos szakmát szereztem. — Most mégis esztergályos? — Igen. A szakmámmal nem kerestem jól, noha szerettem. Kértem, tegyenek horizontpadra. Abban láttam fantáziát, hiszen kevés esztergályosa volt akkoriban a gyárnak. Hat hónap alatt átképeztek. — Amikor szakmát választott, végképp letett arról, hogy továbbtanuljon? — Nem. Mondtam, jogász szerettem volna lenni, de a gyárnak arra nem volt szüksége. Ezért próbálkoztam a közgazdaságtudományi egyetemen. Sikerült bejutnom, már harmadéves vagyok. És nem bántam meg. Hat évig* tart ez a hajsza, de győzöm. Pedig sokáig három műszakban dolgoztam. — Nős? — Igen. két éve. A feleségem is tanul, gimnáziumba jár. Levelező. Jövőre érettségizik. Pedig ő is dolgozik. Szerencsére kitartó teremtés, biztos, hogy teérettségizik. Amikor a lakáskörülményéiről kérdeztem, olyan lett az arca. mint aki citromba harapott. Egy kis összetákolt kerti házban élnek. ott húzódtak meg. Villany nincs, vízért sokat gyalogolnak. Petróleumlámpánál tanulnak esténként mindketten. Ezt nem panaszkodásként mondta, nem elégedetlenségből. Arckifejezése inkább arra vallott, Miért maradt le a tiszapüspöki Rákóczi Tsz a szántással, vetéssel? Hűvös, esős idővel köszöntött be a november. Egyre sürgetőbbé válnak az őszi munkák, s egyre több közös gazdaságban fejezik be a vetést. Sajnos akad azonban még néhány termelőszövetkezet, mint például a tiszafüredi Hámán Kató Tsz, az abádszalóki Aranykalász, s a tiszapüspöki Rákóczi Tsz, többek között, ahol lemaradtak a kenyérgabona vetésével. — Ezekben a szövetkezetekben még jelentősebb területen nem készítették elő a vetőágyat sem. Pedig az idő most már nagyon sürget. Ha továbbra is esők járnak, nehezebb lesz mind az előkészítés, mind a vetés. — Könnyen elhúzódhat a munka, márpedig a későn vetett gabona lényegesen kevesebb termést ad. Nem használta ki a kedvező őszi napokat megfelelően a tiszapüspöki Rákóczi Tsz sem. Éppen ezért kedden megkérdeztük a szövetkezet vezetőit, miért maradt le a közös gazdaság a szántással-vetéssel? ED ELNÖK: — Először Is megemlítem, hogy a vetés és mélyszántás kivételével befejeztünk minden őszi munkát Régen fordult ez elő szövetkezetünkben. Hiszen igen jelentős területen termesztettünk rizst is,' valamint kukoricát. Jelenleg mintegy 150 holdnyi búzavetéssel vagyunk adósak. Két vetőgépünk dolgozik nyújtott műszakban. Hét végére, ha eső nem lesz, befejezzük ezt a munkát. Sajnos több tényező akadályozta a vetést. Először is, igen kötött a talaj és nagy rögöket szakított fel az eke, igen nehezen tudtuk a vetőmagágyat előkészíteni. Olyannyira, hogy a Kunhegyesi Gépállomástól egy új Sz—100-as traktor jött ide dolgozni, de alighogy munkához kezdett, odébb állt. Így jártunk a Vízügyi Igazgatóság DT-.ié- vel is. Nagyon nagy munkát követelt és drága munkát a vetőmagágy előkészítése. Aztán az is igazság, hogy a Vízügyi Igazgatóság 300 hóidon egyengette itt a talajt. De elvezényelték a gépeket és csak később lettek készen. Márpedig oda mi búzát vetettünk. Ugyanis -a vetésszerkezeten is változtattunk. Eddig megesett, hogy 50—60 százaléhogy bizony ennél jobbat is el tudna képzelni. — S ha befejezte az egyetemet? — Szeretnék a gyárban maradni. Iparszakon tanulok, s üzemszervezés érdekel a legjobban. Gondolom, az új gazdasági mechanizmusban a gyárnak is több közgazdászra lesz szüksége. Remélem rám is. — Biztatják ezzel? — Nem nagyon. Megértem. Ma még csak nekem fontos, hogy közgazda leszek... Tudom, sokan azt hihetik rólam, fel akarok kapaszkodni az uborkafára, és csak az a célom, hogy levessem az olajos köpenyt .. Pedig én itt akarok maradni azok között, akikkel most együtt dolgozom, ök neveltek emberré, tőlük tanultam meg munkásfej- jel gondolkodni... Semmi mást nem akarok, csak hasznosabb lenni, mint most vagyok... Ennyi az egész. A gép megállt. Gyurka levette a kész munkadarabot, s máris nyúlt a következőért. Az arcát már belepte a szürke öntvénypor. Fábián Péter ka ment a kalászosoknak kalászos után. Ezen az őszön elértük, hogy csak 30 százaléka került monokultúrás termesztésre. m FÓAGRONÓMUS: Gyenge a gépellátottság is. Aztán egy hold búza glá a a talajelőkészítés 4.2 normálholdba kerül, a szokásos két normálhold helyett. S megmondjuk, úgy gondolkodtunk, inkább jobb talaj- munkát csinálunk, ha egykét nappal későbben fejezzük be a vetést. Mert ez megéri. Nemcsak a dátumért dolgozunk.. Ezen a nyáron már eljutottunk addig, hogy a szántóterület 10 százalékára juttattunk szervestrágyát. Ami a mélyszántást illeti, ott valóban több mint 500 holdat kell még felszántani. November végéig meglesz. Négy lánctalpasunk két műszakbar és két körmös dolgozott eddig' ezen a munkán. Most a szállítások befejeztével az MTZ-ket is erre állítottuk. A közös gazdaságban két évvel ezelőtt még előfordult, hogy márciusban takarították le a kukorica- szárat. Háromszáz holdról. Tavaly már csak 80 holdról Ezen az őszön eddig befejeztek minden munkát a vetés és a mélyszántás kivételével. Ez szép eredmény. Elismerés érte. De okulniok is kellett volna abból, hogy ezen a nyáron 12 70 mázsás búzatermést takarítottak be holdanként. Előző évben viszont 14—15 mázsát. A búza, a jövő évi kenyér jó és időbeni munkát kíván. A tiszapüspöki Rákóczi Tsz-ben évek óta megismétlődik, hogy elhúzódik a vetési idő. Ez aztán megmutatkozik a termésben is. Mint ezen a nyáron. Még valamit. Más . termelőszövetkezetek is rendelkeznek kötött talajjal. Mégis, ott már be tudták fejezni a vetést. Minden nap veszteséget jelenthet már november elejétől. Aztán előfordult már olyan is. hogy Erzsébet-napkor ki fagyott az eke a földből. S nagy területek maradtak szántatlanul. Pedig az is köztudomású, hogy az őszí szántásba került növények jobban fizetnek, mint azok, pi rlyeket tavaszi szántásba vetnek. Persze tudják ezt a Rákóczi Tsz vezetői is. Csakhát egy kicsit jobban megszervezhették volna a munkát. Már ami a vetést illeti. Mert jóllehet akadnak problémák, jelentkezhet gépalkatrész-hiány, hosszabb ideig hiányozhat a munkából egy-egy traktor. De mégis, ebben a szövetkezetben is minden előfeltétele meg volt annak, hogy október végéig befejezzék a vetést. Ilyen szempontból tanulságos lehet az esztendő,' kell, hogy az legyen a tiszapüspöki Rákóczi Termelőszövetkezet vezetőinek és tagjainak egyaránt L. L A Surján! Állami Gazdaság gépműhelyében már előre dolgoznak. A fűkaszák javítását előre hozták, hogy a téli és tavaszi nagyjavítások idejére a fűkaszák rendben legyenek. A kisebb meghibásodásokat az erőgépeken gyorsan kijavítják, hogy ne legyen kiesés az őszi munkákból.- N. Zs.
