Szolnok Megyei Néplap, 1966. november (17. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-23 / 276. szám

I IMI. november 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Egymillió forintos többle tbev A termelői árrendezés hatása Tiszagyendán A tiszagyendai Lenin Tsz-ben 1960 óta nem ter­meltek rizst. A szeszélyes időjárás és a kiélt telepek bizonytalanná tették a termelés gazdaságosságát. Egy mázsa rizsért 510 fo­rintot fizettek azelőtt, feb­ruár 1-től pedig 800 forin­tot. Az idén 120 holdas te­lepen újból rizst termeltek a szövetkezetiek. Érdemes volt, mert holdanként 13,6 mázsás átlagtermést taka­rítottak be. A régi és az új ár kö­zötti különbség 523 ezer forint. KEPERWOJE ÉLŐIT Sajnos, újra meg újra megállapíthatjuk: az izgal­mas és igazán élvezetes egyenes adások lassan ki­szorulnak a tévé program­jából, s helyüket egyre in­kább az előre, sőt jó előre rögzített anyagok foglalják el, az úgynevezett konzerv- közvetítések. Pedig ezzel a tévé egyik, legsajátosabb varázsát veszti el, azt tud­niillik, hogy a néző egyide­jű részese lehessen a látottaknak. Ezen a héten még az Inter—Vasas mér­kőzés közvetítése is erre a sorsra jutott. (Igaz, ebben nem a tévé a ludas.) Amíg azonban ezen ke­sergünk, a televízió győzte­seket ünnepel, a Kilencedik művészet új magyar sike­reit. A KAIRÓI TÉVÉ FESZTIVÁL minden kategóriájában eredményesen szerepeltek a magyar televízió alkotó mű­vészei. Zsurzs Éva pedig eddigi díjaihoz egyenesen a tévéjátékok kairói első díját szerezte meg. Barbá­rok című művét érte a di­csőség s ami talán azért meg­lepő egy kissé, mert az itt­honi bemutató körül heves viták robbantak ki. Akadt kritikus, aki a Barbárokat elképesztő mel­léfogásnak minősítefte. A tévédrámát egy első filmes rendező bemutatkozására degradálta és a vállalkozás kudarcáról beszélt. Az igaz­ság persze az. hogy a kí­sérletező kedvű rendező­nek ez a munkája nem éri el kiemelkedő játékainak színvonalát — például Kristóf, a magánzóra, vagy A helység kalapácsából ké­szült tévéjátékra gondolok. Éppen ezért a kairói első díj, s a tény, hogy a BBC már meg is vette és sugá­rozni fogja a Barbárokat, mindennél jobban bizonyít­ja a magyar tévédrámák átlagosan jó színvonalát. Ugyanakkor a televíziósze- rűen újrafogalmazott és feszült drámaiságú Barbá­rok arra is int bennünket, nézőket, hogy az új mű­vészet nyelvén megszólaló művektől szóról szóra szá- monkérni az eredeti alko­tás gondolatait, nem min­dig üdvös. A Kincskereső kis köd- mön harmadik díjat ka­pott a didaktikus filmek csoportjában. Móra 24 ap­ró történet egységes stílu­sú és nagy érzelmi hatású feldolgozása Orbók Endre munkája. A gyermekeknek készült kisfilmet — a mustra után — szívesen megnéznénk mi felnőttek is. A Téli szere­lem — táncos revüfilm — szép, borongós, jól kompo­nált képeivel hódította meg a kairói zsűrit, s kapott di­cséretet. A nemzetközi hír­névre szert tett magyar filmhez úgy látszik egyre inkább felnő — sikereivel — a magyar televízió is. ARSÉNE LUPIN VISSZATÉR A nagystílű, nemzetközi szélhámos nem mindenna­pos tettének filmváltozata jelentette a tévé e heti kri­mi adagját. A macska­ügyességgel dolgozó és fé­lelmetes elegánciájú Lu­pin mester Lamonreux ki­tűnő tolmácsolásában kel­lemes, szórakoztató 90 percnek bizonyult. A nem túlságosan jó minőségű kép és a kissé könyvízű adaptá­ció azonban csak csillapíta­ni tudta, az időközben meg­jött krimiszomjunkat. An­nál is inkább, mert a Ken- nedy-gyilkosságról szóló do­kumentumfilm alaposan felajzott bennünket. Ki ölte meg Kennedyt — tet­ték fel a kérdést a műsor szerkesztői, s a válaszért ismét megvallatták a War­SZOMBATON ESTE nem vártunk, nem is vár­hattunk különösebben ér­dekesebb programot. Nem 19 kaptunk. És bár a kon­feranszié tér és idő által nem korlátozott műsort ígért — szavainak súlyából mindenki érezhette, hogy bejelentése csak szempont a kész filmek egybekapcso­lására. A műsor összeállítá­sa a nézőközönség széles és igen különböző természetű igényéhez igazodott. A rajz­film kedvelői Trédi és Be­rn, a két póruljárt férj mu­latságos kalandján derül­ren-bizottság vaskos jelen­tését. Eddig nem látott és hallott dokumentumok fel­sorakoztatásával — repro­dukciós részletek közbeik­tatásával, a televízió leg­jobb dokumentumműsorai­ra emlékeztető műsort si­került összeállítaniuk. Szót kémek a tények ebben a dokumentumfilmben — s a tények logikájával győ­zött meg bennünket: a dal­lasi merénylet szálai mesz- szebbre vezetnek Oswald állítólagos lőállásán. De hova? A tragikus gyilkos­ság harmadik évfordulóján sugárzott műsor tehát nem a memento jegyében szüle­tett, hanem az igazság megközelítésének szenvedé­lyes vágyából, hogy való­jában kik is ölték meg Kennedyt. hettek, a vígjáték rajongói a botcsinálta nyomozók — Bertha és Blanche — bur- leszkízű komédiáján mulat­hattak. a fiataloknak a nagyszerű Louis Prima együttese játszott — micso­da dobszóló! — az idősebb korosztálynak maradt az operett Zentival. Sajnos itt az erős- költ keret, a „ke­resetlen” természetesség, no meg a túlzásba vitt techni­kai trükkök felesleges sal­langként lógtak a budoár- ízűvé tett operettműsor testén. A MINISZTERTANÁCS MEGTÁRGYALTA A havonta egy alkalom­mal jelentkező publiciszti­kai műsor első bemutatko­zása — bár kissé verbálisra sikerült — hasznos kezde­ményezés. Az általános ér­deklődésre számot tartható határozatok népszerűsítése bizonyára jó szolgálatot tesz a megvalósításra való moz­gósításban, meggyőzés­ben is. VM. Az idén 46 vagon búzát értékesítettek Tiszagyen­dán. Holdanként 12,8 má­zsás átlagot értek el. A felvásárlási ár rendezése 246 ezer forint plusz bevé­telt hozott a szövetkezet­nek. A napraforgó átvételi ára mázsánként 115 forint­tal növekedett. A krasz- nodári fajta igen jó — ki­lenc mázsás holdanként! — átlaggal fizetett. Az olaj­növényből 116 ezer fo­rint többletbevételük lett. Emelkedett a tej, a hí­zottsertés. a vágómarha és a dohány felvásárlási ára is. A hízott sertés 110 ezer, a vágómarha 92 ezer, a dohány 30. ezer forint több­letbevételhez juttatta a kö­zös gazdaságot. A magasabb termelői árak egviittesen 1 092 000 forint többlet bevételt eredményeztek. Ez azonos mennyiség érté­kesítését figyelembe véve 23 százalékos emelkedést jelent a régi árakhoz vi­szonyítva. A nagyobb árbevétel ko­rántsem jelenti, hogy a szövetkezeti gazdák jöve­delme is ilven arányban nőtt. Életbe lénett a gének és felszerelések utáni amortizáció. A gének nőt- lására az amortizációs költ­ség 678 ezer forintra rúg a szövetkezetben. — Ebből munkagéneket. pótkocsit. vyai'ilaol vf07c'7f»T*plo<;f;< • m^ET­tís^títót. ön+ö^nberenclezés'F. valómat sérti5«? é«? baromfi 0-p v£eproT + Pl<. Növekedtek a takarmány árak is. A tápszer külön- bözete például 108 ezer fo­rintot tesz ki. A szövetkezet vezetői a hólnapra is gondolnak, 162 ezer forintot tartalékalap­ba helyeznek. A tagok jövedelmének növelésére 144 ezer fo­rint marad. Ebből a tagok jövedelme munkaegységenként 80 fil­lérrel növekedhet. — m. 1. — Tíszaiáj-esf Tegnapelőtt a Szegeden megjelenő Tiszatáj szer­kesztőit és néhány munkatársát látta vendégül Szol­nokon a megyei könyvtár, a Ságvári művelődési ház és az SZMT könyvtára. A városnézéssel töltött nap után a folyóirat olvasóközönségével találkoztak az írók a Ságvári művelődési házban, ahol ugyanakkor néhány szegedi képzőművész alkotásait is bemutatták. A kiállítást megnyitó Szelesi Zoltán művészettör­ténész, a szegedi Móra Fe­renc Múzeum munkatársa hangsúlyozta, hogy e ka­marakiállítás viszonzása a szolnoki művészek négy évvel ezelőtti szegedi sze­replésének. Beszélt arról is, hogy jövőre — a szol­noki művésztelep példájá­ra — a szegedi képzőmű­vészek is önálló kiállítás­sal szerepelnek Budapes­ten, a Nemzeti Galériában. A kiállítás megnyitása után Kovács Sándor Iván irodalomtörténész Szeged és Szolnok irodalmi, illet­ve képzőművészeti múlt­ját méltatta, majd a kö­vetkezőket mondotta: — A mai szegedi iroda­lom nem idegenként, s nem idegenek előtt szólal meg most Szolnokon. S nem is idegen kívánná ajánlani fi­gyelmükbe. Szabad legyen — az illetékesség ürügyén csupán — felemlítenem: jómagam a mezőtúri gim­náziumból kerültem a sze­gedi egyetemre, első írá­saimnak pedig — kisdiák voltam még — a Szolnok megyei Néplap adott he­lyet. De kik szólnak most már önökhöz műveikkel Szeged nevében? A prózaírók kö­zül a mindig fiatal maradó Fenákel Judit, az 1957 után kibontakozó szegedi új író­nemzedék legtehetségesebb Körülbelül egy év óta kísérleteznek a Gépipari Technológiai Intézetben nehezen alakítható és vasta­gabb acéllemezek robbantásos alakításával. A Czcg- lédi Istvánná kutatómérnök irányításával működő cso­port most kísérleti darabokat készít: centrifuga alsó­tányérokat a Budapesti Vegyipari Gépgyár számára. Ezeket az alkatrészeket eddig 18 órás normaidővel, négyszeri lágyítással állították elő nyomópadokon, most ez a művelet kísérleti körülmények között is csak 40 percig tart az új eljárással. A képen: Gábri Imre összeszereli a szerszámot, amelybe az alakítandó acéllemezt tették. Akiket én képviselek Most, hogy a négy év munkáját^ összegeztük, és hogy a megyei pártértekez­leten kongresszusi küldött­nek is megválasztottak, megfogalmaztam magam­nak égy gondolatot. Azt. hogy akiket én a IX. kong­resszuson képviselek, évek óta töretlen szorgalommal dolgoznak. Tizenhat ipari jellegű üzemünk termelése 1962 óta 44.3 százalékkal nőtt. A termelőszövetkeze­tek eredménvei is azt jel­zik, van és egyre inkább van látszatja annak a sok és nagy erőfeszítésnek, amit az ott élő. ott dolgo­zó emberek tesznek. A mostanit megelőző pártértekezleten emlék­szem. arról kellett számot adnunk, hogy a város szö­vetkezeteiben a meevei át­lagot sem éri el a jövedel­mezőség Mondhatom, hogv ■azóta fellélegeztünk, mert a közös gazdaságok ered­ményesebben működnek A ta«ok átlagjövedelme ez idő alatt 7,5 százalékkal növekedett. Különösen jó érzés azt /vöní, hogy mindezért mi­lyen s*or&a1omma19 hittel dolgozott a város lakóinak zöme. Ezt a mostani, a leafriceehb néldával is ér­zékeltethetem. Száztizenöt szocialista brigádban több mint ezer ember vállalko­zott kongresszusi verseny­re Sokan egyénileg tettek vdu aiást részesen 6 mil­lió forint értékű az a mun­ka, amit a kongresszus tiszteletére vállaltak a vá­rosban. És hadd tegyem hozzá azt a meggyőződése­met, ami eddigi számítá­saimon alapszik — hogy ezt túl is teljesítik. A gazdasági egységekről beszéltem eddig. De nyom­ban mondom azt is, hogy a párt és tömegszerveze­tek, tömegmozgalmak is másként dolgoznak most. mint régebben, összefogás, egymás biztatása, segítése, ez vezeti nap mint nap munkájukat. ez vezet mindannyiunkat. Ha már ilyen lehetősé­gem van. köszönetét is mondok ezekért az eredmé­nyekért a város munkásai­nak, szövetkezeti paraszt­jainak és értelmiségieknek egyaránt Azért pl. hogv hozzásegítettek bennünket: négvszer nyertük már el a városok közül a község- fejlesztésben a leeiobb eredményt. Amit tettünk, az mind a javunkat szol­gálta. Ahol olvan szorgalmas emberek élnek mint itt Törökszentmiklóson, bátran rehet tervezni a jövőt is. E terveinkből is el­mondok néhányat. Korsze­rűsítik például üzemeink többségét, sőt egv új vál­lalat, az agyag, és cserép- inari vállalat is megkezdi hamarosan a működését. Ebben főleg nők kapnak munkát, ami a számunkra különösen megnyugtató, hisz különösen nagy gon­dunk volt a nők f-yialkoz- t&táaa, A gazdasági teendők mel­lett főleg az emberekkel való foglalkozásban szeret­ném, ha előbbre jutnánk. Ebben a párttagok mellett az értelmiségiektől remé­lek én még nagyobb tette­ket. Számítok és számítha­tunk rájuk, mert eddig is sokat tettek pl. a hazafias nevelésért. Országjáró kör- utakat, veteránok és ifjak találkozóját szervezték stb. Amit pedig a legnagyobb érdemüknek tartok, hogy a fiatalok munkára nevelésébe nem fáradtak bele, nem enged­tek a szülők túlzott félté­sének. aggodalmainak. Sürgető, nagv feladatunk az is: segítsük a hét ter­melőszövetkezetet, hogy olyan vonzó üzem legyen mind. amelvben a fiatalok is megtalálják számításu­kat. A négy év eredménvei még csak a visszatartó ha­tást biztosítják. A nagyobb városokba, az iparba sza­kadt parasztfiatalokat még nem csalogatják vissza. — Pedig ebben, ennek leg­alább a részleges megva­lósulásában hiszünk. Erre van szükségünk. Akiket én a IX. párt- kongresszuson képviselek, olyan emberek, hogy ami­ben hisznek, azt megvaló­sítják. Megtisztelő számom­ra, hogy én. Magyar János, a városi pártbizottság tit­kára képviselhetem őket. ............... B. E. e pikusa. Az ötvenes évek közepétől sorjázó elbeszé­lései, publicisztikai írásai, s legutóbb a Szépirodalmi Könyvkiadónál megjelent, illetve a Kortárs október— novemberi számában közölt kisregényei egyre szélesebb körben teszik ismertté és népszerűvé nevét. S joggal, mert az a morális érzé­kenység, etikai problémák iránti asszonyi-írói fogé­konyság, ami Fenákelnck minden jó írását jellemzi, modern technikával, for­dulatos és olvasmányos for­mai• megoldásokkal ötvöző­dik. Mocsár Gábor ediigi másfél évtizedes írói útja sokoldalú tehetség sokolda­lú kibontakozásáról beszél; teljes író, soha nem ismert műfaji megkötéseket. Pub­licista, tanulmányíró és szociográfus, de a novella, a regény, a dráma, sőt a szatíra területein is komoly művészi sikereket mondhat •magáénak. (Szellem és szá­zadok, a magyar vidéki élet problémáiról írott saj­tó alatt lévő könyve, Piros­tövű nád, Nyitott tenyér. Pávatoll.) Ha e szerteágazó írói világot tömör ars poe­ticában kellene összefog­nunk, a felelősség szót ajánlanám. A nemzeti ha­gyományokért. a teljes né­pért, de különösen az v.j életformába fordult pa­rasztságért. a szocializmus biztos távlataiért vállalt fe- lelőssénteljes írói készenlét munkált mindig is Mocsár Gábor műveiben. Andrássy Lajos költésze­tének is megvan a mafra kulcsszava: a hűség. Mi­ként már az ellenforrada­lom után röviddel kiadott Oszlik a köd c. első kötete, azóta írt versei is e prob­léma emberi-etikai és tár­sadalmi-politikai vonatko-. zásaival vívódnak elsősof-S ban. A manánélet, s a kör­nyező világ megannyi je­lensége sem került fcú>ül\e költészet látókörén, az adekvát forma és technika macához hajlításának kor­szerű igénye hasonlóképpen jellemzi őt. legjobban m*g- is a hűség motívumával körülírt pártos közéletiség problémái és modern felfo­gásának lehetőségei foglal­koztatják. Ha van ma külön szege­di költészet, akkor a pub- licisztikus műfajokban is jelesül munkálkodó tanuló- évei kapcsán szolnoki ille­tőségűnek is mondható Papp Lajos annak olyan legelső megújítója. akinek nevét első verseitől kezdve az országos mozgás sodrá­ban jegyzik. Kikiáltó c. pályakezdő könyve egs/éni hangú, de még jobbára hagyományos költő- és verstípust ígért, a. Friss szélben viszont, de főleg az Áramlások már szuverén lírikus tehetséget avatott: modern költőt, aki áradó verseiben szintézisre törek­szik. akiben a világnézeti tisztánlátás filozófiává, a kifeiezési problematika f'r- mészetes. egyéni vers-be­széddé lényegült. Jó társa neki e küzde­lemben Símai Mihály. A látás tradicionális közegei­ből tört ő is a költői átlé- mlenítés. a látomás fejé. A virradat vítorlái-ban még dalolt és énekelt inkább, a címétől is rendkívül kife­jező Látás és látomás-han már korunk modern versét mondja az elfoavhatatlan, pontos költői képek és teli- betaláló, biztos asszociációk nyelvén. fme öt író Szegedről, öt külön világ '— enyetlen ars poetica: a szocializmus tör­ténelmi vmlnsónáf kifejezni. Kovács Sándor Iván be­vezetőié után Hegedűs An­nes .Tászai-díias. a Szigli­geti Színház művésznői" és Bitskey Tibor .Tászai-díias színművész mondott verse­ket. illetve olvasott fel az írők műveiből. A közvetlen hangulatú irodalmi es-t után az írók és vendéglátóik még hosszú ideig együttmaradtak s be­szélgettek arról, miként le­het Szeged és Szolnok kul­turális élete közti kapcso­latot méginkább mélyíteni. \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents