Szolnok Megyei Néplap, 1966. november (17. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-22 / 275. szám
19OT. november 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Nagy a lemaradás a mélyszántásnál A MEGYEI TANÁCS MEZŐGAZDASÁGI OSZTÁLYÁNAK JELENTÉSE Járás, város neve Mélyszántás Cukorrépa szedés Kukoricatörés Szá betaka rítás t ervének teljesítése százalékban Jászberényi j. 66,8 100,0 97,7 91,2 Kunszentmártoni j. 92,6 100,0 100,0 96,5 Szolnoki j. 78,5 99,5 99,5 89,4 Tiszafüredi j. 66,0 99,2 93,6 72,9 Törökszentmiklósi j 72,0 99,7 96,9 91.8 Jászberény 51,9 100,0 95,9 84,1 Karcag 73,1 100,0 99,0 67,1 Kisújszállás 12,6 100.0 100,0 92,5 Mezőtúr 78,7 100,0 100,0 100,0 Törökszentmiklós 90,9 100,0 100,0 97,6 Túrkeve 63,5 99,8 100,0 88,7 Szolnok megye termelőszövetkezetei 74,7 Szolnok megye termelő- szövetkezetei összességükben túlteljesítették a kenyérgabona vetési tervüket. Ugyanis 177 727 holdon került földbe a kenyérgabona magja. A szövetkezetek 527 holddal több gabonát vetettek a tervezettnél. A szolnoki járás néhány termelőszövetkezete még mindig nem tett eleget kötelezettségének. Legnagyobb lemaradás a mélyszántásnál mutatkozik. 99,7 98,3 89,1 Ez óriási terület. Márpedig az időjárás is akadályozza a gyorsabb előrehaladást. Pedig az őszi mélyszántott földbe elvetett mag bővebben fizet, mint az, amelyik tavaszi szántásba kerül. Tehát nagy veszteséget jelentene, ha az elkövetkezendő napokban nem gyorsítanák meg a mélyszántás ütemét, r.em összpontosítanának minden erőt erre a munkára. A legtöbb töretlen kukorica a tiszafüredi járásban található. A megye közös gazdaságaiban A novemberi esős időjárás sem kedvezett a munkának, így aztán mindössze 5,2 százalékkal nagyobb területen fejezték be ezt, mint az előző hét végén. Ez egyben azt is jelenti, hogy még 59 891 hold vár szántásra. összesen még 2063 hold vár törésre. A cukorrépaszedés lényegében befejeződött. Megye- szerte 45 holdon található földben ez a fontos ipari növény. Örvendetes, hogy a cukorrépaszedést jól követte a cukorrépa szállítása. ' A BECSÜLETNAPLÓ TITKA... Suki Eszter már tizenhat esztendeje dolgozik a törökszentmiklósi baromfifeldolgozó csirke-üzemrészében. Nem valami beszédesnek ismertem eddig, ám legutóbb, amikor oti jártam megeredt a nyelve. — Akad egy kis újdonság nálunk. Elmondhatom, ha érdekli. — Rajta! — A becsületnaplóra gondolok. Tudja, ha valaki ma átlagon felül jól dolgozik, annak a neve mellé beírnak egy pontot. Az pedig 25 forint prémiumot jelent. Nekem egy hónap alatt tízet adtak, s már fel is küldték a lapomat a pénztárba elszámolásra. Jól jön a pénz, megérte az igyekezet. A részletekről Márkus György művezető beszélt. — A becsületnaplót az egész gyárban bevezették. A munkások új premizálásáról van szó. A lényeg a következő: a jó munka jutalma egy pont, de csak akkor fizetünk, amikor valaki a tizediket is megszerezte, előbb nem. Jól sokan dolgoznak, kiemelkedően viszont kevesen. Az áru nagy része exportra megy, ezért a pontozás célja a kiváló minőségű munka elismerése. — Elveszítheti-e valaki a pontjait? — Igen. Például így járt Horváth Gézáné, aki annak ellenére, hogy hatnál tartott, kezdheti élőiről. — Ugyanis igazolatlanul hiányzott. Még annyit szeretnék elmondani, hogy az a munkásnő, aki a legtöbb pontot szerzi, kiváló dolgozó jelvényt kap, az azzal járó kétheti fizetéssel, a második kiváló dolgozó oklevélhez jut. Érdemes hajtani. — És a művezetőnek nem teher ez a naponkénti birds kodás? — Ellenkezőleg. Nagyon szívesen csinálom, mert azt tapasztalom, mindenki igyekszik, jobban akarja elvégezni a munkáját. És egy kicsit a művezetők tekintélyét is növeli, hogy öthatezer forinttal szabadon gazdálkodnak, nemcsak szóban dicsérhetnek, hanem pénzzel is. — Az igazság nem szenvedhet csorbát? — Ügy jutalmazni, hogy azt mindenki igazságosnak tartsa, nehéz. Éppen ezért a csoportvezetők javaslatait is figyelembe véve adok pontot. A munkásnőkkel is beszélgettem, köztük Pozsa Piroskával. — Szombatonként hirdetik ki a heti eredményt. Mindenkit rendkívül érdekel, vajon mennyit gyűjtött össze. Nekem hét pontom van, remélem hamarosan elérem a tizet. Gondolja meg, egy pont értéke átlagban megfelel a napi fizetés felének. Különösen a szezonmunkások szorgos- kodnak nagyon, mivel nekik néhány hónapig van módjuk egy kis plusz pénzt keresni. Azért mi sem akarunk lemaradni. Kelemen Mihálynét is megkérdeztem, neki hogy tetszik az új premizálás. — Szerintem bevált. Így jobban kitűnik ki igyexvő. Aki többet ad, többet kap. Ez igazságos. Engem feltétlen jobb munkára ösztönöz, de úgy látom másokat is. A becsületnaplóval, ezzel az érdekes ösztönzési módszerrel a gyárban a munkások és művezetők egyaránt elégedettek. Érdemes felfigyelni rá. A becsüietnapló titkát Kelemenné fedte fel: .,Aki többet ad, többet kap”. F. P. Száz- nyolcvan család új lakásba költözött Kevés és drága a telek Évről évre gyarapodik Törökezentmiklós. A fejlődést nem csupán az állami beruházások, hanem a magánerőből épülő családi lakóházak száma is híven tükrözi. A városi tanács építési- és közlekedési osztálya, mint elsőfokú építési hatóság, tavaly 201, az idén pedig — október végéig — 188 építési engedélyt adott ki. Míg 1965-ben alig 140, addig az idén több mint 180 család költözött új lakásba. A kislakás építés számszerű növekedésének egyik előfeltétele az anyagbiztosítással párhuzamosan a megfelelő számú telek biztosítása. Tavaly és az idén a tanács nem tudott az igényeknek megfelelő számú telket adni. Tavaly 43, az idén pedig csak 22 telket adtak át az OTP-nek értékesítésre. Ez jóval kevesebb volt, mint a kereslet, • • emiatt jelentősen emelkedett az építésre alkalmas porták ára. Ezért a tanács úgy tervezi, hogy jövőre mintegy 60—70 telket b-'csájt az építkezők rendelkezésére. Áz íróasztal másik oldalán Beszélgetés Friedrich Ferdinánddal, a törökszentmiklósi járási tanács vb-elnökével A törökszentmiklósi járási tanács vb élére új állami vezető került rfemrégiben: Friedrich Ferdinánd. Előtte a szolnoki Lenin Termelőszövetkezet elnöke volt. A törökszentmiklósi járás 12 községével, 21 termelőszövetkezetével talán a legtipikusabban mezőgazdasági jellegű tájegysége Szolnok megyének. Mit jelent az állami irányításban a szövetkezetben szerzett gyakorlat? Erről beszélgettünk Friedrich elvtárssal. Ügy tudjuk, a szövetkezeti mozgalom B kibontakozásától kezdve részese a megye szövetkezeti élete kialakításának? — A termelőszövetkezeti mozgalom bölcsője Szolnok megyében ringott. S nekem olyan szerencsésen alakult az életem, hogy már akkor a megyei tanács szövetkezetpolitikai csoportjának vezetésével bíztak meg. Az induláskor az irányítás nagyon közvetlenül történt. Beleszólással, kézen- fogással felért. Az első időkben bizony nagyon sokszor mi magunk vezettük le a szövetkezetek közgyűléseit, sőt vezetőség' megbeszéléseit is. Nem sértette a szövetkezeti demokráciát. Hiszen akkor arról volt szó. meg kellett tanítani a szövetkezeti parasztokat a szövetkezeti életre. — Nagyon nehéz helyzetben vállalta o. HUI szolnoki Lenin Tsz irányítását. Miben látja a gyors sikert? — Hat évig elnökosködtem a tsz-ben, de a gyors megerősödés nem az én csodaszerem volt. Csupán igazodtam a párt tanácsaihoz. Mindig a szövetkezeti ta gok véleményére hallgatni, mindent velük és semmit nélkülük. Nem igaz, hogv a korábban okosan, gondolkodóan gazdálkodó paraszt- emberek a nagyüzemben nem tudnak eligazodni. Megtanultak az új körülmények között gondolkodni, s az a vezető számíthat sikerre, alti hallgat rájuk. — Ezeket a tapasztalatokat hogyan tudja új beosztásában kamatoztatni? VéleII! ménye szerint milyen a szövetkezetek korszerű állami irányítása? ' — Nagyban is azt kell csinálni, amit kicsiben. Az állami irányító szervek mindent a szövetkezetekkel együtt és sohase nélkülük vagy éppen ellenük cselekedjenek. Ami az állami irányítást illeti, könnyebb is, nehezebb is. Könyebb, mert nem kell közvetlenül nekünk dönteni mindenben. S így a nagyobb önállósággal a felelősség egy része is a szövetkezeti vezetőkre szállt át. Korábban tervkészítéskor, zárszámadáskor ceruzával kezükben ott álltak a járási szakirányítók, a termelőszövetkezeti elnök, a főkönyvelő mellett és saját jó belátásuk szerint kihúztak számadásából, vagy hozzátold- tak. Előírták a vetésszerkezetet. Mi következett ebből? Ha valahol baj lett. nem egy szövetkezeti vezető így mosta tisztára az emberek előtt magát: én másképp akartam, de látjátok, fent beleszóltak. — Mi hát a szö- vetkezetek helyes iráUllilll nyitásának módszere most? — Érzésem szerint most sem kevesebb a gond, csak másabb. Az irányító szándéknak is ehhez kell igaLABORATORIUM, DE MILYEN ? Szolnokon vagyunk, az Aradi utcában, a budapesti Fogtechnikai Vállalat 5. sz. laboratóriumában. Szűcs Lajos telepvezető bevezet a műhelybe. — A „labor” mennyezetén óriási repedések, beázás okozta foltok díszelegnek. A dolgozók derekukat pokrócba csavarták, nehogy felfázzanak. Talpuk alatt gumi lábtörlő, így védekeznek a beton fogai, a hideg ellen. Az „étteremben” (gyors számítás: alig több a térfogata szárharminc köbméternél) huszonhármán szorultak össze. Mindenki előtt Bunsen-lámpa ég, mely fogyasztja az oxigént, erősen szennyezi a levegőt. Tóth Ernő az önvédelem nyíltságával tárja fel a közösség gondját-baját. — Az ember állandó fejfájással küszködik, mivel nem tiszta a levegő. A munka során különböző műanyagokat olvasztunk fel, sósavval dolgozunk, melyeknek gőze káros az egészségünkre. Elszívóberendezés nincs. Ami még senkinek sem jutott as eszébe Az asztal másik végén Ikladi István mondja. — Láthatja, milyenek a munkakörülményeink! A vállalat igazgatója magyarázatképpen azt mondta nekünk, a városi tanács nem ad segítséget ahhoz hogy jobb épülethez jussunk. Szabó Zoltán csak lemondóan legyint, amikor érdeklődöm. — Tizenegy éve dolgozom a laborban, de még itt munkaegészségügyi ellenőrzés nem volt. A fogsorlenyomatokat — melyek a rendelőintézetben készülnek — nem tudjuk fertőtleníteni, nincs mivel... Az elektromos berendezések alatt gázpalack áll, három gázrezsó állandóan ég... Óvári Lászlóné a fűthe- tetlen gipszeiére, öntödére panaszkodott. A nők különösen sokat szenvednek, hiszen könnyebben felfáznak, ennek következményeit nem is kell magyarázni... Vizsgálatot ígért a szakszervezeti vezető és a KÖJÁL Vajon a szakszervezeti vezetők hogyan vélekednek a helyzetről, ezt akartam megtudni Magyari Miklós- nétól, az Orvos- és Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete megyei bizottságának titkárától. — Ismerik a fogászati la. boratórium dolgozóinak munka körülményeit ? — Nem. Én csak négy hónapja töltöm be tisztemet. Várjon csak! Felhívom a megyei bizottságunk munkavédelmi felügyelőjét A vonal másik végén dr Király István is nemmel válaszol, a szakszervezeti vezetők tehát tájékozatlanok. De azon nyomban megegyeztek: november 22- én brigádvizsgálatot tartanak a láborban. Dr. Pápay Dénessel, a megyei KÖJÁL igazgatófőorvosával is ismertettem tapasztalataimat. Válasza megnyugtató volt. — Tíz napon belül részletes munkaegészségügyi vizsgálatot tartunk a fog- technikai laboratóriumban. Utána kötelességünknek és jogainknak megfelelően intézkedünk. Címzett i A Fogtechnikai Vállalat igazgatója A városi tanácsnál Szigeti László vb-elnökhelyet- tes elmondta, a vállalat igazgatója lakásokat kért a várostól, hogy a labor számára kiszemelt épületből — melyet megvettek volna — elköltözhessenek a lakók. Erről azonban legfeljebb csak 1969-ben lehetne szó. — Ezért azt javaslom a vállalat igazgatójának, forduljon a megyei tanács építési, illetve tervosztályához Ott már több vállalat jelentkezett egy többemeletes közös irodaház felépítésére, mely az SZTK-rendelő közvetlen közelében, a mostani fényképész műterem tömbjébe kerül majd. Ügy tudom, még lehet társulni. Ha a vállalat akarja, ebben segítünk. A többi már a vállalat vezetőin múlik... — fábián — zodnia. Szerintem nagyon haszno^n közreműködhetünk a szövetkezetek távlatainak kialakításában. Pillanatnyilag a termelőszövetkezetek egyik évről a másikra gazdálkodnak. Nagyon kell, hogy előre tudják például, melyik évben milyen munkát gépesítenek. S ehhez igazítsák a vetésszerkezetet, gazdálkodásukat jó előre. A megye nagyrészét érinti a második tiszai vízlépcső. Ez csak akkor lesz igazán áldás, ha már most úgy készítjük fel a szövetkezeteket, hogy akkorra megfelelő épületeik legyenek tele állatokkal, azok termeljék a trágyát, mert csak így lehet gazdaságosan öntözni. Az állami szerveknek irányítani, egyeztetni kell a tudomány és a gyakorlat együttműködését. Olyasmire gondolok, ami Kunhegyesen történik. — Elnök elytárs■ nak szavajárása a disztingvált irányítás. Mit jelent ez? — Sok mindent. Azt, hogy vannak jó és nagy szövetkezetek, kis és nagy határú tsz-ek. Világos, hogy a jó szövetkezetekben kell kevesebbet tartózkodnunk A gyengéknek kell elsősorban segíteni a szakember és szakmunkásképzésben, a szakemberellátásban, a szakmai tanácsadásban. Köztudottan vannak államilag dotált közös gazdaságok is. A nagyobb önálló* ság idején is teljesen jogosnak érzem, hogy az állam ezekben a tsz-ekben közvetlenebbül is megnézhesse, mire költik, hogyan hasznosul az a pénz, amelyet a köz odaad. Az is világos, hogy a nagyhatárú termelőszövetkezeteket nehezebb irányítani, mint a kisebbeket. A szövetkezeti vezetőket állandóan nevelnünk, tanítanunk kell, de már nem vezetünk helyettük. — Kevesebb szó esett elnök elvtárs el- gondolásaiban a szövetkezeti tagokról? — Csattanónak hagytam utoljára, mert ezt tartom a legfontosabbnak. Mi most a helyzet? Az, hogy a korszerű istállók legtöbbjében is ugyanúgy kézzel történik például a fejés, mint nagyapáink idejében. Kevés majorban van mosdó, zuhanyozó, pihenő, ruhaszekrény. Pedig a falusi ember igénye is egyre inkább ugyanaz: tisztán menni oe dolgozni, s onnan tisztán jönni vissza. Ebből is adódik újszerű állami feladat, A legtöbb községben egy termelőszövetkezet működik. Mindketten ugyanazokról az emberekről gondoskodnak. A tanácsnak, a szövetkezetnek közelebb kell kerülniük, együtt dolgozni azon, hogy a falun szolgáltató részlegek, szakiparosok dolgozzanak és á falusi ember is mindent otthon meg tudjon vásárolni. Végül ugyancsak az emberek érdekében az állami irányítás dolga most is, s marad a jövőben is a törvényességi felügyelet. Nagyon hosszan beszéltem, pedig így is mindössze néhány gondolatot sikerült elmondanom abból a sok mindenből, ami a mostani napok, s a jövő köz«« dolga. B. U
