Szolnok Megyei Néplap, 1966. november (17. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-20 / 274. szám

1968. november 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 / / Őszi fásítás A Szolnok megyei Erdőgazdaság csemetekertjciből hordják a suhángot, a cse­metét a2 őszi fásításhoz. Szolnok megyében tervek szerint az idei «szön három és fél millió csemetét, s nyolcvanezer suhángot ültetnek el. (Marton Tibor felv.) Májusban három nap a fiataloké lesz Egerben Hagyomány lett. hogy évenként kulturális találko­zókkal egybekötött diáknapokat rendeznek a KISZ- fiatalok, melyeken a középiskolák és az iparitanuló iskolák öntevékeny kutúrcsoportjai mutatják be tudá­sukat. A Szolnok megyei fiatalok eddig részben a gyulai Erkel diáknapokon, részben szűkebb hazájuk­ban, a Verseghy diáknapokon szerepeltek jelentős si­kerrel. A KISZ Központi Bizott­sága mellett működő Di­áknapok Országos Bizottsá­ga az idén a Szolnok me­gyei fiatalokat az Egerben megrendezésre kerülő Gár­donyi Géza diáknapokon való részvételre jelölte ki. Felhívással fordultak a Nógrád, a Pest, a Szolnok és a Heves megyei szak­munkás és középiskolás fiatalokhoz, a tanárokhoz: készüljenek az 1967 máju­sában megrendezésre kerü­lő Gárdonyi Géza diákna­pokra. A diáknapok megrende­zésének célja, hogy a talál­kozó minden programja, eseménye, a különböző mű­vészetek tolmácsolása fe­jezze ki az 1966/67-es év főbb tartalmi célkitűzéseit, melyek magukban foglalják az MSZMP IX. kongresz- szusa Célkitűzéseit, a KISZ megalakulása 10. évfordu­lójának, a forradalmi ifjú­sági napoknak és a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 50. évfordulójának méltó megünneplését. A diáktalálkozó lehetősé­get ad arra, hogy meg­győződhessünk arról, mi­lyen politikai és művészeti tevékenységet végeznek egy- eg'y középiskolában, szak­munkástanuló intézetben. Ugyanakkor lehetőség van arra is, hogy az iskolák íze­lítőt adjanak intézményük K1SZ-szervezetének munká­jából, bepillantást engedje­nek intézetük mozgalmi életébe. Májusban három nap a fiataloké lesz Eger­ben. A diáknapok lényegében RECEPT: Türelem, nevelés, propaganda Egy bőrgyógyász­nak egész gyűjteménye van diafilmekből. Azt ku­tatja, hogy a mezőgazda­ságban mi az összefüggés a gyakori bőrbetegségek és a munkahelyi környezet között. Az ő gyűjteményé­ben fedeztem fel egy Kun- szentmárton-járásbeli istál­lónak a képét. Modern, jól felszerelt tehénistálló. Az állatok számára önetető, példás tisztaság. Az embe­rek részére egy üres helyi­ségben vízcsap, ami már rég letört, fadugóval van elzárva. A fal maliik a mosdó körül, törülközőnek, szappannak, lócának se hí­re, se hamva. Egy másik diafilmen gerenda-tartóosz­lop látható, rajta egy szö­gön több piszkos fehér kö­peny, csak úgy odavetve. Ezek az esetek igen gyakoriak. Odáig már el­jutottunk, hogy az új istál­lókban csille hordja ki a trágyát, hogy önitatókat szerelnek fel, de nagyon kevés az olyan istálló, vagy más tsz-gazdasági épület, amelyben akár csak köze­pesen is felszerelt szociális helyiség lenne található. Nem nagy dologról van szó, tiszta lavór, kanna, víz, minden embernek külön pohár vagy bögre. Csak egy-két helyen akad olyan berendezés, mint a kun­ÉM. VILI, A N YSZERE- LÖIPARI VÁLLALAT Budapest, VII., Sip u. 23. Felvesz: SEGÉDMUNKÁSOKAT és VIM-ANYSZER ÉLŐ­KÉT budapesti, pest- környéki munkahe­lyekre. BÉREZÉS: megemelt tel­jesítménybér, kere­set korlátozás nél­kül, — ehhez 10% idénypótlék. EGYÉB járandóságok: saját lakhelyén kí­vüli foglalkoztatás esetén — a jogo­sultságtól függően — különélési pót­lék, természetbeni szállás, vagy szál­lásdíj térítés, étke­zési hozzájárulás, munkaruha. JELENTKEZÉS: Buda­pest, VII., Síp u. 23. sz. (Főporta) szentmártoni Zalka Máté Termelőszövetkezet száz fé­rőhelyes istállója, ahol a mellette levő tejházban a mosdáshoz melegvíz áll rendelkezésre. A helyzet az állami gazdaságokban sem a legjobb. Szépen berende­zett pihenőt találunk pél­dául a Nagykunsági Álla­mi Gazdaság márialaki üzemegységében, de a bal- lai üzemegységben az épü­lő új kétmilliós istálló ere­deti terveiből hitelproblé­mák miatt kihagyták a zu­hanyozót. Általában nem nagy ösz- szegű beruházásokról van szó. Éppen ezért mondotta egy járási tanácselnök isme­rősöm: meggyőződése, hogy a tsz-ek legnagyobb része minden nagyobb megráz­kódtatás nélkül tudna ál­dozni a kulturált pihenő és étkezőhelyiségek létrehozá­sáért. Az eddigi kedvezőtlen állapotok okai ismeretesek. Az emberek ilyen irányú igénytelensége, az egyolda­lúan gazdasági szemlélet, a brigádvezetők közömbössé­ge. A szemléleten való vál­toztatás, a javítani akarás igényének felkeltése az el­sődleges. Annak felismeré­se, hogy a pihenőidő bizto­sítása kevés, a pihenés, az étkezés körülményeit kell előremozdítani a megszo­kottból, az évezredesből. A szemléletváltozáson és az anyagiak előteremtésén túl van egy nagyon lénye­ges momentum, amire még szükség van: a türelem. Tanácselnök ismerősöm el­mondott egy esetet. .Az egyik tsz elnöke az ő rábe­szélésére brigádpihenőt rendeztetett be. S amikor kevéssel később újra ellá­togatott a tsz-be, az elnök elkeseredetten mondotta ne­ki: „azt hiszed, érdemes volt? Nézd meg, a lepedő­re csizmástól fekszenek, olajos kézzel törülköznek”. — Több türelmet — mon­dotta erre a tanácselnök. — Több türelmet, ti is he­ten voltatok testvérek, em­lékszem rád is, te sem rpostál akkoriban kezet szalonnázás előtt, nem bi­zony... Egyszóval türelem, nevelés, propaganda, szem­léletváltozás. Ez a recept az előrelépéshez, hogy a munkahelyen átlépjük e tekintetben is a magunk mögött hagyott paraszti századokat.- ht ­Téli tervek Kenderesen Az őszi munkák végez­tével sem tétlenkednek Kenderesen. A betakarítás befejező­dött, az őszi szántás csak egyes, az utóbbi esős na­pok következtében művel- hetetlenné vált, mély terü­leteken maradt hátra. Az idő már igazán télies. A levegő éles, hideg. Az elnököt keresem. A „Haladás” Tsz irodájában kellemes meleg fogad. Az emberek egymásnak adják a kilincset, egyéni és a kö­zöst érintő ügyes-bajos dol­gaikkal. Az asztalon a mű­hely tervrajza hever. Jövő­re szeretnék kivitelezni a fűtését. A beruházási iroda szakemberei helyszíni szem. lét tartanak. Ezen a télen sem fognak fázni a dolgo­zók, mert addig is egy nagyteljesítményű kályha' szolgáltatja majd a meleget. Téli terveikről faggatom az elnököt. Van dolguk elég. A traktorosok 60 szá­zaléka a tagok közül került ki" A háromhónapos tan­folyam kezdetben elegendő­nek bizonyult, de a techni­kával a mezőgazdaságban is lépést kell tartani. Ezért elhatározták, hogy egy de­cemberben induló kéthóna­pos továbbképzés során át­tanulmányozzák az összes erő- és munkagépet a leg­utolsó csavarig. • • Ötszázból — egy sem Vaskos paksaméta fék. szik előttem az asztalon — a tiszafüredi járás is­meretterjesztési terve. Körültekintő gondos mun­ka, szerepel benne ötven­egy gépelt oldalon több mint ötszáz előadáscím, tizennégy község és kül­terület művelődési prog­ramja. Egészségügy, tör­ténelem, csillagászat, jog, álattenyésztés, nevelés, szinte minden elvan, ami az embereket általában érdekli és érede'relheti. Egy kivételével. Nem található egyetlen elő­adás, amely segítene el- ieazodni az irodalom kér­dései között, de fehér holló az olyan is, amely más művészetek, első­sorban a filmművészet esztétikájával foglalkoz­na. Távol áll tőlem, hogy azokat, az időket kíván­jam vissza, amelyekben szinte csak irodalmi, csak művészeti problémák tár­gyalásában merült ki az egész ismeretterjesztés. De a hagyományos ma­gvar ló ominózus másik oldalán lenni sem helyes és követendő magatartás. Nehezen hihető. ho£v az egész járásban semmiféle igény ne merült volna fel arra. hogy megismerjék például azokat a dráma­írókat. akiknek műveivel a tv képernvőjén talál­kozhat a néző. Azt sem könnyű elképzelni, hogv opv-ogy nevesebb író. iro­dalmi irányzat, vagy áramlat ne érdekelne sen­kit. ha megfelelő formá­ban, érdekesen, vonzóan tálalják azt számára. S vajon a Húsz óra, a Ne­héz emberek, a Szegény- legények mérsékelt sike­re nem azt követelné-e meg, hogy érdekes, köz­érthető filmesztétikai elő­adásokat tartsanak minél több helyen, hogy az em­berek ismerjék és értsék meg napjaink filmnyel­vét is? Nem tudom, lehet-e még változtatni a kitű­zött programokon. Ha igen, arányosan és mél­tányosan kapjon helyet a tervekben az iroda­lom, az esztétika is. — hl — Harminchatan vannak, közülük nem egy tapasztalt, volt gépállomási traktoros, akiknek gyakorlati tudása nélkülözhetetlen a téli gép­javítás során. A fődarabos javításokra szerződésük van, de munkagépek javí­tását minden esetben igye­keznek házilag elvégezni. Kovács Pál bosszankodva folytatja: — Nemegyszer előfordult már, hogy a vásárolt új géppel szerelési és kezelési utasítást nem kaptunk és így még a legagyafurtabb szakembereknek is napokba telt, míg üzembe tudták he­lyezni. Volt rá példa, hogy a szomszéd gazdaságba kel­lett menni jótanácsért. A főállattenyésztő és a telepvezető irányításával borjúnevelő tanfolyam in­dul, minek során más szö­vetkezetek látogatását is tervbe vették tapaszalatcse- re formájában. Az itt kép­zett szakmunkások a későb­biek során tehenészként he­lyezkedhetnek el — többek között a Vörös Csepel Ter­melőszövetkezelnél is. Se­gédmunkaerőnek kislányo­kat szerződtetnek, akik a borjúnevelés gyakorlati el­sajátítása után Jászapáti­ban tanfolyamot végeznek. A tervek sokrétűek, jó­formán az egész tagságot érintik. Előbb, vagy utóbb. A telet kell felhasználni arra, hogy tanuljanak, s pi­henjenek és jövő tavasszal újult erővel kezdhessék meg a munkát. L. M. három formában kerülnek megrendezésre. Lesznek ta­nácskozások és találkozók, lesz ifjúsági nagygyűlés, if­júi kommunista diákaktíva és KISZ-vezetők tanácsko­zása. Rendeznek kiállításo­kat és kiírnak különböző pályázatokat. Ilyenek lesz­nek a Forradalom és ifjú­ság című pályázat és kiállí­tás, különböző irodalmi, történelmi, helytörténeti, mesterségrajzi, néprajzi, képzőművészeti, iparmű­vészeti, foto-, kis- film-. iskolarádió, kézimun­ka és klubverseny pályáza­tok. A találkozókkal és a pályázatokkal, kiállítások­kal lényegében bővül a di­áknapok programja, ugyan­is eddig ilyen rendezvények nem voltak. A harmadik terület, me­lyen vetélkednek majd a fiatalok, azok a különböző művészeti ágak: vers, pró­zamondás, irodalmi színpa­dok műsora, szólóénekek, énekkarok, zenekarok, tán­cosok. Minden megyében meg­rendezik az előzetes döntő­ket, ahol jelölik majd azo­kat a csoportokat, amelyek részt vehetnek az egri ta­lálkozón. Megyénkben há­rom helyen, Szolnokon. Jászapátiban és Kisújszállá­son rendeznek majd elő­döntőket. — Szolnokon nagylétszámú kórusok és a kamarakórusok mérik ösz- sze tudásukat. Jászapátiban, a Jászsági Napok kereté­ben a szólóénekesek, a hangszerszólisták, a külön­böző zenekarok és a társas­tánc klubok versenyzői lép­nek színpadra. Kisújszál­láson a Móricz Napok ke­retében zajlik majd a fia­talok kulturális seregszem­léje. Itt az irodalmi színpa­dok. a vers és prózamon­dók, a népi táncosok, a tánczenekarok és a tánc- dalénekesek versenyeznek majd. A különböző verse­nyekre a csoportoknak de­cember 20-ig kell bekülde- niük a nevezéseket a KISZ megyei bizottságához. Reméljük, hogy az egri diáknapokon is ugyan olyan sikerrel és eredménnyel szerepelnek majd a Szol­nok megyei fiatalok, mint a korábbi években. V. V. Újjáéled az Irodalmi Kávéház A Szolnokon közkedvelt­ségnek örvendett Irodalmi Kávéház újra megkezdi mű­ködését, ezúttal a megyei művelődési ház gondozásá­ban. A kéthetenként, csü­törtökön este rendezett mű­sorokat programjába veszi a rádió szolnoki stúdiója is. Az első alkalommal, no­vember 24-én este az Ár­kád presszóban Berek Ka­talin színművésznő, a Nem­zeti Színház tagja rendez önálló estet Csillagjazz cí­men. A rádióközvetítés mi­att a kezdés pontosan hat órakor lesz. ECV CIPŐ KÁLVÁRIÁJA Visszajött atyáink divatja. Ismét dívik a eugos cipő. En sem akartam lema­radni koromtól, hál vettem egy párat potom 224 forintért. Annak rendje, mód­ja szerint elvittem a cipészhez megva- saltatni. Amint adja vissza a mester, aszongya: hibás. fCsak így fog- hegyről.) ...Hogy a ménkű csapna bele a cipőiparba. A szép új cipőm. A cugtól egy fél ujnyira egy pici, szemmel alig látható másfél centis vágás. Ügy sréviza- vé. Nem is mély. csupán a bőr van keresztül vágva. — ; Gondolom még Krő­zusnak is idegeire menne a dolog. Fél­órás tulajdonviszony után, használat nél­kül eldobandó. Visszavittem. S most jön egy érde­kes dolog: nem cse­rélték ki. Azt mond­ták új cipőt (haszná­latlant) nem cserél­nek vissza, ha meg van vasalva. Visel­jem egészséggel, s ha használt lesz. visszacserélik. De lát szódjék rajta, hogy viselve van. Azt hiszem valahol már hallottam ezt a szót: bürokrácia. Gyors számtani művelet: kettő a busz, vissza négy. Három a sarokvas, az összesen hét fo­rint. Sok a plusz, így a cipő nem első­osztályú, hanem osz­tályon felüli lesz. Háromnegyed hat volt. Az üzlet hatkor zár. Majd viselem én a bolt előtt tizenöt percig úgy, hogy más nem viseli úgy egy álló hétig sem. Cipő fel! Pocsolya zutty, kiálló vasak durr bele. Húztam, von­szoltam, dörzsöltem, vágtam, haraptam, szidtam, magáztam. A cipő kopott, gör­bült, vetemedett, hajlott, zsugorodott, mállóit, jajgatott — Sajnáltam. A járó­kelők hülyének néz­tek:. Pedig csak a paragrafusoknak tet­tem eleget. Viseltem. a cipőt, hogy kicse­réljék. Nagyon meg vol­tak velem elégedve. Az a szerencsétlen úgy nézett ki, mint az öreg hobó kiszol­gált/ lábravaló ja negyvenhét évi ki­tartó szolgálat után. (Csak a madzag hiányzott róla, ami­vel a pajkos talpat szokás az epedő fel­sőrészhez erősíteni.) Szó nélkül kicserél­ték. Igaz, amit adtak azon nem volt spicc­vas. meg hasonló, de megérte a jó sztori. S az új cipő most már kitűnően látja el a feladatát. n. r.

Next

/
Thumbnails
Contents