Szolnok Megyei Néplap, 1966. október (17. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-16 / 245. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! SZOLNOK MEgXI! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A HEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. évfolyam, 345. szám. Ara ! 89 fillér 1966. október 16„ vasárnap. Moszkvába alázott Kádár János, Kállai Gyaia és Czinege Lajos A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Szovjetunió kormányának meghívására szombaton baráti látogatásra Moszkvába utazott Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, és Kállai Gyula, a Magyar Népköz- társaság Minisztertanácsának elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint Czinege Lajos honvédelmi miniszter, a Politikai Bizottság póttagja. A mikor már nem szorít annyira a munka a szövetkezetekben, így ősz elején, ősz ütőjén, mindenütt megtartják az öregek napját. Ünneplőbe öltöznek a munkában elfáradt parasztemberek, meghatódva ballagnak a kultúr- házba, vagy a szövetkezeti központba, ahova éppenséggel a meghívás szól. Kicsit mintha bátortalanabbak lennének, meg-' hatódva nyúlnak a szendvicsekért, s a söröspoharakért, alig tudnak egykét köszönő szót rebegni az ajándékokért, a segélyként juttatott pénzért — hol mi adódik. Ismerek olyan nyugdíjas asz- szonyt, aki az ajándékokkal kapott csokoládét hónapokig őrizgette otthon, esténként néha előkereste és nézegette, babrál- gatta sokáig. Találkoztam idős emberekkel, Hévízen, Debrecenben, Harkányfürdőn, Párádon, amikor tíz-tíz napig ott üdültek, pihentek, reumás vagy csúzos lábukat gyógyítgatták. A szövetkezet küldte el őket munkájuk, példamutatásuk jutalmául. Ismerem azokat a pillanatokat is, amikor a termelőszövetkezet szociális bizottságának küldöttsége bekopogtat az öregekhez, érdeklődik egészségükről vagy gondjaikról, bajaikról, kinél-kinél hogyan mérte ki a sors. Bekopogtatnak, hogy segítséget adhassanak fejadaggal, esetleg nyugdíjkiegészítéssel vagy éppenséggel rendkívüli segéllyel. Bök köszönő levelet olvastam már, amit öregek írtak a közös gazdaságok vezetőinek. Minden levél másképpen íródott; tintával vagy ceruzával, egyiken jobbra dőlt betűkkel, másikon egymásra írt sorokkal találkoztam. Mégis azonos levelek ezek. Tele köszönettel, hálával, elismeréssel a szövetkezet iránt, mert gondolt rájuk, maga tehetetlenségükben nem maradtak támasz nélkül. N éhány évvel ezelőtt ki gondolt erre? Mindenütt azt kérdezgették; mi lesz velünk, öregekkel? A földet csak beadjuk, a belépési nyilatkozatot aláírjuk, de a kezünk már nem bírja a szerszámot. Hogyan élünk meg, támogat-e bennünket a közös? íme a bizonyíték. Soha nem becsülték még a megöregedett parasztembereket, úgy, mint a mi társadalmunkban ; föld járadékot, háztáji földet, fejadagot, tüzelőt, nyugdíjkiegészítést, orvosi kezelést, rendkívüli segélyt, ajándékokat kapnak. Minden gazdaságban másképpen. A megrősödéstől függően. Megemlíthetjük mindjárt a zagyvarékasi Béke Termelőszövetkezet példáját, ahol néhány éve nyugdíjkiegészítést szavazott meg a közgyűlés. Az öreg nyugdíjasok és járadékosok havi 500 forintot kapnak az addigi 260 forint helyett. Más közös gazdaságokat is lehetne sorolni, többek között az öcsödi Szabadság, a rá- kóczifalvi Rákóczi Tsz-t, hiszen mindenüt igyekeznek kedvezni, emberséggel, becsülettel bánni a munkából kiöregedettekkel. P ersze akadnak még olyan szövetkezetek is, ahol, hogy ne mondjunk mást, a legrosszabb területen mérik ki az öregek háztáji földjét. Nemcsak arról van szó, hogy sok közös gazdaságban nem tudnak még annyit adni a tagoknak, hanem arról is, hogy azt a keveset is meggondolatlanul, esetleg érdemtelenül osztják el. A vezetők megelégednek azzal, ha néhanapján hangulatos kis ünnepségeket rendeznek, egy-két embernek segélyt adnak és ezzel kész. Az idős, nyugdíjas emberekkel való törődésnek nem ez a lényege. Az általános emberi megbecsülést nem pótolhatja néhány üveg sör, szendvics, amit ilyenkor elfogyasztanak. Azok a szövetkezetek járnak el helyesen, ahol egész éven át tervszerűen és jól működik a szociális bizottság. rfem nagy dolog az serh, amit a mezőtúri Vörös Október Tsz-ben bevezettek az idén. Eddig az öregek minden esztendőben megkapták a fejadagot. Most is. De nem búzát szállított nekik a kocsi, hanem lisztet. Nem nagy dolog. Látszatra. Az öregeknek igen. Emlékszem jól nagyapámra, a taligáján tolta malomba az őrletnivalót, sokszor megpihent, míg odaért. Később már csak félig töltötte a zsákot, s mégis nehezen, egyre nehezebben ballagott a kerék után. Hibát követnek el azokban a gazdaságokban is, ahol nem tartanak igényt a nyugdíjasok munkájára. Egyrészt nem használják ki ezt a jelentős munkaerőt, másrészt pedig kedvét veszik sok becsületes szándékú embernek, és megfosztják őket a kereseti lehetőségtől, M a már az öregek napja a szövetkezetekben nemcsak esemény, hanem rendszeres, bensőséges szép ünnep. Az öregek ünnepe. S a társadalomé. Tisztelet- adás a földnek, amely életet terem, a nagyüzemnek, amely megteríti az ünnepi asztalt, de elsősorban az embernek, a munkában fáradt deréknak, a megtett útért. És ha az öregek ünnepére elismeréssel, örömmel gondolunk, joggal tesz- szük azt, hiszen egy kicsit a magunk életét, öregségét is látjuk benne. Sz. Lukács Imre Jászberényben volt a megyei könyvhetek nyitánya Az 1966. évi megyei könyvhetek megnyitóját megyénkben Jászberényben a Fegyveres Erők Klubjában rendezték. A megnyitón Bor Ambras, Perjés Géza írók és Lejtényi Éva színművésznő is részt vett. Az ünnepi megnyitót Szegedi János tanár tartotta, majd Bor Ambrus Üvegszilánkok című verseskötetéből mutattak be részleteket Spill m YH Első és legfontosabb feladat megfelelő kővesűt kiépítése a munkahelyhez. Enélkül az anyagszállítás és a gépek mozgatása elképzelhetetlen. Veress Miklós művezető és Simon István technikus a létesítendő kővesút helyét tűzi ,kL ’ Nyereségrészesedésre számítanak az Áprítógépgyárban Az eltelt kilenc hónap biztató, de... ® \emcsak ellenfelek, hanem simulékony partnerek is 8 Jelentősen csökken jövőre az export A jászberényi Aprítógépgyárban ezekben a napokban készül el a harmadik negyedévi munkát Ösz- szegező mérleg. Ebből már néhány fontosabb adat ismert, s így összegezni lehet a vállalat idei kilenc havi összesített eredményeit. A termelés költségszintje a tervezettnek megfelelően 94,6 százalékra alakult, a vállalat alaprentabilitás mutatója az előírtnál 0,1 százalékkal jobb eredményt jelez, tehát eddigi munkájuk nyereséges. Sőt, nyereségrészesedési alapot is képeztek, ami az eddigiek szerint napi fizetésnek megfelelő összeg. A vállalat mennyiségi terv kötelezettségét túlteljesítette, és 25,2 százalékkal több árut exportált, az előirányzottnál, de... Saja szerződésbe foglalt szállítási határidőknek több esetben nem tett eleget. Részint objektív okok köz- rejátszása miatt (mint például anyagbeszerzési problémák, későn kapott dokumentációk), részint belső problémák következményeként. Az új szállítási szerződések rendszere a vállalati tapasztalatok szerint nemcsak a megrendelőknek, hanem a gyártóműveknek is előnyös. Például abban, hogy bizonyos vitás ügyeket közös megegyezéssel rendezzenek. Korábban, ha a gyártó vállalat nem tartotta be valamilyen okból a szállítási határidőt, a megrendelő köteles volt azonnal késedelmi kötbérigényét bejelenteni a döntőbizottságnál. Még akkor sem tekinthetett el ettől, ha egyébként minden hátrányos következmény nélkül beleegyezhetett volna a szállítási határidő módosításába. Ugyanis akkor őt, mint megrendelőt anyagilag elmarasztalták. így a vállalatok sokszor csak mint ellenfelek találkoztak egymással. Amióta viszont a közös megegyezés lehetővé vált, a legtöbb esetben simulékónyak, rugalmasak a partnerek. Ilyen a kapcsolata az Aprítógépgyárnak a Pécsi Szénbányászati Tröszttel, amelynek egyszeri engedékenységét viszonozva bizonyos gépeket a határidő előtt szállítottak le. Ezt pedig a tröszt kérésére tették. No persze az Aprítógépgyárra is nagyobb felelősség hárul a szállítási szerződés új rendszerének bevezetése óta, mivel a korábbi fél helyett most egy ezrelékes a kötbéralap. A másik tapasztalata az év első kilenc hónapjának az, hogy a készletek túlontúl megduzzadtak, növekedtek a kamatterhek, s egyben csökkent az eszközök forgási sebessége. Ezen egyrészt nagyobb pénzügyi fegyelemmel igyekeznek segíteni, másrészt a negyedik negyedévi termelés annyira anyagigényes, hogy rövid idő alatt „felszippantja” á norma feletti készleteket. A jövő évi kilátásokra nagyjából már fény derült. Az eddigiek szerint belföldön 162,8 millió forint értékű gépre van rendelés, s körülbelül 28,4 millió forint értékben exportálnak. Ez azt jelenti, hogy a gyár exportja mely az idén 45 millió forint értékű — alaposan csökken jövőre. Oka az, hogy a jövő évre előzetesen jelzett 40—50 milliós tételre rúgó vegyipari-gépekre a külföldi partner nem tart igényt csak 1968-ban. — f —P A vízilabda MNK győztese a Szolnoki Dózsa SZOLNOKI DÓZSA— BP. HONVÉD 2:1 (0:0, 2:0, 0:0, 0:1) Igen küzdelmes, igazi kupamérkőzést vívott a két csapat Somody dr. kitűnő játékvezetése mellett A Dózsa őszi jó szereplését tetézte a Ferencváros és a Honvéd legyőzésével. Ezzel a csapat az 1966. évi vízilabda Magyar Népköz- társasági Kupa győztese lett. A gólokat Pintér II., Ku- czora, illetve Konrád II. lőtte. A szolnoki együttes minden játékosát dicséret illeti a kitűnő eredményért. Megjelent az új rizs Százhúsz mázsa kilós tasakokban — Nines elegendő férfi a rakodáshoz (Tudósítónktól) Az idén meglehetősen jónak mondható a rizstermés. Kedvező ütemben halad a betakarítás is. A termelőszövetkezetek folyamatosan szállítják a terményt a karcagi hántoló malomba. Az üzem vezetőjétől kapott tájékoztatás szerint eddig kereken 500 vagon új rizst vettek át a ga7gaságoktól. A rizs nedvességtartalma 16—17 százalékos, valamivel magasabb az előírtnál. Ez a körülmény azonban nem gátolja a feldolgozást. Naponta 20 vagonnal dolgoznak fel. Sőt, ha a nedvességtartalom egyi-másik tételnél kisebb, akkor a 22 vagonos napi teljesítményt is elérik. — Péntekig 233 vagon új rizst hántottak meg, amelyet egy kilós tételekben csomagolva adnak ót az élelmiszer nagykereskedelmi vállalatnak. A malom két csomagolóasztalán naponta 120 mázsa rizs kerül tasakokba. A háziasszonyok bizonyára elégedettek lesznek majd a szép, opálos szemű rizzsel. A hántoló malom a tervek szerint 2300 vagon rizst dolgoz fel ebben az idényben. December végéig előreláthatólag 1600 vagon új rizs hagyja el az üzemet. A gondot az okozza: nincs elegendő férfi a beérkezett termés rakodásához. A terménv<élvonő kapacitását a kétszeresére emelték, a vagon kirakásánál gépi lapátolást alkalmaznak. Ez sem tudja helyettesíteni teljesen az emberi munkaerőt. Volt olyan nap, amikor 45 vasúti kocsi várt kirakodásra. — A nyers termék, valamint a készáru mozgatásának nehézsége zavarokat okozhat, mert a készáruból csak két-három napi mennyiséget tudnak tárolni. Már tárgyalnak arról, hogy a nagyobb gondot jelentő vasúti szállítások mellett gépkocsikkal is szállíthassák az új rizst, nemcsak Szolnok, hanem az ország más megyéibe is, E. S, I AZ ŐSZ
