Szolnok Megyei Néplap, 1966. október (17. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-14 / 243. szám
1#66. október 14, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 / A három öreg Egyikük vállon ragadott: — Csömör Nándor vagyok. Járt már Jászfény- szarun? — Ezt a szép kultúrhá• zat nézem... — Mi meg látja egymást. Most mondom Faragó komámnak, hogy ne siess ágy Sándor, mert utolérsz. A nyolcvan felé! Nézze a kezem! Hitte volna valamikor?! Mintha egy ujjam se tudná a helyét. Megette őket a hetvennyolc év... Azért csak eljövök. Küldtek is, meg itt vannak a gyerekeim. Már én csak így mondom a rokonságnak. Jó köztük tibláboini egy kicsit. Vannak mások is, akiket tiszteletből küldtek ide, de csak nem látom itt őket... — Sándor még bírja magát. — A trafikot még el bírom vezetni. Jó az az ezres. — Én majdnem megelőztelek benneteket a múltkorában, pedig csak hatvanhat vagyok. A főorvosasz- szony azt mondta. Nagy András bácsi, ha pár napot még gondolkodik, nem jutott volna búcsúzásra sem ideje. Így meg rendbehoztak. Mégis csak jobb így... A rokonság miatt vállaltam én is. Nekem már lejárt. Azt viszont akarom tudni, velük mi lesz. Az tart, hogy nekik sokkal jobb. Én már úgy megyek el, hogy csak azt látom, emlegetem, amikor hatónknak volt télre egyetlen pár bakancsa. — Aki nem élte, annak már hiába mondod. — Az eftyémek tudják! Az unokám is. Annak a & apját szétvágta a gránát még akkor. Azt is úgy neveltem, hogy tiszteljen... A feleségemék tizenhármán voltak. Ott még kevesebb jutott egy gyerekre. Most meg milyen szép a nagv család. Van köztük miniszteri titkár, tsz-tag, újságíró, orvostanuló... Nekem az ő sorsuk fontos... Egy villanásnyi idő. Pontosan tíz percnyi szünet egy községi pártértekezleten, ahol az új kultúrház ablakán beömlő októberi napfényben három öreg beszélgetett. Három küldött. Akit gondolataikba beavattak: Borsi Eszter Bratislava! vendégek érkeznek Túrkevére * A Túrkevei Gépjavító Állomás baráti kapcsolatot alakított ki a bratislavai autójavító vállalattal, amely szintén nehéz tehergépkocsikat, Tátra és Skoda autókat javít. A túrkeveielc már jártak a testvérvállalatnál, ma pedig onnan várnak vendégeket. A harminc tagú bratislavai csoport három napot tölt a városban. A program szerint a gépjavító állomáson cserélik ki tapasztalataikat, szombaton este pedig ugyanitt fogadást tartanak részükre. vasárnap pedig barátságos futballmérkőzést vívnak. A csehszlovák vendégeket családoknál szállásolják el. A % egészségügy névtelen katonái Felelősség a leírt szóért Levelet kaptunk néhány nappal ezelőtt. Azaz nem. is levél volt ez, hanem cikk. Egy községi orvosról szólott. Írója indulatos szavakkal emlékeztette az orvost esküjére, kapzsiságára és megvádolta azzal, az SZTK-betegek nem ugyanolyan kezelést kapnak nála, mint akiket magánrendelésén fogad. A levelet elküldtük az illetékes szervnek. amely gondos kivizsgálás után kiderítette, hogy a vádak alaptalanok. Az orvos munkája ellen kifogás nem merülhet fel. Az illetékes szerv képviselője a kivizsgálásról tájékoztatta a panaszttevőt is, akit meggyőzött arról, hogy az orvos helyesen járt el. Elgondolkoztam ezen a levélen. Ugyanis nem egyedülálló, hogy emberek első haragjukban tollat ragadnak és a sajtó, a rádió útján igyekeznek orvo- soltatni panaszukat, akkor is, ha nincs igazuk, vagy csak sokkal kisebb mértékben, mint azt írásuk után feltételezni lehet. Mi lett volna például, hogy ha olvasónk levelét ez esetben kritika nélkül közöltük volna? Meghurcoltunk volna a nyilvánosság előtt egy embert, amit utólag helyreigazítással nehéz jóvátenni. S a vizsgálat eredményeképpen a megbántott orvos sajtó útján elkövetett rágalmazásért joggal indíthatott volna eljárást, mind a lap, mind pedig a panaszttevő ellen. Változatlanul jelentős vívmánynak tartom azt, hogy a dolgozók bejelentéseivel igen sok szerv foglalkozik a népi ellenőrző bizottságtól a televízióig. Az egyes ember védelme a hatalmaskodókkal, a kis- királykodókkal a pontatlan mérlegelőkkel, a harácsolók- kal szemben továbbra is törvény és közügy. Ennek betartása és betartatása mindenkinek kötelessége, aki az emberek gondjaival, bajaival, ügyeivel foglalkozik. De törvény az is, hogy azt, aki ártatlan embereket éppen humánus törvényeinket kihasználva meghurcol, felelősségre kell vonni. A dolgozó embert védő büntetőjogi és erkölcsi szabályok nemcsak jogokat adnak, hanem köteleznek is. Köteleznek bennünket nagyobb felelősségre, amikor kezünkbe vesszük a tollat. Felelősségre, hogy saját sérelmeinket ne nagyítsuk fel, mérlegeljük józanul és csak azt, és csak úgy írjuk meg, ami az igazságnak megfelel, ami megköny- nyíti az arra illetékeseknek a munkáját, ami a valódi hibákat, visszaéléseket, bűnöket leplezi le. Tudjuk, jóhiszeműen is el lehet követni a panaszokban, a beadványokban tévedéseket. Éppen ezért nagyobb körültekintéssel írjunk le minden egyes sort, amely más emberek életére befolyással lehet. — ht — A vöröskereszt aktivistáit, vezetőit illetheti a fenti cím, akik önzetlen munkásai, segítői az egészségügynek. A szolnoki járásban is mozgalmasan teltek az utóbbi napok, amelynek eseményei közé tartozik például a Tisza cipőgyári véradónap. Ennek megszervezéséért jogosan dicsérhetjük az üzemi vöröskereszt vezetőit, aktivistáit, valamint az üzem párt- és gazdaságvezetőit is. Elismerés illetheti a cipőgyári munkásnőket, munkásokat, akik közül kétszázhuszon- ketten adtak vért, összesen több mint hetvenhét litert. Sikeres zárógyakorlatot tartottak a polgári védelem egészségügyi szakaszai Jász- ladányon és Tiszaföldváron. Az előbbi községben dr. Nagy János és dr. Mátrai Árpád, az utóbbiban dr. BENÉPESÜLT AZ EJ ÓVODA Tiszagyendán a decemberi határidőnél jóval korábban befejezték az új óvoda építését. Október 5-én elfoglalták birodalmukat a kicsinyek. Egyelőre negy- vennnyolc gyermek tölti itt napjait, de az ötven személyes óvoda szükség szerint ennél többet befogad. Elsősorban a termelőszövetkezeti tagoknak, a nagy- családos szülőknek jelent könnyebbséget, hogy óvodában helyezhetik el kicsinyeiket. Az új létesítmény megvalósulását a község lakói nemcsak forintjaikkal — ugyanis KÖFÁ-ból épült az óvoda —, hanem társadalmi munkával is segítették. Köztük harminckét olyan szülő is, akinek gyermeke már az új óvoda lakója. Pető Mihály és dr. Jakab László vezette a zárógya- korlatot. Tiszasülyön e hónap végén tartanak térítésmentes véradónapot. Ennek megszervezéséről ma tanácskoznak a község társadalmi szerveinek képviselői, dr. Hegedűs András orvos irányításával. — ön, mint a nyomtatott betűk tudósa... — Bocsánat, csak szerény szolgája. Így kezdődik beszélgetésünk Nagy Zoltánnal, az Első Magyar Betűöntődé főmérnökével. A Dessewffy utcai egyemeletes épületben, ahol 76 éve vésnek, öntenek betűt, mostanában gyakori a főmérnököt kereső látogató. Érdeklődők, gratulálok jelentkeznek személyesen vagy írásban, hogy köszöntsék a New York-i nemzetközi betű- verseny pályadíjnyertesét. — Hányán indultak a mezőnyben? — Harmincöt országból 777 pályamű érkezett, ebből válogatta ki a zsűri a díjazott tizenötöt. — Mennyi idő kell egy betűgarnitúra megtervezéséhez? — Tekintve, hogy egy garnitúra száz jelből áll, legkevesebb két év. — A betűtervezés ipar- művészi vagy műszaki feladat? — A kettő együtt. Én műszaki embernek tartom magam. — Miért nem maradhat meg egy betűtípus olyannak, amilyen mondjuk száz éve volt, miért van szükség a nyomtatott betűk megújítására? — Mert a nyomtatott írás nemcsak az emberi érintkezés eszköze, hanem a kor technikájának és esztétikai igényének függvénye is. Ami nem jelenti azt, hogy a könyv, az újság betűje úgy változtatja formáját, mint a szoknyadivat... A garamondnak nevezett, ma is használatos betűtípus például négyszáz éves. — Hány típus létezik? — Forgalomban lévő nagyjából húszezer. A többit már nem használják, csak múzeumokban láthatók. — Milyen az ideális nyomtatott betű? — Akkor az igazi, ha olvasás közben megfeledkezünk róla. Mert ha észrevesszük: a betű rossz. Ebben a vonatkozásban Traianus oszlopa a klasszikus példa: azok a betűk remekművek. — A magyar betűtervezésnek van napjainkban hagyománya, nemzetközi rangja? — Misztótfalusi Kis Miklós hazájában nem szabad ilyet kérdezni... Az ő betűit ma is használják, a világon sokhelyütt. — Egy nép betükultúráját a nyomtatványok vagy a kőbe vésett feliratok jellemzik jobban? — Gutenberg óta a nyomtatványok — szerencsére. Mert ha az utókor tudósa mondjuk a mai síremlékfeliratok után ítélné meg a mi betűíró készségünket, felkészültségünket, nagyon rossz véleménnyel lenne általános műveltségünkről... ^ — A cégtáblától a névjegyig ma mindenütt a nyomtatott írást használják. A folyóírás nyomtatása nem divatos már? — Az írógép térhódítása kiszorítja a folyóírást. Magánleveleinket is szívesebben kopogjuk le gépen: jobban olvasható, áttekinthetőbb. A kézírás lassan gesztus lesz csupán; a nagyrabecsülés, a megkülönböztetett udvariasság vagy az intimitás kifejezője. — A betűtervezőnek mi a legfőbb szakmai óhaja? — Az, hogy még a boltajtókra kitett „Rögtön jövök” cédula is pedáns, szép betűkkel íródjék. Mert amilyenek a betűk. — olyan a társadalom kultúrszint.ie, úgy ítél rólunk az utókor. — Azt árulja el még: díjnyertes betűjét milyen névre keresztelte? — Margit... Anyám is, feleségem is Margit, erre a jeligére küldtem be a pályázatot — legyen a betűnek is ez a neve. Nóti Ilona A jövő szakemberei A KARCAGI MEZŐGAZDASÁGI TECHNIKUMBAN KÖZÉPFOKON 160 NAPPALI ÉS 170 LEVELEZŐ, A FELSŐFOKON PEDIG 2 ÉVFOLYAMBAN láO NAPPALI ÉS MINTEGY 150 LEVELEZŐ HALLGATÓ TANUL Kovács Zsuzsa I éves kőiéi.fokú hallgató Molnár Dé- nesné tanárnő ellenőrzése melleit sitválást végez kémiai gyakorlaton A felsőfokon az első évfolyam hallgatói erőgépből vizsgáznak. Tóth Irén Mezősasrúi került az iskolába* s már egészen jól vezeti a Zctor 25—K erőgépet Pál Károly adjunktus H®eedős Kati gyakorlati munkáját ellenőrzi, — (Fotó: Nagy Zsoltj JÓ BETŰ ÉS ROSSZ BETŰ Példakép: Traianus oszlopa — Hesseigeíés a díjnyertes tervezővel
