Szolnok Megyei Néplap, 1966. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-14 / 243. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZOLNOK MEGYEI I A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ^aSiSafiflfiSBa / XVII. évfolyam. 243. szám. &PC5 §0 fillér 1966- október 14„ péntek. Érdekazonosság — érdekellentét Á nemzetközi helyzetről, az új választójogi törvényről agrárpolitikai kérdésekről tanácskozott as MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága október 13-án, Kádár Jánosnak, a Köz­ponti Bizottság első titkárának elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain és póttagjain kívül résztvettek a Központi Revíziós Bizottság, a Központi Ellenőrző Bizottság elnökei, a Központi Bizottság osztályvezetői, a forradalmi munkás-paraszt kormány tagjai, a megyei pártbi­zottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai és más meghívottak. A Központi Bizottság ülésén: 1 Komócsin Zoltán elv- • társ, a Központi Bi­zottság titkára ismertette a Politikai Bizottság tájé­koztatóját a nemzetközi helyzet és a nemzetközi kommunista mozgalom idő­szerű kérdéseiről. A Központi Bizottság jó­váhagyólag tudomásul vet­te a Budapesten ez év szeptemberében megtartott magyar—vietnami tárgya, lásokról adott tájékozta­tót. A Központi Bizottság megállapítja, hogy az Egye­sült Államok kormánya minden józan figyelmezte­tés, a haladó emberiség til­takozása, valamint saját népe növekvő elégedetlen­sége ellenére fokozza ag­resszióját a hős vietnami nép ellen. Az amerikai kormány békés szándékait hangoztató félrevezető nyi­latkozatokkal egyidőben ki­terjeszti a Vietnami De­mokratikus Köztársaság el­leni terror-bombázásokat és növeli Dél-Vietnamban állomásozó csapatainak lét­számát. A Központi Bizottság is­mételten elítéli az Egyesüli Államoknak a vietnami nép szabadságára törő, a délkelet-ázsiai népek és a világ békéjét fenyegető népirtó háborúját. A Ma­gvar Nénközt ársaság ere­jéhez és lehetőségeihez mérten pártunk és kor­mányuk továbbra is min­dent elkövet, hogy fokozott politikai, anyagi és kato­nai segítséget nyújtson az igazságos célokért harcoló vietnami népnek. A Központi Bizottság megállapítja, hogy' a nyu­gatnémet imperializmus re- vansista politikája, a Bun­deswehr atomfelfegyverzé­sére irányuló törekvések továbbra is veszélyeztetik az európai népek békéjét és biztonságát. A magyar nép földrészünk népeivel együtt helyesléssel fogadta a Varsói Szerződés politi­kai tanácskozó testületé bukaresti ülésének nyilat­kozatát az európai biz­tonsági rendszer megterem­téséről és állhatatosan küzd az ott meghatározott célok megvalósításáért. Pártunk és kormányunk úgy véli, hogy további erőfeszítéssel, két- és többoldalú eszme­cserékkel megérlelhetők az egész világ békéje szem­pontjából nagyjelentőségű európai biztonsági értekez­let összehívásának feltéte­lei. A Központi Bizottság megállapítja, hogy a viet­nami nép igazságos harcá­nak támogatása, az impe­rializmus elleni harc foko­zása egyre inkább megkö­veteli a szocialista orszá­gok. a nemzetközi kommu­nista mozgalom, minden JSegyvenharomezer hold legelőápolást végeztek az idén megyénkben a fiatalok Túlteljesítették kongresszusi vállalásukat Szokássá vált nálunk az utóbbi évtizedben, hogy fontos — és nem egyszer kevésbé jelentős — ügye- ink-gondjaink megoldásá­hoz a társadalom segítségét kérjük. Visszatérő refrén­ként gyakran hivatkozunk a társadalom összefogásában rejlő lehetőségekre, a tár­sadalom erőire, főként ak­kor, ha a meglevő és ki­alakult keretekben már ne­héz tovább lépni, amikor csak az állami-hivatali szervek teljesítő képessége nem elég, ha csak pénzzel, vagy még újabb anyagi rá­fordítással sem lehet ered­ményt várni. Nos: ilyen esetekben utolsó lehetőség­ként marad a társadalom segítő készsége, mint vala­mi olyan plusz, amelyhez foghatót más módon, más forrásból remélni nem le­het. Elvontnak tűnhet e fej­tegetés ; példával megvilá­gítva talán érzékletesebbé válik. Ha szóba kerül pél­dául az ifjúságvédelem, a felnövő generációról való gondoskodás, menten a társadalomra, felelősségére és kötelességeire hivatko­zunk. Tény, hogy iskola­ügyre, általában a fiatalok­ra, kiművelésükre, képzé­sükre, egészségükre soha annyit nem áldozott az ország, mint napjaink­ban. Különféle nega­tív hatások következtében az ifjúság egy része — te­gyük rögtön hozzá: az ösz- szeshez arányítva igen kis része — mégis visszataszító szokásokat vett fel, ma­gatartása erősen kifogásol­ható. S mert itt az iskola, gyakran a család is csak részeredmények elérésére képes, mert a hatóságok csupán bizonyos határokon túl léphetnek fel cselekvő­én, segítségül épp ezért a társadalom egészét hívjuk, a fiatalok nevelésében a felnőttek társadalmának aktív közreműködését kér­jük. " Általában nem is hiába. Mert társadalmunk új, értékes és mind jellem­zőbb vonása, hogy igényli ereje felhasználását, kész­séggel vállal áldozatot, ha fontos közügyről van szó. S ez olyan jellemző, amely az idő és a társadalom mélyében végbement válto­zásokat tükrözi, azt a nagy­szabású, történelmi átala­kulást, amelynek eredmé­nyeként a mai társada­lom alapvetően különbözik a felszabadulás előttitől, s más, magasabb színvonalú, vonzó és előre mutató tu­lajdonságokban gazdagabb, mint az évtizeddel ezelőtti volt. Más, még kristályo­sabb ötvözetű a mai mun­kásosztály, korszakos vál­tozás ment végbe a pa­rasztság összetételében; ko­rábban réteges megosztott­sága a mezőgazdaság szo­cialista átszervezése révén közelít a teljes eltűnéshez, s kopogtat az idő, amikor egységes, egyöntetű parasz­ti osztályról beszélhetünk majd. Az értelmiség több­ségében már új, különösen ha ide soroljuk azokat a tíz- és százezreket, akik munkásból, parasztember­ből váltak vezető munkára minden tekintetben képes­sé, alkalmassá, elhivatottá a múlt évtizedekben. Alap­jait tekintve tehát a mai magyar társadalom össze­forrott egész, legfőbb moz­gásait* cselekvéseit azonos jhatározzák meg. erejét azonos forrásból me­ríti. A társadalomtudomá­nyok kutatója ezt úgy fe­jezi ki: országunkban a szocialista nemzeti egység — a helyes és egyértelmű igenléssel jogadott politika alapján — oly szilárd, mint nem volt még soha. A hétköznapok em­bere azonban nem elég­szik meg a summás fogal­mazással. Jogosan kérdezi: mire jutottunk, miben tel­jes az egyetértés a sokat idézett társadalom minden — vagy legalább jellemző, meghatározó — osztályában és rétegében, s miben ne­hezítik még különféle el­lentmondások a mindenki­től várt és igényelt teljes egység kibontakozását? Vannak a mi korunknak jellemző, átfogó társadal­mi-politikai harci céljai, amelyek értelmezésében, elfogadásában vitathatatla­nul egységes, egyetértő a mi népünk egésze. Nincs olyan becsületes ember ná­lunk, aki vitatná, hogy a szocializmus teljes felépí- -tése hazánkban vagy a bé­ke tartós védelme • minden részletében, a vonatkozás­ban egybevág legnemzetibb céljainkkal. Azt is csupán nagyon kevesek tagadják, hogy előbbre jutni, jobban, könnyebben élni csak be­csületes munka alapján le­het. De kétségtelen, hogy időről időre felbukkanhat­nak olyan érdekellentétek, amelyek a társadalom egyes rétegei között bizo­nyos időre ellentmondáso- t kát szülhetnek. Az okok, amelyek mindezeket fel­színre hozzák, változatosak. Forrásuk lehet objektív: szocialista fejlődésünk rhai színvonala ezt nem zárja ki. Feltétlenül objektív el­lentmondás van még ma az egyéni és a társadalmi, a csoport és az össznépi érdek között. Más sza­vakkal: az egyén személyes érdeke olykor látszólag más, mint a társadalom egészéé, s — például — egy termelőszövetkezet ma­ximális hasznát gyakran nem az adja, amit onnan az ország érdeke vár. A nagv átfogó politi­kai kérdéseken belül a részletekben ma törvény-' szerűen ellentmondások le­hetnek — és vannak — a társadalom különféle réte­gei között. Mégis: korunk jellemző vonása nem az egyes réte­gek érdekeinek ellentmon­dó volta, hanem az alap­vető érdek-azonosság. Kö­zös célja például minden jószándékú magyarnak, hogy népünk boldoguljon, érjen el mind több sikert itthon és a világban. Közö­sek vagyunk abban is, hogy végsősoron az egyén boldo­gulása a társadalom egészé­nek sors-függvényében le­hetséges csak, vagyis hogy minél magasabbra emelke­dik az általános színvonal, annál feljebb jut az egyes ember életkörülményeinek mércéje. S ez a társadalom az lesz, amely e hazában ma is szinte elképzelhetetlen fokra emeli az egységet és az egyetértést. Azon az ala­pon, hogy egyetlen, s osz­tatlan egészt formál a ma levőből a történelem, oly társadalmat, hol minden cél, akarat és érdek egy- irányba hat. Lantos László (Tudósítónktól.) Az elmúlt évek hagyomá­nyait az idén is tovább ápolták megyénk KISZ-fia- taljai, úttörői és nagy­számban kapcsolódtak be a mezőgazdaság megsegíté­sét szolgáló társadalmi ak­cióba. A fiatalok munkájá­nak, kezdeményező készsé­gének lendületet adott a pártkongresszus tiszteleté­re indított szocialista mun- kaversenymozgalom. Véd­nökséget vállaltak a nagy­üzemi gazdaságok, legelte­tési bizottságok negyven­ezer hold legelőterülete fe­lett A pártnak tett jelenté­sükben az idény végén ar­ról adtak számot, hogy a tervezettnél háromezer holddal nagyobb területen végeztek legelőápolást. A gondjaikra bízott réteket rendszeresen ápolták és két alkalommal irtották ki a kártevő gyomokat. A nagy őszi betakarítást is önzetlenül segítik. Mint­egy huszonötezren dolgoz­nak a zöldség- és gyü­mölcskertészetekben, vala­mint a kukorica és napra­forgó földeken. Eddig átlag hét—nyolc munkanapot dolgoztak, amelynek ellen­értékét közös kirándulá­sokra és egyéb célokra használják fel. haladó és békeszerető erő tömörülését, az amerikai imperializmus Vietnam el­leni agressziójával szembe­ni akcióegységet. Annái sajnálatosabb, hogy a kínai vezetők szovjetellenes sza- kadár tevékenységüket, egységellenes fellépésüket a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának au­gusztusi ülésén hivatalos párt- és állami politika rangjára emelték. A magyar kommunistá­kat aggodalommal tölti el, hogy a kínai vezetők az úgynevezett vörös gárdá­nak a szocializmustói ide­gen cselekményeivel, a szovjetellenesség felkorbá­csolásával mérhetetlen ká­rokat okoznak a szocializ­mus, a társadalmi haladás és a béke ügyének. Bár a kínai vezetők ma­gatartása további akadá­lyokat gördít a munkás- mozgalom egységének, a Vietnam ellen barbár há­borút folytató amerikai imperializmussal szembeni akoióegvség útjába, a Köz­ponti Bizottság újólag ki­nyilvánítja eltökéltségét, hogy folytatja a harcot a nemzetközi kommunista mozgalom, valamennyi szo­cialista oiszág, egységéért, a kommunista pártok és az imperializmus ellen harco­ló más erők akcióegységé­ért. Biszku Béla elvtárs, • a Központi Bizottság titkára beterjesztette á Po­litikai Bizottság javaslatait az országgyűlési képviselő- választás rendszerére, az új egységes választójogi törvény alapelveire. A Központi Bizottság megállapítja, hogy társa­dalmunk fejlődése lehető­vé teszi választási rend­szerünk demokratizmusá­nak továbbfejlesztését, új Az elmúlt napokban ér­tékelték a Kunszentmárto­ni Mezőgazdasági Gépjavító Állomáson a kongresszusi verseny eddigi eredményeit- Igen szép teljesítmények születtek. Mint a számada­tokból kitűnt a december 31-ig szóló felajánlásokat szorgalmas munkával a vállalat dolgozói már túl­teljesítették. Év végéig te­hát még igen szép ered­mények várhatók. Az alkatrész-felújítás és gyártás tervszáma 2 496 000 forint volt. A verseny so­rán 2,5 millió forintos tel­jesítést , vállaltak a gépja­vító állomáson. Szeptember végéig 2 610 000 forintra teljesítették e tervüket* — egységes választójogi tör­vény megalkotását. A vá­lasztójogi törvény módosí­tásának alapelveként java­solja : Az országgyűlési képvi­selők választókerületi lajst- romos rendszeréről át kell térni az egyéni választóke­rületi rendszerre. Az egyé­ni választókerületi rend­szerben a választás demok­ratizmusa a közvetlen sza­vazás révén jobban érvé­nyesül. A megválasztott képviselő meghatározott te­rülethez, egy közigazgatási egységhez tartozik. A kép­viselők és a választók kö­zött szorosabb kapcsolat jöhet létre, mind a jelölést és a választást, mind a képviselői munkát illetően és szükség esetén megvaló­sítható a képviselő vissza­hívása is. Az országgyűlési képvi­selőkre és tanácstagokra a társadalmi szervek az egyes választókerületek választó- polgárainak gyűlésein tesz­nek javaslatot. A jelölő­gyűlések több jelöltet Is javasolhatnak. A Központi Bizottság a Hazafias Népfront elnök­ségével egyetértésben fel­kéri a forradalmi munkás- paraszt kormányt, hogy a fenti elveknek megfelelő választójogi törvény-javas­latot készítse el és terjesz- sze az országgyűlés elé. Nyers Rezső elvtárs, • a Központi Bizottság titkára ismertette a Politi­kai Bizottság néhány ag­rárpolitikai kérdés megol­dására vonatkozó javasla­tát. A Központi Bizottság a szocialista mezőgazdaság, a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek megerősíté­sét célzó javaslatokat ma­gáévá tette és elhatározta, hogy azokat a IX. kong­resszus elé terjeszti. Örvendetes, hogy a kom­bájnmunkáknál is jóval meghaladták az előirányza­tot. Háromszáznyolcvan- négy ezer forintos túltelje­sítést vállaltak, a végered­mény 1 106 000 forint lett. Ez egyben azt Is jelenti, hogy összesen a vállalt termelési érték 2 884 000 forint helyett 3 722 000 fo­rintot értek el. Ez 129 szá­zaléknak felel meg. A kongresszusi verseny ezzel azonban még nem ért véget a Kunszentmár­toni Mezőgazdasági Gépja­vító Állomáson. Év végéig tovább tart a lendületes munka, s mint az eddigiek is bizonyítják, igen szép eredmények születőik maJ#

Next

/
Thumbnails
Contents