Szolnok Megyei Néplap, 1966. október (17. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-13 / 242. szám
J. 1SW. október IS. 8ZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 AKKOR és MOST Nem gondoltam arra, amikor felkerestem irodájában Fekete Imre olajmérnököt, a Nagyalföldi Kőolajtermelő Vállalat termelési osztályvezetőjét, hogy a beszélgetés tizedik percében a hivatali helyiség gyors átalakítása után filmet fogok nála nézni. — Így érdekesebb lesz az élménybeszámolóm — mondta. A táska-filmvetítő zúgni kezdett és a vászonén a Stralsund melletti reikenhageni olajmező képe tárult elém. — Ez az új város az olajbányászoknak épült — magyarázta. — Mennyi időt töltött az NDK-ban? — kérdeztem. — Négy hetet. Ez a Stral- sund-i városháza — mutatott a vászonra. Nézze micsoda gótika. Pergett a film. — Warnemündében vágyunk. A tengerre néző magas szikláról filmeztem a következő kockákat. Látja, hangya nagyságúak a parton mozgó emberek Csodálatos onnan fentről a sziklás part. Azután feltűnt Rostock tengeri kikötője és még sok szép táj. A film véget ért. Lelki szemeim előtt csak most kezdett el peregni egy másik, az emlékezés filmje. ☆ Pár évvel ezelőtt együu ünnepeltük a bányásznapot Fekete Imrével és Juratovits Aladárral, akit néhány hónappal ezelőtt a nagy jövő előtt álló szegedi olajmező termelésének irányításával bíztak meg A társalgás kötetlenségéből és a két mérnök hosszú ismeretségéből adódott, hogy akkor elhatároztam: megrajzolom Fekete Imre portréját. Amúgyis szándékomban volt írni róla, mint a „Kiváló feltaláló” aranyfokozatának újdonsült tulajdonosáról. Akkor, azon a bányásznapi ünnepségen vette át a kitüntetést. A beszélgetés folyamán felfigyeltem Juratovits és Fekete egy kis epizódjára, melyet az előbbi mesélt el — Valami komoly baj történt az egyik kútnál, s az éjszakai órákban gépkocsi jött értem, hogy a helyszínre vigyen. Késő ősz volt, kegyetlen hideg eső esett, a kocsi lámpájának fénye hamar elhalt, csak néhány méterre láttuk az utat. A gépkocsi vezetője — aki nem volt olyan álmos, mint én — váratlanul felkiáltott: — Mérnök elvtárs, valaki kuporog az ötös mellett. — Az ötös kút közvetlenül az út mellett volt. Megálltunk. Odacaplattunk a nagy sárban, hát kit látnak szemeim? A Swarz volt. (így becézte Feketét.) Mit csinálsz itt te szerencsétlen? — kérdeztem tőle. — A plungerlift működését figyelem — mondta az én öngyilkosjelölt barátom, aki már félig megdermedi a jéghideg esőtől. Na, ilyen fafej az én kedves barátom — ütött Fekete vállára. lvásra emeltük a poharat, s úgy éreztem okkor, hogy ezt a történetet érdemes megjegyezni. Most sikerült újra felidéznem. Akkor, amikor Fekete Imre és feltalálótársn Hornyos János mérnök annak örülhet, hogy sok munka és fáradság árán megszületett elgondolását külföldön is hasznosítják, s ezzel a magyar olajipar jó- hírne-Jét öregbíti. ☆ — Az egyhónapos NDK- beli tartózkodásuk tulajdonképpeni céljáról beszéljen — kértem Fekete Imrét. — A német olajipari szakemberek értesültek arról, hogy nálunk már megoldott a kutak termelő csövén kiváló parafin és kősó eltávolítása. Az Országos Kőolaj- és Gázipari Trösztöt arra kérték — miután a NIKEX-től két plunger- liftet vásároltak —, hogy magyar szakemberek szereljék fel azokat. — önökre esett a választás. — Igen. Hornyos János helyett azonban Selmeczy Tibor műszerész mérnök jött velem. — Sikerült megoldani a feladatot? — Mindkét olajkúton kiválóan dolgozik a plungerlift. A német kollegák kérésére az egész reikenhageni olajmező termelési problémáit felülvizsgáltuk, hogy egyes kutaknál a leggazdaságosabb termelőberendezéseket alkalmazhassák. — Biztosan nem maradt el a köszönet ezért. — Megnyugtathatom — mondta Fekete Imre. Első alkalom volt, hogy magyar olajipari szakemberek nem tapasztalatszerzés, hanem segítségnyújtás céljából utaztak külföldre. Annál is örvendetesebb ez, mert az évek óta szakemberhiánnyal küzdő alföldi kőolajipar műszaki színvonalának emelkedését bizonyítja. Bognár János A tudomány és a gyakorlat embereinek összefogása A magyar mezőgazdasági tudomány, kutatás már régóta jóhírű a világban. Megannyi új növényfajtával, állattenyésztési tudományos eredménnyel szolgálta a gyakorlati gazdálkodást. A múltbeli eredmények és a mostani törekvések egyaránt arra kötelezik e tudományok művelőit, hogy lépést tartsanak az igényekkel s a legkorszerűbb elméletekre, módsze- rekve támaszkodva gyarapítsák sikereiket. A hazai mezőgazdasági kutatás legutóbbi tizenöt éves fejlődését többféle számszerű eredmény jelzi. 1951-ben hazánkban még csak 771 000. 1961-ben J 000 000, az idén pedig kereken 8 000 000 holdon termeltek nagyobb hozamú, nemesített, a korszerű agrotechnikai követelményekhez jobban igazodó növényeket. Vagyis most már a szántóterület hozzávetőlegesen 90 százalékán olyan növényfajták teremnek, amelyeket kutatók, tudományos intézetek nemesítettek ki, és a gyakorlati szakemberekkel együtt honosítottak meg a köztermesztésben Ijf növényfajták a tudományos minősítő bizottság előtt A növénynemesítés egyik legnagyobb sikerét a hibridkukoricák elterjedése jelzi. Nagyrészt a növénynemesítésnek köszönhető, hogy a legutóbbi öt évben Magyarországon a kukorica holdankénti terméshozama már 15 mázsa volt, viszont 1951. és 1960. között alig haladta meg a 12,5 mázsát. Az is a tudomány, a kutatók tevékenységét dicséri, hogy az új cukorrépa-fajták elterjesztése révén most évente hozzávetőlegesen 40 000 tonnával több cukor gyártását lehetővé tevő répa terem meg ugyanakkora vetésterületen, mint 8—10 évvel ezelőtt. A második ötéves tervben gyors fellendülés kezdődött a mezőgazdasági kutatásban. öt év alatt összesen 149 új növényfaja került tudományos minősítő bizottság elé és ebből 108 fajta 1962 óta, vagyis a legutóbbi három évben! — Ismeretesek azok az erőfeszítések is, amelyeket a kenyérgabona-termesztés korszerűsítése érdekében, új fajták előállítására és elterjesztésére tettünk. Az egyik hazai belterjes búzafajta, a Fertődi—293-as több év átlagában a köztermesztésben holdanként 2 mázsával több terméssel fizetett, mint a régebbi hazai fajták közül például a Bánkúti—1201-es. A tények igazolják tehát. hogy a növénynemesítésben és termesztésben a sokéves erőfeszítések gyakorlati haszna már érvényesülni kezd. ám változatlanul nagy gond. hogy több tekintetben a kutatás, s a nemesítés elmaradt a termelés igényei mögött, így például nincs olyan évelő pillangós takarmánynövény-fajtánk. amelv biztonságosan. bőven és jóminőségű terméssel fizetne. A nemesítők egyik fontos feladata, hogy eredményesen törekedjék új lucerna- fajták előállítására és elterjesztésére. Másik jelentős gond. hogy a tudomány emberei mindmáig nem adtak választ olyan fontos átfogó kérdésre. mint például a szántóföldi növénytermesztés komplex gépesítésének legjobb módszerei, technikai és szervezési formái. A mezőgazdasági kutatást irányító szakemberek véleménye szerint a nagyüzemi állattartás és állattenyésztés korszerűsítésében a tudomány számottevő részeredményeket ért el, de továbbra is feladatokat meghatározó, gond egy átfogó, az egész állattenyésztést magába foglaló tudományos program kialakítása. Arról van itt szó, hogy nem elegendő eredményeket elérni a kutatásnak egyik vagy másik ágában, hanem egyaránt szükség van a jó tulajdonságú fajták kialakítására, az istállók gépesítésére, a takarmányozás módszereinek tudományos megalapozására, az állati termékek legkor- . szerűbb feldolgozására — és így tovább. A kutatások eredményeinek elterjesztéséről Mint a tudományos élet bármely más területén, úgy a mezőgazdaságban is nagy jelentőségűek az alapkutatások. Örvendetes, hogy az utóbbi években kellő figyelmet fordítanak ezekre, remény van a tudományos ágazatok eredményesebb együttműködésére. Ma már elismert tény ugyanis a tudományos köztudatban, hogy például a növénvnemesítők nem nélkülözhetik a genetika, a botanika, a kémia megállapításait; vagy az állattenyésztés kutatói vajmi kevésre juthatnak a biológia, az örökléstan tudományában feltárt ismeretek nélkül. A mezőgazdasági tudomány programjában fontos helyet foglal el a kutatások eredményeinek népszerűsítése, elterjesztése a mindennapi gazdálkodás gyakorlatában Ezt a célt szolgálja például a Földművelésügyi Minisztérium kiadásában évenként megjelenő könyv, amely a mező- gazdasági kutatások főbb eredményeit ismerteti, azokat, amelyeket az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek szinte egyik évről a másikra már hasznosíthatnak. Az idén már a kutatások eredményeit — üzemi kísérletek alapján — gazdaságossági számításokkal is kiegészítik, hogy ilymódon a tudományos vívmányokat közérthetőbbé, gyakorlati alkalmazásukat vonzóbbá tegyék. A Minisztertanács 1964- és határozata alapján megkezdődött a mezőgazdasági szaktanácsadó hálózat kialakítása. Elsőrendű célja a tudományos eredmények szervezett és hatékony gyakorlati bevezetésének elősegítése: sajnálatos, hogy mindez elég lassan válik valóra, jórészt azért, mert sokan még nem ismerték fel a tudomány és a gyakorlat kapcsolatának jelentőségét. A tájegységenként elhelyezkedő mezőgazdasági kísérleti intézetek jó módszereket, eljárásokat dolgoznak ki és azokat eredményesen megvalósítják több állami gazdaságban, termelőszövetkezetben. Érdemes arra biztatni minden gazdaságot, hogy tanulmányozzák, kísérjék figyelemmel ezeket a módszereket. Hasznos lenne például, már ma is erre alkalmas szakembernek a gazdaságokban külön megbízatást adni. A gazdaságirányítási reform előkészítésével párhuzamosan a mezőgazda- sági kutatás irányelveit is kidolgozzák. Közülük néhányat érdemes megemlíteni: A szellemi és az anyagi erők összevonása A következő években az a törekvés érvényesül, hogy a mezőgazdasági tudomány és kutatás művelői átfogó, komplex témákon dolgozzanak és a tudományos közösségek minden részletre kiterjedően a gyakorlati feladatok megoldását segítsék. Teljesen nyilvánvaló, hogy ezt a feladatot csak olymódon lehet megvalósítani, ha az eddigieknél rendszeresebb, „hétköznapibb” kapcsolat alakul ki a tudósok, kutatók és a gyakorlatban dolgozó mezőgazdászok, állattenyésztők, gépesítési és más szak- omhorek között. Horváth László A BUDAPEST ÉS VIDÉKE TEJIPARI VÁLLALAT KUNSZENTMÁRTONI ÜZEMEGYSÉGÉBEN NAPONTA 12 000 LITER TEJ ÉRKEZIK BE. EBBŐL 6000 LITERT BUDAPESTRE, 1500—2000 LITERT A FOGYASZTÓKNAK SZÁLLÍTANAK, A TÖFLIBÖL LAJTA ÉS PALPUSZTAI SAJTOT KÉSZÍTENEK. \ A beérkező tej átvétele é* minősítése. Pálpusztai sajt csomagolása.
