Szolnok Megyei Néplap, 1966. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-13 / 242. szám

± Wiláq proletárjai, egyesüljetek! SZOLNOK MEGYEI ÍXmí^FStííottság ésTmegyb imícs Zarja^WWWBWW XVII. évfolyam, 242. szám. Ara 50 fillér 1966. október 13„ csütörtök Á papírkultusz alkonya A PAPÍRFELHASZ­NÁLÁS egy főre jutó kvótája alapján a világ­ranglista középmezőnyé­ben foglalunk helyet: igencsak előre rukkol­nánk, ha sikerülne pon­tos kimutatást készíteni arról, mennyi papírt használunk fel — „taka­róként”... Mert mi — mindenre jó egyetlen pa­pírlapocska ! Biztosítéka annak, hogy ne mi, ha­nem aki „írásban adta”, az viselje ezért vagy . azért a felelősséget; jó búvóhely az önálló dön­tés elől; mentőangyal, ha népszerűtlen feladat vég­rehajtásáról van szó, hi­szen csak rá kell bökni a papírra, mondván „fent- ről küldték”; sorolhat­nék a példákat tovább. Ha napjainkban valame­lyest csökkent is, de még mindig erőteljes a papír­kultusz: most végre meg- kondult a lélekharang fe­lette! Az új gazdasági /me­chanizmus — stílusosan szólva — tiszta lapot te­remt a gazdaságirányítás valamennyi részterületén: a vállalati önállóságban éppúgy, mint az export- tevékenységben, a gyárt­mány és gyártásfejlesz­tés, a bérezés kérdései­ben, az irányító szerve­zetek működésében, s ez­zel — mint igen lénye­ges, s a reformot alap­vetően jellemző tényezőt — előtérbe állít ja. a dön­tésekért viselt felelőssé­get. A REFORM helyi előkészítése részeként ér­dekes vizsgálatot végez­tek az égjük vállalatnál. A pártbizottság kezde­ményezésére létrejött munkacsoport azt vizs­gálta, hogyan működhet­ne gyorsabban a vállala­ti irányítás, -hol és mi­lyen akadályok lelhetők fel a gyáregységvezetők önállóságának érvényesü­lésében, s hol lehetne egyszerűsíteni a belső ügyvitelt. A munkacso­port megállapításait — ti- „ zennégy oldalas, tömör, s egyben javaslatokkal is szolgáló, tanulmánnyal felérő jelentést állítottak össze — részleteiben nem idézhetjük, de néhány tény is elegendő a lényeg érzékeltetésére. A gyár­egységvezetők tevékeny­ségét — állapította meg a munkacsoport — 117, érvényben lévő igazgatói utasítás, főmérnöki kör­levél szabályozza. Ehhez még hozzá kell számítani a központi főosztályok különböző körleveleit — 1 ugyancsak utasítás jelleg­gel — valamint a válla­lat általános működési szabályzatában meghatá­rozott teendőket. Kimu­tatta azt is a munkacso­port, hogy az üzemi bal­eseteket hat különböző helyen adminisztrálják, hogy az anyagkivételezési rendszer bonyolultsága ellenére — vagy éppen azért — képtelenség meg­állapítani, hol és milyen okok eredményezték az anyag kihozatali normák be nem tartását, s hogy — ugyancsak például — egy-egy dolgozó szabad­ságkérelmét négyen írják alá... PAPÍROK aláírá­sok, pecsétek: a felüle­tes szemlélő könnyen ki­mondaná, miljren ponto­san, jól megy itt minden. Ám a négy példányban kiállított, un. anyagkivé­telezési jegy semmire sem jó: hiába került el négy helyre, sehol sem tudták megmondani, miért lépték túl több mint tíz százalékkal az anyagnormát! És ez, ép­pen ez szól legélesebben a papírkultusz ellen: a papíráradat lehetetlenné teszi a gyors és pontos tájékozódást, a bajok, hi­baforrások időbeni felis­merését, az intézkedések hatékony megvalósítását, a felelősök megállapítá­sát. Olyan visszás hely­zet alakult ki, hogy „amiről papír van, az rendben van”, még akkor is, ha — nincs rendben! Igen kényelmessé, mond­hatni biztonságossá tette — s teszi még ma is — sokak dolgát a papírkul­tusz, a papírok minden- hatósága: nem egyszer már a komikum határát súrolta az az igyekezet, ahogyan üzemek, válla­latok — s természetesen hivatali intézmények is — mindenről és minden­re papírt, igazolást, fel­jegyzést, tanúsítványt, szerződést, jelentést stb. kértek. Az elmúlt hónapokban erőteljes harc kezdődött a papírkultusz ellen: ál­talános érvényű intézke­dések nyomán csökkent a kötelező tervmutatók szá­ma, jóval kevesebb a statisztikai adatgyűjtés, fokozódott a vállalatok önállósága bér- és lét­számkeretük felhasználá­sában, jóval egyszerűb­bé vált — elsősorban az új szállítási szerződési rendszer életbelépése nyomán — a vállalatok közötti kapcsolat. Mind­ez biztató, s jó alap ar­ra, hogy a gazdaságirá­nyítási rendszer reform­ja e tekintetben is, te­hát a papírkultusz vég­leges felszámolásában, döntő lépés legyen. A JÓ ÜGYVITEL s ennek fontos része, a szükséges papírmunka: nélkülözhetetlen. A re­form éppen azzal kondít- Ja meg a lélekharangot a papírkultusz felett, hogy a munka lényegi, tartalmi részét — az ön­állóságot, a jövedelme­zőséget, a kockázat vál­lalás egyértelműségét, a döntések megalapozottsá­gát — állítja előtérbe, s ezzel olyanná formálja az irányítást és a terme­lés folyamatait, hogy azokat semmiféle papír- takaró nem fedheti be.- M ­Szolnok megyei termékek sikere Budapesten Választékosság, színvo­nal, praktikusság jel­lemezte azt a bemu­tatót, amelyet a tanácsi ipar új termékeiből ren­deztek a Budapesti Nem­zetközi Vásár területén, a Petőfi csarnokban. Az új termékek között szebbnél szebb bútorok, cipők, ru­hák, háztartási cikkek, gé­pek, kemping-cikkek, hasz­nálati és dísztárgyak vo­nultak fel. Nyolcvan taná­csi vállalat 300 terméke. A tanácsi ipar — a főváros­ból és vidékről legszebb és legújabb termékeit küldte a bemutatóra, me­lyen a kereskedelem szak­emberei válogatnak és ren­delnek a következő évre. Reméljük, sok „mutatóba” hozott darabbal találko­zunk majd az üzletekben. Hiszen ki ne vásárolná szí­vesen például a hajdúbö­szörményiek fotellé és asz­tallá alakítható heverőjét, a zalaegerszegi cserépkály- hagyár mintás cserepekből készült kályháit, a Fővá­rosi Cipőipari Vállalat mo­dem formájú lábbelijeit vagy a magyarszombatfai kerámia üzem művészi dísztárgyait. Szolnok megyei vállala­tok neve sokszor szere­pelt ezen a kiállításon. Mindjárt a Legszebb ú;i termék díjjal jutalmazott összerakható játékokat ké­szítő Kisújszállási Faipari Vállalaté. Ez a vállalat kü­lönféle kedves játékokkal vonult fel; a kis festett pa­rasztbútorok, a parasztsze­kér, a babák, a fajátékok minden látogató tetszését megnyerték. S bár a többi termék még csak jövőre kerül forgalomba, ezek a játékok minden bizonnyal karácsonyra már kaphatók lesznek. A legszebb termék díjjal tüntették ki a Szolnok megyei Vasipari Vállalat kisgépét, a kombájn kasza-köszörűt is. Tétszett a szakembereknek a gépkésélező gép is. A Mezőtúri Villamos és Gén­technikai Vállalat egy tab­lón mutatta be termékeit, nyomógombokat, villamos kapcsolókat. A Szolnok me­gyei Tanács Építőanyag­ipari Vállalata laborató­riumi üvegekkel, pipetták­kal. kémcsövekkel, lombi­kokkal. üvegesapokkal vo­nult fel. A Jászberényi Ruházati és Háziipari Vállalat szí­nes papucsai különösen a nők tetszését nyerték meg. A Szolnok megyei ter­mékek szép sikert arattak. K. M. Száz gyerek kollégiumra vár „Politechnikás" szülők 0 Iskola tv tanyán Jászberény kiterjedt ta­nyavilágában még koránt­sem lehet beszélni arról, hogy teljes egészében meg­oldódott a felsőtagozatos tanulók mai követeimé; nyéknek megfelelő képzése. Ezért volna nagyon fon­tos, hogy minél hamarabb tető alá kerüljön a tanyai kollégium. Ennek építése különben a város minden vezetőjének szívügye. Saj­nos, nem rajtuk múlik, hogy mikor kerül sor a kollégium alapkövének le­tételére. A város belterüle­tén egyedül a szociális ott­hon több mint négyezer négyszögöles területéből le­hetne elvenni egy részt er­re a célra. Ehhez viszont miniszteri jóváhagyás szük­séges, — ami remélhetőleg nem várat soká magára. Új konyha is épülhetne Ha elutasító volna a mi­niszteri rendelkezés, akkor könnyen kútba esne a tanyai kollégium ügye, hiszen ki­sajátításra, az épületek sza­nálására nincs pénze a vá­rosnak. A községfejlesztés­ből rendelkezésre álló ösz- szeget a kollégium építke­zési, illetve előzőleg terve­zési költségeire akarják fordítani. Az imént említett hely nemcsak a költségek csök­kentése miatt volna jelen­tős, hanem fekvése miatt is. Szomszédságában van ugyanis a Kossuth úti isko­la egyik részlege. Azt hat tanteremmel akarják bőví­teni. Ezáltal megoldódna a város felső tagozatos tanu­lóinak szakrendszerű okta­tása. A kollégistáknak csak Nemzetközi munkaértekezlet a kukoricatermesztés és betakarítás gépesítéséről számolói a témával kap­csolatban országaikban el­ért újabb kutatási eredmé­nyekről. A Budapesti Mezőgazda- sági Gépgyár két újtípusú kukoricabetakarító gépe, a KCSF csőtörő és fosztó, valamint a KBF kombájn. A KCSF kétmenetes beta­karítógép napi teljesítmé­nye mintegy 2,5—3 hold. A KBF egymenetes kombájn a csőtöréstől és fosztástól a szárvágásig minden mű­veletet Végez és így a terü­let a betakarítás után azon­nal szántásra alkalmas. A gyár a két géptípust úgy szerkesztette, hogy adap­terrel felszerelve morzso- lásra is alkalmas legyen. Az új gépeket a Magyar Tudományos Akadém'a martonvásári kísérleti gaz­daságában próbálják ki, Nemzetközi munkaérte­kezlet kezdődött kedden Budapesten kukoricater­mesztés komplex gépesíté­séről. Rendezője a Mező­gazdasági Gépkísérleti In­tézet, amely a téma kutatá­sát a szocialista országok között koordinálja. A meg­beszélésen a hazaiakon kí­vül bolgár, csehszlovák, NDK-beli, román és szov­jet szakemberek vesznek részt. A tanácskozást dr. Ger­gely István, a Földművelés- ügyi Minisztérium főosz­tályvezetője njútotta meg. Hangsúlyozta: a mezőgaz­daság gépesítésének felada­tai közül hazánkban jelen­leg a kukorica betakarítás gé asítése a legfontosabb, mivel ezt a növényt ter­mesztjük a legnagyobb te­rületen, s a termés be­takarítása a munkaerőhely­zet következtében kézi erő­vel már csaknem megold­hatatlan. Az eddig elért, bár még kezdeti eredmé­nyeinkben jelentős része van együttműködésünknek a baráti országokkal: a szemes- és silókukorica be­takarításának legfontosabb gépei szovjet és NDK- gyártmányúak. A megnyitó után dr. Rab György, az intézet igazga­tóhelyettese tartott beveze­tő előadást, majd megkez­dődtek a résztvevők be- Mnnkábaa a KBF kukorica betakarító kombájn a szomszédba kellene át­ballagni a tanítási órákra. A száz személyes kollé­gium felépítése nemcsak a tanyai gyerekeknek lenne kedvező. Azzal együtt ugyanis felépítenének egy ezer adagos konyhát is. Így a napközisek gondja is megoldódna. Most ugyanis nyolcszáz napközisre főz­nek, de nem megfelelő kö­rülmények között. Ilyen indokok miatt vár­ják a herényiek a napok­ban útrakelt kérvény ügyéi ben a kedvező miniszteri döntést. Papa a falakon ...a tetőn, a malteros lá­dánál, — kinek hol jutott hely, illetve ki mihez ért. A jászberényi Kossuth is­kola tanulóinak szülei ugyanis társadalmi munká­ban (értéke hozzávetőlege­sen harmincezer forint) új politechnikai termet építe­nek. Jó két héttel ezelőtt kezdték a munkát, s egy héten belül kész is lesznek az 52 négyzetméteres te­remmel. A tetőszerkezet már a helyén van. Pedig csak munkaidő után épít­keztek a szülők! De dol­goztak becsülettel. Munkájuk eredménye nagy segítséget jelent az iskolának, hiszen eddig harminc gyakorló csoport foglalkozásait kellett volna egyetlen teremben megol­dani. Mondani sem kell, lehetetlen volt ez. A műhelybővítésre kato­nák is jelentkeztek. Szom­bat-vasárnap, a kiképzés szünetében segítenek a va­kolásban. s egj’éb munkák­ban. Mondhatnánk úgy is: a felnőttek példát mutat­nak egy kicsit a „politech­nikában”. így érthetőbb a fizika A Jászberény-tőtevény* tanyai iskolába a közel­múltban vezették be a vil­lanyt. — Húsz évet vártam itt rá — mondta Baráth Ferenc iskolaigazgató. — A villany bekötését meghatód­va vette tudomásul az egész nevelőtestület. A tanács egy tv-készü- lékkel kedveskedett nekik, amit az oktatásban nagy­szerűen fel tudnak hasz­nálni. Az igazgató elmond­ta például, hogy az iskola­televízió adásában közvetí­tett fizikaóra a vártnál is jobban leköti a gyermeke­ket. Tanyai iskoláról lévén szó, azért is jó a tv, mert olyan bemutató eszközök­kel, kísérletekkel ismerked­het meg a gyereksereg, amilyeneket egyébként nemigen láthatna. 8» t

Next

/
Thumbnails
Contents