Szolnok Megyei Néplap, 1966. október (17. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-12 / 241. szám
1366. október 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A TV KÉPERNYŐJE ELŐTT • VÍZIÓK, VÍZIÓK, VÍZIÓK a televízióban. Feleki László szatirikus groteszk • jei látomásos voltukban eredetileg is képernyőre kívánkoznak. És ha csak részben sikerült is őket ezúttal visszafordítani az eredeti nyelvre, mégis érdemes volt rájuk figyelni. Hiszen a történelem fonalára fűzött látomások olyan belső szorongásoknak köszönhetik meg születésüket, mely egy egész társadalom, vagy legalábbis a jövőjét építő emberi közösség jobbik felének lelkiismeretét nyugtalanítják. Ugyanis ezek a kosztümös víziók nagyon is mai gondokat és jelenségeket idéznek. Azt akarod, hogy az emberek szeressenek? Kövess el valami ostobaságot, s máris megszerezheted a rokonszen vüket! — Ezért került Shakespeare Téli regéjébe is hibásan cseh tenger. Pocskondiáznak itthon? Próbálkozz külföldön. S máris idegenbe szakadt honfitársként emlegetnek, — lásd Coriolanus. Nagyszerű terveid vannak? önmagukban mitsem érnek. Keress hozzájuk jó protekciót, csak vigyázz, mert — Napóleon is Szent Ilonán kötött ki. Eltűntek a barikádok! De azért ne higgyétek, hogy búcsút mondhatunk forradalmi lendületünknek is. Hiszen a felbukkanó ellenségnek aligha vethetjük oda, hogy jöjjön holnap. Ilyen és hasonló gondolatokat ébresztett a neurasz- téniás, gyötrő látomásoktól szenvedő páciens negyvenperces orvosi kezelése. És lehet, hogy a beteg megszabadult lidércnyomásos vízióitól, mert kibeszélhette őket, mi azonban annál nyugtalanabbak lettünk: milyen jó lenne végleg megszabadulni az efféle lá- tomsoktól. Csakhogy ahhóz nem elég a gyógyítás „kibeszélni” módja, bár az igazság kedvéért meg kell mondani, a diagnózishoz az is szükséges. A kezdetben meglepően friss és szokatlan képek után a folytatás már korántsem volt olyan víziószerű. Sőt a látomások monotóniája itt-oti figyelmünket is kikezdte; egy-egy kevésbé kidolgozott jelenet sem használt a műsornak. Mindezt azonban sokszorosan ellensúlyozta Garas Dezső szellemesen és finom eszközökkel megformált „sok arcú” páciense. • AZ EMBER ÉS A HÁBORÚ űj francia sorozat első filmjét láthattuk. Címe: Azok ott, szemben. A téma egyáltalán nem új, hiszen a mi Móricz Zsigmon- dunk Kiss Samu Jóskája ugyanezt a kérdést érinti. Ténylegesen: a fronton szembenálló közkatonák ba- rátkozását. Louis Grospier- re filmje is rokonszenvesen ábrázolja a francia közkatonák és a német boschok barátkozását. A humanizmussal átitatott film tanulságait a civilben tanító közkatona mondja ki: addig nem ismerhetjük meg egymást, amíg a kölcsönös bizalmatlanság fertőzi meg a levegőt és akadályozza meg, hogy az emberek közelebb kerüljenek egymáshoz. Arra kell tanítani tehát, az embereket hogy megismerjék egymást. A film értékéből sokat elvett a homályos kép. • A NAGYVÁROST korántsem fogadhatjuk el ilyen egyértelműen. Frans Borzage muzeális értékű alkotása (1937) erőteljes társadalmi bírálata ellenére szentimentális túlzásaival ellenérzést váltott ki. A nagy nevetések és félj a j- dulások valamint a „társadalmi” bunyó filmje — végén a dogok jobbra fordulásával — aligha több, mint az akkori átlag amerikai filmek: szószólója az amerikai kisember üdvözítő életformájának, melyhez — a feleség szavaival — jó férj, jó barátok, szép otthon, meg egy kisbaba szükségeltetik. Spencer Tracy viszont valóban nagyszerű volt. Tbc-mentes állományt alakítanak ki az abádszalóki Lenin Tsz-ben A segítő bír nagy erő rejlik A korszerű nagyüzemi állattenyésztésben elengedhetetlen a tbc-mentes szarvasmarhaállomány kialakítása. Sajnos eddig igen sok közös gazdaságban akadályozta ezt a min-' den igényt, követelményt kielégítő épületek hiánya, így van ez az abádszalóki Lenin Tsz-ben is. A köPártértekezlet az építőipari vállalatnál Az állami építőipari vállalatnál kedden tartották az üzemi pártértekezletet. Az alapszervezetek nyolcvan küldötte az üzemi párt-vb javaslata alapján megválasztotta az elnököt, a különböző tisztségviselőket, majd Eszenyi Kálmán, az üzemi pártbizottság titkára néhány gondolattal kiegészítette a beszámolót, amelyet írásban minden résztvevőnek előre elküldte :. Hangsúlyozta, hogy a két évvel ezelőtt megválasztott üzemi pártbizottság most ad először számot működéséről az alapszervezetek küldötteinek. zösség jeleni i' négyszázas tehénállományt mond magáénak. Két majorban helyezték el a teheneket. A jövőbeni korszerű tenyésztőmunka érdekében még egy 100 férőhelyes istálló építését tervezik. Ehhez állami segítséget kérnek. — Néhány éven belül így ebben a szövetkezetben is kialakítják a tbc mentes szarvasmarhaállományt. A beszámoló alaposan mérte fel ezt az időszakot, mindenekelőtt azt, hogyan javult a két év alatt a pártmunka, hogyan dolgozott az alapszervezetek közel háromszáz kommunistája. — Az előző évekhez viszonyítva a pártrendezvények rendszeresebbek, több segítséget nyújtanak a mindennapi munkához — hangzik a beszámolóban. — Kiegyensúlyozottabb volt a tag- és tagjelölt felvétel. 4 város társadalminak minden doloozó réteoével kapcsolatot tart a szolnoki léplronthizottság Tegnap ülést tartott a Hazafias Népfront megyei elnöksége. Agócs Mátyás szolnoki városi titkár és Kilián Gyula megyei munkatárs voltak előadói az első napirendi pontnak: A rétegpolitikai munka tanulságai és további feladatok. A beszámolóban elmondották, hogy a népfront aktívák ebben az évben eddig 54 ezer óra társadalmi munkával járultak hozzá a város fejlesztéséhez. A végzett társadalmi munka értéke több mint másfél millió. A vitában megjegyezték, hogy a Ti- sza-iiget, ahol igen sok társadalmi mun K át végeztek — főleg a fiataloknak épül, azokat kellene még jobban aktivizálni. A KISZ szervezésében a fiatalok eddig mintegy tízezer munkaórát dolgoztak ott. — például a jogászoknak, orvosoknak, gyógyszerészeknek. Az ülés résztvevői megállapodtak abban, hogy elő kell segíteni ezek hasznos működését, míg a városi Barátság klubot főleg azoknak a rétegeknek kell rendelkezésére bocsájtani, melyeknek nincsen külön klubjuk. A tanácstagok segítésének kérdésében a vita során az a vélemény alakult ki, hogy közvetlenebbül kell segíteni a tanácstagi beszámolók megrendezését, a résztvevők összehívását, a beszámolók ünnepélyesebbé tételét. A második és harmadik napirendi pontban beszámoló hangzott el a népfrontakadémiák működéséről és az elnökség további teendőit határozták meg. Harminckét tagjelölt -közül huszonhárom a fizikai dolgozó. A pártalapszervezetek és a pártbizottság segítségével javult a dolgozókról való gondoskodás. A beszámoló határozottan emelt szót az ellen, ahogyan többen a vezető beosztásúak közül a bírálatra válaszolnak: — Ebből adódik a legtöbb probléma — hangzik a beszámolóban. — Olyan szemlélet él a vállalatnál, hogy a magasabb beosztá- súakat, azok intézkedéseit, munkáját nem érdemes, nem tanácsos bírálni, mert nem igen veszik figyelembe a bíráló szót. Előfordul az is, hogy a bíráló anyagilag hátrányos helyzetbe kerül. Azt a nézetet kell a vállalatnál erősíteni hogy a hibák elleni fellépéshez megfelelő kritikus légkört kell kialakítani. Olyat, amelyben nem nézzük el egymás fogyatékosságait. Gondosan vizsgálta a beszámoló a pártélet több alapvető kérdését is. A hozzászólások pedig mindezeknek az érvényesülését tükrözték. Szilágyi Sándor azt javasolta, hogy ha a bírálat megtorlásáról érkezik panasz, mindig, minden egyes esetet konkrétan vizsgáljanak meg. Redler Károly igazgató kifejtette azt a véleményét, hogy olyan munka- körülményeket kell és szándékoznak is megteremteni, ahol megvan a termelési tervek pontos teljesítésének a lehetősége. Ha ezt biztosítják a dolgozók számára, akkor számíthatnak a szorgalmas munkára, a versenykezdeményezésekre, a nehéz feladatok vállalására. Ez pedife növeli a felelősségérzetet. Ilyen körülmények között szólnak a dolgozók, ha hibákat tapasztalnak, nem tűrik el közömbösen a megelőzhető építkezési rendellenességeket. E gondolatokhoz csatlakozott F. Nagy János, aki 4 különböző posztokon dolgozó párttagok felelősségéről mondta: — A kommunista vezetők ne csak meghallgassák, hanem kérjék is a segítőszándékú észrevételeket, bírálatokat. Ezt az igényt erősítette meg Deák Ferenc felszólalása is: — Ha mi bírálunk, a vezetőket akarjuk segíteni — mondta. — Kérjük, úgy is vegyék azt. — Korom János az elég sokat korholt fiatalokat vette védelmébe, mondván, előfordul, hogy ugyanazon hibákért őket jobban elmarasztalják, mint az idősebbeket. Tamási Mihály szocialista brigádjáról, annak szorgalmáról, összetartásáról beszélt, Bilasz László pedig azt ecsetelte, hogy az új gazdasági mechanizmusban hogyan állhat majd helyt nagy feladatai teljesítésében a vállalat. Tóth János, a megyei pártbizottság osztályvezetője felszólalásában gratulált az építőknek a gazdasági és mozgalmi munkában elért eredményeikhez, majd azt kérte, bátorítsák, segítsék egymást újabb eredmények eléréséhez. Ne hagyják szó nélkül a hibákat, teremtsenek szabad utat a jószándékú, segítő bírálatnak. Befejezésül az anyagi ösztönzés több irányú hatásáról is szólt, majd vázolta az építőipar konkrét gazdasági feladatait* amelyeknek megvalósításához a vállalat minden dolgozójának erőfeszítésére szükség van. Eszenyi Kálmán foglalta össze a vitát, s ezt követően áttértek a pártértekezlet második napirendjére. Megválasztották a harmincegytagú pártbizottságot, a megyéi pártértekezlet küldötteit. A pártbizottság titkárául Eszenyi Kálmánt választották. B. E. • HALLÓ, FIÚK! HALLÓ, LÁNYOK!, keretei egyre jobban szűkülnek. Nemcsak Antal Imre vesztette el csintalankodó társait, a két fiatalt, hanem a műsor is egyre jobban középiskolás cent- romúvá válik. Erre vall a legutóbb feladatott lecke is erkölcstanból, amikor is egy életveszélyesnek ígérkező diákcsíny ügyében kell helyesen ítélkeznünk. Az effajta „bosszúállások” azonban már alaposan kimentek a divatból, s csupán az öreg diákok emlékezetében vegetálnak még. így — — örömünkre — a probléma felvetése már önmagában is avult és erőszakolt. A következtetések is aligha lehetnek mások. Életízűbb jeleneteket és társakat Antal Imre mellé Csak így lehet /szerintünk biztosítani a műsor fiatalos lendületét. V. M. A népfront kapcsolatot tart a város minden dolgozó rétegével. Találkozókat tartottak az orvosokkal és egészségügyi dolgozókkal, munkásokkal és tsz-tagokkal, kisiparosokkal, nem maradtak ki még a piaci árusok sem. Az idén különböző összejöveteleken csaknem 36 ezer dolgozóval szerveztek rétegtalálkozókat. A beszámoló megállapította, hogy egyre több rétegnek van önálló klubja a karcagi Altalanos szerelő ktsz autójavító részlegében havonta Átlag 3—4 motor főjavítását végzik. — képünkön KISS JANOS SZERELŐ MUNKA KÖZBEN IDŐMÉRLEG N i I agyon érdekelnek a különböző nemzetközi kongresszusok. De tőlem függetlenül is a leghasznosabb rendezvényeknek tartom ezeket. Megismerik egymás eszét, érzületét a népek, nemzetek képviselői. Aki nagy fellátott, rájön, nem ő találta fel a spanyolviaszkot. — Kitapasztalja, hogy máshol is boldog életre törekednek a dolgozók. Nekünk magyaroknak két oldalról is gyümölcsözőek a nemzetközi összejövetelek. Egyrészt kiverik belőlünk — persze, akiben még egyáltalán megvolt — az ósdi hiedelmet, hogy „Extra Hungáriám non est vita...” tehát miszerint Magyarországon kívül nincs is élet; másrészt az önmagukat folyton pocskondiázok, irreálisan aláértéke- lők szemét is kinyi* ják ezek a találkozások. Legalább annyira, hogy észrevegyék: nincs okunk szégyenkezni, mi is hozzájárulunk ahhoz az erőfeszítéshez, amely- lyel a népek az emberiség üdvéért is szeretik megtenni a magukét. E bölcselem után mindjárt az egyik legutóbbi találkozói említeném. Nemrég öt világrész háromezer kutatója, — köztük 17 magyar delegátus — vett részt a franciaországi Evian-ban tartott Nemzetközi Szociológiai Kongresszuson. Arról is nevezetes ez a kongresz- szus, hogy elsősorban az időmérleg-készítésről tárgyaltak, melynek vizsgálati módszereit magyar tudós dolgozta ki. Olyan kérdéscsoportokat állított össze, melyek alapján, a válaszok elemzésével mód nyílik a különböző társadalmi és szociális körülmények élő emberek életmódjának összehasonlítására, Tizenkét ország között — a Szovjetunió és az Egyesült Államok mellett — mi is bekapcsolódtunk a kutatásba. Mik derülnek ki az időmérleg készítésekor? Figyeljenek csak ide az asszonyok! A világ legott honülő bb háziasszonyai a magyar háztartásbeli gyerekes nők. Huszonkettő egész két tized órát otthon töltenek a nap 24 órájából. Mire való ez, kedves magyar anyák? Tessék menni minél többször sétálni, klubba tereferélni, moziba szórakozni. — Ne mindig csak az a négy fal. Lám, a férfiak másképp csinálják. A pihenőnapokon legotthonülőbbnek számító amerikai, belga és nyugatné- mert férfiak is csak 8 és fél órahosszat rádióznak, tévéznek, olvasnak odahaza. Magyar asszonyok, arccal a házon kívüli nagyobb szabad idő felé! No persze, a férjek se sumákoljanak, ne fordítsák félre a fejüket. A férfiak is okai annak, hogy legkevesebb pihenőidejük — 4,3 óra — a francia és a magyar asszonyoknak van. Különösen a magyar férfiaknak jó lesz idejében elgondolkoz- niok. A francia férfiak ugyanis a csehszlovákok mellett a legháziasabbak: legalább vasárnap átlag 4 órahosszát társulnak a főzésbe. Nem beszélve a mosogatásról, amelyben ugyancsak a férfiak jeleskednek. Ha tehát ott az asszonyoknak ennek ellenére olyan kevés pihenőidejük van, annak más oka lehet, mint hogy nem segítenek a férjek. Egyedül azon a téren vagyunk mi magyar férfiak haladó szelleműek, hogy tüzelőhordásban, fűtésben átlagon felüli igyekezetét árulunk el. Jó lesz tehát igyekezni, magyar atyák és legények. Van még mód és idő a javításra. A vizsgálatot eddig minden ország egy- egy 50—60 ezer lakosú ipari városában végezték, nálunk Győrben. — Igyekezzünk, s mire a felmérések bennünket is elérnek, az időmérlegen kedvezőbb súllyal szerepelünk majd. Kötényt fel! Irány a konyha! Tóth Istvá*
