Szolnok Megyei Néplap, 1966. október (17. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-12 / 241. szám
Vitág proletárjai. egyesültetek! XVII. évfolyam, 241. szára. Ara 50 fillér 1966 október 12., szerda. \ Társadalmi tevékenység — pártmunka MAGÁNAK NINCS semmiféle pártmunkája Zoli bácsi”. Kicsit szemrehányó hangsúllyal mondta ezt a párttitkár. A megszólított pedig némileg zavartan magyarázkodott. — Mondván, hogy vállalna ő szívesen valamit, de rengeteg idejét leköti az üzemi kézilabda szakosztály vezetése. Nem tehet róla, de neki szívügye ez a sportág — ifjabb korában maga is művelte —, s ezért fordít most is szabad óráiból nem keveset arra, hogy együtt legyen a csapat tagjaival, intézze az együttes ügyes-bajos dolgait. Ügy beszélt erről, mint valami hobby-ról, s a párttitkár is így hallgatta, megjegyezve, hogy szép, szép, de azért valami pártmunkát sem ártana végezni. Egyikük sem gondolt arra, hogy amit Zoli bácsi tesz, az voltaképpen nagyon is társadalmi tevékenység, — pártmunka. A kézilabda csapat tagjaival, tehát számos fiatallal foglalkozik, neveli őket, segít kialakítani és megszilárdítani bennük különféle hasznos, pozitív tulajdonságokat. — Egyszóval: aktív társadalmi munkásként fáradozik az ifjúság nevelésén. JÓ NÉHÁNY pártszervezetben még mindig meglehetősen leszűkítik a párt- megbízatás, a társadalmi tevékenység fogalmát. Addig már talán mindenütt vagy csaknem mindenütt eljutottak, hogy a szak- szervezetben, a KISZ-ben, a tanácsban folytatott tevékenységet egyenrangú pártmunkaként kezelik. De a közéleti cselekvés skálája ennél jóval szélesebb — s ezt nem minden alapszervezetben ismerik fel. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat egyik aktívája panaszolta a minap, hogy alapszervezetében ezt a feladatot nem tekintik pártmunkának. Holott — kell-e bizonygatni?— az ismeret- terjesztés nagyon is fontos szerepet játszik a tudatformálásban, az emberek világnézetének alakításában: az ideológiai munka és küzdelem egyik elsődleges színtere és eszköze. ÉRDEMES felfigyelni a Szervezeti Szabályzat új tervezetének a párttagok kötelességeit megfogalmazó egyik pontjára, amely a társadalmi életben való cselekvő részvétel kötelezettségét mondja ki. Márpedig a társadalmi életben igen sokféle módon lehet részt venni, hiszen területe rendkívül széles. Az a kommunista tsz-tag például, aki társai bizalmából a szövetkezet vezetőségének soraiba került, elsőrendűen fontos társadalmi feladatot lát, el, nagyon is jelentős tisztségben képviseli párt- szervezetét, a kommunista elveket. A kommunista népművelő, aki társadalmi munkásként szakkört, klubot, irodalmi színpadot vágj- könyvtárat vezet a falu, az üzem művelődési otthonában, ugyancsak cselekvő részese a társadalmi- politikai életnek. S folytathatnánk a sort: ahol emberekkel lehet foglalkozni, ahol politikánkat lehet és kell képviselni, ott mindenütt mód nyílik a társadalmi tevékenységre, a pártmunkára. Ä2 ÚTTÁ VÁLASZTOTT vezetőségek most általában sort kerítenek arra, hogy ismételten megvizsgálják a párttagság aktivitását, részvételét a politikai életben. Akkor lesz jó ez az értékelés, akkor tudják a párttagság minél nagyobb hányadát a közéleti cselekvés részesévé tenni, ha figyelembe veszik ennek sokféle lehetőségét, formáját. (gy.) ikadémiák, lan folyamok, filmvetítések, író—olvasó találkozók az új művelődési programban Említésre méltó művelődési évadot zártak ez év tavaszán a tiszafüredi járás községeiben. Többek között 24 különböző akadémiát, 40 szakköri foglalkozást és tanfolyamot tartottak. A kü lönböző műsoros estekor, több mint 22 000-en vetteK részt, eredményesen működött egy irodalmi színpad és három irodalmi szakkör, egyre több községben talál otthonra a bábjáték Az új művelődési évad ra a tavalyihoz hasonló gazdag programot terveztek. A járás községeiben szakmunkásképző, ismeret- terjesztő, művészeti tanfolyamokat, különböző akadémiákat, mint például tsz-, nők-, ifjúsági, munkás-, egészségügyi, nevelők akadémiákat szerveznek Ezeken az eddigi jelentkezések alapján több mint kétezren vesznek részt. Ebben nincsenek azok, akik a csaknem 10 témakörű ismeretterjesztő előadásokat hallgathatják majd meg, illetve a szakkörökben kereshetnek állandó, hasznos foglalkozást. Az általános műveltség fejlesztését szolgálja minden bizonnyal a tervezett 26 kiállítás, a 12 kirándulás az ország legszebb tájaira, ai író—olvasó találkozók, s a mintegy 70 mezőgazdasági, politikai és művészeti tárgyú film vetítése Is, Használják ki jobban a termelő szövetkezetek a rendelkezésre álló adottságokat A megyei tanáé» végrehajtó Tegnap ülésezett a Szolnok megyei tanács végrehajtó bizottsága. Fodor Mihály elnökletével megvitatta dr Kasza Béla és Csorna János osztályvezetők beszámolóját és határozatokat fogadott el. A Szolnok megyei közös , gazdaságokban az 1965. évhez viszonyítva 6,5 százalékkal növekedett a szarvasmarhaállomány. A tehénlétszám viszont .2,7 százalékkal csökkent. Ez csak átmeneti jellegű, amit az is bizonyít, hogy az év első felében 2565 üsző ellett le. Csökkent a sertés- állomány is, 5,7 százalékkal, ezenbelül a kocaállomány 9,2 százalékkal. Ebben elsősorban a takarmányhiánynak van szerepe. A háztáji gazdaságok állatállományáttekintve a helyzet még kedvezőtlenebbül alakult. Csökkent a sertésállomány A gazdasági mechanizmus elvei alapján új irányba fejlődnek a szövetkezetek és felvásárló vállalatok kapcsolatai bisotiságának ülése az, hogy ebben az évben 958 tehénférőhely, 708 borjúférőhely, 3300 sertésférőhely és 240 anyakoca férőhely készül el. A felmérések szerint egyetlen egy szövetkezetben sincs olyan helyzet, ami megakadályozná, lehetetlenné tenné az átteleltetést. Mint a vb ülés hangsúlyozta, a legfontosabb az, hogy a rendelkezésre álló adottságokat használják ki a szövetkezetek. így például igen kedvező az időjárás és legeltetéssel jelentős takarmányt takaríthatnak meg. A legnagyobb tartalék lehetne megyénkben a takarmány célszerű felhasználása, hiszen egy kiló sertéshúst vagy akár egy kiló baromfihúst még igen magas abraktakarmány felhasználásával állítanak elő. lemaradással lehet számolni. A csökkenés nagyobb mértékben a háztáji gazdaságoknál jelentkezik. Baromfiból a termelőszövetkezetek által értékesített mennyiség minden évben meghaladta a tervezettet, ez várható jövőre is. A gazdasági mechanizmus elvei alapján a szövetkezetek és a felvásárló vállalatok kapcsolata új irányba fejlődik. A vállalatok különböző gazdasági eszközökkel elősegítik a termelést és szaktanácsokkal, egyéb eszközökkel arra törekszenek, hogy fokozódjék a termelési kedv és a gazdaságosság. Az átteleltetést elősegíti ftia: Időmérleg ■ Ejtőernyős bravúr a szolnoki repülőtéren A szerkesz tőség postájából 11 Az aszfalt- sivatagok oázisai Tapasztalhat^, hogy a szövetkezetek az árutermelés növekedése mellett a tenyésztői munkát lebecsülik. Pedig a törzsállomány minőségének javításával. a céltudatosabb tenyésztői munkával sokkal nagyobb gazdasági eredményeket érhetnek el. — örvendetes, hogy előrehaladás történt a szakszerű és itatásos borjúnevelés bevezetésében. Ez év első felében a megyei közös gazdaságok a borjúállomány 85,7 százalékát nevelték itatásos módszerrel., A szövetkezetekben a kocaállomány csökkenése mellett problémát okoz az is, hogy nem javult az állomány kihasználása, nem emelkedett a szaporulat; mutató. Amíg 1964-ben az év első felében például a 100 kocára jutó élő szaporulat 680 volt, addig az idén csak 659. Kedvezőbben alakult az elmúlt évinél a takarmányhelyzet. Szálas és lédús takarmányból a rendelkezésre álló készletek fedezik a szükségletet Néhány szövetkezetben többlet is mutatkozik. A terméseredmények alapján abraktakarmáry- ból azonban a múlt évihez hasonlóan h'ánv mutatkozik. Tavalv 108 közös gazdaság volt takarmányhiányos. az idén 70-nél lehet számítani erre. Az eddigi tapasztalatok szerint az állatállomány az elmúlt évinél jobb körülmények között varia a telet. — A kondíció kielégítő. Az állattenyésztési épületek javítása, fertőtlenítése, lélie- sítése megfelelő • ütemben halad. Igaz. hovv több helyen gátolja a teljesítést az építőanvag hiánva. Gondot okoznak a szerfás ko~a- fiaztatók, mert többségük nem alkalmas téli fiazta- tásra. Ebben az évben vágósertésből 106.9 százalékos vágómarhából pedig 106.2 százalékos felvásárlás várható Sajnos tojásból mintegy 10—»12 millió darabos Végei éri az öntözési főidé ni/ Hasznos a kelesztő öntözés az őszi vetésekre A Középtiszavidékén az Alföld legaszályosabb részén véget ért az öntözési főidény. A Tisza néhány vízkivételi műve ezekben a napokban már csak az őszi vetések kelesztő öntözéséhez és a halastavak feltöltéséhez szolgáltat vizet. Sokan azt gondolnák, hogy a csapadékos nyár miatt az idén nerh volt szükség az öntözés nagyobb- arányú bővítésére, a gyakorlat viszont nem ezt igazolta. Eső ugyan a szokottnál bőségesebb mennyiségben hullott, de az elosztó- dás meglehetősen egyenetlen volt. A lehullott csapadék nem pótolta teljesen a mesterséges csapadékot A tapasztalat szerint azok a közös gazdaságok jártak jól, takarítottak be rekordnak számító termést, amelyekben az előítéleteket félretéve bátran öntöztek. A Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság idény mérlege szerint az év elején tervezett mezőgazdasági terület hetven százalékán, 80 ezer katasztrális holdon öntöztek a tsz-ek és állami gazdaságok földjein. A vízügyi igazgatóság legnagyobb területe Szolnok megyére esik, így érthetően ezen a területen volt legnagyobb arányú a víz- hasznosítás. A nagykunsági, a tiszavidéki földeken, a jászsági homokon 56 ezer hold vetemény vízszükségletét pótolták mesterséges úton. Az öntözési csúcsidényben 68 vízkivételi mű naponta 2—3 millió köbméter vizet továbbított a megyét behálózó csatorna- rendszerekbe. A megyében ritkán van példa arra. hogy októberben is szükség legyen az öntözésre. Szeptember második felében és október elején azonban nem hullott csapadék és szomjaznak az őszi vetések. A közös gazdaságok ma már előszeretettel alkalmazzák a kelesztő öntözést. Mester- szállás, Kőtelek, Tiszavár- kony környékén az öntözés hatására a száraz, őszi napokban is erőteljesen zsen- dül és élénken zöldell a gabonavetés. Szétszerelték a makkos! vízkivételi művet. Képünkön a mintegy 40 mázsás nyauiovsővct autódaru emeli a partra.
