Szolnok Megyei Néplap, 1966. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-11 / 240. szám

N 1W6. október 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 APRÓHIRDETÉSEK ÁLLÁS: A SZOLNOKI Ingat­lankezelő Vállalat felvételre keres rak­táros! munkakörben gyakorlattal rendel­kező raktárvezetőt. Erkölcsi bizonyít­vány szükséges. Je­lentkezés minden reggel 7—8 h-ig a vállalat igazgatójá­nál Szolnok, Kos­suth tér 5. sz. GYAKORLATTAL rendelkező viz-ftáz, központi fűtésszere­lő, kőműves, épület- lakatos, parkettás, szoba festö-mazoló, tetőfedő szigetelő szakmunkásokat, — árokásó gépre nehéz gépkezelőt, könnyű­gépkezelőt, férfi se­gédmunkásokat azon nali belépéssel fel­veszünk. jelentkez­ni lehet: Szolnok megyei Tanács Épí­tő é9 Szerelőipari Vállalat Szolnok. Dó­zsa György u. L szám alatt. AZONNALI belépés­re mozaiklapgyártó munkakörbe 18 élet­évüket betöltött női dolgozókat felvesz a Szentendrei Beton-( árugyár. — Tanácsiv igazolás szükséges. Munkásszálló és üze­mi étkezés van. Je­lentkezni lehet az üzemgazdasági osz­tályon Szentendre, Dózsa György u. 34. Ugyanitt, a munkás- szálláson takarítónőt is felveszünk. AZ £M. Betonelem- gyártó Vállalat Szent­endrei Betonárugyá- ra (Dózsa György u. 34) azonnali belé­pésre felvesz férfi kőműves szakmun­kásokat, valamint férfi kőműves se­gédmunkásokat. Ta­nácsi igazolás szük­séges. Felvétel sze­mélyes Jelentkezés esetén. Jelentkezés: az üzemgazdasági osztályon. Munkás­szállás és üzemi ét­kezés van. CM. Betonelemgyár- tó Vállalat Szent­endrei Betonárugyá- ra váci telepére be- tonelemgyártási mun­kakörbe férfi segéd­munkásokat azonnali belépéssel alkalmaz. Tanácsi igazolás szükséges. Munkás­szálló és üzemi ét­kezés van. Jelent­kezni lehet: Vác. Kisrét dűlő 1. szám alatt. (Fortegyár és a váci klsállomás mellett.) ÉM. Betonelemgyár- tó Vállalat Szent­endre, Dózsa György u. 34.) azonnali be­lépésre felvesz por­tási munkakörbe egy személyt. Taná­csi igazolás szüksé­ges. Felvétel szemé­lyes jelentkezés ese­tén. Munkásszálló van. Nyugdíjasokat nem alkalmazunk. A KPM Közúti Igaz­gatóság Szolnok, — vontatóvezetőt keres vidéki munkahely­ivel. Jelentkezni le­het: Szolnok, Vörös­hadsereg útja 4. sz. FÉRFI segédmunká­sokat betonelem- gyártásl munkakör­be azonnali belépés­sel alkalmaz a Szentendrei Beton* árugyár. — Tanácsi igazolás szükséges — Munkásszálló és üzemi étkezés van. Jelentkezni szemé­lyesen a gyáregy­ség munkaügyi osz­tályán, Szentendre, Dózsa György u. 34 szám alatt. SZOLNOK, Körösi út 54. sz. alatti gyártó­üzemünkbe üzemve­zetői beosztásba 5-— 10 éves gyakorlattal rendelkező gépész­mérnököt és laka­tos, valamint he­gesztő szakmunká­sokat alkalmaz az OVF KEVIEP. Je­lentkezni: Debrecen, Vágóhíd u. 18. sz. a vállalat gépészeti osztályán bármely munkanapon. Csü­törtökön Szolnok, Körösi út 54. szám alatt. A SZOLNOK és Vi­déke Vendéglátó­ipari Vállalat szak­képzett fűtőket és fűtéshez segédmun­kásokat keres. Je­lentkezés : Szolnok, Irodaház, n. emelet. VEGYÉSZMÉRNÖ­KÖT (vegyészt) al­kalmaz az Országos Mezőgazdasági Mi­nőség Vizsgáló Inté­zet Talajtani Osztá­lya Mezőtúr, Kos­suth út 38, telefon: 194. Szolgálati lakás nincs. FELSŐFOKÚ techni­kumot végzett ker­tésztechnikus 3 éves nagyüzemi gyakor­lattal november l-el állást változtatna Tsz-be, AG-ba vagy egyéb vállalatnál Szolnokon vagy kör­nyékén. „Nagyüze­mi” jeligére a szol­noki hirdetőbe. TÖBB éves admi­nisztrációs gyakor­lattal közgazdasági technikumi és épí­tőipari kalkulátort képesítéssel állást változtatnék, (esetleg fél műszakos) „Tö- rökszentmiklós és környéke” jeligére a törökszentmiklósi hirdetőbe. ADAS-VETEL MEGVÉTELRE vagy könyvjóváírással tör­ténő átvételre kere­sünk MODULBARAK vagy egyéb előre­gyártóit elemekből szétszedhető, átépít­hető épületet. Cí­műnk: Szolnoki Vá­rosi Tanács V. B. Házilagos Építő Cso­portja Szolnok, Kos­suth tér f. 345 KÉVE csutka el­adó. Kohári Lajos, Túrkeve, Nyíl u. 29. A TISZASZENT- IMREI Aranykalász Termelőszövetkezet­ben nagyobb meny- nyiségű kombájn­szalma van eladó. Érdeklődni lehet: telefon: 14 szám alatt. TÍZEZER db új vá­lyogot vennék. Gaál Sándor — Szolnok, Martinovich út 29. EGY vagon sóder, ajtó ablak eladó. Szolnok, Rákóczi út 42. szám. INGATLAN Beköltözhető kétszo- ba összkomfortos családi ház eladó. Szolnok, Rákóczi út 35/a. KÉTSZER kétszobás kétlakásos családi ház eladó, egyik la­kás beköltözhető. — Szolnok, Thököly út 34. Érdeklődni le­vélben Budapest, VII., Damjanich u. 49. Kontra György, szám. Beköltözhető családi ház eladó. Szolnok, Bocskai út 23. Ér­deklődni levélben: Budapest, VII., Wes­selényi u. 63. Kont­ra Frigyes. KBTTÖSZOBA kony- hás ház beköltöz­hetően eladó. Szol­nok, Cserép u. 11. Beköltözhető kis csa­ládi ház 180 n-öl te­lekkel eladó. Tisza- tenyő, Dózsa György u. 22. KERTVAROSBAN ki­sebb családi házat vennék tavaszi köl­tözésre. Ajánlatot le­vélben Szigeti, Szol­nok, Napsugár út 1. Törökszentmiklóson, Szabadságharcos út 15 szám alatti ház azonnali beköltö­zéssel és egy Pan­nónia motorkerék­pár sürgősen eladó. Érdeklődni lehet a helyszínen. ^ GÉPJÁRMŰ SKODA Super Octá- via kitűnő állapot­ban eladó. Szolnok, Arany János u. 27. MEGKÍMÉLT 407-es — négysebességes — Moszkvics 36 000 km- rel nagyon jó álla­potban eladó. Kar­cag, Kátai Gábor u. 60 szám. EGYÉB NÉ mulassza el fel­keresni a Szolnok és Környéke Bőr­ipari Ktsa méretes részlegeit, ahol már most az 1967. évi modellek szerint ké­szülnek el a meg­rendelt cipők. A SZOLNOKI GÉPÁLLOMÁS felvételre keres lahaíos, mezőgazdasági gépszerelő, esztergályos, marós, hegesztő, vízvezetéké* erelő és bádogos szakmunkásokat, valamint női és férfi segédmunkásokat Kereseti lehetőség szakmunkásoknál 6—10 Ft-ig. Munkásszállás, üzemi étkezés biztosítva. Jelentke­zés a gépállomás központjában: Szolnok, Beseny- szögi út. Férfi segédmunkásokat felveszünk földalatti bányamunkára az elhelyezkedés feltételeiről felvilágosí­tást ad: A Szolnok Megyei Tanács Munkaügyi Osztálya és a Járási, Városi Tanácsolj valamint a Dorogi Szénbányászati Tröszt Munkaügyi Osztálya Dorog Trópusi gombás betegségek Európában A pozsonyi bőrgyógyászati szimpóziumról beszélgettünk úr. Lengyel Bertalannal Pozsonyban a Csehszlovák Dermatológiai Társa­ság rendezésében október 4—6 között tartották a III. Nemzetközi Bőrgyógyászati Szimpóziumot. Több mint négyszáz tudományos kutató és gyógyító orvos vett részt a világ minden tájáról. A magyar küldött­ség tagjaként jelen volt dr. Lengyel Bertalan, a Szolnok megyei Bőr- Nemibeteggondozó Intézet fő­orvosa. Tapasztalatairól a következőket mondta el: — A tudományos ülés­szak fő témája az állati eredetű bőrgombásodások járványtana volt. Ezenkí­vül az úgynevezett mély­gombás betegségek aktuá­lis problémái és a gyógyí­tási eredmények szerepel­tek a műsoron. Számunkra ez a szimpó­zium igen aktuális. Válto­zatlanul a leggyakoribb és legsúlyosabb állati eredetű foglalkozási megbetegedés megyénkben az állatgon­dozók mély trichophytiája, köznyelven a tarlósömör. Három évvel ezelőtt száz­nyolcvanegyen betegedtek meg benne. Azóta ez a szám csökkent, de most is­mét emelkedőben van. Ez évben idáig hetvennégy ilyen betegünk volt. A szim­póziumon felvetődött an­nak gondolata, hogy rágcsá­lók is terjeszthetik e be­tegség bizonyos fajtáit. Er­re érdemes felfigyelnünk, annál is inkább, mert me­gyénkben Szathmáry Se­bestyén kandidátus munka­társunk már régebben hangsúlyozta az egerek sze­repét egyes megbetegedé­sekben. — A megelőzés területén világviszonylatban jelentős eredmények még nincsenek. Magyarországon újabban folynak a borjak immuni­zálásával kapcsolatos kísér­letek, nagy méretekben. Ha ez sikerül, igen jelentős lesz a betegség megelőzése szempontjából. — örvendetes, hogy a csehszlovák kutatók új, hatásos gyógyszerét fedez­ték fel a tarlósömömek, a neve Trichophytocid. Ez az eddigi hathetes gyógyu­lási időtartamot körülbelül kettőre csökkenti. Behoza­talát javasolni fogjuk. — Érdekes, hogy több közlés súlyos, az életre ve­szélyes olyan gombás be­tegségek európai felbukka­násáról adott hírt, amelyek eddig csak a trópusokon fordultak elő — fejezte be beszámolóját dr. Lengyel Bertalan. Mátyás király mint feltaláló Kevesen tudják, hogy a sze­mélyszállításra használt bér­kocsi-rendszer magyar kezde­ményezés nyomán, hazánkból terjedt el világszerte. A XVI. század előtt általában lóháton, váltott lovakkal utaztak, s bár használtak nehéz szekere­ket is, ez nagyobb távolsá­gokra alkalmatlan volt, a könnyebb luxushintók tartását pedig igazán csak a kiváltsá­gos rétegek engedhették meg maguknak. Bonfini olasz tör­ténetíró feljegyezte, hogy ab­ban az időben világszerte Má­tyás király újfajta járművei, a „kocsik” voltak a leggyor­sabb közlekedési eszközök: az uralkodó naponta 75 kilomé­ternyi utat is megtett, ami az akkori viszonyok között nagy teljesítmény volt. Egy 1557-ben Antwerpenben megjelent könyv a legnagyobb el­ragadtatással számol be az újfajta magyar járműről, — amely, — mint az író meg­jegyzi — egy helységről nyer­te a nevét. A Mátyás tatai palotájának közelében levő Kocs község­ben messze földön híres sze­kérkészítők dolgoztak. A ki­rály útmutatása szerint ők készítették el az akkori idők leggyorsabb járművét, a köny- nyű utazó-szekeret, amelyet ezentúl származási helyéről, kocsinak hívtak. Az elneve­zés innen került be több euró­pai nyelvbe, mint a német Kutsche (korábban Gotschi), az angol coach (korábban co- shee), a holland koets (koráb­ban kotsie), a román cocie, a cseh kocar, stb. A magyar ta­lálmány nyomán terjedt el Európa-szerte a rendszeres bér-személyszállítás, majd a postakocsi intézménye. s. o. s. kenyér ügyben Se szeri, se száma azok­nak a leveleknek, melye­ket azért írnak meg, mert baj van a mindennapi ke­nyérrel. Tartalmuk szinte azonos: fadarabot, zsineget, bagarat találtak a kenyér­ben; sületlen, összeégett, repedezett, ehetetlen a ke­nyér; no és van egy har­madik ok, amiért panasz­kodnak kell az emberek­nek: szombaton délutánon­ként nem mindig kapnak kenyeret. Tegnap a városi tanács ülésén is interpel­láltak a tanácstagok a ke­nyér minőségére vonatko­zóan. Személyesen, a helyszínen is meggyőződtünk a pana­szok valódiságáról. Szolnokon, az 5-ös számú vegyes élelmiszerboltban (cukorgyár) az úgynevezett minőségi sütemény, a zsem­lecipó sületlenül, egymáshoz ragadva, s a mértani ido­mok között nem is szereplő alakban díszelgett. A boltban azt mondták, va­lósággal belopták az üzlet­be, míg a zöldség-gyümölcs átvétel volt. A kilós fehér kenyerek között is volt né­hány, mely alakban min­denre hasonlított, csak ép­pen veknire nem. Igaz, mit számítana az, ha akár oktaéder alakúra sütnék is, csak belül jó lenne. Sajnos azonban a ke­nyérbél sem jó. Martfűn például egy súlyát illetően is kifogásolható fehér ke­nyeret megvágtunk. A hé­jánál körös-körül ujjnyi vastagságú szalonnásodás volt. A másiknál szintúgy. Egyedi példák, esetek — mondhatják erre az illeté­kesek. Mi az ellenkezőjéről győződtünk meg. Panasz­kodtak a tószegi asszonyok, a szolnoki, a martfűiek és a kengyeliek, a tiszaföld- vári, a tiszaugiak a kun­szentmártoni kenyérre. S nemcsak a kenyérre, ha­nem a süteményekre is. Ezek bizony nem egyedi példák, hanem helytől és időtől függetlenül minden­naposak. Kivétel ez alól a szombat délután. Ekkor ugyanis nincs kenyér. No nem min­denhol és nem minden szom­baton, de gyakran előfordul és elsősorban a kisebb köz­ségekben, valamint a pe­remboltokban. Tószegen például az asszonyok egész délelőtt mondták az áldást. Ide csak dél körül szállíta­nak fehér kenyeret. Szol­nokon az 5-ös vegyes élel­miszerboltban reggel idő­ben ott a kenyér, de 11 órakor már nincs. A 2:t0 kilogramm kevés. Az arra lakók így vagy beutaznak a városba — ez plusz négv forint — vagy aki a bel­városban dolgozik, munká­ból menet vásárol. És foly­tathatjuk a példatárat Tiszauggal, ahol viszont a boltvezető nem rendelt ele­get. Kunszentmárton köz­pontjában sincs fehér ke­nyér délután két órakor. Martfűn szombaton délben is szikkadt kenyeret adnak. Vajon hová szállítják a szombati sütést, ha az üzem még a 10 kilométerre lévő községbe sem tud adni friss kenyeret? Régi panaszok ezek. Olvastuk levélben, elmondtuk szóban, s minden maradt úgy, ahogy volt. Vajon ho­va kellene fordulni segítségért? Ha valaki tengeren se­gítséget akar kérni, a három betűt lemorsezik, s nagy távolságon is tudják teendőjüket az SOS jelt vevők. Talán ezt kellene megpróbálni, mert hogy közvetlen közelünkben nem veszik a segítségkérő szót, azt a fenti példák bizonyítják. — majnár — MEDITÁCIÓ, KÉT HANGRA Bezárt a strand. A pénztár zöld- refestett ablakát becsukták. Kilincs­re húzták be a kékrefesteit vaska­put is. Elnéptelenedett, árva a strand. Csendes. A nagy medence vizét leeresztet­ték. A padokat leszerelték. És senki se jön. Csak a levelek. Jönnek, pe­regnek. A virágok még nyitnak. Kö­rülszegélyezik a nagy medencét, a homokos sétányokat. Rózsa is nyí­lik. Október van. Hétfő. Egy-két lep­ke betéved a kerítésen át, s kényel­mesen telepszik a virágokra. Szabó István gondnok és fürdőmester hord­ja a fafogasokat a raktárba. A szom­szédos kisvendéglő kertjében is ra­kodnak. Költöznek a székek, a búto­rok. Raktárba kerülnek. A nagy medencétől távolabb moz­dulatlanul pihen a hinta is. Meg a libikóka. — Vasárnap még jöttek. Talán húszán lehettek. A gyógymedencé­ben fürödtek — mondja Szabó 1st ván gondnok. A kis medencében most is páro­log a víz. De senki se jön. Szabó Ist­ván megpihen a fafogasnál. Ciga­rettát húz elő. — Az öltözőben a legrosszabb. Be­megyek, várom, szóljon, szóljon mái rám valaki. Mindig várom. A makk néha ráesik a tetőre, s megrezdül az ember. Valaki jött, gondolja. De senki se jött. Pedig szép még az idő. Bágyadt októberi nap van. És csendesség. Gyógyító, idegnyugta­tó csend. A gondnok megfogja a fo­gast, s viszi a raktárba. Aztán visz- szajön, odalép a másikhoz, s viszi azt is. Es a nyárra gondol. Sokan járnak a jászapáti strand­ra. Szép, rendezett hely, megkeres­ték a gyöngyösiek, a salgótarjáni ak. Külföldiek, a németek, akik 1 filmeztek is a strandról, a legjob­bakat mondták a vízről, a helyről és az ellátásról. A salgótarjániak víkendházat építenek majd a nyír­fásban. Most majd a szivattyúkat kell leszerelni. A strandot övező fák, a bükk, a nyár, a fehér nyír némán figyel a vidékre. Sárga levelek pe­regnek a homokos útra. A fák ősz­szel öregemberek. Hullatják a le­veleket, az éveket. A közeli futballpályára diákok jönnek. Autóbusszal. Idáig ér egy- egy hangosabb szó. — Kedvezőbb lehetett volna az év. Sokszor esőt küldött. Azért a tervünk meglett. A raktárt lakatra zárják majd. Kifosztják a strandot. Makkok hul­lanak. Kopognak a tetőn. Idegesí­tő. Hosszú az idő jövő év májusáig. Prókai Józsefné csendben ül pa­pír fölé hajolva. Készíti a leltárt. A bazár jól forgalmazott. Most majd jön a szekér, elviszik az árul. Má.st úgyse várhat. A Lomboskert kisvendéglőben em­berek rakják egymásra a székeket. Zöldre)esteit postakocsi kanyaro­dik elő és megáll a vendéglő előtt. A postás bemegy. Más semmi ese­mény. Csak csend van. Aztán hor­gászok jönnek. Kerékpárral. A pe- cabotokat a vízbe dobják. Halakra várnak. Aztán a postakocsi elmegy. S a diákok is. Marad a csend.- ☆ A műúttól nem messzire kunyhó gub­baszt. Selyem Jani, a csősz behaj­totta ajtaját és beköltözött a falu­ba Jászjákóhalmára. A Béke Tsz földjén a háztáji kimért vetemé­nyes területekre és a dinnyére vi­gyázott. Ilyenkor már üresebb a határ. Szegényebb. Igaz, a kunyhó közelében még szorgoskodik Tóth Józsefné. Zöldséget szed a földből. As. Neki még fizet a föld. Mondja, a krumplija is jó volt. A répákért is kár lenne. Kár. A kunyhó előtt még néhány nap­ja tüzeltek. Hamufolt árulkodik. A földet körül felverte már a gaz. Le- gelget egy tehén. Libagágogás, ka­kasok hangja ér el idáig a közeli tanyákból. A tehén mellett föltű­nik egy idősebb ember. Fakult ka­lappal. Kezében balta. — Talán el akarja foglalni? Ezt a nyári kastélyt? Mit munkál? — kérdez rám. Belül a kunyhó üres. Szalma és négy tök látható. Három sütőtök. Valaki idetette. Labáth Kálmán szövetkezeti nyug­díjas a kunyhó oldalához húzódik. Cigarettája füstje száll. A szél be- lefogódzik a füstbe. Szürkéskék az öreg szeme A tehén felől egy szi­takötő száll. — Övele eljárkálgatok. A Katival — mutat a kipányvázott tehénre. A kis fejszét odateszi maga mel­lé. És belehunyorog a napba. A te­hén a pányvakötélen körbejár. Le- gelget. — Nyugdíjas vagyok. Az meg kevés. Kezem, lábam rossz, öve­le eljárkálgatok. Az öregember hosszan néz a Ka­tira. Szemében fény villan. Most éppen idevág a nap. Októberi nap már ez, s mégis meglehet, erős a fénye az öreg szemnek. — Jó név a Kati. Jó tejelő te­hén ez. A fia meg a Lida nevet kapta. Aztán elmegy az öreg. Igazgat a könnyű kis szekerén, amit estén­ként a Lida húz be a faluba. Reg­gelenként meg ki a faluból a ha­tárba, erre, arra. Néha fuvar is akad. Krumpli, zöldségféle, csak igy, a háztájiból. Az öreg olyankor nem mindig ül fel a kocsira. Szó- longatja a Katit, s lépked az úton a kerekek mellett. Estig mindig hazaérnek. Lakács lan »

Next

/
Thumbnails
Contents