Szolnok Megyei Néplap, 1966. október (17. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-11 / 240. szám
IMS. október 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Meggyorsult a gabonavetés, a kukoricatörés A Szolnok megyei tanács mezőgazdasági osztályának jelentése Kenyérgabona Járás, város neve vetésterve tény kh kh »/« Jászberényi j. Kunszentmártoni j. Szolnoki j. Tiszafüredi j. Törökszentmiklósi i. Jászberény Karcag Kisújszállás Mezőtúr Törökszentmiklós Túrkeve Ebben az időszakban ritkán látott jó időjárás volt a múlt heti. A megye közös gazdaságaiban ki is használták az őszi ajándékot és nagyon sok határbeli teendőt végeztek eL Mint a Szolnok megyei tanács mezőgazdasági osztályán megtudtuk, a 125 ezei hold kukoricából 53 ezer holdat törtek le, s ez a munka 42 százalékos elvégzését jelenti. Mezőtúron, Törökszentmiklóson és a jászberényi járásban ennél is jóval előbb járnak. A napraforgó több mint felől leszedték a megye termelőszövetkezeteiben, sőt Törökszentmiklóson befejezéséhez közeledik a munka. Ellenben Kisújszálláson csak 50 hold napraforgó fírjét szedtek még le. A cukorrépa 55 százalékát szedték ki a földből a megyében, a jászberényi járásban, ahol a legtöbb cukorrépát termesztik, ennél valamivel kevesebbet. A cukorrépa felét be is szállították a cukorgyárba, illetve a cukorgyár átvevő telepeire. Közeledik az állatállomány téli beteleltetése, s mindinkább fő munkává lép elő a silózás. A megye termelőszövetkezeteiben 494 ezer köbméter siló takarmányt terveznek készíteni, amiből 277 ezer köbméterrel vannak készen. Ez a silózás 56 százalékát teszi ki. A legjobban Túrkevén állnak, ott ugyanis már 120 százalékos tervteljesítésnél tartanak. A megye burgonyatermésének nagy része a jászberényi járásból kerül ki. S míg a Szolnok megyei tsz-ek átlagosan 80 százalékát szedték fel a burgonyának, a jászberényi 30 350 12 691 41,8 18 300 6 816 37,2 36 950 17 778 48,1 20 000 7 759 38,7 23 900 9 432 39,4 4 900 2 534 51,7 11 700 11 530 98.5 6 400 2 235 34,9 8 800 4 111 46,7 8 200 3 304 40,3 6 700 2 585 38,6 járásban 94 százaléknál járnak. Ugyanez a járás végzett a rizsaratással. A legtöbb rizst azonban Karcagon termesztik, s ők is a munka 84 százalékát végezték el, ami azonos a megyei átlaggal. őszi vetések alá 172 ezer holdat szántottak fel a tervezett terület 70 százalékát. A talajelőkészítés is megtörtént 153 ezer holdon. Az őszi árpa vetés lassan befejezettnek mondható. A tervezett 60 719 holdból egyébként 59 934 holdat vetettek el. A szolnoki járásban a 116 százalékos teljesítménnyel is megalapozták jövő évi takarmánytermésüket. Az őszi munkák végzésének üteme nagyban összefügg a szántógépek két- műszakos üzemeltetésével. Sajnos a gépállomány éjjel-nappali üzemeltetése nem a legjobb, s az 1596 erőgépnek a fele sem dolgozik két váltásban. (Tudósítónktól) A vietnami szabadság- harcosok megsegítésére az ország lakosságával együtt megmozdultak a Szolnok megyei vadászok is. A vadásztársaságok anyagi tehetőségükhöz mérten kisebb- nagyobb pénzösszegeket ajánlottak fel. Szolnok megyében 35 vadásztársaság gazdálkodik. Eddig 25 társaság felajánlása érkezett be a JVfagyar Vadászok OrFlismcrő és bíráló szóval Megválasztották a pártvezetőséget a 7-es AKÖV-nél A 7-es AKÖV-nél megtartották az összevont taggyűlést, amelyen megválasztották az üzemi pártvezetőséget. A vezetőség beszámolója, melyet Csatári József titkár mondott el, részletesen elemezte az alapszervezetek tevékenységét. A két év pártmunkájának tapasztalatait kiegészítették azokkal a legfrissebbekkel, amiket a most lezajlott alapszervezeti vezetőségválasztó taggyűlések nyújtottak. A beszámoló és a felszólalók egyaránt őszinte — elismerő és bíráló — szóval mondták el ‘Véleményüket a pártéletről, a vállalat gazdasági tevékenységéről. Beszéltek a szocialista brigádmozgalom eredményeiről, az anyagi érdekeltség fokozott érvényesítésének kedvező hatásáról. Elmondták azokat a hibákat is, amelyekkel egyik-másik alapszérvezetben bátrabban szembe kell nézni. — Van például alapszervezet, ahol elnézik egyik-másik embernek a kétszínűségét. Nem szánnak időt arra, hogy erről és hasonló jelenségekről megfelelő fórumon beszélgessenek. A taggyűlés beszámolóját és a vita összefoglalóját a százharmincegy résztvevő közül százharmincán elfogadták. A szavazás során Csatári Józsefet egyhangúan választották meg újból az üzem párttitkárául. szágos Szövetségébe. Az eddig összegyűjtött pénz 40 600 forint. Ebből a legtöbbet a jóhírű abádszalóki társaság, a szolnoki építők, a mezőtúri fmsz, a jászberényi Lehel vadásztársaságok adják. — Mint a megyei vadászválasztmány vezetőitől megtudtuk, a mozgalom Szolnok megyéből indult el, de visszhangra talált az ország más vidékeinek társaságai között is. Szolnok megye termelőszövetkezetei 176 200 80 775 45,8 Szolnok megyei vadászok Vietnamért Országos mozgalommá lesz a szomoki kezdeményezés m századforduló utáni ” Budapest egyik bérházakkal zsúfolt kerületében egy foltozó cipész élt feleségével és három fiával. A legidősebb — Gyu- szi — még csak pelyhedző állá legényke volt, amikor kitört a világháború. Az édesapját behívták katonának és Pintér néni a többi asszonyhoz hasonlóan éjt nappala téve dolgozott, hogy három fiát eltarthassa. Egyszer csak megjött a várva várt hír: vége a háborúnak! Egy szép napon betoppant a családjától rég elszakadt apa is, aki könnyes szemmel ölelte át gyermekeit. A viszontlátás öröme azonban nem tartott sokáig. A tizennyolcéves Gyu- szi egyik nap a borbélyüzletből — ahol segéd volt — hazafelé jövet hatalmas plakátokat pillantott meg: Fegyverbe! Fegyverbe! Be a Vörös Hadseregbe! Az antant intervenciós csapatai harapófogóként fogták körül hazánkat és az ország szíve, Budapest felé törtek. A plakátok elolvadása után néhány nappal Pintér Gyula már egy katonaruhás fényképet küldött haza. Az önkéntesekből megalakult budapesti I. vörös ezred katonái erőltetett menetben elindultak Szolnok felé, hogy a Tisza vonalánál megütközzenek a burzsoá román csapatokkal. A Vörös Újság május 25-én ezt jelentette: „Szolnoknál átkeltünk a Tiszán”. Elcsendesültek az ágyúk, végre pihenőre térhettek a teljesen kimerült vöröskatonák. De pár nap múlva ismét dúltak a harcok. Egyszer csak mint a villám cikázott át a hír a rajvonalakon: áttörték a frontot, a hátunkba kerülnek! A kis falu, Szajol határában verítékező, ziláló tüdejű emberek néztek egymásra. A kínos csendet a parancsnok keserű, de mégis határozott hangja törte meg: visszavonulunk fiúk! Két embernek hátra kell maradni, hogy fedezze a többieket, különben mindnyájan itt pusztulunk. Ketten jelentkeztek, Pintér Gyula és egy ismeretlen bajtársa. Míg a többiek az ártéri füzes mögött a Tisza felé húzódtak, a két mindenre elszánt katona beásta magát az országút tövébé. Derékszíjukat előzőleg teliakasztották kézigránátokkal, A román katonák feltartóztathatatlanul törtek előre. Ám ekkor a töltés oldalában a levegőbe lendült egy-egy kéz és a robbanó kézigránátok meg-megállították a rajvonalban előrenyomuló ellenséget. Azok egy ideig tehetetlenül hasaltak a földön, mígnem egy román gránát szabad utat nyitott nekik. Felrohantak a töltésre és a másik oldalon meglátták az őket feltartóztató két vöröskatona holttestét. A környékbeli tanyák valamelyikünk lakói temették el őket az országút tövében. Pintér Gyula zsebében egy, az édesapjának címzett levelet találtak. Néhány nap múlva kopogtatott a postás és egy véres, gránátszaggatta levelet nyújtott át a szülőknek. „Tisztelt elvtársak! Ha esetleg elesek, ha megtalálják nálam ezt a lapot, teljesítsék egy halott utolsó kérelmét, és küldjék el a megírt címre. Kedves szüleim, testvéreim! Nyugodjanak bele a változtat- hatatlanba. Nem cél nélkül harcoltam, hanem mindnyájunk jobb életéért, amit mindig reméltem, hogy el is fog jönni. Bocsássanak meg, ha valami hibát követtem el Csókolom mindHalhatatlan étet Mai beszélgetések egy régi kiállításról Szombat este. Körülbelül hét óra lehet. A Tisza Szálló halijában ülünk Kaposvári Gyula múzeumigazgató és két Szolnokon forgató filmes társaságában. Kassák Lajos Kossuth- díjas író érkezésére várunk, aki A mi életünkből — 1932 című szociofotó kiállítást nyitja majd meg vasárnap délelőtt a Damjanich Múzeumban. A kiállítás katalógusát nézegetjük, amelyet a Kossuth Nyomda készített. — Szabó Árpád operatőr a szakember szemével a képeket dicséri. Valóban mű-' vészi 'erejű, megdöbbentő dokumentumok a 32-es proletariátus szociális helyzetéről. Bass Tibor, Bergmann Teréz, Frütiof Sándor, Haár Ferenc, Lengyel >■ Lajos szálló előtt, megérkezett Kassák Lajos, felesége és Tabák Lajos társaságában. Amíg az idős mester az út után egy kicsit rendbeszedi magát, folytatjuk a beszélgetést most már Ta- . bák Lajos részvételével. — Még most is csupa energia, csupa tetterő az öreg. Idefelé az úton elmesélte a kihallgatásának történetét. Az egy biztos, egyikünkkel sem bántak valami udvariasan akkor — mondja Tabák Lajos. — Mire gyanakodott a rendőrség, mit akart leleplezni? — Kommunista agitációt. Mindenáron azt akarták megtudni, milyen kapcsolatban vagyunk Moszkvával. Engem egy rendőrszázados hallgatott ki. Íróasztala mögött ült, mellettem képezzenek mást, de feltétlenül szükséges, hogy dokumentum erejű képeket is készítsenek. A történelem egy kicsit mese is, mindenesetre hipotézis. Ha például azt mondják nekem, hogy valamikor a lovasrendőrök így őrizték a tömeget — mutat a katalógus címlapján levő képre — ha akarom elhiszem, ha akarom nem, de a kép bizonyító erejű — mondja Kassák Lajos; majd ő kérdez bennünket Szolnokról, az itt dolgozó emberekről, hány munkásklub van a városban, és hogy azok hogyan működnek. Minden érdekli. ☆ A vasárnap délelőtti nyárias napsütésben mintha csak egy kicsit dicsekedve akarta volna magát mutoKossuth-díjas, a Kossuth Nyomda igazgatója, és a szolnoki Tabák Lajos szerepel a kiállítók között. Ennek a kiállításnak a szolnoki megnyitója egyszer már elmaradt. 1932-ben, a megnyitó reggelén a kiállítás anyagát elkobozta a rendőrség, Kassák Lajost, Lengyel Lajost és Tabák Lajost letartóztatták. Á beszélgetésben mint egy régi groteszk panoptikumból bukkan fel dr. Fábry rendőrfőtanácsos és dr. Vajda, a nagy „leleplezés” után szimatoló buzgó nyomozótiszt lakkcsizmás, lovaglópálcás alakja. Közben autó áll meg a nyájukat, szerető fiuk, testvérük Gyula”. ☆ Az eddig ismeretlen vöröskatonát %élete utolsó óráiban írt levele és Tasi Zsigmond bácsi emlékezőtehetsége ragadta ki az ismeretlenség homályából. Az idős szajoli ember saját szemével látta a két holttestet. A levél és az 6 elmondása szerint indult meg a kutatás; amelyet a szajoli úttörőcsapat pajtásai végeztek. Mikor a volt országutat, mint gátat megmagasították, a hatalmas földtömeg eltakarta a két sírhantot is. Az összepréselődött földtömeget nem lehet megmozgatni, ezért a szajoli úttörők a gát oldalában. az eredeti sírhelytől néhány méterre egy szimbolikus sírt készítettek. A fejfát, amely nemes egyszerűségéved emelkedik ki a környezetből, a szajoli ládagyár dolgozói csinálták. Vasárnap délelőtt a verőfényes őszi napsütésben meglendült a csapatzászló, hogy a sírhoz vezérelje a rajok és őrsök diszegyen- ruhás képviselőit. A szimbolikus sir avatásán ott volt az elhunyt testvére és annak felesége is. de a falutól több kilométerre lévő sírhoz kijött Tasi Zsiom.ond bácsi is. Az úttörőcsapat egyik raja a hős emlékére felvette a Pintér Gyula nevet. maid a raj tag mi díszőrséget álltak az őszirózsával borított sirhant mellett Tóth László a pofozó detektív állt. A századosnak köszönhetem az egyik képem címét — a katalógusból egy képet mutat, egy pár rongyokba csavart láb, mellette vasvilla. — Ez mi? — kérdezte a százados. Egy pillanatig gondolkoztam, aztán rávágtam: modern csendélet. Igen, modern csendélet, üvöltötte a százados és hány rubelt kapott ezért Moszkvából? — Meddig voltak letartóztatva? — Csak három napig, aztán kiengedtek bennünket, de a vizsgálat júliusig folytatódott. A rendőrségnek is kellemetlen volt az ügy, hiszen az előadásra és a kiállításra is ők adtak engedélyt, csupán azt nem tudták, hogy ez lesz belőle. Ekkor már másodszor húztuk be így őket a „csőbe”, ezután többször !c sikerült. Ügy látszik, az idős mestert a hosszú utazás sem fárasztotta ki, pedig márciusban már nyolcvan éves lesz. Nagyon közvetlen, kellemes társalgó. Szívesen válaszol minden kérdésre. Még előbb felesége megnyugtat bennünket: — Későn fekvők vagyunk, nyugodtan beszélgethetünk, bőven van még időnk. A kiállítás kapcsán a szociológiára terelődik a szó. — Érthetetlen módon sajna nálunk edig egy kicsit mostohán bántak a munkás-szociológiával. Irodalmunk is szinte kizárólag a parasztság szociológiai elemzésével foglalkozott. Ez a 32-es kiállítás az egyik első kísérlet volt. hogy híven dokumentálják a munkások akkori kultúrszínvo- nalát, szociális helyzetét. A mai fotósok számára is nagyon tanulságos példa, hogy úgymondjam haladó hagyomány lehet. Bár nem szeretem ezt a kifejezést, egyszerűen azért, mert nem értem; vagy hagyomány vagy haladó. Inkább úgy mondanám, hogy cselekvésre inspiráló, cselekvésre késztető hagyomány. Én nem azt mondom, hogy a mai fotóművészek ne <énygatni a város, amikor a vendégekkel sétára indultunk a Tisza-parton. A Tisza-parti Gimnázium mellett a tűzoltóság volt épülete volt valamikor a városi fogda. 32-ben itt tartották fogva Kassák Lajost is. — Engem külön zárkába zártak, Tabák Lajost és Lengyel Lajost a tolvajokkal, betörőkkel zárták ösz- sze, de úgy látszik, féltek, hogy én elrontom azokat — mondja visszaemlékezve Kassák Lajos. A kihallgatásra terelődik a szó. — Egy dr. Vajda nevezetű nyomozó azt hitte, hogy valami szenzációs leleplezéssel szolgálhat, mindenáron valami kommunista konspirációt akart felgöngyölíteni. Jellemző az intelligenciájára, hogy a fényképek többségére az volt aláírva, hogy kompozíció, ő kézzel-lábbal azt akarta bebizonyítani, hogy ez azt jelenti; kommunizmus, csak ki van forgatva. A városi fogda ablakait azóta befalazták, a rácsokat is leszedték róluk, most a háztartási bolt raktára. Háromnegyed tizenegy. Egy negyedóra múlva kezdődik a kiállítás megnyitója. A Tisza-partról a Ság- vári utcán át sétálunk a Damjanich Múzeum felé. — Nagyon szép város lett Szolnok, olyan sokat fejlődött, hogy nem is ismerne már rá, aki harmincnégy évvel ezelőtt járt itt utoljára — mondja Kassák Lajos. ☆ Olyan sokan vagyunk a megnyitón, hogy a három teremben alig férünk el. A kiállítást Kassák Lajos megnyitó szavai után a szolnokiak nevében Árvái István, az SZMT vezető titkára veszi át. A három teremben nyolcvannyolc kép. Egy üveges tárlóban a kiállítással, a régi kiállítással kapcsolatos dokumentumok, újságcikkek, és az a néhány kép, amelyet 1932-ben nem kobzott el a rendőrség: egy-két portré, csendélet. A falakon megdöbbentő művészi dokumentumai egy letűnt régi világnak. Rideg Gábor A múlt egy darabja — Tabák Lajos, a szolnoki Tisza-parton a városi fogda régi épületét mutatja Kassák Lajos Kossuth-díjas írónak.
