Szolnok Megyei Néplap, 1966. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-08 / 238. szám

ÍS€6. október 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Közös erővel A minap Csépán jár­tam, s Kanyö Sándor, a községi tanács vb-elnöke elmondta: mindannyiuk összefogásával, mindany- nyiuk örömére végre fel­épült községükben az ál­latorvosi -lakás és rendelő. A tanács nem tudná az építkezést saját erejéből megvalósítani. Ám segíte­nek a termelőszövetkeze­tek: a csépai Petőfi, a sze- levényi Szikra Tsz-ek. Mindegyik gazdaság 40— 40 ezer forint értékű mun­kával és építőanyaggal já­rul az állatorvosi lakás és rendelő felépítéséhez. Né­hány nappal ezelőtt aláír­ták a megállapodást is, s ebben a községi tanács azt vállalta, hogy 20 ezer fo­A TISZAFÖLDVÁRI LENÖN TSZ I. SZ. ÜZEMEGYSÉGÉBEN KISKAPACI- TÁSŰ GÉPJAVÍTÓ MŰHELYT LÉTESÍTETTEK. ÍGY A KISEBB MEGHI­BÁSODÁSOKKAL NEM KELL BEMENNI A KÖZPONTBA. KÉrÜNKÖN IZSÓ SÁNDOR KOVÁCS GUMIKEREKES KOCSI ELEJÉT HEG ESZTI — N. Zs. — Többletjövedelmet jeleni1 a rizs magasabb átvételi ára a kisújszállási Búzakalász Tsz-nek A mostoha természeti vi­szonyok, a csapadékos idő­járás mintegy 100 ezer ka- tasztrális hold mezőgazda­ságilag művelt területen okozott ár- és belvízkárt megyénkben. A , kiesések pótlására a tsz-ek zöme időben megtette a szüksé­ges intézkedéseket. Az elő­zetes felmérések azt mu­tatják, hogy a nagyarányú terméskieséseket többé- kevésbé sikerült gazdasá­gilag ellensúlyozni. A kisújszállási Búzaka­lász Tsz-ben 520 hold őszi búza és árpa vetésben oko­zott pusztítást a belvíz. A közt» gazdaság nem hagyta parlagon a területet, hanem a búza és az árpa helyére napraforgót, rövidtenyész­idejű kukoricát és vöröshe­rét vetett. A kiesés pótlásá­ra megnövelték a rizs ve­tésterületét. Számítva arra, hogy a rizs felvásárlási ára szerződés szerint 510 fo­rintról 800 forintra emel­kedett mázsánként, 128 holddal nagyobb területet vetettek be. A terven felül termelt rizs — a felemelt felvásárlási árakat figye­lembe véve — csakhem egy és negyedmillió forint több­letbevételt jelent a tsz- nek. Az ilyen és hasonló in­tézkedésekkel a víz által okozott kárt sikerült pó­tolni, A szövetkezet 32 mil­lió forintos tervezett évi termelési értéke körülbelül 1 millióval magasabb lesz a vártnál. rintot, ugyanennyi értékű építőanyagot — melyet egy régi épület lebontásával nyernek — és helyet bizto­sít az építkezéshez. — A mintegy 200 ezer forint ér­tékű létesítményt házila­gos kivitelezésben készítik el. A megyei tanács mező- gazdasági osztálya látva a csépaiak és szelevényiek hasznos kezdeményezését, további 100 ezer forintot ad az építkezéshez. És most kiderült, mi­lyen óvatosan számolgatnak a csépaiak. Ügy vállalták, hogy 1967. december 15-én fejezik be a munkát, ám az igazság az, hogy előre­láthatólag még ez évben tető alá hozzák az épüle­tet. Szükség van rá — mondják, hisz az állator­vosunk mostoha körülmé­nyek között él és dolgozik Csépán. Egy tanács nem bírta, segítettek a közös gazdasá­gok. Dicséretreméltó csele­kedet volt. V. V. Továbbra is köthető szerződés szőlőre, mustra, borra Az Alföldön egy hónapja tart a szüret. A Magyar Állami Pincegazdaság üze­mei jelenleg naponta ösz- szesen mintegy 30 000 hek­toliter mustot, vagy ennek a mennyiségnek megfelelő szőlőt vesznek át., A követ­kező hetekben a szüret ki­terjedése nyomán napi 40— 45 ezer hektoliterrel szá­mítanak. Az átvétel egyéb­ként mindenütt zavartalan. A Magyar Állami Pince- gazdaság szeptember végé­ig 900 000 hektoliter borra kötött szerződést a terme­lőkkel. Az idén először nem zárták le augusztus végén a határidőt, szőlőre még október 10-ig, mustra és borra pedig még később is szerződhetnek a terme­lők. Ennek alapján a MÁP több mint egymillió hekto­liter borra számít; Az eddigi tapasztalatok alapján az idei közepes szőlőtermésből a tavalyinál jobb minőségű, zamatosabb bor várható. A labda azért kerek, hogy tovább lehessen passzolni Ez a nem túl szabályos definíció a minap jutott eszembe Túrkevén, ami­kor a Finta Múzeum újabb kálváriájáról hal­lottam. Nem tudom, hogy van-e egyáltalán olyan valaki, akinek intézke­dési vagy hozzászólási jo­ga van és még nem in­tézkedett vagy nem szólt hozzá a Finta-kiállítás tengerikígyóként tekergő ügyéhez. Lényegesen te­hát nem szaporítom ezek számát, ha ezúttal most én is szóváteszem. Az apropó ezúttal a városi tanács, a múzeum és a helybeli vegyesipari ktsz vitája. A kiállítóte­rem már elkészült, az épületen mindössze kö­rülbelül 10 ezer forint értékű átalakítási mun­kát kell elvégezni. A vita azon folyt, hogy va­jon e nem túl jelentős, de nagyon lényeges mun­ka több hónapos elhúzó­dása miatt kit terhel a felelősség. Volt-e meg­rendelő a munkára, vagy sem. Amikor is közbe­szólt a városi tanács vb elnöke és elnökhelyettese, felelősségre vonva a ktsz vezetőit, miért nem vég­MTZ traktor jó állapotban tipi­zálás miatt eladó. Nagy József MG. T z. Eger, Barkóczi út 8i zik el a munkát, vagy miért nem közlik a mú­zeummal, hogy megren­delésüknek nem tudnak eleget tenni. A ktsz vé­dekezésül azzal érvelt, hogy a múzeum megyei igazgatósága csak áraján­latot kért tőlük a mun­kára, de megrendelést nem adott. Így ők ebben vétlennek látszanak, s a felelősség ezzel a múze­umra hárul. Ám utóbb kiderült az is, hogy a megyei múzeum igazga­tója még augusztusban rá­írta megrendelését az ár­ajánlat két példányára, és a túrkevei múzeum hivatalsegédjével vissza­juttatta a ktsz-be. Két­ségtelen, hogy a múzeum ezzel bizonyos alaki hi­bát elkövetett, de kér­désünkre a ktsz műszaki vezetője elismerte, hogy átvette a megrendelést, csupán a felelősségre vo­náskor „kallódott el” az árajánlat e két példánya. Mindez csak bosszan­tó adminisztrációs hiba lenne, ha nem milliós ér­tékű műkincsek sorsá­ról lenne szó. Reméljük azonban, a ktsz betartja ígéretét — amit sietve ide le is írunk —, hogy október végére elvégzi a múzeumépületben szük­séges átalakításokat. Azt a reményünket viszont már alig merjük leírni, hogy tavaszra talán a ki­állítás is megnyílhat. f- rg -* Szolnok megyei mezőgazdasági szakemberek a Dunántúlon Megyénk negyven terme­lőszövetkezetének állatte­nyésztői, szakvezetői kétna­pos tanulmányutat tettek a Dunántúlon, a nagyhírű baromfitenyésztő gazdasá­gokban. Gödöllőn és Bábol­nán tanulmányozták a kor­szerű baromfinevelő épület­típusokat, ezek berendezé­seit. Ugyancsak vizsgálták, hogyan gazdaságos nagy tételekben a baromfite­nyésztés. Két brigád — egy szívvel, avagy: lehet kulturált vendég­látást teremteni Nem először írunk a kar­cagi Kunsági étteremről. Megírtuk már, hogy szép, hogy hangulatos, a kiszol­gálás a Belváros színvona­lán van, bő a választék, ízletesek az ételek. A miért­tel azonban adósak marad­tunk, pedig érdekes, ho­gyan jutottak idáig, mert példájuk nem utánozhatat­lan! Négy éve alakult a kar­cagi étteremben a két bri­gád, a Tyitov — a kiszol­gálóké — és az Előre — a konyháé. Most ötödik éve versenyeznek, az Előre bronzkoszorús, négyszer nyerte el a szocialista cí­met, a Tyitov háromszor. Tavaly „szocialista étterem” lett a Kunsági, idén újra ezért küzdenek, és a jelek sze­rint nem hiába. Az iroda falán különböző oklevelek, például a tavalyi mezőgaz­dasági kiállításon nyert bronzérem az ott fenntar­tott „birkavendéglő” mű­ködtetéséért. A szellemről csak annyit: az egyik szakácsnő megbe­tegedett a közelmúltban. Nem volt nap, hogy vala­melyik brigádtag — a má­sik brigádból is — meg ne látogatta volna. A két csoportnak 22 tagja van. Hat hónap után vesznek fel új tagot, gyűlésen. Tanulnak. Nincs olyan közöttük, aki el ne végzett volna valamilyen szaktan- folyamot. Kohári Gáspár- né, két gyermek anyja el­végezte a nyolc általánost. Posta Gyuláné technikumi érettségit tett. Hetenként szakmia továbbképzést tar­tanak számukra és német nyelvtanfolyamot a felszol­gálók számára. Néhány követhető mód­szerről igazán csak távirati stílusban: Szocialista szer­ződést kötöttek a FÜSZÉRT- tel és a vágóhíddal. A FÜSZÉRT a szállítás meg­gyorsítására a Kunsági az árupropagandára tett fel­ajánlást. A presszósnő cso­koládét és desszertet is ajánl. A FÜSZÉRT elviszi a göngyölegeket, az étte­rem dolgozói viszont elő­készítik azokat, így nincs kocsiállás, fennakadás. Kö­zös kirándulást szervez­tek, sportműsorral egybe­kötött ismerkedési estet tartottak. Mindezek folyo­mányaként a kapcsolat jó, az áruellátás zavartalan Nincs ebben semmi titok­zatos. Magyarázat helyett menjünk talán végig az ét­termen. A konyhában pa­tikaszerű tisztaság. Fel­dolgozógépek lépten-nyo- mon. A söntésben rengeteg pohár, minden italfajtához. Külön a vörösborhoz, a pezsgőhöz, a tömény italok­hoz. Állványokon a porce- lántányérok, tálak, a rozs­damentes evőeszközök. A raktárakban hatalmas mennyiségű eltett savanyú­ság, főzelékféle. Itt említ­hetünk meg két újítást, amelynek eredményekép­pen a tisztított zöldség es a zöldbab hatalmas üve­gekben íz- és színváltozás nélkül eltehető. A/két újítő, Pető Endre üzletvezető és helyettese Gombos István. A kis cukrászműhelyt már kinőtte a sok rendelés, in­nen szállítanak a büfék, italboltok. A cukrász — brigádtag. Büszke is erre. Az ital a pincében várja, hogy „szolgálatba lépjen”. Jelenleg éppen tizenhat féle bort tárolnak itt az egyéb italokon kívül. A raktárak telve áruval Nem jön zavarba a Kun­sági, bármit is kell felszol­gálni. Az étlapon harmincféle étel, magyar és franci» konyha szerint. A szaká­csok ismét kitettek magu­kért De hiába lenne az igyekezet, ha a felszolgálók nem lennének j ólképzettek. Ha látják: a vendég bi­zonytalankodik, nagyon ud­variasan, — tolakodás nél­kül — ajánlanak. Ennek rendszerint megvan a foga­natja. Esténként énekes lép fel. Magyarnóta vagy táncdal- énekes. Előbbinél az idő­sebbek, utóbbinál az ifjabb korosztály látogatja inkább az éttermet. A felszolgáló brigád nevel is és szelektál. Ennek következtében évek óta nem volt verekedés, botrány Már a ruhatáros figyelmez­teti az erősen ittas embe­reket — nem léphetnek be. Itt törvény az, hogy ittas embert nem szolgálnak ki. Erre az egész brigád vigyáz. A brigádnaplókat sajnos nem láthattam. Országos kiállításra vitték. Mintának. HT ugyancsak harmadszori fel­világosításom után zordo- nan kijelentette: — Ne ha­ragudjon az elvtárs, de it­tas vendégeket tilos ki­szolgálnunk. Szolnokon egész lejárat­tam magam, így a legkö­zelebbi pesti útra tartoga­tom a további próbálkozá­sokat. Nézzük csak, — töp­rengtem —, hol nem rö­högnek a képembe, ha me­gint melléfogok a kívánsá­gommal? Megvan. Kígyó utca — souvenir bolt Oda külföldiek járnak, márpe­dig minálunk legfőbb érték a külföldi, ha jó boltot szimatol valaki. Ördögöm volt. Az üzlet falán meg­láttam ugyanazt a reklám­szót, ugyanolyan betűtí­pussal, amit a tv-ben ész­revettem. Jódarabig mélán elnéztem a szép kiszolgáló kék szemének mélyét, az­tán keleti mosollyal és ti­tokzatossággal mutattam a két szóra: Pali Mail. Ö odébblejtett, levett egyik polcról egy dobozt, és bájos mosollyal tette elém. Reszkető kézzel nyitottam a pénztárcámat, s elegán­san a pultra ejtek egy százforintost. Hátha ebből kitelik ez a micsoda. Már csak az is megéri, hogy rá­jövök, mi van az iskátu- lyában, és pontot teszek o Pali Mail végére. A cukorrépa• termesztés gépesítésének kísérletei Az idén befejeződnek a cukorrépatermesztés komp­lex gépesítésének kísérle­tei. A Mezőgazdasági Gép­kísérleti Intézet irányítá­sával négy állami gazda­ságban — a Lajta-Hansági- ban, a Komáromiban, a Hi­dashátiban és a Gerjeniben —, . 12 féle csehszlovák, francia és német gépet; be­rendezést próbáltak ki. A nagyüzemi kísérletek során legjobban bevált gépek egy részéből az állami gazdasá­gok és a termelőszövetkeze­tek jövőre már vásárolhat­nak. A gyönyörű szőke nő úgy tolta vissza a százfo­rintost, mintha már hasz­nálta volna valaki. Igéző szeme csupa bánat volt, míg szívalakú ajka közölte. — Nur für Dollar... me­in Herr! — Csak dollárért, uram... Kábultan oldalogtam ki. Mostmár hová, hová? Si- pirc a Ferihegyre! — ön­töttem erőt magamba. Ott is van souvenir, biztos lesz Pali Mail is, jó kis forin­tért. Rutinosan kértem már a bizonyos dobozt. Ám a válasz — o száz forint átnyújtása után ugyanaz volt: — Nur für Dollar, mein Herr! Mostmár nem bírtam to­vább. Könyörögtem, leg­alább azt árulják el, mi az a Pali Mail, abban a do­bozban? Meg kell adni, így gyöngédebben reagál­tak, mint otthon a cseme­geboltban. Ügy beszéltek, mint a beteggel, amikor megmutatták a titokzatos valamit. A Pali Mall-t, az amerikai cigarettát. Milyen jó, hogy reklá­mozzuk a Népstadionban. Kíváncsian várom, hogy amikor mondjuk Firenzéből közvetítenek kupamérkő­zést, meglátom-e ott a mi reklámunkat• Ezerjó. Tóth István Hajsza — Pali Mail míóm ! Valamelyik játékos ép- > pen elhasalt a Vasas—Fra- | di meccsen. Pontosan ab- ; ban az irányban, ahol a ; reklám-plakáton ezt a ; titokzatos szót pillantottam ; meg: Pali Mail. No, mon- ; dóm magamban ez a fault ; a sors keze. Azért történt, ; hogy felhívja a figyelmem ; a Pali Mall-ra. : Venni kellene! — döntöt- ; tem örömömben, mikor az ; első gól megrezegtette a ; hálót. ; Alig vártam, hogy egy : kis pénzmag gyűljön a ; zsebembe, rohantam Pali I Mall-t vásárolni. Legköze- lebb a csemegebolt van. Lezseren dünnyögöm: — I Ügy... olyan hét decis pa- '■ lack Pall Mall-t kérek. Háromszor ismételtem., de egyre különösebben né- ' zett rám az eladó. Már a raktárajtót leste a szeme sarkából. Látszott, meg­ijedt tőlem. Ott volt a te­lefon is. Kereket oldottam. Közel van a rendőrkapi­tányság, még majd át- szólnak. A Nemzetiben jobban is­merős vagyok. Azzal kezd­tem hát a kisasszonynál a rendelést. Határozottan. — Legyen olyan kedves szólni a konyhán, ne tegyenek most annyi sáfrányt a Pali Mall-ra, mint a múltkor. Nehezemre esett, hogy a mim Airt bisitrA + aA nrto IriolAtuti

Next

/
Thumbnails
Contents