Szolnok Megyei Néplap, 1966. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-05 / 235. szám

19«. október 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Szolnoknál, a több millió forintos költséggel megszé­pített Tisza-ligeti oldalon ft folyó ijesztően szaggatja a partot. A Középtiszavidé- ki Vízügyi Igazgatóság fo­lyamszabályozási dolgozói most jelentős költséggel rőzséből úgynevezett pok­rócot készítenek, s ezt kő­vel lesüllyesztik, hogy ez­által megakadályozzák a további rongálódást Kétmillió köbméter után Akár jubileumi taggyű­lésnek is lehetne nevezni a Betonútépítő Vállalat szolnoki főépítésvezetősé­gének vezetőségválasztó taggyűlését- A napokban ugyanis túllépték . a két milliomodik köbméter föld bedolgozását a vasúti re­konstrukció első ütemének munkálataiba. Október 15-ére pedig teljesítik éves földmunka-tervüket, amit eredetileg a pártkongresz- szus napjáig akartak be­fejezni. A taggyűlésen elhang­zott beszámoló választ adott arra is, mi a magya­rázata az év „megrövidíté­sének”. TV KÉPER\ 1ÖJE ELÜ1T Az elmúlt héten két új műsortípussal gazdagodott a televízió programja, s mindkettő régi vágyat van hivatva kielégíteni. Az egyik, hogy a néző szemé­lyesen is megismerkedhes­sen azokkal, akiknek nagy részük van egy-egy jólsike­rült alkotás képernyőre vi­telében — a televízió ren­dezőivel — a másik, olyan „friss” anyagú és tájékoz­tató jellegű világirodalmi műsor, mely a tengernyi irodalmi mű világában se­gít eligazodni a nézőnek. A KAMERA TÚLSÓ OLDALÁRÓL először Zsurzs Éva és Hor­váth Ádám vallott nézői­nek; munkájukról, melyet a kamera túlsó oldalán vé­geznek nap mint nap. Sze­rencsés volt velük kezdeni a portré-sorozatot, hisz mindkettőjük indulása egy­beesik a magyar televízió inaséveivel, a kezdet csetlő- botló korszakával. Azzal az időszakkal, amikor még minden közvetítés kellő rögzítési technika hiányá­ban élőből történt. S hogy ez milyen technikai, majd ebből eredően dramaturgiai és esztétikai problémákat jelentett, a műsorban ra­gyogó példáját figyelhettük meg a Vitézek és hősök­ből vett filmrészlet újra vetítésében. Két különböző arculatú rendező tevékenységének körvonalai rajzolódtak ki előttünk a rendkívül ötlete­sen válogatott részletek il­lusztratív bemutatásával. S bár a prózai és a zenei mű­sorok természetükben el­ütnek egymástól, jól figyel­hettük meg, hogyan kap­csolja össze őket a televízió néhány általánosan is jel­A VILÁGIRODALMI első számának anyagára nem lehet panaszunk. Leg­feljebb azt említhetjük meg, hogy az egyenlő hosz- szúságú és súlyú történetek nem hagytak pillanatnyi megállókat sem a nézők­nek. Talán oldottabb és vegyesebben válogatott vi­lágirodalmi anyag még job­ban megfelelt volna a tv világirodalmi képes folyó­irat jellegének. A műsor­ban többnyire ismerős mű­vek tévésítésével találkoz­hattunk. Tartalmas írások miniatűr feldolgozásai sor­jáztak a rendező karmesteri pálcájának intésére. És bár nehéz a történetecskék kö­zött minőségi különbsége­ket tenni, ezúttal talán a két nyitó az új szovjet irodalmat képviselő minia- tura, a fiát húsz év után is visszaváró édesanyáról, va­lamint a helyét és az élet értelmét kereső Glebről szóló történet ragadta meg figyelmünket. Az előbbi lemző vonása, mint pél­dául az intimitás, a hang­vétel bensőségessége és közvetlensége. Napjainkban még világ­szerte javában folyik a vita, vajon művészet-e már valójában a televízió? Ki­alakultak-e már azok a sa­játos jegyek, melyek a technikai természetű kifeje­zési eszközt önálló kifeje­zési formává avatják. A viták még bizonyára sokáig eltarthatnak, de a két ren­dező vallomása máris ar­ról tanúskodik, hogy a te­levízió elindult művészetté válásának útján, és ha oly­kor azt tapasztaljuk, hogy a tv-játék egy-egy .beállí­tása túlságosan teatrális, vagy a szereplők hanghor­dozása a színpadi akkusz- tikához méretezett, akkor már a televízió kialakult formanyelvének oldaláról ejtjük meg kifogásainkat. A sikeresen szerkesztett protréműsor bizonyosan hozzá fog járulni ahhoz, hogy a nézők többsége egy­re fokozottabb igénnyel és várakozással figyelje a tv műsorait. MAGAZIN újszerűén ábrázolja a há­ború sok év után is ható pusztítását, a láthatatlan sebeket, melyekről min­denki azt hiszi már, hogy örökre beforrtak. Külön élményt jelentett az idős öreganyót alakító Somogyi Erzsi játéka; arcának egy- egy rezdülése, tekintetének elszomorodása az emberi lélek legmélyebb rétegeibe vitte el a nézőket. A szavak csak arra va­lók, hogy elrejtsék gondo­latainkat, — jelentette ki a fiatal geológus —, a máso­dik történet hőse. Üres ci­nikus módjára sértegeti a válágot — tehetetlenségé­ben, — de a felvett álarc mögül csakhamar előbújik igazi arca, a szebbre és jobbra törő fiatalemberé. Abból a fajtából való, ame­lyik nem az apák kitapo­sott útjain akar járni, ha­nem kiszabadulva a kon­venciók szorításából, új úton kíván haladni. MIT AKAR ÖN MEGTLDM MAG\ARORSZÁGRÓL? Ezren és ezren tették fel kérdéseiket szovjet polgá­rok, hogy a Magyar Tele­vízió két megbízott mun­katársa, a Benedek-házas- pár megadja a szakszerű válaszokat. A külföldiek számára készült ismeretter­jesztő műsor — egyéb ér­tékeitől eltekintve — leg érdekesebb mozzanatát számunkra egy volgográd: fiatalember levele, és ai erre adott válasz jelentet­te. Ugyanis ő azt a helyet kívánta látni, ahová édes­apját temették 1944-ben. S ekkor jelent meg a képen városunk egy részlete, a szolnoki Lenin park játszó­tere, az egyik pádon idős néni feketében, előtte élé kontrasztként vidám, han- cúrozó gyerekek. A hely, ahová valamikor a fiatal­ember édesapját temették Majd a köztemető, ahol most nyugszik már. Né­hány villanás volt mind­össze, de egy fiatalember idáig elérő fájdalmát érez­tük ki belőle. VM. Uj módszerek a gazdasági vezetésben — 1966. elején alapszer­vezetünk segítséget nyújtott a szocialista brigádok megszervezéséhez. 21 brigád kezdett akkor küzdelembe Néhány évvel ezelőtt a tiszaőrsi Búzakalász Ter­melőszövetkezetet a gyenge közös gazdaságok között tartották számon. 1964-ben egyesült a Rákóczi és a Búzakalász Tsz és ebből a „házasságból” kellett a kö­zösnek kilábalni; törleszte­ni a hiteleket, átszervezni a gazdasági vezetést és nem utolsó sorban maga­sabb jövedelemhez juttat­ni a tagságot. Akkoriban nehéz eszten­dők jártak a tiszaőrsiekre Elhanyagolták a közösben a munkát, három-négy öregember járt be rend­szeresen ellátni a jószágo­kat. — Pedig minden adott­ságunk megvan és már akkor is megvolt az ered­ményes, jövedelmező gaz­dálkodásra — mondja az elnök, Molnár Boldizsár, — Az egész határt át meg át­szelik a csatornák, hét ki­lométer hosszú a főcsator­na. Munkaerő is van bő­ven, ma már lassan az a problémánk, nem tudunk elegendő munkát adni a tagoknak. Jellemző példa erre az is, hogy ta­valy száz fiatalabb embert vettünk fel a szövetkezet­be. Két esztendővel ezelőtt Tiszaőrsön még 8—11 fo­rintot ért a munkaegység. A vezetőség már akkor el­határozta, hogy olyan új termesztési eljárásokat al­kalmaz majd a közös gaz­daságban, amiről korábban elfelejtkezett. A faluban az 1960-as esztendők elejétől kezdve egynéhányan pró­bálkoztak a burgonyater­mesztéssel. És be is vált. A szövetkezet is tavaly már 35 holdat szánt ennek . a növénynek. Holdanként ál­talában 20 ezer forint jö­vedelmet értek el. — Az idén megváltozott a helyzet. Többfajta vető­gumót vásároltunk és 123 holdon termesztettünk bur­gonyát. Ügy oldottuk meg a művelését, hogy 50 holdat közösen, 73 holdat pedig családi művelésre adtunk át — sorolja az elnök. — Űjburgonyánkat annakide­jén 45 holdról szedtünk fel és 100 mázsát adott hol­danként. A tiszaőrsiek rövid idő alatt tanulták meg ezt a „szakmát”. Alaposan ké­szültek fel a csíráztatásra. később pedig a vetésre, az öntözésre és. a művelésre Mert csak így várhatnak jó eredményt. A Kisvárdai Kutató Intézet patronálja a közös gazdaságot. A ku­tatók gyakran megfordul­nak a faluban. Megvizsgál­ják a talajt és hasznos ta­nácsokat adnak. — Jövőre 250 holdon ter­mesztünk burgonyát. Vál­lalnák a tagok szívesen akár 300 holdig is elme­hetnénk. De egyelőre nem bírunk többel Különösen most az őszi szedéstől féltünk nagyon. Szerencsénkre vásároltunk két gépet és ez nagyon so­kat segített. Megrövidítet­te a munkát. Az a fontos, hogy csak könnyebb tala­jon dolgozzanak. És a föld is jól fizetett. Tizenkétezer forintot terveztünk hol­danként! bevételt. De 18—20 ezer forintot is elérünk. — Épp tegnap szedték fel a krumplit. A tiszaőrsi Búzakalász Termelőszövetkezetben új üzemágnak számít a sza­móca meghonosítása és ter­mesztése. Eleinte mindenki idegenkedett ettől, s ma már mindenki szívesen csi­nálná Az elmúlt esztendő­ben összesen 214 ezer fo­rint bevételre tettek szert a gyümölcsösből és a pa­lántából. Az idén olyan 200 ezer forintot fizetett a föld két holdról. De jövő­re már 18 holdon terem ez az igen keresett cikkféle­ség. — Persze, nem tudunk jobban alapozni rá. Mert elég messze esnek tőlünk a nagyvárosok, a nagyobb piacok. De mégis. A szamó­ca és a burgonya mint új módszer, mint új termesz­tési eljárás igen-igen be­vált szövetkezetünkben. — Reális számítások szerint ez azt jelenti, hogy a mint­egy 270 holdnyi területről 4 200 000 forint bevételhez juthatunk, már jövőre Nagy összeg. Nagyon nagy A növénytermesztés évi be­vételének 36 százalékát te­szi ki. Ugyanakkor a föld­területnek csak a 10 száza­lékát. Megérte a vele való fáradozás, küszködés. Ahhoz, hogy az eddigi eredményeket a tiszaőrsiek fokozhassák, feltétlenül szükséges egy korszerű, jövedelmezőbb állattenyésztés kialakítása. Igaz, sokat ja­vult ez a munka is két esz­tendő alatt. Ma már a ser­téseket 8—9 hónapra hiz­lalják meg és egy kiló hús előállítási költsége 14—15 forint. De kevés a szarvas­marhaállomány. Mindössze 100 tehénnel dicsekedhet­nek a tiszaőrsiek. Így aztán nincs is szervestrágya. Pe­Ankét az automatizálásról A kőolaj- és a gázipar műszerezéséről, automati­zálásáról kétnapos ankétot rendez az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt védnök­sége alatt a Magyar Kémi­kusok Egyesülete és a Mé­réstechnikai és Automatizá­lási Tudományos Egyesület. A tanácskozást ma reggel Bencze László, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt vezérigazgató-helyettese nyitotta meg a Technika Házában, dig a földre egyre inkább kellene. — Rövid idő alatt, két- három év alatt 300 tehénre szeretnénk fejleszteni az állományt. Több szálasta­karmányt is tudnánk ter­meszteni, hiszen tudunk öntözni és megfelelő szak­mai hozzáértéssel, műtrá­gyázással nagy hozamokat érhetünk el. Az idén 93 holdas táblát négyszer ka­száltunk meg. Az eredmény nagyon jó. Holdanként négy és félmázsa száraz szénát adott egy-egy kaszá. lás. Megtörtént már a har­madik negyedévi banki fel­mérés a közös gazdaság­ban. Jó eredménnyel. Az idén a tervezett 35 forintos munkaegységet könnyen megfizeti a szövetkezet. — Sőt. Ettől több is jut majd a tagoknak. S mindezt el­sősorban az említett mód­szereknek köszönhetik. Ah­hoz, hogy továbblépjenek és jobban kihasználják a lehetőségeket, adottságokat, még jobban el kell sajátí­taniuk a szakmai tudást és törekedniük kell a mi­nél kisebb önköltséggel va­ló gazdálkodásra. Két év alatt ilyen eredmény na­gyon nagy dolog. Szép, fel­emelő dolog. Alap, a to­vábbi sikerekhez. L. I. a cím megszerzéséért — hangzik a beszámolóban. — A szakszervezet sokat és hozzáértéssel segítette eze­ket a brigádokat. És min­den itt dolgozónak része van abban, hogy már ta­valy elértük a szocialista főépítésvezetőség nagyszerű címét is. Ebben a félévben közel 76 millió forint érté- ' kű munkát kell elvégez­nünk. Ez tíz millióval ke­vesebb a tavalyi egész ' évi feladatnál- Ez csak a kong­resszusi vállalások teljesí­tésével lehetséges. A felszólalók is mind egyetlen gondolat, az építkezés segítése szem­pontjából mondták" el vé­leményüket. Dávid Géza azért mondott elismerést, mert mindenki úgy dolgo­zott az utóbbi hónapokban, hogy reklamáció senki munkájára nem volt. Grá- cer Sándor a nagy munka közbeni művelődési, spor­tolási lehetőségekért fejezte ki elismerését. Nagy Ig- nácné viszont még több el- foglaltsági lehetőséget' — klubest stb. — kért a fia­taloknak. TISZAFÖLDVÁR V. PÄLYAMESTERI SZAKASZÁN VÁGÁNYT CSERÉLNEK — N, Zs —

Next

/
Thumbnails
Contents