Szolnok Megyei Néplap, 1966. október (17. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-05 / 235. szám
— N. Zs. — HAZÁM A hatodik általánosba Járó gyermekektől megkérdezte osztályfőnöknőjük: mit jelent nektek ez a szó haza? Mit hallottatok a haza fogalmáról otthon, hol, mikor találkoztatok először ezzel a nagyszerű érzéssel: hazám van, szeretem. Lassan, akadozva kezdődött a beszélgetés. Jóska bökte ki elsőnek: Hát... a haza... minden. Barátok, ismerős utcák, megszokott üzletek... — Szerintem, —■ fejtegette Éva — a haza azt jelenti, hogy minden a miénk. És ezért kell vigyáznunk mindenre. A tízperces szünetbe is benyúló beszélgetésből mindenesetre az derült ki: a gyerekek jórésze alig, vagy egyáltalán nem gondolkozott még rajta, mit jelent neki a fogalom: haza. A jó tanulók Petőfit idézték, a HSzülőföldemen”-t, Vörösmarty „Szózatját, történelmünk nagy pillanatait. Két-három gyerek diadalmas labdarúgó mérkőzéseket említett, bennük a haza fogalma ezzel kapcsolódott össze. Egy gyermeknek volt Igen sajátos élménye e fogalommal kapcsolatban. A nyáron meglátogatta őket apja nővére Kanadából és — sokat sírt... Azt mondta: sehol sem érzi már többé igazán otthon magát. Csak ott lehet otthon az ember, ahol született és az a haza — vonta le a gyerek a következtetést A gyerekek többségének bizonytalan válaszaiból nem volt nehéz arra következtetni: otthon a szülők vajmi keveset beszélgetnek velük a haza fogalmáról, a hazaszeretet nagyszerű érzéséről, a hazafiság sokféle élményéről. Lehet, hogy a szülők úgy vélik: az iskola dolga a ha- eafiságra, a hazaszeretetre való nevelés. Nincs igazuk. Az iskolában persze sok dolgot tanítanak: az anyanyelv szépségét, a közös múltat és a jelent, a magyar történelem eseményeit, a táj szépségeit, évszázados hagyományainkat. Mindazt, ami tízmillió magyart egy néppé kovácsol. Am a tanításon túl nevelni, kinek- kinek a maga életéből — erre elsősorban a szülőnek van lehetősége. A bevezetőben említett beszélgetés után az osztályfőnöknő szülői értekezletet tartott, ahol szóba- hozta a hazaszeretet, a ha- zafiség kérdését is. Érdekes módon kiderült: a szülők könnyebben beszélnek, mint a gyerekek. Csaknem mindenki felidézett egy-egy olyan emléket, — szépet vagy keserűt —, amely közelebbhozta eszéhez és szívéhez a szót: haza. Az egyik apát nyugatra hurcolták, keserves évek után jutott haza —, megcsókolta a földet, a haza földjét a határon. A másiknak a legjobb barátja disszidált. Hat év után visszajött, — egy hatvanmilliós országból, amely befogadta már, de ahol mégis, reménytelenül idegen maradt. Visszajött, hogy tízmillió magyar sorsában osztozzék, mert tudta: itt nem kell őt befogadni, itt itthon van, s ez a sors, ha jó, ha rossz, az övé. Egy anya az Erzsébet hidat említette. — Londonban élő távoli rokona érkezett hozzájuk látogatóba. A rokon a találkozás első órájában a hídról kérdezett. Hol van, milyen lett? És egyáltalán — kérdezte a rokon — hányán építették a hidat? Hiszen hónapok óta, ahány levelet csak Pestről kapott, mind erről szólt, és valamennyit többesszám első személyben írták. Megkezdtük, építjük, befejezzük... Hát persze: a híd. A mi hidunk. Többesszám első személyben. — Tényleg mi építettük. És ez a híd, hogy ennyire a magáénak, személyes ügyének, felavatását ünnepének érzi mindenki — ez Tis a haza. Ám milyen kár, hogy ez az élmény a szülőből csak ott, véletlenül bomlott ki, gyermekével nem is beszélt róla. Pedig a gyerek nagyon fogékony az élményekre, s ha neki nincs, örömmel issza magába a szülők szavait is. Az értekezleten a jelenlévő szülők többsége megértette, nem elég, ha csak „törődnek” a gyerekkel. Tanult-e, rendesen evett-e, s így tovább. Ennél jóval fontosabb feladataik is vannak. , Becsülje, szeresse gyermekét annyira, hogy beszél neki a maga érzelmi világáról is: hiszen valami oka van annak, hogy férfi és nő szeme sokszor könnybe lábad, ha ünnepélyes alkalmakkor a Himnuszt hallgatja, hogy a kanadai nagynéni sírdogál itthon, hogy a londoni rokon az Erzsébet hídhoz rohan és hogy ha magyarok, ha bárhol a világon is összetalálkoznak, közelebbállóknak érzik egymást, mint a tíz éve mellettük élő, de tíz éve idegen — örökké idegen — szomszédot! Ne tartson vissza senkit álszemérem, ne restelljük legszebb, legnagyszerűbb érzelmein^ két: a hazafiságot, a haza- szeretetet. És azt a boldogító tudatot, hogy: hazám van, szeretem. P. Zs. Ma: VJ módszerek a gazdasági vezetésben A tv képernyője előtt Örök szerelem Lakberendezési áruház után ruházati áruház és vendéglátó kombinát Fejlődik lisxafüred kereskedelmi hálózata Gyakran hallott szó Tiszafüreden a „mostohagyerek”. Emlegetik többek között akkor is, mikor a kereskedelmi hálózat keru szóba, amely valóban eléggé elmaradott. , A községben a foldmu- vesszövetkezet hivatott a lakosság áruellátását biztosítani, s éppen ezert a MÉSZÖV az fmsz-ek tisza.- füredi járási központjának igazgatóságával közösen úgy döntött, hogy a harmadik ötéves terv végere megoldják a járási székhely kereskedelmi ellátottságának gondját. Az ötéves terv időszakában többek között nyolc új, korszerű egységet épí- tenek, felújítják a jelenlegi boltokat, bővítik a raktárterületet, valamint a berendezések korszerűsítésével, az árusítási forma megváltoztatásával elfogadhatóvá teszik Tiszafüreden is a kereskedelmi hálózatot' Már hozzákezdtek egy lakberendezési áruház építéséhez. melyet 1968-ban adnak át. A több mint két millió forintos költséggel épülő áruházban bemutató termek, tágas eladótér és természetesen választékos áru lesz. Az ötéves terv legnagyobb létesítménye a hatmillió forintba kerülő ruházati áruház lesz. A központba tervezett áruházat előreláthatólag 1969-re építik meg. 1970-re megszűnik az étterem-gond is. Csaknem kétmillió forint ráfordítással vendéglátóipari kombinátot építenek. Az említetteken kívül két vegyes élelmiszerbolttal, zöldségpavilonnal, gázcsereteleppel, büféfalatozóval javítanak a hálózaton, összességében csaknem 17 millió foimtot fordítanak a kereskedelemre a harmadik ötéves tervben. éí ÉPÜLŐ MEZŐHÉS1 C SIBEKOMBLNÁI — N. 2* — Ezerből ötszáz — társadalmi munkával (Tudósítónktól.) Jászberényben ez évben 18 utcába 5000 méter Járda készítését tervezték. A betervezett 18 utca helyett 32 utcában lesz járda még az idén, 7000 méter hosz- szúságban. Ez az eredmény a lakosság nagymérvű társadalmi munkájának köszönhető. A társadalmi segítséget az utcabizalmiak szervezik. A városi tanács a lakosság társadalmi segítségét azzal ösztönözte, hogy anyagot abba az utcába biztosított, ahol annak beépítését a lakosság társadalmi munkában vállalta. De ösztönzőleg hatott az is, hogy a tanács 20 ezer forint jutalmat tűzött ki azoknak az utcáknak, ahol a társadalmi munkát legeredményesebben szervezték. A legutóbbi tanácsülés a 20 ezer forintot Lakatos Vendel, Farkas Béla, Sza- mosvári Lajos, Barna T. István körzetének juttatta. Ezeknek az utcabizalmiaknak körzetében még ez évben ötezer forint értékű járdával vagy vízhálózattal több készül el. Az ilyen irányú tevékenységnek a városban már hagyománya van. öt éve olyan utcákban építenek vízhálózatot, ahol a szükséges árkot a lakosság kiássa, s méterenként 4(1, forinttal hozzájárul a csővezeték beszerzéséhez. Ezzel elérték, hogy — minden 1000 folyóméter vízhálózat helyett 1500 folyóméter vízhálózatot tudnak megépíteni. A munka az utcabizalmiak lelkes szervezése, a lakosság segítsége folytán oly ütemben haladt, hogy az igényeket 1967. évtől csak akkor tudják kielégíteni, ha a XI. sz. vízmű is megépül. Ez évben augusztus hó végéig 5687 fő vett részt társadalmi munkában, az egy lakosra eső társadalmi munka értéke elérte a 27,37 forintot, de év végéig meg fogja haladni a 30 forintot. A lakosság érdekében: Új központi üzemépület Mezőtúron A mezőtúri Asztalosipari Ktsz az évről évre növekvő termelési eredménye ellenére sem tudja mindenkor kielégíteni az igényeket. A ^szövetkezet vezetői a tagokkal egyetértésben ezért úgy döntöttek, hogy egy új szolgáltató kombinát építésével bővítik az ellátást. A kombinát helyét már kijelölték, s a városi tanácshoz fordultak a terület megvásárlásának ügyében. Amennyiben kérésüket a végrehajtó bizottság támogatja, úgy a Beloiannisz úton megépül a kombinát, amely a lakosság igényének jobb kielégítése mellett a városképet is előnyösen befolyásolja. Reprezentatív berendezésű házasságkötő terem Mezőtúron A KISZ-szervezetek, a tanács és a társadalmi szervek eddig is sokat munkálkodtak Mezőtúron azon, hogy emlékezetessé tegyék a házasságkötéseket, névadókat és egyéb családi ünnepségeket. Ezúttal a házasságkötő terem felújításán a sor. Jövőre szinte teljesen újjávarázsolt környezetben köthetnek majd házasságot az új párok. A termet újrafestik, a parkettát csiszol- gatják, lakkoztatják, kárpitozott székekkel rendezik be, festményekkel és dísznövényekkel teszik szebbé, emlékezetesebbé a nem mindennapos ünnepi pillanatokat. Erre az idén, illetve jövőre több mint húszezer forintot költenek. A KGST új ülésszaka Kedden Moszkvában megnyílt a KGST végrehajtó bizottságának 25. ülésszaka- Az ülésszakon Bulgária, Magyarország Mongólia, Lengyelország, Csehszlovákia, az NDK, Románia és a Szovjetunió vészkormány főhelyettesei nek részt. A KGST és a jugoszláv kormány közötti megállapodás értelmében a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács egyik tagja szintén részt vesz az ülésszakon. Világ proletárjai, egyesüljetek! SZOLNOK HE6WEI | A HEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG É5 A HEGYEI TAKÁCS LAPJA XVII. évfolyam, 235. szám. Ara: 50 fillér 1966. október 5„ szerda. VÁLOGATJÁK AZ ALMÁT A TISZA- Y KÜRTI FMSZ n. SZ. FELVÁSÁRLÓ TELEPÉN
