Szolnok Megyei Néplap, 1966. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-30 / 257. szám

Forgatási nap a művésztelepcn A Bástya vendéglő teraszáról Az időjárás ezen a szép napsütötte őszön a filme­seket is különös kegyeibe fogadta. Németh István rendező és Szabó Árpád aperatőr ezt a tényt még csak suttogva merte kons­tatálni azon az utolsó for­gatási napon, amelyen a szolnoki művésztelepen ta­lálkoztunk velük. Most azonban már nyugodtan élkiabálhatjuk a szerencsét, hiszen azóta már befejez­ték a külső felvételeket. Színes, képzőművészeti filmet készít a Budapest Filmstúdió a szolnoki mű­vésztelepről. Tavaly kezdtek a film forgatásához, mielőtt meg­kezdődött a művésztelep épületeinek felújítása. Azok a filmkockák, amelyek ak- v kor készültek, a szolnoki Tabánról forgatott több száz méter filmmel együtt nem is olyan soká már va­lóban kultúrtörténeti doku­mentumok lesznek. Az utóbbi hetek bővel­kedtek eseményekben a művésztelep életében. A filmesek talán nem is választhattak volna jobb Időszakot, hogy a művész­telepen folyó alkotói mun­ka mellett olyan jelentős eseményeket is megörökít­senek, mint például a ga­lériai kiállításra összegyűj­tött anyag elszállítása, vagy mint maga a kiállítás fő­városi megnyitója. Szaporán dolgozott ilyen­kor a kis Ariflex Szabó Árpád operatőr kezében. A műtermekben forgatott métereken kívül nagyon sok felvételt készítettek a szabadban, a motívumok­ról. A szolnoki művészek­kel bebarangolták a kör­nyéket és megörökítették egy-egy vázlat születését is. Az utolsó forgatási na­pon már csak néhány telepi külső felvétel hiányzott. Azokat a snitteket akarták megcsinálni, most már az új állapotról, amelyeket egy évvel ezelőtt a régiről már megörökítettek. A „stáb” az állványra szerelt kamera mellett áll­va kémlelte az eget, figyel­ve, hogy a kis felhőpamacs mikor kúszik le a Napról. Amikor kisütött a Nap, a rendező az operatőrhöz fordult: — Készen vagy, indulha­tunk? — Én készen vagyok. — Figyelem, akkor fel­vétel ! Egy dupla fekete mellett élvezzük az őszi napsütést a Bástya vendéglő teraszán. Mögöttünk egy új város­rész modern lakótömbjei, előttünk a Zagyva s azon túl az óváros. Jó kilátás nyílik innen. S gondolatban járjuk a város utcáit. Itt van mindjárt a Mú­zeum étterem. Kívül-belül szép. Az Árkád presszóban kitűnő a fekete. A Tünde átalakítva, csendes, barát­ságos hely. Az Expressz büfébe délben ' nem aján­latos betérni, sokan van­nak. Bizonyára jó konyhá­jáért kedvelik. A Ságvári körúton a cukrászda és a falatozó, a Beloiannisz úton a Sport cukrászda mind kultúrált vendéglátóipari hely. Ha nem újak. de ru­hát cseréltek, s ez előnyük­re szolgál. Összesen 80—90 egységet lehetne felsorolni, ahol találunk valami újat, mely az utóbbi öt év alatt született, csaknem nyolc és fél millió forint felhaszná­lásával. Tanulni, tanulni! Több ezren vesznek részt az általános és közép­iskolai felnőttoktatásban és akik szervezett formában nem is tanulnak, azok is igyekeznek ismereteiket gyarapítani. Csak egy adat erre: Míg 1960-ban az is­meretterjesztő előadások hallgatóinak száma alig ha­ladta meg a 20 ezret, addig 1965-ben már közel 50 ezer volt. Tavaly sikerült elérni, hogy minden középiskolába jelentkezett gyereket be tudtunk iskolázni. Ez min­den hátulütőjével együtt is pozitív eredmény, azt mu­tatja, hogy a város köz­oktatási hálózata rohamo­san fejlődött. Ebben az időszakban készült el pél­dául a Tisza-parti Gimná­zium. Az iparitanuló-intézet új kollégiuma, az egészség- ügyi szakiskola. Az általános iskolai tan­termek száma az 1960-as 94-ről 1965 végére 126-ra emelkedett, azzal együtt, hogy megszüntettek közben néhány peremterületi isko­lát is. ✓ A NAPOKBAN ADJAK ÄT SZOLNOKON A MEGYEI TANÄCS TERVEZŐ IRODÁJA DOLGOZÓINAK AZ ŰJ SZÉKHAZAT, MELYNEK ÉPÍTÉSE PON­TOSAN 6 MILLIÓ FORINTBA KERÜLT

Next

/
Thumbnails
Contents