Szolnok Megyei Néplap, 1966. október (17. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-04 / 234. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! SZOLNOK MEGYEI I A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TAKÁCS lTST^BWMBHWB XVIL évfolyam, 234. szám. Ära 50 filiér 1966. október 4., kedd. Gondűző Megkezdődött az őszi vadászat Ezerkétszáz fácán az első terítéken ■ vannak emberek, akik ” szeretnek panaszkodni. Lelkűk rajta — az ég tudja, miért esik nekik jól, ha folyton sopánkodhatnak, hiszen ők is tudják, hogy a derűlátás jobb a pesszimizmusnál. Akadnak aztán nálunk olyan panaszko- dók is, akik tulajdonképpen a saját maguk hibáitól szenvednek. — Múltkoriban a minisztériumi osztályvezető egy vállalati igazgató levelét mutatta, amelyben keservesen panaszkodik: milyen laza náluk a munkafegyelem és azt kéri, a minisztérium hasson oda, hogy megváltozzanak az állapotok, különben nem vállal felelősséget a tervteljesítésért. Végighallgattam a főkönyvelőt, aki azon kesergett, milyen bonyolult náluk az adminisztráció, mennyi felesleges munkát végeznek a tisztviselők, milyen nehéz áttekinteni: valójában hogyan is dolgozik a vállalat. Ismerünk embereket, akik szóvátesznek, panaszkodnak, keserűen emlegetik a náluk lévő állapotok tarthatatlanságát. de tenni nem tesznek semmit. — Mintha valahonnan a messzi külvilágból érkeztek volna , munkahelyükre, előkelő, bár jóindulatú idegenként, s nem dolgoznának ók maguk is ott, nem ők lennének a legilletékesebbek a cselekvésre. Tény és való. hogy sok dolgunk és gondunk van. Ezt felesleges lenne tagadni, már csak azért is, mert akkor magát a munkát, az élet nehézségeit. bonyolultságát tagadnánk vele. Igaz, némelyik gondolatvilágában a kelleténél mélyebb nyomokat hagyott a másfél évtizeddel ezelőtti romantikus elképzelés, amikor az új társadalom tudományosan előrelátható képét gyakran felcserélték az utópiával. Eszerint a szocializmus olyan új aranykor, amikor egycsapásra megszűnik minden gond, kitárul a bőségszaru és az emberek gáncsnélküli lovasok lesznek. Ez kárpótolja- majd az embereket a néhány évi nehéz, fáradságos munkáért, s a néhány észtén dei g hozott áldozatokért. Sok szén és vonzó, lelkesítő volt ezekben az elképzelésekben. s jóllehet ma már túl vagvunk rajtuk, sokkal reálisabban szemléljük a világot, megállapítjuk. hogy a valóság sok tekintetben túlszárnyalta akkori legmerészebb elképzeléseinket is. Akik azonban akkor úgy képzelték, hogy nem lesznek gondok, megoldandó feladatok, azok bizony nagyot tévedtek. 4 z az út. amelvet megtettünk, kétségtelenül nem volt sima Gondokat. nehézségeket, buktatókat rejtett. Visz- szatekintve az elmúlt időkre, mégis jóleső érzéssel, a jól végzett munka örömével állapíthatjuk meg, mi mindent végeztünk el, oldottunk meg. Előretekintve pedig látnunk kell. hogy — ha szívesebben is vennénk a problémátlanabb, gondtalanabb, könnyebb világot — még igen sok feladat áll előttünk. S vajon ki oldja meg majd ezeket és azokat is, amelyek holnap állnak előttünk, ha nem mi? Gondjainkkal magunknak kell megbirkóznunk, kinek-kinek a maga helyén. A vállalati igazgató hiába várja, hogy a minisztérium rendet teremt, helyette a vállalatnál, bizonyos központi intézkedések segíthetnek ebben, kedvező feltételeket teremthetnek hozzá, de a munka nagyja a vállalat vezetőségére marad. S ha a főkönyvelők, az adminisztráció vezetői közül kevesebben keseregnének a túl sok felesleges papírmunka miatt, de többen cselekednének. akkor bizonyára kisebb lenne náluk a bürokrácia. II a vannak — és ha ** akarjuk, ha nem, mindig is lesznek — gondjaink, feladataink, nekünk valamennyiünknek kell megoldanunk azokat, senki sem végzi el helyettünk, ami a mi dolgunk. Különösen a kommunistákra vár sok és nagy feladat. Oj hazánk történelmének immár tradíciója, hogy a munka nehezebbik végét mindig a kommunisták ragadják meg először. És nemcsak azért, mert a kommunisták pártjának tagjai azt vállalták, hogy áldozatkészebbek, önzetlenebbek lesznek másoknál, hanem azért is, mert az új társadalom tudatos építői, akik látják az erőfeszítések történelmi értékét. Sem a természet, sem a társadalom törvényszerűségei nem hagyják köny- nyen, hogy leigázza őket az ember. A technika és a társadalom története egyaránt tele van átmeneti kudarcokkal, sikertelenségekkel. És közben az emberiség eljutott a kőbaltától a mai automata gépekig, a társadalom a rabszolgaságtól a szocializmus, a kommunizmus korszakának hajnaláig. Talán furcsa, hogy * helyi jelentőségű gondok kapcsán ilyen nagy párhuzamokat idézünk fel. Távlatok nélkül azonban sokkal nehezebb dolgozni, sokkal könnyebben elfárad az ember, ha nem látja munkája általános értelmét. Csodát nem várhatunk, annyi bizonyos. — Munkánk értelme nem az, hogy elérjük azt a bűvös napot, amikor egycsapásra nem lesz több problémája, nehézsége az életnek, hanem az, hogy gondjaink megoldásával, munkánk elvégzésével minden eddiginél különb társadalmat, életkörülményeket teremtsünk, P, I. (Tudósítónktól) A napsütéses, kellemes idő sok vadászt csalogatott ki október első vasárnapján és első vadásznapján a határba. Ez a nap volt ugyanis az első alkalom a várva-várt fácánozásra. Az előző napi kiadós esőzés, valamint a földeket borító magas növényzet és sok helyen a kukoricatörés bizony nem igen kedvezett a vadászatnak, mégis mintegy ezerkétszázraS tehető az első fácánozás terítéke a megyében. Nyűiből és fácánból jó a szaporulat Túri Lajos, a megyei vadászválasztmány titkárának tájékoztatása szerint az őszi idény kilátásai igen kedvezőek. Fácánból lényegesen több van a tavalyinál, nyúlból pedig már öt éve nem volt ennyire jó a szaporulat, mint most. — Egyedül a fogolyállomány gyenge. Most a közeli napokban, Esztendőről, esztendőre visszatérő hagyomány, hogy az őszi betakarítási munkákban a szolnoki gépipari technikum diákjai segítenek a Szolnoki Állami Gazdaság központi üzemegységének. Évente hat napot töltenek kint a mezőgazda- sági nagyüzemben. Jelenleg 250 tanuló vesz részt a kukorica-törésben. összesen 600 holdon terem ez a növény, s becslések szerint 30 mázsa csöves termést takarítanak be holdanként. Természetesen nemcsak a diákok szorgoskodnak a kukoricatáblákon, hanem a KB—2-es csőtörőgépek is. Ezen az őszön három ilyen gépet üzemeltet az állami gazdaság. Jól halad a cukorrépa szedése is. A 220 hpldnyi Szüret Cserkeszöllőn (Tudósítónktól.) Kora reggelenként indulnak a szüretelők a Magyar—Román Barátság Tsz több száz holdas szőlőtábláira. A kadar szóló szüretelésével kezdődött a nagy munka. Az idén jól fizet a határ. Nemcsak a szőlő, hanem az alma is nagy munkát kínál, és gazdagon megjutalmazza a vele foglalatoskodókat. Nemcsak a szőlőben és a gyümölcsösben tart a szorgos munka, hanem törjük a kukoricát, vetünk, hogy meglegyen a jövő évi kenyerünk is. T. P, október 15-én zárul be az őzbak-kilövés. E tekintetben főként az okoz gondot, hogy a megye vadásztársaságainak kevés golyóspuskájuk van, ami miatt év- ről-évre elmarad a tervezett őzkilövés. Sajnos így történt ez az idén is, és ennek elsősorban a minőség és az ivararány vallja kárát. Felemelték az élő- és lőtt vad fe vásárlási árát Az élőnyúl ára 160-ról 200 forintra, a fácáné pedig 60-ról 80 forintra emelkedett. Az árak emelése minden bizonnyal serkenteni fogja a vadásztársaságokat az lélővad befogására. Közismert. hogy Szolnok megye élen járt eddig az élőnyúl befogásban. Túri Lajos szerint azonban csak úgy számíthatunk további előrehaladásra, ha a MAVAD több hálót biztosít a befogáshoz. Az elmúlt évben csak 9 hálójuk volt a vadásztársaságoknak. A zavartalan befogáshoz pedig terület 60 százalékáról már felszedték és beszállították a termést. Holdanként 170 mázsát. A városok népfront bizottságainak réíegpoÜtikai munkáját tárgyalja e hónapban a HI\F megyei elnöksége A Hazafias Népfront október első felében elnökségi ülést tart, amelyen meg- . tárgyalják a városok rétegpolitikai munkáját. A fontosabb párt és kormány- határozatokat ugyanis kii- lön-külön ismertették a művészek, jogászok, háziasszonyok és egyéb rétegek, csoportok előtt. A munkát városonként gondosan elemzik és. ezt az elemzett és értékelt'anyagot tárgyalják meg a megyei elnökség ülésén. Az októberi programhoz tartozik az a tapasztalatcsere, amelyet a hozzánk látogató Nógrád megyei népfront küldöttséggel folytatnak. A megyei elnökség ismerteti a nógrádiakkal, hogy az elnökség mellett működő agrárfórum hogyan foglalkozik a tsz szocialista brigádok segítésével. Ugyanakkor bemutatókat tartanak, ahol a többi között a mezőgazdasági szakoktatás eredményeit és problémáit a gyakorlatban ismertetik a vendégekkel. A tapasztalatcserét két napra tervezik. Az első napon a tiszafüredi, a másodikon a jászberényi járásba látogatnak el a nógrádi küldöttek. legkevesebb tizenkettőre lenne szükség. Indokolt kérés még az is, hogy a háló szétosztását ne a MAVAD végezze, hanem bízzák ezt a vadászok megyei választmányára. A vadárak emelése minden bizonnyal jó hatással lesz a vadgazdálkodásra. A jövőben a megye vadász- társaságainak nagyobb anyagi lehetőségük lesz a kellő vadőri személyzet beállítására, a vadállomány gondozására, a szervezettebb téli etetésre. Ugyanígy a fácántenyésztésre is. A Túri Lajostól, nyert értesülés szerint az abádsza- lókiak után ősszel már a jászjákóhalmi Béke vadász- társaság is hozzálát a fácántenyésztéshez. Valószínű, hogy őket többek is követik. A fácántenyésztés és az okszerűbb vadgazdálkodás legfőbb biztosítéka annak, hogy a jelenleginél még gazdagabb legyen a vadászzsákmány és még több örömet találjon a vadászatban a megye ezeregyszáz hivatásos vadásza. — marton — „Szolnok megyei múzeumi adattár” címen értékes sorozatot indított a Damjanich Múzeum. Ebben a sorozatban helytörténeti dolgozatokat, Szolnok megyei történészek érdekes tudományos igényű munkáit adják ki. Az első kötet már megjelent: Kakuk Mátyás: Kunszentmárton földrajzi nevei címmel. Ez a mű az 1964. évi Országos Néprajzi és Nyelvjárásgyűjtő pályázaton kiemelt első dijat kapott. A dolgozat felöleli Kunszentmárton valameny- nyi földrajzi elnevezését. A szerző térképet is mellékelt tanulmányához. A jövő héten jelenik meg Szabó Lajos kisújszállási pedagógus tanulmánya: A kunhegyes! szegények és Mindössze négy esztendeje működik a mezőtúri Felsőfokú Mezőgazdasági Gépészeti Technikum. S máris ezer hallgató ismerkedett meg itt azóta a legkorszerűbb mezőgazdasági gépekkel. A felsőfokon két- száznegyvenöten már meg is szerezték a diplomájukat. A technikum középfokú levelező tagozatán pedig újabb ezeregyszáz hallgató iratkozott idág Mezőtúrra. A nagykun város hatvanhét mezőgazdasági felsőfokú szakoktatójának lelkiismeretes nevelőmunkájára vall, hogy az itt végzettek 82 százaléka a mezőgazdaságban dolgozik tovább. A hallgatók elfoglaltsága 45 százalékát elméleti. 55 százalékát gyakorlati foglalkozások teszik ki. A kiváló Az idén szomjasabbak voltunk Mint már lapunkban hírül adtuk, megkezdték a szolnoki vízművek rekonstrukcióját. A nagyszabású munkálatot az tette szükségessé, hogy megnövekedett a lakosság vízigénye, — ugyanakkor a vízhálózat meglehetősen elavult. Mint ismeretes, a rekonstrukción belül 1600 köbméteres új tárolómedencét, a déli iparvidéken egy új víztornyot és 500-as főnyomóvezetéket építenek. Az említett létesítmények közül még egyik sem készült el. A rekonstrukció szükségességét mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy Szolnok lakossága az idén június, július és augusztus hónapokban 1,514.908 köbméter vizet fogyasztott, illetve használt fel. Ez a mennyiség 144 ezer köbméterrel több, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Segítenek a diákok Sorozatban adja ki a Damjanich Múzeum a községekről írott hely- történeti pályamunkákat Ezer technikus Mezőtúrról redemptusok ellentéte a XVIII—XIX. század fordulóján. A dolgozat Kunhegyes történetén át igyekszik megvilágítani a Jászkun kerületnek az ország egyéb részeitől eltérő fejlődését. A múzeum a kiadás munkáját tovább folytatja, a közeljövőben megjelenik Szűcs Sándor: Pásztorok a barázda között című néprajzi közleménye és Banner János akadémikus A Lehel kürt szolgálatában című visszaemlékezése. — Ebben 1913—19 között Jászberény életét, fejlődését, társadalmi helyzetét elemzi, ugyanis ebben az időszakban a jászberényi múzeum igazgatói tisztét töltötte be a neves régész-professzor. szakemberképzést 42 millió forint értékű gépállomány biztosítja. Magyar fiatalok a Liszt—Bartók zongoraverseny győztesei A Zeneművészeti Főiskolán vasárnap véget ért a budapesti Nemzetközi Zenei Fesztivál Liszt—Bartók zongoraversenye. A zsűri az első díjat nem adta ki. A második díjat Antal Imre, sf harmadik díjat Torma Gabriella és a két negyedik díjat Lux Erika, illetve Kiss Gyula nyei'ie.
