Szolnok Megyei Néplap, 1966. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-04 / 234. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZOLNOK MEGYEI I A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TAKÁCS lTST^BWMBHWB XVIL évfolyam, 234. szám. Ära 50 filiér 1966. október 4., kedd. Gondűző Megkezdődött az őszi vadászat Ezerkétszáz fácán az első terítéken ■ vannak emberek, akik ” szeretnek panasz­kodni. Lelkűk rajta — az ég tudja, miért esik nekik jól, ha folyton so­pánkodhatnak, hiszen ők is tudják, hogy a derű­látás jobb a pesszimiz­musnál. Akadnak aztán nálunk olyan panaszko- dók is, akik tulajdon­képpen a saját maguk hibáitól szenvednek. — Múltkoriban a miniszté­riumi osztályvezető egy vállalati igazgató levelét mutatta, amelyben keser­vesen panaszkodik: mi­lyen laza náluk a mun­kafegyelem és azt kéri, a minisztérium hasson oda, hogy megváltozza­nak az állapotok, külön­ben nem vállal felelőssé­get a tervteljesítésért. Végighallgattam a fő­könyvelőt, aki azon ke­sergett, milyen bonyolult náluk az adminisztráció, mennyi felesleges mun­kát végeznek a tisztvise­lők, milyen nehéz átte­kinteni: valójában ho­gyan is dolgozik a vál­lalat. Ismerünk embereket, akik szóvátesznek, pa­naszkodnak, keserűen emlegetik a náluk lévő állapotok tarthatatlansá­gát. de tenni nem tesz­nek semmit. — Mintha valahonnan a messzi kül­világból érkeztek volna , munkahelyükre, előkelő, bár jóindulatú idegen­ként, s nem dolgoznának ók maguk is ott, nem ők lennének a legilletéke­sebbek a cselekvésre. Tény és való. hogy sok dolgunk és gondunk van. Ezt felesleges lenne ta­gadni, már csak azért is, mert akkor magát a munkát, az élet nehéz­ségeit. bonyolultságát ta­gadnánk vele. Igaz, néme­lyik gondolatvilágában a kelleténél mélyebb nyo­mokat hagyott a másfél évtizeddel ezelőtti ro­mantikus elképzelés, amikor az új társadalom tudományosan előrelát­ható képét gyakran fel­cserélték az utópiával. Eszerint a szocializmus olyan új aranykor, ami­kor egycsapásra megszű­nik minden gond, kitá­rul a bőségszaru és az emberek gáncsnélküli lo­vasok lesznek. Ez kárpó­tolja- majd az embereket a néhány évi nehéz, fá­radságos munkáért, s a néhány észtén dei g hozott áldozatokért. Sok szén és vonzó, lelkesítő volt ezekben az elképzelések­ben. s jóllehet ma már túl vagvunk rajtuk, sok­kal reálisabban szemlél­jük a világot, megálla­pítjuk. hogy a valóság sok tekintetben túlszár­nyalta akkori legmeré­szebb elképzeléseinket is. Akik azonban akkor úgy képzelték, hogy nem lesznek gondok, megol­dandó feladatok, azok bi­zony nagyot tévedtek. 4 z az út. amelvet megtettünk, kétség­telenül nem volt sima Gondokat. nehézségeket, buktatókat rejtett. Visz- szatekintve az elmúlt időkre, mégis jóleső ér­zéssel, a jól végzett munka örömével állapít­hatjuk meg, mi mindent végeztünk el, oldottunk meg. Előretekintve pe­dig látnunk kell. hogy — ha szívesebben is ven­nénk a problémátlanabb, gondtalanabb, könnyebb világot — még igen sok feladat áll előttünk. S vajon ki oldja meg majd ezeket és azokat is, amelyek holnap állnak előttünk, ha nem mi? Gondjainkkal magunk­nak kell megbirkóznunk, kinek-kinek a maga he­lyén. A vállalati igazgató hiába várja, hogy a mi­nisztérium rendet teremt, helyette a vállalatnál, bi­zonyos központi intézke­dések segíthetnek ebben, kedvező feltételeket te­remthetnek hozzá, de a munka nagyja a vállalat vezetőségére marad. S ha a főkönyvelők, az ad­minisztráció vezetői kö­zül kevesebben kesereg­nének a túl sok felesle­ges papírmunka miatt, de többen cselekedné­nek. akkor bizonyára ki­sebb lenne náluk a bü­rokrácia. II a vannak — és ha ** akarjuk, ha nem, mindig is lesznek — gondjaink, feladataink, nekünk valamennyiünk­nek kell megoldanunk azokat, senki sem végzi el helyettünk, ami a mi dolgunk. Különösen a kommunistákra vár sok és nagy feladat. Oj ha­zánk történelmének im­már tradíciója, hogy a munka nehezebbik vé­gét mindig a kommunis­ták ragadják meg elő­ször. És nemcsak azért, mert a kommunisták pártjának tagjai azt vál­lalták, hogy áldozatké­szebbek, önzetlenebbek lesznek másoknál, hanem azért is, mert az új tár­sadalom tudatos építői, akik látják az erőfeszí­tések történelmi értékét. Sem a természet, sem a társadalom törvényszerű­ségei nem hagyják köny- nyen, hogy leigázza őket az ember. A technika és a társadalom története egyaránt tele van átme­neti kudarcokkal, sikerte­lenségekkel. És közben az emberiség eljutott a kőbaltától a mai auto­mata gépekig, a társada­lom a rabszolgaságtól a szocializmus, a kommu­nizmus korszakának haj­naláig. Talán furcsa, hogy * helyi jelentőségű gondok kapcsán ilyen nagy párhuzamokat idé­zünk fel. Távlatok nél­kül azonban sokkal ne­hezebb dolgozni, sokkal könnyebben elfárad az ember, ha nem látja munkája általános értel­mét. Csodát nem várha­tunk, annyi bizonyos. — Munkánk értelme nem az, hogy elérjük azt a bűvös napot, amikor egycsapás­ra nem lesz több prob­lémája, nehézsége az életnek, hanem az, hogy gondjaink megoldásával, munkánk elvégzésével minden eddiginél különb társadalmat, életkörülmé­nyeket teremtsünk, P, I. (Tudósítónktól) A napsütéses, kellemes idő sok vadászt csaloga­tott ki október első va­sárnapján és első vadász­napján a határba. Ez a nap volt ugyanis az első alka­lom a várva-várt fácáno­zásra. Az előző napi kiadós esőzés, valamint a földeket borító magas növényzet és sok helyen a kukoricatörés bizony nem igen kedvezett a vadászatnak, mégis mint­egy ezerkétszázraS tehető az első fácánozás terítéke a megyében. Nyűiből és fácánból jó a szaporulat Túri Lajos, a megyei va­dászválasztmány titkárának tájékoztatása szerint az őszi idény kilátásai igen kedvezőek. Fácánból lénye­gesen több van a tavalyi­nál, nyúlból pedig már öt éve nem volt ennyire jó a szaporulat, mint most. — Egyedül a fogolyállomány gyenge. Most a közeli napokban, Esztendőről, esztendőre visszatérő hagyomány, hogy az őszi betakarítási mun­kákban a szolnoki gépipari technikum diákjai segíte­nek a Szolnoki Állami Gaz­daság központi üzemegysé­gének. Évente hat napot töltenek kint a mezőgazda- sági nagyüzemben. Jelen­leg 250 tanuló vesz részt a kukorica-törésben. össze­sen 600 holdon terem ez a növény, s becslések szerint 30 mázsa csöves termést takarítanak be holdanként. Természetesen nemcsak a diákok szorgoskodnak a kukoricatáblákon, hanem a KB—2-es csőtörőgépek is. Ezen az őszön három ilyen gépet üzemeltet az állami gazdaság. Jól halad a cukorrépa szedése is. A 220 hpldnyi Szüret Cserkeszöllőn (Tudósítónktól.) Kora reggelenként indul­nak a szüretelők a Ma­gyar—Román Barátság Tsz több száz holdas sző­lőtábláira. A kadar szóló szüretelésével kezdődött a nagy munka. Az idén jól fizet a határ. Nemcsak a szőlő, hanem az alma is nagy munkát kínál, és gazdagon megjutalmazza a vele foglalatoskodókat. Nemcsak a szőlőben és a gyümölcsösben tart a szor­gos munka, hanem törjük a kukoricát, vetünk, hogy meglegyen a jövő évi ke­nyerünk is. T. P, október 15-én zárul be az őzbak-kilövés. E tekintet­ben főként az okoz gondot, hogy a megye vadásztársa­ságainak kevés golyóspus­kájuk van, ami miatt év- ről-évre elmarad a terve­zett őzkilövés. Sajnos így történt ez az idén is, és en­nek elsősorban a minőség és az ivararány vallja ká­rát. Felemelték az élő- és lőtt vad fe vásárlási árát Az élőnyúl ára 160-ról 200 forintra, a fácáné pedig 60-ról 80 forintra emelke­dett. Az árak emelése min­den bizonnyal serkenteni fogja a vadásztársaságokat az lélővad befogására. Köz­ismert. hogy Szolnok me­gye élen járt eddig az élő­nyúl befogásban. Túri La­jos szerint azonban csak úgy számíthatunk további előrehaladásra, ha a MAVAD több hálót biztosít a befo­gáshoz. Az elmúlt évben csak 9 hálójuk volt a va­dásztársaságoknak. A za­vartalan befogáshoz pedig terület 60 százalékáról már felszedték és beszállították a termést. Holdanként 170 mázsát. A városok népfront bizottságainak réíegpoÜtikai munkáját tárgyalja e hónapban a HI\F megyei elnöksége A Hazafias Népfront ok­tóber első felében elnöksé­gi ülést tart, amelyen meg- . tárgyalják a városok réteg­politikai munkáját. A fon­tosabb párt és kormány- határozatokat ugyanis kii- lön-külön ismertették a művészek, jogászok, házi­asszonyok és egyéb rétegek, csoportok előtt. A munkát városonként gondosan elemzik és. ezt az elemzett és értékelt'anyagot tárgyal­ják meg a megyei elnökség ülésén. Az októberi programhoz tartozik az a tapasztalat­csere, amelyet a hozzánk látogató Nógrád megyei népfront küldöttséggel foly­tatnak. A megyei elnökség ismerteti a nógrádiakkal, hogy az elnökség mellett működő agrárfórum ho­gyan foglalkozik a tsz szo­cialista brigádok segítésé­vel. Ugyanakkor bemutató­kat tartanak, ahol a többi között a mezőgazdasági szakoktatás eredményeit és problémáit a gyakorlatban ismertetik a vendégekkel. A tapasztalatcserét két napra tervezik. Az első na­pon a tiszafüredi, a máso­dikon a jászberényi járás­ba látogatnak el a nógrádi küldöttek. legkevesebb tizenkettőre lenne szükség. Indokolt kérés még az is, hogy a há­ló szétosztását ne a MAVAD végezze, hanem bízzák ezt a vadászok me­gyei választmányára. A vadárak emelése min­den bizonnyal jó hatással lesz a vadgazdálkodásra. A jövőben a megye vadász- társaságainak nagyobb anyagi lehetőségük lesz a kellő vadőri személyzet be­állítására, a vadállomány gondozására, a szervezet­tebb téli etetésre. Ugyanígy a fácántenyésztésre is. A Túri Lajostól, nyert ér­tesülés szerint az abádsza- lókiak után ősszel már a jászjákóhalmi Béke vadász- társaság is hozzálát a fá­cántenyésztéshez. Valószí­nű, hogy őket többek is követik. A fácántenyésztés és az okszerűbb vadgazdál­kodás legfőbb biztosítéka annak, hogy a jelenleginél még gazdagabb legyen a vadászzsákmány és még több örömet találjon a vadászatban a megye ezer­egyszáz hivatásos vadásza. — marton — „Szolnok megyei múzeu­mi adattár” címen értékes sorozatot indított a Dam­janich Múzeum. Ebben a sorozatban helytörténeti dolgozatokat, Szolnok me­gyei történészek érdekes tudományos igényű munkáit adják ki. Az első kötet már megjelent: Kakuk Mátyás: Kunszentmárton földrajzi nevei címmel. Ez a mű az 1964. évi Országos Néprajzi és Nyelvjárásgyűjtő pályá­zaton kiemelt első dijat ka­pott. A dolgozat felöleli Kunszentmárton valameny- nyi földrajzi elnevezését. A szerző térképet is mellékelt tanulmányához. A jövő héten jelenik meg Szabó Lajos kisújszállási pedagógus tanulmánya: A kunhegyes! szegények és Mindössze négy eszten­deje működik a mezőtúri Felsőfokú Mezőgazdasági Gépészeti Technikum. S máris ezer hallgató ismer­kedett meg itt azóta a leg­korszerűbb mezőgazdasági gépekkel. A felsőfokon két- száznegyvenöten már meg is szerezték a diplomáju­kat. A technikum közép­fokú levelező tagozatán pe­dig újabb ezeregyszáz hall­gató iratkozott idág Mező­túrra. A nagykun város hatvan­hét mezőgazdasági felsőfo­kú szakoktatójának lelkiis­meretes nevelőmunkájára vall, hogy az itt végzettek 82 százaléka a mezőgazdaság­ban dolgozik tovább. A hallgatók elfoglaltsága 45 százalékát elméleti. 55 szá­zalékát gyakorlati foglalko­zások teszik ki. A kiváló Az idén szomjasabbak voltunk Mint már lapunkban hí­rül adtuk, megkezdték a szolnoki vízművek rekons­trukcióját. A nagyszabású munkálatot az tette szüksé­gessé, hogy megnövekedett a lakosság vízigénye, — ugyanakkor a vízhálózat meglehetősen elavult. Mint ismeretes, a rekonstrukción belül 1600 köbméteres új tárolómedencét, a déli ipar­vidéken egy új víztornyot és 500-as főnyomóvezeté­ket építenek. Az említett létesítmények közül még egyik sem készült el. A rekonstrukció szüksé­gességét mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy Szolnok lakossága az idén június, július és augusztus hónapokban 1,514.908 köbméter vizet fogyasztott, illetve használt fel. Ez a mennyiség 144 ezer köbméterrel több, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Segítenek a diákok Sorozatban adja ki a Damjanich Múzeum a községekről írott hely- történeti pályamunkákat Ezer technikus Mezőtúrról redemptusok ellentéte a XVIII—XIX. század fordu­lóján. A dolgozat Kunhe­gyes történetén át igyek­szik megvilágítani a Jász­kun kerületnek az ország egyéb részeitől eltérő fejlő­dését. A múzeum a kiadás mun­káját tovább folytatja, a közeljövőben megjelenik Szűcs Sándor: Pásztorok a barázda között című nép­rajzi közleménye és Banner János akadémikus A Lehel kürt szolgálatában című visszaemlékezése. — Ebben 1913—19 között Jászberény életét, fejlődését, társadal­mi helyzetét elemzi, ugyan­is ebben az időszakban a jászberényi múzeum igaz­gatói tisztét töltötte be a neves régész-professzor. szakemberképzést 42 millió forint értékű gépállomány biztosítja. Magyar fiatalok a Liszt—Bartók zongoraverseny győztesei A Zeneművészeti Főisko­lán vasárnap véget ért a budapesti Nemzetközi Ze­nei Fesztivál Liszt—Bartók zongoraversenye. A zsűri az első díjat nem adta ki. A második díjat Antal Im­re, sf harmadik díjat Tor­ma Gabriella és a két ne­gyedik díjat Lux Erika, il­letve Kiss Gyula nyei'ie.

Next

/
Thumbnails
Contents