Szolnok Megyei Néplap, 1966. október (17. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-30 / 257. szám
1M6, október 36. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 A mérgezés a gyermekkori balesetek gyakori formája A Szolnok megyei Orvosegyesület tudományos ülése (Tudósítónktól.) A hét végén tartotta tudományos ülését a Szolnok megyei Orvosegyesület. A négy vitaindító előadás témája közül a legérdekesebb a gyermekkori balesetek egyik igen sűrűn előforduló fajáról, a mérgezésekről szólt A megyei kórház gyermekosztályán előforduló mérgezések adatai hasonlóak az ország különböző kórházainak adataihoz: 1956 januárjától 1965 decemberéig majd huszonháromezer beteget ápoltak, melyek közül háromszázhetvenkettő volt mérgezett. —- Százkilencvenhét fiú, százhetvenöt leány. A legnagyobb veszély az 1—2 év közötti kisgyermekeket fenyegeti. Ahogy növekednek, úgy csökken a mérgezések száma. Elgondolkoztató tehát, hogy miért az ilyen kiskorúakat éri a baleset? A válasz egyértelmű: a szülők gondatlansága azok. A háromszázhetvenkét esetből negyven értelmiségi, kétszáztíz munkás és hetvenöt parasztszülők gyermeke volt. A legtöbb esetben — 338 gyermeknél — gondatlanságból történt a mérgezés. Tizenhat gyermek a gyógyszeres beavatkozás áldozata, tizenhárom öngyilkos lett és öt esetben szándékos mérgezés volt feltételezhető. A mérgező anyagok közül legygyakoribbak a nyugtató gyógyszerek. Számos esetben előfordul még alkohol és lúgmérgezés. Ezek a balesetek elkerülhetők a helyes megelőzéssel, ami alatt azt értjük, hogy Jiét lakat alatt kell tartanunk a gyógyszereket és mérgező anyagokat. Még célszerűbb azonban a házipatikák felszámolása, a szükségtelen gyógyszerek megsemmisítése. A nagyszámú mérgezés következménye mindössze kétszer volt halál. Ez országos szinten a legjobbnak mondható. D. J. Könyvtári esték (Tudósítónktól) Érdekes előadásra kerül sor hétfőn délután 6 órakor a Verseghy Könyvtárban. Dr. Pócs Tamás, az Egri Tanárképző Főiskola Növénytani Intézetének tanszékvezető adjunktusa számol be vietnami élményeiről. Dr. Pócs Tamás 1963-ban, majd 1965—66- ban járt a Vietnami Demokratikus Köztársaságban és érdekes kutatásokat végzett. Élményeit, kutatásainak eredményeit színes diafelvételeken örökítette meg és ezeket a felvételeket bemutatja a hallgatóságnak. Utazásai alatt alaposan megismerte és megszerette a vietnami embereket. Tapasztalhatta az amerikai légitámadások hatását és azt a hősi elszántságot, amellyel a vietnami nép ellenszegül a támadóknak. Élményei alapján hitelesen kalauzolhat bennünket ebben a távoli országban. Az előadás alkalmából könyvkiállítást rendeznek a könyvtár helyiségeiben. A kiállítás bemutatja Vietnam földjét és népét, tükrözi az amerikaiak brutalitását, a nép hősiességét és a háború világvisszhangját. Az Utazások a Távol-Keleten sorozat keretében további érekes találkozókra is sor kerül. A vietnami est után legközelebb november 18-án Koreáról, december 12-én Mongóliáról hallhatunk. A sorozat előadói nemrégen jártak a távol-keleti országokban, egyesek kinn is élnek. A koreai est „főszereplője” például egyetemi hallgató, aki — négy éve — Koreában folytatja tanulmányait. Az Utazások a Távol-Keleten sorozatot azoknak szánja a könyvtár, akik érdeklődnek a messzi országok, egzotikus kultúrák iránt. Így a hétfői „premierre” is sok érdeklődőre számítanak, főleg a fiatalok köréből. Mándy Gábor Szemelvények rM öbb tízezren nézték ■* meg a Nemzeti Galériában a szolnoki festőművészek kiállítását. Napról napra gyarapodtak a vendégkönyv bejegyzései is, amelyből most szemelvényeket közlünk. A dicsérő, értékelő vélemények mellett természetes, hogy néhány elmarasztaló megjegyzést is találunk. Mi sem csupán azt akartuk kiemelni, ami hízelgő a szolnoki művészek munkájára, hanem ízelítőt szeretnénk adni a vendégkönyv polémikus hangvételéből. Ez a polémia néha a reformáció hitvitairatainak stílusára emlékeztet, némely vélemény mellett, alatt vagy fö. lőtt meglehetősen szók! mondóan vitatkozó megjegyzéseket is találhatunk, ☆ X Jó gondolat volt ennek a kiállításnak megszervezése, nagyon szép és tetszett. Kiss Károly az Elnöki Tanács titkára ☆ A kiállítás érdekes, de sok az anyag. Egy-egy jellemzőbb művet jobban ki lehetett volna emelni. ☆ Gratulálok, mind a művészeknek, mind az anyag rendezőinek. * Köszönet a szép kiállításért. , Lelkes Dalma ☆ Nagyon-nagyon tetszett; ez az igazi művészet. A tárlaton bemutatott művészeti alkotások reálisak, közérthetőek és mindenki számára művészi élményt nyújtanak, köszönet a rendező bizottságnak. Ócska, provinciális, idejétmúlt. (Felette nyíllal) Hülye! Nagyon jő kiállítás, if Világviszonylatban is sokéi SzoJnaki ^íiiaé sztélé fi ki állttá iának oendéqkenqoéből sok magas művészi érték és főleg érthető. Azért nem kell elmaradottnak lenni.. (Alatta) önnek fogalma sincs a művészetről. it Végre valami szép! Tanulhatnak a nonfiguratív okosok. Aki azt irta ide. hogy provinciális. idejétmúlt, az egy degenerált Üllők. Vannak még, akik tudnak festeni!!! ☆ Jó gondolat a vidéki művésztelepek bemutatása. A szolnokiak — úgy érzem — Hódmezővásárhely mögött kissé lemaradtak eredetiségben. ☆ Jégbe fagyasztón tizenkU lenredik század! ☆ Szolnok példát mutat. ☆ Miért utánozzuk a régieket? ir Nagyon sok olyan képet találtam a kiállításon, amely a legszebbek közé tartozik a sok ezer közül, mely magyar földön termett. Régi? Űj? Hagyományos? Modem? E kérdések eltörpülnek az alkotások döbbenetes önerejében. (Egy gyakorlatiasabb vélemény.) Szép a képtár, gyönyörű minden, csak a katalógus ára túl magas. Ezt a legközelebb olcsóbban adják! ☆ Bár csak ötletszerűen jöttem a kiállításra, s az elvtelen áradozásoknak sem vagyok híve csak a legnagyobb elismerés hangján tudok szólni a képekről. Kő- sxönet értők. A Szolnok és Vidéke Vendéglátóipart Vállalat negyventagú kollektívája őszinte szívből köszönti művészeinket. (Alatta ugyancsak ennek a kollektívának nevében): , Mi, szolnokiak nem értünk egyet a város bemutatását célzó anyagaikkal. Ügy tűnik, mintha városunk omladozó, tabáni rész lenne, nincs bemutatva a fejlődés, az új, modern, alapjában megváltozott szolnoki környezet... (az idézetet az eredeti helyesírást hibák kijavításával adjuk közre, mellékelve egy válaszvéleményt, amelyet egy lappal odébb jegyeztek be a vendégkönyvbe): Egy ló, aki megnézte a kiállítást, kifogásolta, hogy Szolnokot hamisan mutatják be a művészek. Érzésem szerint nem tervstatisztikai dokumentációk elkészítése a festők feladata. A kiállítás külön érdekessége, hogy a századforduló stílusaitól, az újra legérzékenyebben reagálóig sokat összefog. ☆ Igazi művészet, csak sok a drámai szín. Több vidámságot szeretnénk! ☆ Íme kultúrpolitikánk eredménye! ■fr A kiállítás sok képét szívesen látnám a lakásomban... ☆ Már másodszor voltunk itt, de harmadszor is érdemes lenne eljönni, mert mindig találnánk valami újat, érdekeset, ami megfogja az embert, DARVAS! ISTVÁN : Békés egymás mellett élés — nemzeti függetlenség kik sokat foglalkoznak a kérdéssel, azt hihetnék, hogy a békés egymás mellett élés politikáját és annak a nemzeti függetlenségi mozgalmakkal való ősz- szefüggését már nem kell magyarázni: a tapasztalat azonban azt bizonyítja, hogy nem így van. Nemcsak ellenlábasainkkal kell vitatkoznunk, hanem állandóan újabb és újabb magyarázatra szorul a kérdés a kommunista mozgalom és általában o haladó emberek körében is. Az ellenvetések az egyik és a másik oldalról természetesen mások, ez azonban nem változtat azon. hogy a kérdésre újból és újból vissza keli térnünk. az államok közötti viszony ott elfogadott öt alapelve, a Pancsa Sila is állást foglalt a népek nemzeti függetlensége, a határok sérthetetlensége, a belügyekbe való be nem avatkozás mellett, és kimondotta; egyetlen nép sem korlátozható abban, hogy maga válassza meg állami és társadalmi berendezkedését A szocialista országok melegen üdvözölték a bandungi értekezlet határozatait, mert ezek az elvek teljes mértékben összhangban vannak a békés egymás mellett élés politikájával. Összhangban vannak, de nem merítik ki annak tel. jes tartalmát. Az mélyebb, szélesebb az öt bandungi elvnél. A burzsoázia egy része ma már többször nyilatkozik úgy, hogy egyetért a békés egymás mellett élés politikájával, de rendszerint hozzáteszi azt Is, hogy véleménye szerint ez a politika kizárja a nemzeti függetlenségi mozgalmak támogatását. A békés egymás mellett élésen mindössze és legfeljebb annyit ért, hogy nem akar fegyveres konfliktust az Atlanti Szövetség és a Varsói Szerződés országai között, mert ez egyenlő lenne a tömegpusztító fegyverekkel megvívott világháborúval. A kommunista mozgalom egyes köreiben ezzel szemben azt a nézetet vallják, hogy a békés egymás mellett élés politikája egyértelmű a nemzeti függetlenségi mozgalmak támogatásáról való lemondással, azaz, végeredményben a megalkuvás politikája. 4 burzsoázia esetében a békés egymás mellett élés politikájának meghamisi- tási kísérleteiről van szó, azaz arról, hogy a világ országai legjobb esetben úgy éljenek együtt, ahogyan ma vannak, vagyis az egész világon megtorpanjon a szocialista forradalom lendülete, a nemzeti függetlenségi mozgalom terjedése megrekedjen. A második esetben arról van szó, hogy egyes kommunisták, s azok csoportjai képtelenek megérteni, vagy — mert nem tudnak szabadulni a dogmatikus gondolkodástól — nem fogadják el a békés egymás mellett élés politikáját. Mondanunk sem kell; az első esetben tudatos a hamisítás. Azt is hozzátehetjük, hogy a burzsoáziától nem is várható más. A hamisításra szüksége van, hogy legalább ezzel a kétes és átlátszó módszerrel igazolhassa a gyarmatosítás, a neokolo- nializmus. a nemzeti függetlenségi harcok elleni fegyveres fellépés és a más államok belügyeibe való beavatkozás politikáját. Az egyes kommunisták által képviselt, s előbb említett nézetet veszélytelennek szintén nem minősíthetjük, ugyanis a demagógiának, az álforra- dalmiságnak, a kalandor- kodásnak ad segítséget.. Ahol termékeny talajra hull, ott nem segíti, hanem hátráltatja a nemzeti függetlenségi harcot, mert elszigeteli a szabadságukért küzdő népeket legfőbb támaszuktól, a nemzeti függetlenség és a társadalmi haladás fő erőitől, a szocialista országoktól. Már a több, mint egy évtizeddel ezelőtt lezajlott bandungi értekezlet ée 4 különböző társadalmi rendszeri országok békés egymás mellett élésének politikája Lenintől származik és tudományos alapokon nyugszik. Kiinduló pontja az, hogy mivel a szocialista forradalom nem győz egyszerre az egész világon és a forradalmat egyetlen népre sem lehet kívülről rákényszeríteni, a különböző társadalmi rendszerű országok előreláthatólag hosszabb időn át léteznek majd egymás mellett. Minthogy pedig a párhuzamos létezés nem lehet az állandó háború állapota, békének kell lenni. Ez mind a győztes szocializmusnak, mind a még tőkés rendszerben élő népeknek érdeke. A győztes szocialista forradalom —■ egyebek között — a nemzetiségi kérdésnek a történelemben első valódi megoldásával példát adott a függetlenségükért küzdő népeknek, azóta pedig tettekkel fejezi ki szolidaritását irántuk. A békés egymás mellett élés ma a nemzetközi osztályharc egyik formája. Erősíti a haladás, a szocializmus pozícióit és így állandóan közelebb hozza a nemzeti függetlenségnek a gyarmatosítás, a szocializmusnak a kapitalizmus feletti világméretű győzelmét. A békés egymás mellett élés politikája államközi viszonyra vonatkozik és azt jelenti, hogy az államok tudomásul veszik egymást úgy, ahogy vannak, tudomásul veszik azt a kormányt, amely a másik országban hatalmon van. Hogy a társadalmi rendszer milyen, az kizárólag az adott ország lakosságára tartozik és teljes mértékben belügy. szocialista országok következetesen tartják magukat ehhez az állásponthoz, az imperialisták vjszont éppen a békés egymás mellett élésre való hivatkozással szegik meg magát a békés egymás mellett élést. Jogot formálnak arra, hogy meghatározzák, milyen legyen a társadalmi rend abban az országban. amellyel „hajlandók” együtt élni, sőt. be is avatkoznak annak érdekében, hogy egyes országokban megteremthessék az amerikai értelmezésű együttélés belpolitikai feltételeit. Másfelől nem egyszer halljuk tőlük, hogy fenn kell tartani a világon a status quot Ezen azt értik, hogy a gyarmatok maradjanak gyarmatok, a befolyási övezetek és a kapitalizmus maradjon kapitalizmus ott, ahol még uralkodik. ök tehát beavatkoznak a maguk érdekében, a népeknek viszont mes akarják tiltani, hogy cselekedjenek saját halfájukban, a saját érdekükben. Sa ami még ennél Is furcsább, és tűrhetetlenebb; az imperialista országok, elsősorban az Amerikai Egyesült Államok nem átallanak a Szovjetuniótól és a szocialista országoktól kérni garanciát arra, hogy a status quo a világon nem változik. így tehát a Szovjetuniótól és a szocialista országoktól akarnak biztosítékot kapni arra, hogy sehol a világon nem lesz nemzeti függetlenségi harc és szocialista forradalom. Az imperialisták tehát nem ismerik el* hogy a népek maguk vívják nemzeti függetlenségi harcukat maguk csinálják a társadalmi forradalmat 4 békés egymás mellett élés lenini politikájából épp ennek a fordítottja következik. A kommunisták azon a nézeten vannak, hogy a történelmet senkinek nincs joga megállítani. Elutasítanak mindenféle politikai és társadalmi status quot abban az értelemben. ahogyan azt az imperialisták felfogják. Az osztályálláspontból na következik, hogy a szocializmus és a nemzeti függetlenség erői egy tapodtat sem adnak fel a már elfoglalt állásaikból és nem mennek bele abba sem, hogy a kapitalista rendszer, a gyarmatosítás a status quo címén védelmezni próbálja a maga osztályállásait és meggátolja a népeket abban, hogy éljenek elidegeníthetetlen jogaikkal. A békés egymás mellett élés politikája magában foglalja a bandungi értekezleten elfogadott öt alapelvet, a Pancsa Silát, azaz a népeknek a szuverenitáshoz, belügyeik önálló intézéséhez ét társadalmi rendszerük sza+ bad megválasztásához való jogát. A Szovjetunió és a többi szocialista ország küzd azért, hogy rákényszerítse az imperialistákra a békés egymás mellett élésnek e teljes és egyedül helyes értelmezését. Emellett a szocialista országok nem titkolják, hogy nemcsak erkölcsileg, de cselekvőleg is szolidaritást vállalnak a nemzeti függetlenségükért küzdő népekkel. Sohasem avatkoznak azonban abba, hogy a függetlenné vált népek milyen társadalmi rendszert választanak. Ha úgy döntenek, hogy a fejlődés nem kapitalista útjára lépnek, megadják nekik ehhez a tőlük telhető anyagi és erkölcsi sei gítséget, lett élés politikájának fő célja egy harmadik világháború katasztrófájának, a két világrendszer nukleáris és termonukleáris fegyverekkel megvívott háborújának megakadályozására; a béke, az általános és teljes leszerelés. Ilyen háború közepette sem nemzeti függetlenségről, sem békés gyarapodásról nem lehetne szó. E veszély kiküszöbölése és a békés egymás mellett élés politikájának érvényesülése tehát a legkedvezőbb feltételeket teremti a népek nemzeti függetlenségi harca számára. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy a második világháború után, a szocialista világrend- szer -létrejöttének és az erőviszonyok fokozatos eltolódásának hatására alapvetőleg a békés egymás mellett élés viszonyai között győzött sok nép függetlenségi harca és széthullott a gyarmati rendszer.
