Szolnok Megyei Néplap, 1966. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-28 / 255. szám

I9ö6. október 28, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 APRÓHIRDETÉSEK ÁLLÁSi Az £M. Szolnok me­gyei Állami Építő­ipari Vállalat azon­nali belépésre kő­műves és lakatos szakmunkásokat vesz fel. Felvételre keres továbbá legalább 8 éves gyakorlattal rendelkező gépész­technikust. Jelent­kezni lehet a válla­lat központjában. — Szolnok, Ady Endre út 117/c. FÉRFI dolgozókat vegyes munkára, — valamint segédmo­toros triciklire fel­veszünk. Ugyancsak felveszünk vidéki te­lepeinkhez lófogat­tal rendelkező fuva­rosokat. (Iparigazol­vány szükséges). — TEMPO KSZ. Szol­nok, Jászkürt u. 17. szám. FELVESZÜNK gya­korlattal rendelkező lakatos és hegesztő szakmunkásokat. — J elentkezés: Finom- mechanikai Vállalat 2. számú Gyáregy­sége Törökszentmik- lós, Dózsa György út 17. Személyzeti Osztály. — (Vidéken dolgozó helyi lako­sok előnyben.) A SZOLNOKI Jár­műjavító Üzemi Vál­lalat asztalos, laka­tos, esztergályos, he­gesztő szakmunká­sokat és férfi se­gédmunkásokat ke­res felvételre. Je­lentkezni lehet: a vállalat munkaügyi osztályán. AZONNALI belépés­sel portásokat és éjjeliőröket felve­szünk. Szolnok me­gyei Húsipari Vál­lalat Szolnok, Vágó­híd u. 70. Munka­ügyi Csoport. HÁROMEZER darab vályog eladó. Szol­nok, Gyökér u. 39. A TÜRKEVEI Föld­művesszövetkezetnek 1 db heréit igás lo­va eladó. Érdeklőd­ni lehet a helyszí­nen. _____ A TÖRÖKSZENT­MIKLÓSI Aranyka­lász Tsz-nél 100 q 97%-os tisztaságú vörösheremag van eladó. INGATLAN SZOLNOK város köz­pontjában kettő szo­bás összkomfortos és plusz egy szoba gar­zonból álló ingatla­nomat sürgősen el­adnám. „Földszintes ház” jeligére a szol­noki hirdetőbe. SZOLNOK MEGYEI TANÁCS VASIPARI VÁLLALATA szászbereki gyáregységéhez segédmunkásokat vesz fel heti 42 órás munkaidővel. Kereseti lehetőség: 1500—2200 Ft-ig. Jelentkezés a vállalat szászbereki gyáregységénél. FIGYELEM! FIGYELEM! A 7-es sz. AKÖV felhívja lakosság figyelmét hogy a helyi autóbuszjárataira bárki válthat vonalas vagy összvonalas havi bérletet, mellyel naponta többször is utazhat. Bővebb felvilágosítást aMÁVAUT elővételi pénz­tárai adnak; Ipari nagyvállalat két fő raktárvezetőt alkalmaz szolnoki székhellyel. Az állás betöltésé­re azok jelentkézhetnek, akik nagy gyakorlattal, megfelelő képesítéssel és széleskörű raktározási és anyagismerettel rendelkeznek. Csak részletes írásbeli jelentkezést foga­dunk el, melyet „Raktár” jeligére a szol­noki hirdetőbe kell leadni. AZONNALI BELEPESRE FELVESZÜNK: kubikosokat, férfi segédmunkásokat Bérezés teljesítménybér alapján történik. Mun­kásszállást, étkezést biztosítunk Napi háromszori étkezés 9.20 Ft térítés ellenében. Jogosultak ré­szére az építőiparra meghatározott felemelt kü- lönélési pótlékot és 24 munkanap ledolgozása után a haza- és visszautazás költségét megtérítjük. Felvétel esetén az ideutazás költségét is fizetjük. Amennyiben a jelentkezőnek 1 évnél nem régebbi tüdővizsgálati lelete van, hoz­za magával. JELENTKEZÉS: ÉM. Fejér megyei Állami Építő­ipari Vállalat Munkaügyi Osztályán, Székes- fehérvár, Ady Endre u. 13. A Szolnok Megyei Mezőgazdasági Gép­javító Vállalat VÍZVEZETÉK­SZERELŐ szakmunkásokat és segédmunkásokat vesz fel vidéki munka­helyre. Jelentkezni le­het a munkaügyi osz­tályon 7—12-ig. Jóminőségű KUKORI­CASZÁRAT korlátlan mennyiségben megvé­telre ajánl fel a tisza- sasi Rákóczi Mg. Tsz. Ára megegyezés sze­rint. Érdeklődni fenti címen. Telefon: Tisza- sas 2; (Szolnok megye). A KÖZÖS ZSEB ROVÁSÁRA Önzet­len emberek örményes kis község mégis ötvennél több rend­szeres véradóval büszkél­kedhet. Az irántuk érzett megbecsülést bizonyítja az a kedves hangulatú ünnep­ség is, amelyet a helyi vö­röskereszt, a nőtanács és népfront rendezett, s ame­lyen a véradókat köszön­tötték. Közöttük is Csajági Istvánt, a huszonnyolcszo­ros véradót, Ulviczki Já- nosnét, Varga Gyulát, Jan- csó Jánost, akik húsz, il­letve tizenöt alkalommal adtak vért beteg ember­társaik gyógyítására. a cukrosládányi irodába " csak két ellenőr fért be. A többiek széthömpö­lyögtek a gyártelepen. — Egy lokomobil. Leltári száma hat per kettes. Hol van itt gőzgép? Valami nem stimmel! Az írópolc mögött fogas állt. Mikor megszólalt, ak­kor derült ki, hogy ember Egy kopott kis radírgumU tett elébük. — Ez az kérem. Elírás történt. Hasonhangzású. — Lokomobil jött helyette. Az­tán kicserélték. Mikor a lel­tár felvétetett, a lokomobil itt volt még. A gumi sehol. A számozást, persze, aztán átcseréltük, de a listán vál­toztatni már nem lehetett. Hát igy történt, Hümmögtek a hivatalo­sak: — Keresztelőmedence! Nos? — Ja? Ez hamuszelence. Magyarul hamutartó. Az úgy volt, hogy a régi gaz­dasági vezető szerette a szép szavakat és ráadásul olvas­hatatlan írása volt. Sok fu­A Kunmadaras és Kör­nyéke Építő és Javító Ktsz- nek jó híre van a megyé­ben. Szépen fejlődött az utóbbi évekbén: termelése és jövedelmezősége egy­aránt növekedett. Kevésbé ismerik azon­ban a szövetkezet vezetői­nek gyengekezűségét, el­lenőrző bizottságának fele­lőtlenségét a pénz- és anyaggazdálkodást illetően. Bizony az az igazság, hogv nemtörődöm módon veszé­lyeztetik a társadalmi s a közös tulajdont. Néhány példát erre. A szövetkezet budapesti és szolnoki munkahelyein egy­szerűen nincs anyagelszá­moltatás, holott az itt vég­zett építőipari munkák költ­ségvetése csaknem minden esetben meghaladta a húsz­ezer forintot. Hogy ez mi­lyen következményekkel jár, arra utalnak a tiszabu- rai moziépítkezés során ta­pasztaltak. A végszámla szerinti ra dolog jött ide akkorában. — A hajnyírógép? Ez mi? — Az a zajtalan írógép. Javítják. — Ismerjük ezt. Mennyit vesztett a lóversenyen, ked­ves... — Pitelka. Pitelka kérem. Már mire tetszenek gondol­ni? Én harminc éve dolgo­zom itten... — Elhisszük, de hol a bizonylat? — Tessék Még át is világították, az­tán csak visszaadták nagy kelletlenül. — Hát igen. Esteledett. Az ellenőrök felkattintották a villanyt, hazagondoltak, szeretteikre. anyagszükséglethez viszo­nyítva a tényleges fel- használás jóval kisebb. A kettő különbözeié a 6850 kisméretű tégla, 9,3 köb­méter bányahomok. 1,4 köb­méter oltottmész megtaka­rításként jelentkezik. Ugyanakkor a végszámlán feltüntetettnél több beton- kavicsot, folyami homokot, szigetelő lemezt használtak fel. Azonban, hogy a meg­takarított anyagok sorsa mi lett, még senki sem tudja megmondani. Bojtos Imre építtetőnek végzett munkáknál is je­lentős többlet anyagfelhasz­nálás mutatható ki. Úgy­szintén ez a helyzet a nagyiváni községi tanács megrendelésének teljesíté­sénél. A doktor különös ügyei Megállapítható, hogy a szövetkezet, amikor magán­éin ez egyáltalán nem lát­szott meg köbér emekelt ar­cukon. — Továbbá egy létra. Mi ez? Gémkapocs talán? — Ez valóban létra. — Akkor hol van? — A leltárban. Ragyogtak a szemüvegek. — Hogyhogy? — Hát az úgy volt... — Ne kerteljen, csak 6szintén_ Vallomása a to­vábbiakban... — Nincs itt mit bevallani Egyszerű eset, kérem. A létra elkészült, beleliároz- ták, aztán kisült, hogy rö­vid. Erre visszavitte a házi­műhely. Azóta se láttuk. Mindig csak ígérik. Tessék személyektől vásárolt anya­got, nem kért egy esetben sem tőlük adóigazolást. Pél­dául Kádár Istvánná berek­fürdői kisiparosnak 9000 forintot fizettek ki anyag vételár címén. Ezt követő­en az illetékes adóhivatal — az eladó adótartozására való tekintettel — az emlí­tett összeget ismét megfi­zettette a szövetkezettel, s azt az adótartozás javára jóváírta. Eltűrték azt is, hogy Dr. Pintér Zoltán budapesti munkavezetőjük a szövet­kezettel fizettesse meg el­lenőrizhetetlen telefonszám­láit, közlekedési költségei t. Ez utóbbi címen két éve ezerkétszáz, tavaly ezer fo­rintot vett fel. Arról ne beszéljünk, hogy a számlák és költségvetések gépelési díját azok ellen­őrzése nélkül, a dr. Pintér közölte összegnek megfele­lően átutalták. Holott nem ritkán négy-öt gépelt sor volt egy-egy oldalon, nyil­ván azért, hogy minél több gépírási díjat lehessen el­számolni. Szabálytalanul fi­zettek ki a budapesti mun­kavezetőnek újítási díjat, holott tudták, hogy nem jár neki. És még sorolhatnánk a társadalmi tulajdon veszé­lyeztetéséről árulkodó té­nyeket, melyek a fentiekkel együtt szerencsére a KI- SZÖV revizorainak alapos munkája nyomán napvilág­ra kerülték. Nem kétséges, hogy a történtekért elsősor­ban Lovas Ferenc, a szö­vetkezet elnöke a felelős, aki az ellenőrzés elmulasz­tásával teret engedett a közös vagyont megkárosító szabálytalanságoknak. Vfm marad el a büntetés A KISZÖV vezetősége ezért fegyelmi eljárást in­dított Lovas Ferenc ellen, aki a tárgyalás során el­ismerte a revizori vizsgálat megállapításainak igazsá­gát. Eredetileg úgy volt, hogy a KISZÖV-vezetőség október 24-i ülésén szabja ki az elnök fegyelmi bün­tetését. Annak ellenére, hogy tárgyaltak a dologról, határozatot nem hoztak. Ugyanis a fegyelmi vizs­gálat befejezése és a veze­tőségi ülés közötti időben Lovas Ferencet terhelő újabb bejelentés érkezett a KISZÖV-höz az illetékes belügyi szervektől, mely még kivizsgálásra szorul. F. P. utánanézni. Mindjárt a szomszédos helyiség... — Bennünket csak a lét­ra érdekel. A leltár okirat! A létra tehát nincsen... — De van, egyetlen fal választ el tőle bennünket. — Nincs! — Van! — Könnyítsen a szívén. Vallja be, hogy nőkre köl­tötte a létrát. Sokba kerül­nek a nőcikék. — De kérem... Erre leültek. — Most pedig felvesszük a jegyzőkönyvet! A neve? — Ruhafogas. Hiába tet­szik nézni! A leltárvezető, aki rövidlátó volt, fogasnak nézett. Még sorszámot is kaptam, itt viselem az in­gemen... Tessék megtekin­teni. — De, de... — Égy tárgyat nem lehet felelősségre vonni. Én pedig tárgy vagyok, leltárban. — Már így van ez. Az ellenőrök búsan tették el golyóstollukat. Nem te­hettek semmit az ügyben. Darázs Mit MÚZEUMI HÓNAP A régi és az új megkapó ötvözetében kezdődött az idén a múzeumi hónap megyénkben. Az újat min­denekelőtt a Szolnoki Művésztelep bemutatkozása je­lentette Budapesten, a régit leginkább a Szolnokon megrendezett szociofotó kiállítás reprezentálta. Ezzel a két rendezvénnyel Szolnok egy kicsit az ország érdeklődésének középpontjába került. AZ A TÉNY, hogy a Nemzeti Galéria szolnoki művészek alkotásainak be­mutatásával kezdte a mú­zeumi hónapot, igen meg­tisztelő megyénk számára, örvendetes, hogy a kiállí­tás visszhangja általában igen kedvező mind a mű­vészettörténészek. mind a látogatók körében. Nagyon sok szolnoki ember is csak a budapesti kiállítás meg­tekintése után döbbent rá. hogy mit ér a művésztelep, hogy az élvonalban va­gyunk a képzőművészetben. Mondhatnánk azt is, hogy politikai szemnontokat te­kintve is jól időzített ez a tárlat, hiszen egyrészt a megyei pártértekezlet, más­részt a pártkongresszus előtt reprezentálja a me­gyében dolgozó művészek munkásságát, ami az esz­mei-ideológiai harc egyik fontos területe. Ez a kiál­lítás igazolja, hogy a való­sághoz ragaszkodás koránt­sem jelent földhöztapadást. S még egy gondolat erről a tárlatról, pontosabban az előkészítő munkálatokról: megyénk hivatali szervei talán még soha nem foglal­koztak olyan gonddal a képzőművészettel, mint ma­napság. Jó előjel ez arra vonatkozóan, hogy kialakul egy olyan szellemi légkör megyénkben — elsősorban Szolnokon — melyben egy­re többen magukénak érzik a képzőművészetet, a szín­házat, s általában a kul­turális rendezvényeket. SJET^NYITOGATÓ a tipikust ábrázoló, az esz­ményeket bemutató — ilyen szavakat lehetne em­líteni a szolnoki szociofotó kiállításra, mely döbbenetes erővel, magávalragadó, az fezre, értelemre egyaránt ható módon mutatja be a harmincas évek Magyaror­szágát. Nem véletlen, hogy az országos lapok is elis­meréssel nyilatkoznak róla. A Magyar Nemzet október 23-i számában például így ír: „Erről a kiállításról aligha lehet a szokásos mó­don szólni. A kiállított anyag munkásmozgalmi és fotótörténeti szempontból egyaránt érdekes, fontos. A tárlat újbóli megrende­zése harmincnégy esztendő után: üzenet korunknak a múltból, s hű értékeltetője annak, mi is történt az az­óta eltelt időben.” E KÉT kiemelkedő ki­állítás mellett néhány ki­sebb, a maga nemében mégis fontos rendezvény is sorrakerül, illetve sorrake- rült^ a múzeumi hónapban. Vasárnap például mintegy nyolcvan karcagi tsz-tag látogatott el Tiszaföldvárra, a „visszavágóra”. Ez alka­lommal ugyanis a tisza- földváriak tavalyi látogatá­sát viszonozva tapasztalat- cserével egybekötött talál­kozón ismertették a kar­cagi Lenin Tsz fejlődését. Törökszentmiklóson „az agyagedényektől a műanyag edényekig”, Túr ke ven a magyar iparművészet négy­száz évével. Tiszafüreden a magyarországi hidak tör­ténetével ismerkedhetnek a_ látogatók, Karcagon ifjú­sági vetélkedőt rendeznek múzeumi témakörökből. — Jászberényben sajnos az ál­landó kiállítás mellett nem rendelkeznek helyiséggel, így vándorkiállítás rende­zésére nincs lehetőség. Jó lenne, ha a herényiek a közeljövőben módot talál­nának erre. Egészében véve tehát elégedettek lehetünk a múzeumi hónap rendezvényeivel, s túlzás nélkül mond­hatjuk: jelentős súllyal és forró sikerrel szerepelt megyénk az ország közvéleménye előtt ebben az idő­szakban. S. B. Leltár szerint (LÁZÁLOM) .... .................. ..................L

Next

/
Thumbnails
Contents