Szolnok Megyei Néplap, 1966. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-28 / 255. szám

1968. október 28. SZOLNOK MEGFEJ NÉPLAP 3 A gyakorlat' igazolja a párt politikájának helyességét Az elmúlt négy évben töretlenül fejlődött Török­szent miklós gazdasági élete (Folytatás az 1. oldalról.) szolidaritási táviratot kül­dött a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság buda­pesti nagykövetségére. — Jaczkanin József, a Vasipari Vállalat gazdasági eredmé­nyeiről, s ebben a munka­verseny, a brigádmozgalom szerepéről szólott. Felve­tette helyiséggondjaikat is, hogy egyes részlegeikben munkásaik igen rossz kö­rülmények között dolgoz­nak. Szurmai Ernő méltat­ta a város kommunistáinak tevékenységét Szolnok fej­lesztéséért. Mind a városi pártbizottság, mind a vá­rosi tanács jól irányította a megyeszékhely fejlődése érdekében kialakított prog­ram megvalósítását, sok­sok akciót lebonyolítottak, melyben a szolnokiak részt vettek. A párttagok példá­jára, a népfront, a KISZ hívó szavára értékes tár­sadalmi munkát végeztek városunk szépítéséért. Ki­egészítette a beszámolónak a város kulturális életével foglalkozó részét, hangsú­lyozva a változást, a nagy fejlődést. Tóth Jenő a vá­ros kereskedelmi hálózatá­nak leterheltségéről szó­lott részletesen, aminek következménye a kultúrá­latlan kiszolgálás, kereske­dés. Ha kedvezőtlen felté­telek között is, mégis ered­ményesen végzik munká­jukat az iparcikk kereske­delemben dolgozók. A kor­szerűsítés feladatairól és problémáiról is beszélt részletesen. Leellőssy Kál­mán arról számolt be, mi­ként növekedtek a cukorgyár előtt álló termelési felada­tok, miként halad előre a rekonstrukció. Jelentette a pártértekezletnek, hogy az üzem dolgozói túlteljesítet­ték a pártkongresszus tisz­teletére tett vállalásaikat. Sárkány Géza a pártbi­zottság beszámolójának ká­dermunkával foglalkozó ré­széhez kapcsolta felszóla­lását. Hangsúlyozta: a párttagság zöme megértet­te a VIII. kongresszuson elfogadott határozatokat a káderek kiválasztására, a káderpolitika elveire vo­natkozóan. Akadnak azon­ban olyanok, akik előnv- ben részesítik a szakmai követelményt á politikai megbízhatóság rovására. E követelményeknek együtte­sen kell érvénvesülni ük — hangoztatta. Dóra István azzal foglalkozott felszó­lalásában, a járműjavító dolgozói, a mozdonyosz­tály munkásai milyen erő­feszítéseket tesznek, hogy az anyaghiány ellenére is teljesítsék éves tervüket. Dr. Lakatos Károly tájé­koztatta a pártértekezletet a város egészségügyi helv- zetének egyes vonatkozá­sairól. kiemelve az ered­ményeket a csecsemőha­lálozás visszaszorításában, valamint a tbc megbetege­dések megelőzése érdeké­ben kifejtett gyógyító mun­ka eredményeit. Vélemé­nye szerint az iszákosság egyik legsúlvosabb társa­dalmi problémává kezd válni. Bizonyítékokat sorolt fel erre és kérte: az újjá­választott pártbizottság so­rolja fontos feladatai közé e terjedő népbetegség meg­akadályozását. Mint az Or­vos Etikai Bizottság tit­kára. beszámolt e bizottság működésének tapasztalatai­ról. éles Károly, a Il-es körxet pártszervezetének tevékeny­ségét ismertette röviden Támogatást kért a pártbi­zottságtól a pártmunka színvonalának emeléséhez. Rácz Gyula, mint a nép­front városi elnöke a nép­front bizottság sokirányú munkájáról tájékoztatta a pártértekezletet. A jövőt il­letően szólott a népfront programjáról, célkitűzései­ről. Befejezésül részletesen elemezte a szakmunkás ta­nulóképzés helyzetét. Hang­súlyozta: a megyeszékhely fejlődő iparának szakmun­kás utánpótlását Szolnok városból kell elsősorban biztosítani. Mészáros Ist­vánná a nők szerepéről szó­lott a szocializmus építésé­ben. Hangsúlyozta a dol­gozó nők megbecsülésénei:, segítésének fontosságát. Kérte, hogy elsősorban a Szolnokon lakó nőket, csa­ládos anyákat, családfenn­tartókat juttassák munká­hoz, hiszen közismert, hogy hány nő szeretne munkát vállalni. Csatári József a 7. sx. AKÖV dolgozóinak a kongresszus: munkaversenyben elért si­kereit ismertette. Vélemé­nye szerint nagyobb előre­haladás van a személyfor- galorhban dolgozók maga­tartásában, mint ahogyan azt a beszámoló értékelte, bár még van tennivalójuk. Arról is számot adott, hogy a vállalat sajátos helyzeté­hez alkalmazkodva, miként teremtettek kedvező felté­teleket a párt szervezeti életéhez, a pártmunka vég­zéséhez. Jászi Brunóné a tervezőiroda pártszervezete rövid, alig négyéves műkö­désének tapasztalatait is­mertette. Beszámolt arról, hogy a KNEB vizsgálata után az új gazdasági veze­tés és a pártszervezet együttműködése révén, ho­gyan javult a helyzet. Meg­felelő intézkedésekkel és nevelő munkával sikerült előrelépniük a túlzott anya­giasság szellemének vissza­szorításában. Bagi Béla a földgázszolgáltató vállalat eredményeiről adott szá­mot. Említést tett arról, milyen negatív jelenségek — a protekció, az anyagi juttatás stb. —, akadályoz­zák a vállalat tervszerű munkáját. Fehér József be­számolt a városban mű­ködő KISZ-szervezetek te­vékenységéről, Sxolnok ij'j útiágának helyzetéről. Szólott a KISZ érdekvédelmi szerepének fontosságáról. Jelentette a pártértekezletnek, hogyan készülnek a fiatalok a párt IX. kongresszusára. Mol­nár István a papírgyárban folyó kongresszusi ver­senyt fékező anyagellátási és szállítási problémákat említette. Egyetértett a be­számolóval abban, hogy a Tiszán, a vízi úton történő szállítás nem hanyagolható el. Lukács Gyula monda­nivalóját a beszámolónak a gazdasági mechanizmus re­formjához szóló részéhez fűzte. Javasolta, a reform céljainak ismertetése érde­kében a pártoktatásban is szerepeljen témaként a gazdasági irányítás új rendszere. Felvetette, hogy milyen okok miatt nem kezdhettek hozzá a vegyiművekben a mosó­szer-üzem létesítéséhez. Ál­láspontjuk, hogy az üzem bankhitel , igénybevételével hozzáfog a mosószergyár építéséhez, amihez kérte a pártvezetés támogatását. — Szilágyi István figyelemre méltó javaslatokat tett egy központi erőmű létesítésé­re, bizonyítva annak fon­tosságát a város iparosítá­sa szempontjából is. Vékes Sándor a beruházásokról szólva a pártellenőrzés főbb tapasztalatait foglalta üsz- sze. Sándor László a párt­propaganda tartalmi és szervezeti kérdéseit ele­mezte, ismertetve; hogvan készítették elő a város pártszervezetei az oktatási évet. A törökszentmiklósi kom­munisták küldöttei tegnap tartották meg a városi patt-értekezletüket, melyen részt vett Garamvölgyi Jó­zsef,_az MSZMP Központi Bizottsága Tudományos és Kulturális osztályának he­lyettes vezetője és Vad András, a megyei pártbi­zottság osztályvezetője is. A pártértekezlet délelőtt kilenc órakor kezdődött el a városi székház tanácsko­zótermében. A küldötteket Magyar János, a pártbizott­ság titkára üdvözölte, akik ezután megválasztották az elnökséget. A pártértekez­let elnöki tisztét Szász Fe­renc látta el. A pártbizottság jelentését írásban előzetesen eljuttat­ták a küldöttekhez, melyet Magyar János szóbelileg kiegészített, majd az elnök megnyitotta a vitát. A jelentés magában fog­lalja Törökszentmiklós tár­sadalmi, gazdasági és poli­tikai életének négyévi fej­lődését, elemzését és azo­kat a következtetéseket, melyeket a további mun­kában feltétlenül hasznosí­tani kell. A jelentés megállapította, hogy a beszámolási időszak­ban a város pártszerveze­tei, kommunistái a párt VIII. kongresszusa szellemé­ben, annak határozatai sze­rint dolgoztak. Ennek a munkának az eredményei tükröződnek a gazdasági és társadalmi életben is. Az iparban, a mezőgazdaság­ban. a kulturális életben elért sikerek tanúsítják: hogy a város dolgozói nem­csak elfogadták a szocializ­mus eszméjét, hanem ösz- szefogtak annak megvaló­sításáért. Néhány jellemző adatot említ meg a pártbizottság jelentésében, mely egyértel­műen bizonyítja: Török­szentmiklós gazdasági élete töretlenül fejlődött az utób­bi négy évben. A város üzemeinek termelése érték­ben kifejelve közel 500 mil­lió forinttal növekedett, az idén 44.3 százalékkal töb­bet termelnek, mint 1962- ben. A munkások száma 25.6 százalékkal emelkedett. Javult a kereskedelmi ellátás is, amit az évi for­galom 28.5 százalékos (40 millió forint) növekedése jelez. A vásárlóerő alaku­lására jellemző, hogy az egy lakosra eső évi forgalom 1962 óta csaknem kétezer forinttal nőtt. A város mezőgazdaságá­nak fejlődése szintén je­lentős. Például 1963-ban közel 3.2 millió forint mér­leghiánnyal zártak a szö­vetkezetek, tavaly viszont már valamennyi jövedel­mező volt. Nem véletlen, hogy a parasztság átlag- jövedelme 7.5 százalékkal nagyobb mint négy évvel ezelőtt. Persze tovább kell lépni: a szövetkezeti jelleg megtartása mellett fejlesz­teni kell a vállalati gazdál­kodást, erősíteni az önálló­ságot! fokozni a kísérletező kedvet. A jelentés vitájában Za- kar Ferenc a II. kerületi pártalapszervezet munkájá­ról beszélt, azokról a mód­szerekről is szólt, amelye­ket alkalmaznak. Szerinte a területi alapszervezetek­nek a tanáréi körzetre épülve, a tanácstagokkal együttműködve kell dolgoz­niuk. Zsovák László a pártépí­tés munkáját elemezte,-fel­tárta az abban lelhető ne­gatív jelenségeket, így, el­sősorban a céltudatosság hiányát. Több helyütt — mondotta többek között — elhanyagolják a tagjelöltek nevelését, sőt, számos alap­szervezetben még az idén egyáltalán nem vettek fel tagjelöltet. A továbbiakban a káderhelyzetet vizsgálta. Varga Sándor, a mező- gazdasági gépgyár igazga­tója a dolgozók áldozatos munkájáról beszélt, akik az új gyártmányok bevezeté­sét megkönnyítették. Meg­tudtuk, hogy négy év alatt 21 ezer gépet adtak a me­zőgazdaságnak. öhlbaum István a baromfifeldolgozó pártszervezetének termelé­si agitációs tevékenységé­ről, a tömegpolitikai mun­káról beszélt. Lázár Barnabás, a Hu­nyadi úti általános iskola Kossuth-díjas igazgatója az oktatási reformot követő oktató-nevelő munkával foglalkozott. A testületéit tevékenységéről szólva hangsúlyozta: tovább kell javítani a család és a ne­velők kapcsolatát, együtt­működését. Balogh Pélné úgy vélte, az * ateista propagandára több energiát kell fordítani az eddiginél, Bana Zsig- mondné a nők társadalmi megbecsüléséről, családon belüli megbecsüléséről be­szélt, majd elmondotta: Tö- rökszentmiklóson 11 ezer nő él, s bizony 65—70 szá­zalékuknak nincs meg az P. Vlecsevnek, a bolgár belkereskedelmi miniszter első helyettesének vezetésé­vel belkereskedelmi dele­gáció tartózkodott Budapes­ten, s az 1967. évi válasz­tékcseréről tárgyalt a ma­gyar belkereskedelem ve­zetőivel. A tárgyalások eredmé­nyeképpen Halász János ét P. Vlecsev belkereskedelmi Évente mintegy másfél­millió hanglemezt készít a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat, amely most ün­nepli fennállásának tizen­öt éves jubileumát. A Qualiton-lemezek a népi demokratikus orszá­gokon kívül különösen Nyu- gat-Európában, az USA ban, Kanadában népszerű­ek, de eljutnak Ausztráliá­ba és Japánba is. A Lon­donban megjelenő The Monthly Letter című is­mert hanglemez-szaklap legutóbb felsőfokú jelzők­kel méltatta a Tátrai-vo­nósnégyes közreműködésé­vel készült egyik lemezfei­Műemlék... így becézik a törökszentmiklósi Alkot­mány Tsz tagjai a közpon­ti majorban épülő 106 fé­rőhelyes növendékmarha istállót. Jogosan. Évekkel ezelőtt a Tö- VÁLL kezdte el az épít­kezést. A munka sok kí­vánnivalót hagyott maga után. Aztán hosszú huza­vona következett. Peres­kedés után elérkezett a közös gazdaság odáig, be­fejezik az elkezdett mun­kát. — A bíróság 110 ezer fo­rint megtérítésre kötelezte a volt kivitelezőt. Sajnos ennél jóval több a kár, a mi veszteségünk — mend­általános iskolai végzettsé­ge. Mindent meg kell tenni azért, hogy tanuljanak a nők. Vad András a megyei párt-végrehajtóbizottság üd­vözletét tolmácsolta a kül­dötteknek, majd részlete­sen beszélt a tömegpolitikai munka időszerű problémái­ról. Garamvölgyi József, a Központi Bizottság jókíván­ságait hozta magával. Ké-. sőbb bel- és külpolitikai kérdésekről tájékoztatta a küldötteket. A vita összefoglalása után megválasztották a negyven- három tagú városi pártbi­zottságot és a megyei párt­értekezleten részt vevő ti­zenegytagú küldöttségét. Az újjáválasztott pártbi­zottság megtartotta első ülését, melyen megválasz­totta a párt-végrehajtóbi­zottság tagjait, akik a kö­vetkezők: Magyar Jánost Zsovák László, Rácz{ Sán­dor, Szász Ferenc, Lázár Barnabás, Mász Imre, Csa­bai Béla, Csikós János, öhlbaum István. A pártbizottság titkárá­nak ismét Magyar Jánost választották meg. miniszterhelyettesek 900 000—900 000 rubel érté­kű belkereskedelmi vá­lasztékcsere-megáll apadást írtak alá 1967. évre. A meg­állapodás szerint zöldség- és gyümölcskonzervet, sző­lőt, palackos bort, demi- zsont, üvegárut stb. impor­tálunk, pamutméteráru, ta­karó, játék, napszemüveg, háztartási vastömegcikk el­lenében. vételt, s azt a hónap leg­szebb lemezei közé sorolta Ugyanerre a megtisztelő listára került Sebestyén Já­nos csemballó felvétele é9 két fiatal tehetségünk, Ja- nota Gábor és Tarján Fe­renc játékáról készült le­mez. A Musica Hungarica című sorozat megjelenését — mint erről a Record And Recording című lap be­számolt — a szakemberek a hanglemeztörténet egyik kiemelkedő jelentőségű ese­ményeként könyvelik el. A 15 esztendő munkáját méltón koronázza Bartók összes műveinek megörökí­tése hanglemezsorozaton. ja Szabó Zsigmond építési brigádvezető. — Évek óta nincs ebből a létesítmény­ből hasznunk. A mi brigá­dunk tizenkét tagból áll. Jó szakemberekből. Igyek­szünk minél előtt átadni majd az, istállót. A termelőszövetkezetben út az új vasvázas gépszín. Típusterv alapján, 180 ezer forintos költség­gel. Hossza 24. szélessége 12 méter. Gépek és termé­nyek tárolására alkalmas. A napokban adták át. Ez a brigád építette az iro­daházat és egy 20 tonnás közúti szekér-hídmérleget is. A. J. Csáki tstván elvtárs felszólalása Csáki István elvtárs a Központi Bizottság üdvöz­letét tolmácsolta a pártér­tekezletnek. Nagy figye­lemmel és élvezettel hall­gatta — mondotta Csáki elvtárs — az órák óta fo­lyó vitát, amelyben helyet kaptak a város eredményei mellett a gondok is, egyik­másik felszólaló megyei, sőt országos problémát is felvetett. Egyetértett a vi­tában elhangzott javasla­tokkal, jogos észrevételek­kel. Egyetlen felszólalás kitételét nem tudta magáé­vá tenni, ez pedig az álla­mi építőipari vállalatra vo­natkozó bírálat. Véleménye szerint szembetűnő és je­lentős az a változás, ami az építőipari vállalatnál tapasztalható, ha még van­nak is hibák. Nagyon jó­nak tartotta a pártértekez­let, a tanácskozás hangvé­telét. Olyan időszakban vagyunk — hangsúlyozta —, amikor a szocialista társadalom alapjait lerak­tuk, a szocializmus teljes felépítésén dolgozunk. Sok siker van mögöttünk. — ugyanakkor újabb problé­mák jelentkeznek, amikkel szembe kell néznünk. Majd a beszámoló néhány gon­dolatát kiemelve, elsősor­ban a nemzetközi helyzet aktuális kérdéseiről tájé­koztatta a jelenlévőket. Felszólalása további ré­szében a párt VIII.. majd a IX. kongresszus hivatá­sáról. feladatairól szólott. A IX. kongresszus tisztáz­ni fo«ia a fejlett szocialis­ta társadalom énítésének elvi és gyakorlati kérdé­Megválasxtották ax ni pártbixottságot Az esti órákban került sor a pártbizottság ötven­egy tagjának, valamint a megyei pártértekezlet öt- venhét küldöttjének meg­választására. Ezt követően az új pártbizottság meg­tartotta első ülését, ahol is­mét Sipos Károlyt válasz­totta meg első titkárnak, Sárkány Gézát és Brezvai seit — mondotta többek közöttt. Pártunk a gazda­sági irányítás rendszerét is ezért vizsgálta t felül, mely — mint ismeretes — fon­tos kérdésként szerepel a kongresszuson. Pártunk vizsgálja állami életünk állapotát is és egy sor in­tézkedést tesz, hogy a kö­vetelményekhez igazítsuk munkánkat, irányító tevé­kenységünket. E gondola­tot kifejtette a pártszervek, a párttagok munkája vo­natkozásában is. A városi pártbizottság irányító mun­kájáról dicsérően szólott és azt javasolta, hogy a pártértekezlet az elismerés kifejezésével adja meg a felmentést a most lekö­szönő pártbizottságnak. Komáromi Agnes a kommunista pedagógusok és a nevelők pártalapszer- vezetének cilkitűzéseiről szólott, kiérnél ve: milyen segítséget nyújtanak a fi­zikai dolgozók gyermekei­nek nevelésében, oktatásá­ban. A következő felszólalók: Papp József, Szabó Zoltán, dr. Dobos József, Bíró Fe­renc, Hir István, Csontos Mihály is értékes gondola­tokkal gazdagították a ta­nácskozást. A vita végén Sipos elv­társ foglalta össze a tanács­kozás főbb tanulságait. Két felszólalással kapcsolatban tett kritikai megjegyzést, A pártértekezlet ezután hatá­rozatot fogadott el. Istvánt pedig titkároknak. A tizenegytagú végrehajtó bizottságba a következőket választotta: Sipos Károly, Sárkány Géza, Brezvai Ist­ván, Dósa János, Kapás Re­zső, Daróczi András. Bá- torfi József, Budai Mihály, Novák Sándor, Sándor László és Bán László. U A. F. P, Magyar—bolgár belkereskedelmi választékcsere megállapodás Évi mdsfélmilliős „hanglemez-termés66 Elkészüli a „műemlék f asváxas gépsxín épül a török- sxentmiklósi Alkotmány Tss-ben 9» /

Next

/
Thumbnails
Contents