Szolnok Megyei Néplap, 1966. október (17. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-27 / 254. szám
me. október 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Tartalmasabb lett az ideológiai nevelőmunka JÁRÁSI PÁRT ÉRTEKEZLET TISZAFÜREDEN Az ipari nézőpont 'SSW Ml |P^ és a Ja äJ'Äw A Szolnok megyei Néplap kérdez, a NlfchX főosztályrezetvje rátaszol Tiszafüreden október 25- én tartották meg a járási pértértekezletet. amelyen részt vett a járás pártszervezeteinek százhetvennégy küldötte és a meghívott vendégek: Garai Róbert, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának osztályvezető helyettese, Bereczki Lajos, a megyei pártbizottság osztályvezetője és Posta Mihály, a megyei munkásőrparancsnok. A pártértekezlet résztvevőit Mándi Sándor, a járási pártbizottság első titkára üdvözölte, majd ő mondott kiegészítőt az írásban előzetesen a küldöttekhez eljuttatott beszámolóhoz. Az írásbafoglalt beszámoló áttekinti a négy év eredményeit, gazdasági fejlődését A járás szociális és egészségügyi körülményeinek alakulása mellett különös gondot fordít az eszmei-politikai nevelő munka fejlődésének elemzésére. Többek között megállapítja: az ideológiai nevelőmunka tartalma az elmúlt négy esztendőben sokat fejlődött. Járási pártbizottságunk fő célkitűzése volt a beszámolási időszakban. hogy előbbre lépjünk a nemzetközi kérdések ismertetése és megértetése tekintetében. Mélyrehatóbban foglalkoztunk a propagandamunkával, társadalmi és politikai életünk olyan kérdéseivel is, mint a párt szövetségi politikája, a munkás-paraszt szövetség alakulása, a népi nemzeti egység, valamint a párt és a munkás- osztály vezető szerepének alakulása, az osztályharc, stb. Mindezekről elsősorban a termelőszövetkezeti tagok és értelmiségiek között beszélgettünk, vitatkoztunk. A szóbeli kiegészítés után a küldöttek kaptak szót. Miskolczi Kálmán a földművesszövetkezet járási elnöke többek között a kereskedelem alakulásával, a tartós fogyasztási cikkek vásárlásának emelkedésével bizonyította a lakosság élet- színvonalának növekedését. Később pedig utalt azokra a feladatokra, amelyeket a még jobb áruellátás érdekében tenni szándékoznak. Kun József, az abádszalóki községi pártbizottság titkára a káderek kiválasztásáról, az emberekkel való körültekintő foglalkozásról szólt,. — Ebben legkevésbé megengedhető a kapkodás, az emberismeret és a bizalom hiánya — mondta. Dr. Barna András, a járási ügyészség vezetője statisztikai adatokkal bizonyította, hogy csökkent a társadalmi tulajdont károsító bűncselekmények száma. — Ezeken belül is kevesebb a nagyobb kárt okozó bűncselekmény, a régebbi időkhöz viszonyítva. Bodnár Lajos, az abádszalóki Lenin Tsz tagja a tanyai fiatalokkal való foglalkozás szükségességéről szólt és arról, milyen jóleső érzéssel tölti el brigádja tagjait a termelési terv teljesítése, s milyen anyagi hasznot látnak mindebből. Vincze Bálint, kunmadarasi tsz brigádvezető a községi MHS munkájáról, valamint brigádjának tanulási és művelődési terveiről szólt, amelyet a munkában tanúsított szorgalom tesz teljessé. Móricz Béla, a járási pártbizottság munka társa az eszmei és politikai munkában elért sikerekről beszélt. Varjú Sándor országgyűlési képviselő, az abádszalóki Lenin Tsz elnöke az új gazdasági mechanizmusban várható jobb, eredményesebb gazdálkodási lehetőségekről szólt. Fazekas Gyula, a tiszaderzsi Kossuth Tsz párttitkára a szocialista brigádmozgalomban elért eredményekről adott képet, majd arról, hogyan járul ez a mozgalom a termelési eredmények és egyben a szövetkezeti tagok anyagi jólétének növekedéséhez. Lajtos Sándorné, a nőtanácsban végzett politikai nevelő munka eredményességéről, az idei terveikről, valamint a tömegmozgalmakkal való kapcsolatukról számolt be. Befejezésül pedig a nők fokozottabb foglalkoztatásához kért segítséget. Balogh Zsigmond, a tiszafüredi háziipari szövetkezet fejlődéséről, exportfeladataik teljesítéséről számolt be, majd elmondta: szövetkezetükben tudnának még több munkaerőt foglalkoztatni, mert áruikat szeretik, keresik a piacokon. A többtermelésnek azonban egyik akadálya, hogy kevés az alapanyaguk. Ezen lehetne enyhíteni, ha az- erdőgazdaság és a vízügyi igazgatóság — lehetőséget teremtene a fűz és a gyékény, feldplgozására, termesztésére. Dr. Erdélyi Ferenc, a járási tanács vb elnöke arra kérte a szövetkezeteket, legyenek bátrabbak az új termelési eljárások alkalmazásában. Felsorolta azokat a lehetőségeket, amelyek a gazdálkodás színvonalának emeléséhez már most hozzájárulhatnak: jobb üzemszervezés, hatékonyabb növényvédelem, az öntözési lehetőségek, az erőgépek és munkagép rn jobb kihasználása és nem utolsósorban az anyagi és erkölcsi ösztönzés helyes arányának kialakítása. Befejezésül a szakmai képzettség növelésének elen- gedheteüenségéről szólt, amelyre eddig a szövetkezeti vezetőknek csak egy része törekedett. Dr. Prez- nánczki András egészségügyünk fejlődéséről, Nil- gesz József a pedagógusok munkájáról adott számot: A járásban teljes a tanköteles gyerekek beiskolázása és csökkent a mulasztások száma is. Ez bizonyíték törekvéseikre. Garai Róbert a párt vezető szerepének erősödéséről, annak bizonyságairól beszélt felszólalásában, s a felszólalások alapján mondott véleményt arról, hogyan érvényesülhet ez a járásban. A szakértelem jelentőségét hangsúlyozta később, hozzáfűzve: ezt mindenkor ki kell egészíteni a politikai meggyőződésnek. Befejezésül nemzetközi kérdésekről mondott tájékoztatót. Bíró Károly ktsz-el- nök szövetkezetük gazdasági fejlődéséről, az erkölcsi ösztönzés hatásáról, Molnár Boldizsár, a tiszaőrsi Búzakalász Tsz elnöke szövetkezetük erősödéséről beszélt. Vázolta, hogyan vonzotta ez vissza a régebben elvándorló szövetkezeti tagokat. A ,vita összefoglalója után megválasztották a negyvenöttagú pártbizottságot, a huszonegy küldöttet a megyei pártértekezletre. Az újjáválasztott pártbizottság Mándi Sándor, Szűcs János, dr. Erdélyi Ferenc, Miskolczi Kálmán, Varjú Sándor, Bíró Károly, Amláczki János, Magyar Istvánná, Gulyás József elvtársakat választotta a végrehajtó bizottság tagjainak. A pártbizottság első titkárául Mándi Sándort, a titkárául Szűcs Jánost választották. Mérlegen három hónap munkája A MÁV szolnoki vasúti rekonstrukció szakszervezet ti intéző bizottsága tegnap tartotta augusztusi megalakulása cin második ülését, amelyen részt vett Szabó Antal, a Vasutas Szakszervezet főtitkára. A tanácskozás célja az volt, hogy összegezze az elmúlt hónapok munkatapasztalatait. Erről írásos jelentés készült. A vitában egyebek között megállapították, hogy ma már a szervezeti munka összehangoltabb, a taggyűlések látogatottsága növekedett, s négy százalékkal több szakszervezeti tagot számlálnak, — mint augusztust megelőzőleg. A bizalmiak hálózata kiépült, jól funkcionál, melynek többek között az is köszönhető, hogy az 1966—67. évi oktatás előkészítése, szervezése sikeres. Az intéző bizottság a dolgozók munkakörülményeiről, szociális és kulturális ellátásáról, a munka- védelmi helyzetről is tárgyalt A vitában kialakult vélemények arról tanúskodnak, hogy azok kielé- gítőek. Befejezték az őszi munkát Tegnap este táviratban értesítette szerkesztőségünket a Mezőtúri Állami gazdaság, amely szerint befejezték az őszi betakarítást és mélyszántást. A mai naptól kezdve az állami gazdaság erőgépei a szövetkezeteknek segítenek. Az irodában kukoricacsöveket raktak az asztalra. Szépen, egymás mellé helyezték és egy apró kis fehér cédulán szerepel, melyik hány dekás. A legkisebb, a legkönnyebb nem éri el a fél kilót. Öt dekát kellett volna még híznia, erősödnie. A legsúlyosabb viszont 59 dekás. Hosszú, szépszemű cső. — Martonvásári hibridek. Ügy szedtem össze, hol itt, hol ott. Egyik nap a góréknál, szállítás közben. másik nap kint a határban, a törésnél — mondja az igazgató, Püs- kl Imre. — Sok csövet hoztunk össze. Az idén gyűjtemény lesz belőle. — Már korábban is akartuk, de most megcsináljuk. Lesz már helye. És ezúttal minden esztendőben gyarapítjuk majd a maggyűjteményt. Ne estik a statisztika bizonyítson, hanem a_ terményekből összegyűjtött kollekció is. A Surjánig Állami Gazdaságban akkor még törték a kukoricát, azóta befejezték. A határból gyors vontatók hozták pótkocsikon a termést. Megálltak a szállítószalagok mellett és Romány István, Gáler Péter rakodók a rácsos szállítószalagra irányították a csöveket A jászberényi Aprítógép- gyár az idén 45 millió forint értékű árut exportál Európa különböző országaiba, a Nehézipari Külkereskedelmi Vállalat közvetítésével. A gyár termékeiről eddig lényegében nem sokat tüdtunk. Olyan fontos kérdésekről, mint például a versenyképesség, minőség, eladhatóság, bizony ritkán és nem kimerítően tájékoztattuk olvasóinkat. Mindezek a problémák ugyanis nem a gyárban, hanem az értékesítőnél, az említett külkereskedelmi vállalatnál jelentkeznek. Adósságunkat törlesztjük, amikor munkatársunknak dr. Falus Sándorral, a NIKEX főosztály- vezetőjével folytatott beszélgetését közreadjuk. — Keresettek-e az Aprítógépgyár termékei a világpiacon? Eladásuk könnyű, vagy nehéz? — kérdeztük. — Az Aprítógépgyár neve eléggé jó márka Európában. Gyártmányai ha nem is a legkorszerűbbek, mindenesetre tartósságuk révén feltétlen versenyképesek. Nem is ezzel van gondunk, hanem a hosszú vállalási határidőkkel. Ezek miatt már számos jó üzlet hiúsult meg, amik persze az állam deviza bevételét is csökkentették. — Mit gondol, a hosszú szállítási határidőért csak a gyár hibáztatható? Hiszen ismeri Ön is az anyagbeszerzés problémáit, pontosabban a beszerzési idő normákat. Ezenkívül ha új gyártmányról van szó, a tervező intézetekkel sem lehet háromnégy hónapnál előbb zöldágra vergődni. Ezen az őszön csőtörőgépek dolgoztak az állami birtokon. És jól. Igaz, ezek a gépek szeretik a száraz őszt. Tavaly akadozott a munka. Az idén « mind a négy gép kifogástalanul dolgozott. És bőven akadt munkájuk. — Kétszáz-két- száztíz vagon kukoricának a 85 százalékát géppel törték. Nem panaszkodnak a gazdaságban. Tavaly májusi morzsoltban 25,20 mázsás termést értek el holdanként. Most többet. A gyümölcsösben tart még a munka. Nem sokáig. Hét végére, jövő hét elejére véget ér a szüret. —. Nagyobb munka ez, mint a nyári betakarítás. Osztályozás, válogatás, manipulálás, megannyi dolgos kezet követel. Exportminőséget állítunk elő. S egyben az export-igényeknek megfelelően készítjük elő a szállítmányt. Igyekeznek az emberek valamennyien. A gyümölcsösben évek óta szocialista brigádok dolgoznak. A kongresszusi felajánlásban szerepel a minőségi munka is. Az állami birtokon két- százkilencvenkét állandó munkás mellett kétszázki- lenc időszaki dolgozó talál foglalatosságot, A kongresszusi versenyben lényegében valamennyien részt vesznek. Az állandó dolgozók, a szocialista brigádok irányításával, segítésé- veL Eddig szép eredmények születtek. Nem a — Mindezt megértem, de a vevőt nem az érdekli, hogy mi milyen nehézségek közepette dolgozunk egy adott esetben, hanem az, hogy honnan kap jobb ajánlatot. Hadd említsek egy példát erre, mely az Aprítógépgyár egyik nagy nemzetközi sikere volt. A Görögországba exportált szintermagnezit kemencére gondolok. Mi ezt eredetileg egyik ottani cég megrendelésére gyártottuk le. Vevőnk meghalt, az utódnak viszont nem kellett a kemence. Természetesen körülnéztünk a többi cégnél, s közöltük, mi raktárról, két hónap alatt szállítunk ilyen berendezést. A versenytársak erre visszavonultak. Miért? Egyszerű a válasz. A világpiacon ilyen berendezéssel általában 8—11 hónapos szállítási határidővel lehet eredményesen üzletelni. Mi ez esetben sokkal jobb ajánlatot tettünk. A vevő számolt: ha ő hat hónappal előbb termel a berendezéssel, akkor körülbelül 1,5 millió dollárral többet keres. Minket választott. — S ha nincs ez a véletlen haláleset, s szokásos szállítási határidővel verseny- zünk? — Akkor lemaradunk így viszont olyan óriási volt a siker, a vevő annyira a gyón dicsért bennünket egy sajtófogadáson, hogy ezzel más országok érdeklődését is felkeltette a szintermagnezit kemence iránt. Jugoszlávián kívül Nyugat-Német- országból és Törökországból futott be megrendelés. — Az Aprítógép - gyár néhány esetben az idén sem tartotta be a szerződésbe fogszámokban. A munkában. Befejezték már a vetést, — Bihari János, Nort Vendel és Fazekas György traktorosok, Kiss Sándor, Kó- ródi Péter és Mészáros Ferenc farosok járták vetőgépekkel a nagyüzemi táblákat. S optimális időben, jól előkészített talajban földben már a mag. A cukorrépa szedése is befejezéshez közeledik. Holdanként többet terem 200 mázsánál. Október végére elszállítják azt is. — Tavaly ilyenkor még sok dolgunk akadt. Ma már egyre kevesebb. Október végére nem maradt betakarítanivaló. Nem marad más hátra, csak a mélyszántás. Azt is befejezzük november első de- kádjában. Igaz, segített az időjárás ,is. Sokat segített. De hazudnánk, ha a kongresszusi munkaversenyről elfeledkeznénk. Sokat jelentett. Nagyon sokat. A számok nem mindig mondanak igazat. Nem érzékeltetik azt a munkát, amibííl a számok születnek Nálunk most a munka bizonyít. Jól zárjuk az évet. Jobban, mint tavaly. Akkor 10 és félmillió forint volt a nyereségünk. Még híja van az évnek' Mégis mondhatjuk, az idén is lesz ilyen eredményünk. Jobb is. Nálunk ezt hozta a kongresszusi verseny. U I. Iáit szállítási határidőt. Ez milyen problémákat okoz a külkereskedelemnek? — Mindenekelőtt a magyar ipar jó hírnevének ártottak vele. Emlékszem egy esetre. Bolgár megrendelésre fogaskoszorút gyártottam, de háromszor is módosították a határidőt. A vállalat nekünk forintban fizette a kötbért, mi viszont devizában a bolgároknak, amíg . meg nem unták. Törölték a rendelést, felszámolták a Storno kötbért is. — Ahogyan mi ismerjük a helyzetet, az alkatrészgyáruís felett is sok vitájuk lehet. Érthető, hogy a gyár nem szívesen bolygatja meg termelési programját egy- egy alkatrész soronkí- vüli legyártása miatt. Persze sejtjük, hogy önnek ellenkező véleménye van. — Az ipari nézőpont ez esetben sem mérvadó. Igaz, hogy egy párszáz vagy_ néhány ezer dollár értékű alkatrész legyártása nem gazdaságos a gyárnak. A vevő azonban így gondolkodik: „Nem tudom használni a berendezést, mert az egyik alkatrész elromlott. Nosza telefonálok a gyárnak, küldjön helyette egy újat.” Öir ezt szokták meg. Persze ilyen kérést mi azonnal nem tudunk teljesíteni. Sőt esetleg csak hónapok múltán. A vevőnek áll a gépe, tehát veszteség éri. Legközelebb nem vásárol tőlünk. — Az Aprítógép- gyár igazgatójától kapott információ szerint a jövő évi exportjuk jelentősen, csaknem az ideinek a felére csökken. Ennek az oka, hogy bizonyos vegyipari berendezések megrendeléséről a vevő lemondott. A NIKEX nem tudna ezek helyett megrendeléseket adni? — Ha a határidővel rugalmasabb lenne a gyár, akkor igen. Higgye el, ha én most telefonálok Jászberénybe, s azt mondom, kell egy nagy berendezés jövőre, ők azt felelik, jó de csak 19S8-ban tudjuk szállítani. — Eddig általában negatív jelenségekről j beszéltünk. *— Melyekért nem lehet kizárólag a gyárat hibáztatni, ezt elismerem. Persze a külkereskedelem viszont a világpiaci szabályok szerint dolgozik. — Közös sikert || nem egyszer értek el. — Ez igaz, s ezekben elsősorban a gyáré az érdem. Gondolok itt a fafor- gácslemez-gyári berendezésekre, melyeknek csodájára járnak Európában. Ezzel új exportágat teremtett a vállalat. Görögországból körülbelül 1 millió dollár értékű megrendelésünk van rá. Indiával több ilyen berendezés szállításáról tárgyalunk. Nagyon ügyes kezdeményezésnek számít, hogy az osztrák licenc alapján készülő úgynevezett Binder szitákat félkészraktárra előgyártották, s ezzel a szállítási határidőt lényegesen lerövidítették. Ennek köszönhető a jövő év elejére szóló tekintélyes ösz- szegű lengyel és csehszlovák megrendelés. Sok jót mondhatnék még az Aprítógépgyárról ez igaz. A problémákat, úgy vélem, ennek ellenére sem lett volna helyes elhallgatni — mondta befejezésül. f. e. K i s s z á m v e t é s lllll!ll!llllllll!llll!!lll!llllll!l!l!llllll!!lllll!!!llll!lllll!lllll!!!llll!ll!!!lllll!llll!ll!l!l!llll!ll!lll!l!l!l!l!!l!ill OKTÓBER VÉGÉN i
