Szolnok Megyei Néplap, 1966. október (17. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-22 / 250. szám
1! október 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A pártértekezletekről jelentjük Munkájuk nyomán megváltozott a kőolaj szerepe a népgazdaságban Szolnok Október 20-án tartotta pártértekezletét Szolnokon a kőolajipar kommunistáinak nyolcvan küldötte. Három alapszervezet, valamint a megyén kívüli olajipari pártszervezetek képviselőit, dr. Ungor Tibort, a megyei pártbizottság osztályvezetőjét, Brezvai Istvánt, a városi pártbizottság titkárát Vass Gyula elnök üdvözölte. A különböző tisztségekre tett javaslatok jóváhagyása után Bánkúti Miklós, a pártbizottság titkára mondott rövid bevezetőt az írásban előzőleg már kiküldött beszámolóhoz, amely a vállalat alapvető eredményeit és gondjait tükrözte. Számot adott arról, hogy az utóbbi négy évben az Alföldi Kőolajfúrási üzemnél a bizonyos fokú fúró- és lyukbefejező berendezésszám növekedése mellett a berendezések korszerűsítésére, az elavult berendezések kicserélésére került sor. Jelentősen javult a műszerezettség, és a kitörésvédelmi eszközökkel való ellátottság is. A termelő vállalatnál több mint 1,8 milliárd forintot fordítottak beruházásra, különböző eszközök beszerzésére a második ötéyes terv időszakában. így ugrásszerű fejlődés van ez egy főre eső termelési érték növekedésében is. Szólt a beszámoló arról is, hogy ebben az időszakban a pártbizottság 19 alkalommal ülésezett. Napirendjén a gazdasági szerveMezőtúron is, mint a megyében mindenütt, nagy érdeklődés előzte meg a városi pártértekezletet. Az alapszervezeteket képviselő küldöttek jó előre tanulmányozták a pártbizottság írásban elkészített beszámolóját. A pártértekezleten Bene Lajos, a városi párt- bizottság titkára mondott rövid ajánló beszédet a pártbizottság beszámolójához, majd igen sokoldalú és széles körű vita induit, amelyben huszonnégyen vettek részt, köztük Váczi Sándor, a megyei pártbizottság titkára. Sokan csatlakoztak a beszámoló megállapításaihoz, mely szerint a város kommunistái mélységes bizalommal tekintenek a IX. kongresszus elé, de nemcsak bizakodnak, reménykednek, hanem méltón készülnek is, amit bizonyít az általában tapasztalható munkalendület és verseny- szellem. Kiemelkedő eredmények születtek a kongresszusi munkaversenyben. A küldöttek közül többen, köztük Csípés Imre, a Magyar—Mongol Barátság Tsz pártitkára, Takács Sándor, a Ruházati Ktsz párttitkára, Szilágyi Sándor, a vasút kommunistáinak küldötte, arról számoltak be, hogy náluk már túl is teljesítették a dolgozók a kongresszusi versenyben tett felajánlásaikat. Nagy helyet- kaptak a pártértekezleten a termelőmunka, a gazdasági élet kérdései, különösen a város mezőgazdaságának vizsgálata — noha a vitában erről kevesebb szó esett —, kiindulva a beszámolónak abból a gondolatából, hogy a harmadik ötéves tervben is a mezőgazdasági termelés fejlesztése lesz a város kommunistáinak legfőbb feladata. Ezt hangsú ző munka kérdései mellett, a Központi Bizottság 1965. december 10-i határozatát és az ideológiai irányelveit is feldolgozta. A pártbizottság sok, elismerésre méltó rendezvényét, intézkedését értékelte még a beszámoló, s a felszólalások többsége is ezekhez kapcsolódott. Dr. Vándorfi József a négy év sikereit így foglalta össze: olyan munkát végeztünk el, amely ez idő alatt megváltoztatta a kőszén és a kőolaj szerepét a népgazdaságban. Vasas Péter motorszerelő brigádjának szorgalmáról beszélt, Pápa Aladár pedig a termelő munka munkaeszközökkel való ellátottságáról szólt. Sasvári István a pártoktatásról, Acs József pedig az üzemi demokráciáról szerzett tapasztalatait mondta el. Balogh Gyula a fiatalokkal való törődés fokozását kérte. Mezősi József bejelentette: Olyan nagy feladatok vannak a vállalat előtt, amilyenre a kőolajiparban még nem volt példa. A szegedi üzemegységük például a közeljövőben 20 berendezéssel fog dolgozni. Brezvai István a kőolajipari pártbizottság négyéves eredményeit úgy értékelte, hogy az biztosíték az újabb helytállásra. Hangsúlyozta továbbá, hogy ez alkalommal a kőolajipar „búcsúzik” a városi pártbizottságtól, mert most járási-városi jogú pártbizottságot válaszlyozta felszólalásában Váczi Sándor is, kifejtve, hogy minden további élet- színvonal emelésnek csakis a termelési eredmények emelkedése lehet az alapja. Ezért az élet minden területét ez határozza meg a jövőben is. A beszámoló az elmúlt éveket úgy értékelte, hogy a pártbizottság, a mező- gazdasági üzemek pártalap- szervezetei munkájukban különös gondot fordítottak a mezőgazdasági termelés növelését célzó párt- és kormányhatározatok végrehajtására, a termelés pártel- lenőrzésére. A VIII. kongresszus óta eltelt időszak eredményeit vizsgálva megállapította a beszámoló, A kis egymotoros gép lassan úszik a levegőben. Hasán apró csillámként egy különleges felvevőgép lencséje látható. Többször is átrepül a táj fölött, csak oldalt mozdul el mindig két-három kilométerrel. — Készül a légitérkép. A laboratóriumban aztán fényérzékeny lemezre nagyítják ki a készült felvételt. majd óvatosan ráhelyezik a mellette felvett terület képét Nagy átfedéssel dolgoznak, hogy Mindez leírva néhány perc csupán. A valóságban hosszú-hosszú hónapok erőtanak a küldöttek. Lázár Mihály a vállalat munkásőreinek helytállásáról, majd a párt és a társadalmi megbízatások arányos elosztásáról, Fekete Imre a fiatalok terveiről. Borkő Rezső munkaerő gondjaikról, a jelenlegi bérezés fogyatékosságairól beszélt. Dr. Ungor Tibor felszólalásában a pártmunka módszereiről többek közöit ezeket mondta: a műszakiak létszáma magas, sok jól képzett, téttrekész ember dolgozik a két vállalatnál. A magas műveltségű emberek egyik feladata lehet az, hogy közvetítsék a feladatokat a fizikai dolgozókhoz. Ugyanakkor a reális döntésekhez adhatnak segítséget azzal is, hogy a munkások véleményét közvetítik a vezetők felé. Akkor l.ehet egész a vállalat pártbizottságának a munkája, ha az értelmiségiek, éppúgy, mint a fizikai dolgozók érzik: egymásra vannak utalva, csak együtt érnek el eredményeket. A vita befejezése és az összefoglaló után a küldöttértekezlet megválasztotta a 31 tagú pártbizottságot, a fegyelmi bizottságot, valamint a hat küldöttet a megyei pártértekezletre. A pártértekezlet után megalakuló pártbizottság titkárául Bánkúti Miklóst választotta, a végrehajtó bizottság tagjaivá pedig: Vasas Pétert, Győri Gyulát, Ács Józsefet, Tóth Lajost, Pong- rácz Istvánnét, Vass Gyulát B. E. hogy a mezőgazdaságban dolgozó kommunisták munkája, erőfeszítése sikerrel járt, tovább fejlődött a város mezőgazdasága, gyarapodott a szövetkezeti vagyon, javult a termelés technikai felszereltsége, korszerűsége. Elemezte a pártértekezlet azokat a jelenségeket, amelyek a mezőgazdaság gyorsabb fejlesztésének megoldásra váró akadályai: az állattenyésztés visszaesése, a ’ háztáji gazdaságok nem kielégítő fejlődése. Ügy foglalt állást a pártértekezlet, hogy ez az állapot nem tartható fenn tovább. Mezőtúr ipara számottevően fejlődött az elmúlt években, s arról is tájékozódást nyerhettek a pártértekezlet résztvevői, hogy a következő ötéves terv biztosítja az ipar további fejlődését Mégis többen sürgették — Csípés Imre, Sándor Gábor, Lévai Zsigmond küldöttek — a további ipar- telepítést, elsősorban a munkaerőfelesleg foglalkoztatásának megoldása felől vizsgálva a kérdést. Józanul mérlegelték a felszólalók azt is, hogy e tárgyban a kívánságlisták állítása nem segíti a megoldást. Ismert ugyanis, hogy több iparfejlesztési javaslat józan gazdaságossági megfontolásokból hiúsult meg. Ennek tudatában is az volt a pártértekezlet álláspontja, hogy további erőfeszítéseket kell tenni, minden megoldható lehetőséget meg kell ragadni további munkaalkalmak teremtésére. A jászberényi városi pártértekezlet száznegyvenét küldötte pénteken ült ösz- sze. — Tanácskozásukon részt vett Kiss Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, Tisza József országgyűlési képviselő, Tóth János, a megyei pártbizottság osztályvezető j e, Túróczi Ferencné, a nőtanács megyei titkára, Szekeres László, a jászberényi járási pártbizottság első titkára, akiket Bacsa Ferenc, a városi pártbizottság titkára üdvözölt, majd rövid szóbeli kiegészítést fűzött az írásban előre megküldött beszámolóhoz. Ezt követően Bányai János elnökletével megkezdődött a vita. A városi pártbizottság beszámolója gazdasági eredmények és a teendők summázása mellett részletesen elemezte a pártélet alakulását, a pártbizottság és a végrehajtó bizottság másfél éves tevékenységét. Ebből csak néhány mondatot idézzünk; Pártbizottságunk tevékenységében fontos feladatának tekintette az elméleti munkát, a párttagok és a város dolgozóinak eszmei-politikai nevelését. A munkások, a termelőszövetkezeti parasztok és az értelmiségi dolgozók elismerésre méltó munkája szolgáltatja a példát a szocialista öntudat emelkedésére. A beszámolási időszak értékelése mellett a feladatokat is megfogalmazta, összesítette a pártbizottság, amelyekből e helyen szintén csak rövid idézetekre van lehetőség: „Pártbizottközött. Az emberek gyanakvását: már megint mit méricskélnek itt? Aztán a rajzasztal felett töltött órákat, napokat a szemfáj- dításig. A B. G. T. V., azaz a Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat 9. felmérési osztálya a földmérés és térképészeti hivatallal egy épületben van Szolnokon a József Attila úton. Modern épület, hatalmas világos munkatermekkel, rajzasztalokkal, szerteheverő térképlapokkal. Most kevesen vannak bent, a szép őszi idő meghosszabbította a „szabadtéri műszakot”, a terepmunkát. A vállalat sokoldalú fonA beszámoló a KISZ munkájáról szólva beszélt az ifjúságról is. E kérdés körül vita bontakozott ki, mert nem minden hozzászóló ítélte meg egyformán a fiatalokat. Akadt, aki sommásan és egyoldalúan, a valóban tapasztalható — igen szűk rétegre jellemző — negatív jelenségek alapján elmarasztalta az egész ifjúságot. Végül is kialakult e kérdésben is a helyes álláspont. Sokan beszéltek a város iparcikk- és élelmiszer ellátásáról, kommunális problémáiról. a szolgáltató tevékenységről. Egyöntetűen az az álláspont alakult ki, hogy bármilyen gyors is volt e téren a fejlődés, a rohamosan növekvő igényeket még nem tudják min- idg maradéktalanul kielégíteni. Ezért a pártértekezlet ságunk tudatában van annak, hogy az új gazdasági reformból élő, eleven és helyes irányú társadalmi cselekvés csak úgy lesz, ha mi is nap mint nap szívós harcot folytatunk az emberek megnyeréséért, a helyes közgazdasági szemlélet kialakításáért, és mind a gazdasági vezetők, mind a munkások, termelőszövetkezeti parasztok és a város valamennyi dolgozója megérti' és támogatja annak végrehajtását”. A vitában sokan felszólaltak. Sárközi János példákkal, számokkal bizonyította, milyen gazdasági eredményeket képesek produkálni a fiatalok, ha nemcsak számonkémek tőlük valamit, hanem érzelmileg és értelmileg is meggyőzik őket munkájuk fontosságáról. Keresztes János az Aprítógépgyár munkáját, a Központi Bizottság 1964. dec. 10-i határozatából kiindulva elemezte. Balogh János a világnézeti és a hazafias nevelésről mondta el tapasztalatait., s érzékeltette milyen hatással van a felnőttek példája a fiatalok magatartására. Fehér Imre a Hűtőgépgyár női dolgozóinak gondjait tomácsolta a pártértekezletnek, Oláh János pedig a tanácsok munkájáról,- egyes vállalatok munkájában tapasztalható felelőtlenségekről szólt, amiért sok esetben elmarad a felelőssé grevonás. Forgács István a tsz-ek gazdálkodásáról, erősítésük, fejlesztésük lehetőségéről, dr. Paksy András pedig a városi kórház négyéves fejlődéséről, valamint a kórtos munkát végez. Nélkülük nem lehetne kialakítani a városrendezési terveket, de az ő munkájuk segíti a telekrendezést, régi vitás kérdések eldöntését is. Eddig csak a régi 1880-as térképek állottak rendelkezésre, amelyek nem voltak elég részletesek. A most készülő és elkészült új térképek 1:1000 méretarányúak, azaz. — ahogvan Kummer Mihály osztályvezető mérnök tréfásan mondotta, a fáskamráig terjedő pontossággal tüntetik fel a telekeket, épületeket. Igen nagy munkát végez, tek már eddig is. Elkészült a városmérési térkép ' Szolnok kerületeiről I-től XII-ig. Most a Kertváros felmérése folyik. Vendégelt otthon Sokat tudnak mesélni a viszontagságokról, a kinti nehéz munkáról, amely végső soron a fluktuáció a legsürgősebb megoldásra váró feladatok közé sorolta a lakosság életkörülményeinek további javítását, a kommunális és szociális beruházások, létesítmények továbbfejlesztését. A széleskörű vita után a pártértekezlet elfogadta a pártbizottság és a revíziós bizottság jelentését, megválasztotta az űj párt- bizottságot. A mezőtúri városi pártbizottság megtartotta első ülését és titkos szavazással Bene Lajost választotta meg a. pártbizottság titkárának. A végrehajtó bizottság tagjainak Tóth István, Salánki Im- réné, Gonda Gábor, Lévai Zsigmond, Mézes Imre, Suba István, Bíró István, Csípés Imre elvtársat választották. — V — RSz és a rendelőintézet fejlesztésének újabb terveiről beszélt. Túróczi Fe- rencné a nők megbecsüléséről, tanulási szorgalmáról, valamint a munkához való ragaszkodásukról mondta el tapasztalatait. Bojtos Gyula a társadalmi tulajdon megbecsüléséről, védelméről, Lénárt József a szakszervezetekben dolgozó kommunisták feladatairól beszélt. Szilágyi Karoly azt jelentette a pártértekezletnek, hogy amit az üzem kommunistái nevében a legutóbbi pártértekezleten vállalt, betartották: a sok gonddal-bajjal küzdő Aprítógépgyár azóta „belépett” a tervteljesítő vállalatok sorába. Szabó Mihály a fiatalok neveléséről, valamint a tájékoztatásról, annak módszereiről mondott véleményt. Kiss Árpád gazdaságpolitikánk egyes alapkérdéseiről, az új gazdasági irányítás rendszerének kérdéseiről, majd a nemzetközi helyzetről mondott tájékoztatót. A további hozzászólások is hasonló kérdésekhez kapcsolódtak. Az első napirend lezárása után a pártértekezlet résztvevői megválasztották a negyvenöt tagú pártbizottságot, valamint a tizennégy küldöttet a megyei pártértekezletre. Az újjá választott pártbizottság megválasztotta a végrehajtó bizottság tagjait Bacsa Ferenc, Bányai János, Balogh János. Keresztes János, Lénárt József, Nagy János, Oláh János, dr. Palla Etelka és Endrédi Béláné elvtársakat. A pártbizottság titkárául Bacsa Ferencet választotta. B. E. szülőanyja. A feleségek nehezen nyugszanak bele a héthónapos távollétekbe. — No, persze hazajárnak a mieink, csakhát ritkábban mint más férjek — mondotta Joő Attila. A kiss kollektíva tagjai állandóan képezik magukat, hiszen a térképészet is új meg új módszereket produkál. Van közöttük geodéziai mérnök, felsőfokú technikus, sőt híd- és vasútépítő, bányászati technikus képzettségű. Idekerülnek a „rokonszakmába” és megfogja őket a munka varázsa. Átképzést kaptak és kapnak azután: irány a terep. A szolnoki felmérési osztálynak egyébként a Szovjetunióban tanuló ösztöndíjasa is van, aki a cikk elején leírt légi fotogrammetikus felmérési módszerek mérnökeként tér majd vissza hozzánk, Szolnokra. ~ bt Amiről a térképlapok mesélnek Látogatás a B. G. T. V-nél Már megint méricskélnek ... a repülőgép kényszermozgása által keletkezett pontatlanságot kiküszöböljék. A precíz aprólékos munka csak ezután kezdődik. A térképpel a kezükben a földmérők kimennek á terepre, a lefényképezett területre. „Minősítik” a térképet, azaz beírják a tereptárgyak nevét, jellemző adatait. Különleges átlátszó anyagú lapra, aszt- ralon-lapra rajzolják ezután át a térkénét, amely a nyomdába kerül. feszítését jelenti, a szabad területen eltöltött heteket az időjárás viszontagságai Minden további életszínvonalemelésnek csakis a termelési eredmények emelkedése lehet az alapja Mezőtúr Az új gazdasági reformból csak akkor lesz helyes irányú társadalmi cselekvés, ha valamennyien támogatjuk annak végrehajtását Jászberény
