Szolnok Megyei Néplap, 1966. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-21 / 249. szám

1§Ó6. október 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Civil katonák tét, a sportolási lehetősé­get, de elmondják a jövő szempontjából hasznos ta­pasztalatokat is. A beszélgetés kezdetén mást vártam. A sablon azonban elmarad. Csak itt- ott elevenítenek fel a katonaélet két esztendejéből egy-egy képet. Azokban is többsé­gében a kellemest. Nem is volt baj lényegében soha. Bár azt tartja a szólás­mondás, hogy nem is volt katona az, aki nem ismeri a fogda belsejét. Ök büsz­kék arra, hogy csak őrséget adtak a fogda mellett. S még valamit büszkén újságolnak. Török István már dolgozott bevonulás előtt a Ganz-MÁVAG-ban. Két év alatt volt brigádja elnyerte a szocialista cí­met, s ő is szerepel a név­sorban. Most visszavárják. Zelenák Zoltán még nem dolgozott, de már van he­lye Vámospércsen. Vala­mennyien így vannak. Sorakozóra szólító pa­rancs vet véget a beszél­getésnek. Indulás az állo­másra. s a tarka sereg mégegysxer gépkocsira száll. A vasútállomáson egy újabb búcsúzkodás. Barátok címei kerülnek a naptárak­ba. Legtöbbnél a munka­hely címe: Ganz-MÁVAG, Vegyesipari Ktsz, Vámos- pércs, Tiszamenti Vegyimű­vek, abádszalóki Lenin Tsz. Istenes Zoltánt itt is körül- állják szobatársai. A kis fodrász mégegyszer megne­vetteti őket. — Legjobb katonám volt — mutat a középen álló, s a többiektől egy fejjel alacsonyabb katonára Csen­des főhadnagy. A vonat érkezését jelzik. A kör szétnyílik és Iste­nes Zoltán civilben vigyázz menetben közeleg a főhad­nagy elé. — Főhadnagy elvtárs, Istenes figaró kérek enge­délyt az elbúcsúzásra. Baráti ölelés a válasz, melyet a vonat füttye bont ketté, s aztán a civil ka­tona fut a vonat felé. A vonaton mindenki az ablakhoz igyekszik. Vissza­integetnek, s az egyre tá­volodó vonat felől dalt hoz vissza a szél: Ez a vonat most van indulóban... Üj erőket visz a vonat a ter­melő munkába. Civil kato­nákat. Majnár József __________________i_______ R endelet a dolgozó nők egészségének és testi épségének védelmére, irányelvek foglalkoztatásuk további növelésére A hétszázharmincegy szinte azonosan kezdődő laktanyai nap után furcsa volt a hétszázharmincket- tedik reggele. Ébresztő után egyesek nyújtózkod­tak még egyet, mások az ágyon ülve hallgatták a reggeli zenét. Senki sem sietett. Komótosan szedték elő a_ vasalt nadrágot, in­get, nyakkendőt. A cipő­fűzésnek is megadták a módját, leültek. Istenes — vagy ahogyan két év alatt társai szólították Kabos — kapta össze magát először. A világosszürke öltönyből valósággal kipiroslott bronz hajjal ékesített szeplős feje. Ezért és örökös mókázásai- ért kapta a becenevet. — Most sem tagadta meg ön­magát, s termetétől idegen mély basszusa visszhangzott e szobában: — Mozogjon maga víziló! A napsugár már átfúrta a takaróját. Nem érzi, hogy égeti a hasát? Sorakozó reggeli tornára! Harsány kacagás kísérte a szavakat. Nem is a jel­zőkön derültek, mint in­kább azon, hogy a% utolsó reggelen a két év előtti nem éppen idillikus pillanatokat idéz­te. A szakaszvezető kö­szöntött be hasonlóképp hozzájuk 1964 őszén. Akkor Istenes Zoltán honvéd örökké mosolygós ábrázatja is olyan volt, mintha va­lami fanyar ízű gyümölcsöt evett volna. Ezúttal is ar­cára fagyott a mosoly, mert Török István, ez a Ganz- MÁVAG-ban dolgozó óriás úgy emelte feje fölé, mint más ember az aktatáskáját. — Ha nem tesz le azon- í nal, tíz napra bevágom a... — nem tudta végigmondani a mondatot, mert Török a nevetés miatt leejtette azi ágyra. I — Hát így kezdődött azi utolsó nap. Mindenkinek | 'jókedve volt, legalábbis a mi szobánkban igen. örül­tünk. Miért? Nem is tu-l „ dóm. Az elénk táruló ci- J viléletnek? Nem, nem tu­dom az érzést elmondani, okát megnevezni — mond­ja Szebeni szakaszvezető. S a többiek sem, Zelenák Zoltán, Mázán Tamás, Kér-4 tesz Zoltán, Nagy Mihály, II Krivik Pál, akikkel arról II beszélgettünk: hogyan telt» el a két év, milyen tervek- m kel kezdik az életet. — Ügy szokták mondani, hogy a holtról vagy jót vagy J semmit — kezdi Mázán Tamás tartalékos tizedes, kiváló gépkocsivezető. A hét év letelt I Nagyszerű, hogy tizen­nyolcéves koromban be­hívtak. Közvetlen érettségi után könnyebb volt meg­tanulni a katonai ismere­teket. Aztán a civiléletben a munkát most megkomo-[ lyodva, a nehézségek le­küzdésében megedződve kezdhetem. — Azt is ' mondd, hogy mint tizennyolcéves keve­sebb otthon hagyott gond­dal jöttél — szól közbe Kertész szakaszvezető. — S tegyétek azt is hoz­zá, hogy tiszta jellemetek, belső indítékoktól ösztönzött cselekvőkészségetek, energi­kus munkavégzésiek felet­te állt, legalábbis a ti ese­tetekben az eddigi 21—22 évesekénél — kapcsolódik a beszélgetésbe Csendes Imre főhadnagy. Szavak nélkül, tekinte­tükkel köszönik meg az el­ismerést. — Van azonban, amin változtatni kellene — foly­tatják. — Jó dolog a ki­menőruhák kényelmesebbé, tetszetősebbé tétele, de nem jó. hogy a menetfelszere­lés nehéz. — Szerintem a kiképzési anyag elosztásán is lehetne változtatni. A fokozatosság kedvezően hatna a fizikai megterhelést jelentő ki­képzési anyaga elsajátítá­sára. Pró és kóntra a beszél­getés. Elmondják a jót, a kevésbé jót. Dicsérik a lak­tanya otthonos belső körle­üzemének azokról a mun­kahelyeiről, ahol nők nem foglalkoztathatók. A ren­delet melléklete példaként felsorolja azokat a munka­köröket, amelyekben a ti­lalom általában fennáll. Ha a felsorolt munkakö­rök valamelyikében a vál­lalatnál a tilalom alapját képező ártalom vagy ve­szély nem fenyeget, a ti­lalmi jegyzékbe való fel­vétel alól felmentést lehet kérni. A népgazdaság munka­erőszükségletének kielégí­tése, a munkaerő tervsze­rűbb elosztása és racionáli­sabb felhasználása érde­kében elengedhetetlen, hogy a nőknek alkalmas munkahelyekre — a mun­kaerőhelyzet alakulásától függően — a lehető leg­nagyobb mértékben nők kerüljenek. Ezért a válla­latok hatékonyabban töre­kedjenek arra, hogy mun­kaerő-igényüket mind na­gyobb mértékben nők munkába állításával fedez­zék. Az erdőgazdaság szajoll manipulációs telepén géppel kérgezik a fenyő bányafát. A sínen mozgó Dobos-féle kérgezőgép napi te!,i“-;í‘>n vye 70—80 köbméter. — (Fotó: Marton Tibor.) A szakszervezeti politikai iskolák A napokban indul a szakszervezeti politikai iskolák új évadja. Immár ötödízben kezdődik meg az oktatás a SZOT Elnökség határozatának megjelenése óta. Szolnok megyében is népszerűvé lett ez a forma. Tavaly 133 tanfolyam 2959 hallgatója ismerkedett meg a szakszervezeti élet leg­fontosabb kérdéseivel. Je­lentős eredményeket ér­tünk el az ideológiai irány­elvekből adódó feladatok megoldásában. A politikai iskolák szervezésében alap­vető célkitűzés az volt, és ez továbbra is érvényes, hogy olyanokat vonjanak be a tanulásba, akik még nem vettek részt semmi­lyen politikai képzésben. A szakszervezeti tagság megkedvelte ezt az oktatási formát. Az anyag megvitatása során az adott vállalat, hivatal minden­napi gondjairól is beszél­gettek. Nyílt légkört, őszin­te véleménynyilvánítást ta­pasztalhattunk a foglalko­zásokon. Nem sikerült azonban számottevően elő­relépni a munkásszállások lakói és a bejárók részére . szervezett politikai iskolák eredményessé tételében. A községi szakmaközi bizott­ságoktól többet várunk eb­ben az évben. A most induló évadban a tervek szerint 70 első­éves. 50 másodéves politi­kai iskola és a KPVDSZ szakma területén 43 poli­tikai vitakör kezdi meg munkáját 3652 résztvevő­vel. Az előző évekhez ké­pest ez számszerű fejlődést is jelent. A politikai isko­lákon megvitatásra kerül a szakszervezetek érdekvé­delmi tevékenysége, a szo­cialista demokrácia kérdé­sei, a harmadik ötéves terv feladatai, az SZKP XXIII. és az MSZMP IX. kon­gresszusának az anyaga. A propánandisták az iskolavezetők kiválasz­tása megtörtént és az SZMT kulturális bizottsá­ga, a megyei bizottságokkal közösen előkészítőket tart részükre. A szakszervezeti politi­kai iskolák léte kedvezően serkentette a szakszerveze­tek tevékenységét. Számos olyan kérdés merült fel a foglalkozásokon, amelyek­re a szakszervezeti titká­roknak, vagy a gazdasági vezetőknek kellett vála- szolniok. Arra kell törekedniük, hogy ez a népszerűvé vált oktatási forma a szakszer­vezeti élet fórumává le­gyen, a tagság nevelésé­nek, az üzemi demokrácia fejlesztésének eszközévé váljék. Sági Pál az SZMT kulturális bizottság vezetője Szerelik és indítják Szolnokra a panelüzem gépeit A lakóépülettervező vál­lalat dolgozói korszerű pa­nelüzemet terveztek, amely­nek berendezését elsőnek a 25-ös Építőipari Vállalat dolgozói próbálták ki. Az üzem évente 400 lakás épí­téséhez gyárt majd nagy pa­neleket. Első termékeiből Újpesten építenek kísérleti lakóházat. A kilencemele- tes kísérleti ház most ke­rült tető alá. A panelüzem gépeit leszerelik és a na­pokban elszállítják első állomáshelyére, Szolnokra: A kísérleti ház érdekes­sége, hogy a nagy panelek csak a lakásokat választ­ják el. A szobák között ugyanis áthelyezhető, tapé­tázott válaszfalakat szerel­nek fel. Műszaki újdonság az Építéstudományi Intézet kutatóinak eljárása: a kí­sérleti ház homlokzati pa­neléinek felületét különle­ges lángszóróval égetik. A magas hőfokon a panel anyagához kevert tufa-zú­zalék megolvad és sötét­szürke üvegréteggel vonja be az elem felületét. Pehelyként emel vasúti kocsikat, Diesel mozdonyokat a MÁV által vásárolt NDK-gyártmányú óriás daru. Bővítik a kereskedelmi módszereket a termelőszövetkezeti tervezésben A termelőszövetkezetek­ben megkezdődött a jövő évi termelési tervek elké­szítése. A termelőszövet­kezeti tervezésnek a ké­szülő gazdaságirányítási re­form szellemében tavaly bevezetett új módszerét az idén változatlan formában alkalmazzák: csupán a ke­nyérgabonára vonatkozóan kapnak a tsz-ek kötelező terv-előirányzatot, a terv többi része a szövetkeze­tek és a termeltető, felvá­sárló vállalatok kereske­delmi kapcsolatára épül. Az új tervezési módszer előnyeit már a jövő évre szóló szerződéskötések is bizonyítják. Szeptember 30-1 jelentések szerint az országos előirányzatokhoz képest a cukorrépának 64, a burgonyának 50, a kon­zerv- és hűtőipari zöldség­nek 42, egyes vetőmagvak­nak több mint 70 százalé­kára kötöttek szerződést. A kereskedelmi módsze­reket a jövő évben az ed­diginél szélesebb körre terjesztik ki a termelés­hez szükséges anyagi esz-' közellátásban is. Több olyan cikk. amelyet eddig köz­pontilag osztottak el, jövő­re szabad kereskedelmi forgalomba kerül. így lesz ez többek között a kom­bájnnál, amely már az idén is az egyetlen keretgazdál­kodás alá vont sép volt. Az eredetileg előirányzott évi 1000 helyett az idén valószínűleg további S00-at jövőre pedig összesen 2000 kombájnt vásárolunk a Szovjetunióból. Kereske­delmi forgalomba kerül jö­vőre a nitrogénműtrágya is. Bár ebből az ellátás mintegy 20 százalékos ja­vulása ellenére sem lesz még elegendő. A tapaszta­latok szerint azonban a műtrágya a szabad forgal­mazás mellett kerül a leg­biztosabban azokba a gaz­daságokba, ahol a leghaté­konyabban tudják haszno­sítani. Az eddiginél jobban ér­vényesítik a kereskedelmi módszereket a takarmány­ellátásban is. - A központi takarmánykészletet eddig — kivéve a hizlalási és más akciók során felhasz­nált mennyiséget — erre a célra alakult országos bizottság, illetve ennek me­gyei szervei osztották el a szövetkezeteknek. 1967-ben csak az eddigi keret egy- harmada marad náluk, fő­ként az elemi csapás súj­totta szövekezetek megse­gítésére, a többit az érde­kelt termeltető, felvásárló vállalatok között osztják el, s ezek szerződésekhez kapcsolva ad iák azokat s tsz-eknek. Szintén a ta­karmányellátást iavítja az az új intézkedés, amely szerint vetőmagot nem csérét érmén vért kapnak, hanem csak készpénzért vásárolhatnak a termeld szövetkezetek A Magyar Közlöny ok­tóber 21-i száma közli a munkaügyi miniszter ren­deletét a nők megfelelő foglalkoztatásának elősegí- I téséről egészségének, testi épségének védelméről. A rendelettel egyidőben a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Magyar Nők Országos Tanácsa és a I Munkaügyi Minisztérium irányelveket adott ki a nők foglalkoztatásának további előmozdítására. Az irány­elvek célja, hogy a gaz­daságirányítási rendszer készülő reformjának szel­lemében segítse a vállala­tokat a munkaerővel való tervszerűbb, racionálisabb gazdálkodásban. A rende- I letet ilyen módon szerve­sen kiegészítő irányelveket a Munkaügyi Miniszté­rium hivatalos lapja, a Munkaügyi Közlöny eheti száma közli az új jogsza- i bállyal együtt. I A rendelet tulajdonkép- ' pen módosítása a régi jog­szabálynak, amely bizonyos szakmákban mechanikusan tiltja a nők foglalkoztatá­I sát, de amely tiltó szabály a technika előrehaladása, a technológiai módszerek korszerűsödése következté­ben ma már nem állja meg helyét. A módosítás lényege az, hogy az eddigi kategórikusan központilag felsorolt foglalkoztatási ti­lalmak helyett elvileg ha­tározza meg az ártalmakat és a vállalatokra bízza an­nak megállapítását, hogy területükön mely munka­körök, munkahelyek alkal­matlanok a nők foglalkoz­tatására, illetve hol lehet feloldani a nőkre vonatko­zó eddigi foglalkoztatási ti­lalmat, a technika fejlődé­sének eredményeként. A rendelet értelmében a vállalati igazgatónak a szakszervezeti bizottsággal és az üzemorvossal — ahol üzemorvos nincs, a tanácsi egészségügyi osztállyal — egyetértésben részletes jegyzéket kell készítenie

Next

/
Thumbnails
Contents