Szolnok Megyei Néplap, 1966. október (17. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-20 / 248. szám
19«6. október 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Kubai revüegyüftes Nagy sikerrel szerepel Budapesten a hazánkban tartózkodó kubai revüegyüttes. — Képünkön: Rosita Fornes és a tánckar. CIBAKHÁZI GÉPJAVÍTÓ ÁLLOMÁS sürgősen felvesz 2 fő gyakorlattal rendelkező MARÓST Szállást biztosítani nem tudunk. A SZOLNOKI RUHÁZATI VÄLLALAT Magyar u. 6. alatti egyenruha szabóságból a NŐI RENDELT szabóság a SAGVARI KRT F/l sz. alá. a piactérrel szembe KÖLTÖZÖTT! Várjuk kedves megrendelőinket! Ganz Villamossági Művek Hegesztett Gépszerkezetek Gyára Szolnok, láng és ívhegesztő tanfolyamot szervez mindazon dolgozók részére, akik mint hegesztők a vállalatnál kívánnak dolgozni. A tanfolyamra jelentkező férfi munkaerők azonnal felvételt nyernek. Női dolgozók csak sikeres vizsga után nyernek felvételt. Jelentkezés: 1966. okt. 30-ig a Gyár Munkaügyi Osztályán, ahol részletes felvilágosítással szolgálunk. MECNVÍL T! Szolnokon a Beloiannisz u. 13 sz. alatt (főpostával szemben) a Hófehérke gyermek kötöttáru és fehérnemű szaküzlet. Csecsemő utalványok beváltása! A Szolnoki Kertészeti Vállalat vizsgázott kazánfűtőt keres azonnali belépéssel. Jelentkezés a Vöröscsillag úti központi telepünkön. Cibakháza és Vidéke Körzeti Földművesszö- vetkezet eladásra felajánl 1 PÄR igaslovat. Föld-Szöv. Cibakháza. Telefon: 12. Megkezdődött Európa költőinek ne konferenciája Szerdán délelőtta MEDOSZ Jókai utcai művelődési házában megkezdte tanácskozását Európa költő-küldötteinek nemzetközi konferenciája. Bevezetőül Major Tamás elszavalta József Attila Ars poetica című versét, majd Darvas József, a Magyar írók Szövetsége képviseletében köszöntötte a konferencia résztvevőit, akik között Európa 16 országából érkezett költők, s az irdolami élet más képviselői foglalnak helyet. — Utalt arra, hogy hazánkban a költészet évszázadok óta nagy nemzeti ügy, fontos alkotó eleme és mozgatója volt népünk történelmének. Ilku Pál, művelődésügyi miniszter lépett ezután a mikrofonhoz, hogy hivatalosan megnyissa a tanácskozást: — A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány nevében köszöntőm a konferencia valamennyi résztvevőjét, a külföldi vendégeket — mondta, majd így folytatta: — Nálunk mindig a líra volt a legjelentősebb az irodalmi műfajok közül. A vers mindig ott szerepelt az olvasó ember élményvilágában. Ez kivált az utóbbi évtizedben az olvasók számának hatalmas arányú megnövekedésével, nem csekély erőfeszítések nyomán vált jelentőssé. Számában, terjedelmében, összetételében sokoldalúan alakult az új olvasótábora a klasszikus és a magyar lírának, a világirodalom költészetének, és ennek következtében megnőtt az írástudók, a költők felelőssége, közelebb került egymáshoz műalkotás és közönség, fokozódott egymásra hatásuk is. Büszkék vagyunk rá, hogy versolvasó nép vagyunk, a hazánkban minden évben megrendezésre kerülő költészet napja úgyszólván nemzeti ünnep. Ezután a minszter a feladatokról és a lehetőségekről szólt, majd beszédét a következő gondolatokkal fejezte be: — Több országból és bizonyosan még több költői törekvés képviseletében gyűltek önök össze. Ter+ mészetes tehát, hogy különbözőképpen vélekednek emberről, világról, benne a művészet lehetőségeiről, feladatairól és eszközeiről is. Találkozójuk létrehozásával ahhoz kívántunk jó feltételeket teremteni, hogy nyílt, őszinte vitában szembesíthessék eltérő felfogásaikat. Abból a meggyőződésből kívánjuk ezt, hogy tudjuk: a humanitás és a béke, a népek közeledése és kölcsönös megértése kérdéseiben önök valamennyien egyféleképpen foglalnak állást. Meggyőződésünk, hogy ez az egység és ezek a különbségek jó alapot szolgáltatnak a tanácskozáshoz, a gyümölcsöző véleménycseréhez. Ezután ismertették a konferencia programját, majd Illyés Gyula előadásával kezdetét vette az érdemi tanácskozás. Pécsváradon vasárnap nyitották meg a híres siklósi fazekas, Gerencsér Sebestyén emlékére rendezett országos népművészeti fazekas kiállítást. Ugyanekkor hirdették ki a Gerencsér Sebestyén pályázat eredményét is. A Szolnok megyei népművészek, mind a kiállításon, mind a pályázaton nagy sikerrel szerepeltek. Rusói István, a népművészet mestere, a Karcagi Agyagipari Népművészeti Htsz tervezője pályaművéMűsoros est a szolnoki festők kiállítása alkalmából „Alföld” címmel műsoros est lesz ma este 7 órakor a Magyar Nemzeti Galériában a szolnoki festők neveinek kiállítása alkalmából. Bevezetőt mond: Solymár István főigazgatóhelyettes. Sándor Judit Liszt és Kodály műveket énekel, Bitskey Tibor verseket mond, Antal Imre, a Liszt-Bartók zongoraverseny második díj győztese zongorázik. vei a II. kategória első díját nyerte. Pályadíjnyertes munkája a népszerű László király gyertyatartó család új tagja, egy háromszögletű áttört gyertyatartó. Ugyancsak szép sikerrel szerepelt a pályázaton a mezőtúri népművészeti htsz két fiatal tervezője is, Szabó Kinga két második és két harmadik díjat nyert baranyai tájjellegű korsóival, míg Kosa Klára harmadik díjat kapott népművészeti tésztás készletére. Szolnok megyei sikerek Pécsváradon Rövidesen megkezdi munkáját az Országos Múzeumi Tanács A múzeumok szakmai és tudományos irányításának támogatására Országos Múzeumi Tanácsot létesítenek Budapesten, amely a múzeumügy országos szakfelügyeletét gyakorló művelődésügyi miniszter szakmai tanácsadó testületé lesz. A tanács véleményt mond és javaslatokat terjeszt elő a múzeumügy kérdéseiben. — Feladata, hogy figyelemmel kísérje a múzeumokban végzett tudományos kutatómunkát, a népművelő tevékenységet, a tárgygyűjtést, a műtárgyak feldolgozásának kérdéseit. A tanács elnökét, titkárát és tagjait a művelődésügyi miniszter nevezi ki, illetőleg menti fel. A tanács megszervezésével egyidejűleg megszűnik a múzeumok igazgatótanácsa. Az Országos Múzeumi Tanács a közeljövőben kezdi meg munkáját. Barcth Lajos: Lopakodó prédikátorok A „vidéki író" ma már elavult fogalma a múltban erősen lenéző értelmű volt — nálunk legalább is — s a márványasztalkák sarkán lefirkantott kávéházi „kritikák” ilyen értelmet sugalltak. Egyetlen sajnálatos igazság volt azért ezekben a „méltatásokban”, a „vidéki íróság” itt és ott: Budapesten és a városkákban egyaránt a megnemértést jelentette. Igen kevés szerencsés kivétel akadt. Napjainkban a helyzet sokszor fordított: szellemi központunk nem egy írója vonul hosszabb-rövidebb hazai „tanulmányútra” magát témákban felfrissíteni, de többnyire csalódik, mert kisvárosaink nagy százaléka a fővároshoz felnőtt és törvényszerű, hogy ónak annak nyílnak meg őszintén. aki bennük él, alkot. így tesz Miskolc Baráth Lajossal. Negyedik kötetének elbeszéléseiből lehetetlen ki nem érezni azt, hogy valóban szívbéli sze- retetéhöl nemcsak az embernek jut, de a miskolci ..kolóniák" egyszerű tájképeinek is s azokat megszépíti. szinte romantikussá alakítja. Helyes a tett, mert így az örök emberit rajzoinató Bgráth kétkezi munkásai mélységes távlatok előtt mozognak, hanem meg kell mondanunk: novellákbeli távlatai földrajzilag értendők inkább, semmint társadalmilag. Baráth nem kommentálni akar, hanem lerögzíteni korának képeit. Ebben az álláspontban van valami szeretetreméltóság: mintha azt vállalná, hogy már mindenki oly tiszta humanizmussal lát és érez, ahogyan ö és az olvasók teljes tömege máris magas látópontra emelkedett. Freskószerű novellái többségéből így hiányolható egyfajta szükséges, a szinte észrevehetetlen „direlctség”. Azokból pedig különösen, amelyekben stílus-kalandba kezd. Az ilyesfajta, vitatható modernségre semmi szüksége nincs annak, tiki stílusában már eredetileg is korszerű. Baráth Lajos mély humanizmusa nem könyvekből tanult állásfoglalás: amit kimond, azt állja, mondatai között nincsen csapóajtó. A jövőben elsősorban olyan novellákat várunk tőle. mint *nos- tani igen sikerült kötetének az ..Ítélet” és ..A Ku- szenda lányok" című, nagyon mély konfliktusokat feltáró darabjai. (Szérd'rodalmi Könyvkiadó, 1966.) Darázs F,ndre Rusói István egyik új művével, a karcagi ipari műemlék szélmalmot ábrázoló falikerámiájával. Szabó Kinga munka közivé*
