Szolnok Megyei Néplap, 1966. október (17. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-19 / 247. szám
1#M. október 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 TV KEPERMOJE ELŐTT A Ki minek mestere? A Televízió Hiúsági Táncklubig A Hölgyfodrászt Vállalásaik négyötödét teljesítették a karcagi városgazdálkodási vállalat dolgozói ma nem ragadt át a nézőkre. Nem, mert a néző sem a gyakorlati munka folyamán, sem az elméleti „vizsga” során gondolataival nem tudott belekapcsolódni a verseny folyamába, az elbírálás is félig meddig „suba” alatt történt. Igaz, akadt feladat — a szikrapróba — mely hangsúlyozottan a laikusok gyönyörködtetését szolgálta volna, csakhogy ez is kevés sikerrel. A versenyzők izgalma is nagyobb volt a kelleténél, s a kérdező műszaki titkár pattogó, katonás parancsaival a versenyzőkben csak tovább növelte a felesleges izgalmat. Olykor az volt az érzésünk, hogy az amúgyis kissé elfogódott versenyzőkbe szinte belefojtja a szót is. Ennél jóval meghittebb kapcsolat és hangulat szükséges ahhoz, hogy minden versenyző szakmai ismeretekből és rátermettségéből a maximálisát nyújthassa, és hogy mi nézők zavarta- lán örömmel gyönyörködhessünk az emberi munkában megnyilvánuló szépségekben. Ezt segítheti továbbá olyan feladatoknak a sora is, melyek jól megélnek vizuálisan is a tv- képernyőjén. tűnt korszak élő tanújaként jelent meg. Dalban— táncban—prózában tett vallomása élményt jelentett — nem különben a zeneszerző Fényes néhány szemléletes és frappáns példája. A jó szemmel válogatott részletek ügyesen kapcsolódtak egymáshoz, s helyes arányban sikerült elegyíteni a komoly és szórakoztató mozzanatokat is. Talán a záró-kódaként bemutatott boszanova társasjáték volt erőtlenebb tartalomban és megvalósításában egyaránt. A színes és mozgalmas klubdélután keretei között ennél szellemesebb játékokra van szükség! lajdonságaival — munkaszeretetével, különös terveivel, felfokozott vágyaival — egyszerűen bámulatba ejti. A televíziós feldolgozás elsősorban kettőjük kapcsolatának kialakulására koncentrál és így természetes, hogy az elevenebb társadalmi képet szolgáló részek leváltak a történet testéről. — Áttekinthetőbb lett a cselekmény, de a főhős jellemrajza igen megérezte a részletek kiválását. Nem is beszélve arról, hogy az érdesebb részek lecsiszolásával milyen mértékben veszített erejéből a riporteri szenvedélyességgel feltárt valóság képe. Az erőtlen, kissé vérszegény játék ily módon csak próbálja dokumentálni képekben egy nyugtalanul eleven ifjúság és a velük rokonszenvező, a közéleti szenvedé1 vektől fűtött ja- vakorabeliek egymásratalá- lását. V. M. Vállalati nyereség — a fogyasztó értékítélete Az új gazdasági mechanizmus alapvető elemeit — gondos előkészítés után — 1968-bán vezetjük be s a harmadik ötéves tervidőszak második fele egyben a gazdasági reform kibontakoztatásának ideje lesz. A reform előkészületek során igen sok kérdésről szó esik. Ilyen — a széles közvéleményt érdeklő — kérdés: a vállalati nyereség és az árszínvonal kapcsolata is. Az új gazdasági mechanizmusban a vállalati tevékenység iránytűje, mozgatója s egyúttal mércéje a nyereség növelése lesz. Nemcsak kérdésként, hanem aggályként is felmerül: vajon ez a helyes vállalati törekvés hogyan hat majd az árszínvonalra? elődöntőjére került sor szombat délutánján, s várakozással ültünk a televíziós készülék előtt: hónapok óta folyó versengések után végre a leg jobbakkal személyesen is megismerkedhetünk. Fiatal esztergályosok (nem mind; volt, aki 12 éve szabadult) mérték össze erejüket, mesterségbeli tudásukat a televíziós közvetítésre berendezett mintaműhelyben — valamint az elméleti zsűri előtt. Az előkészületek után azt vártuk — népes zsűri, tekintélyes MEO, két játékvezető, esztétikus környezet —, hogy az esztergályosok vetélkedője méltó párja lesz a már korábban lezajlott hasonló természetű szellemi mérkőzéseknek. Hogy még sem lett az, nem a nemes gondolatból sarjadt és széíes mozgalommá terebélyesedett vetélkedő tárgyán és célkitűzésen múlott, hanem az elődöntő programjának megvalósításán. A szerkesztőknek ugyanis ezúttal nem sikerült megoldaniuk — ami egyébként a Ki miben tudós közvetítésein jól érvényesült — a versenyzők és a nézők egy áramkörbe való kapcsolását. A verseny hangulata, izgalmini-táncbemutatóval indult műsora valójában az egykori tv-tánciskola utóda, de már ez az első bemutatkozó adás is sokkal többet adott iskolaszagú elődjénél. A szó szerint vett táncoktatás helyébe az igényes és szórakoztató •„ismeretterjesztés”, a tánckultúra megismertetésének klubszerű formája lépett, s ebben a minőségében bizonyára nem egy hasonló céllal működő ifjúsági táncklubnak adhat ösztönző példát. A szakmai színvonalat rangos vendégek — Kaposi Edit, Fényes Szabolcs — biztosították; Bi- licsi Tivadar pedig egy lea Nagyvilág múlt év szeptemberi számában olvashattuk magyarul. Az írónő személyében a szovjet irodalom Szolzsenyicin után ismét fizikus-írót avathatott, aki azonban csak álnéven jelenteti meg elbeszéléseit. Az elbeszélések témaköre és világa, — amelyekkel a családi használatra írott alkotások után a közelmúlt esztendeiben a szélesebb nyilvánosság elé lépett, minden bizonnyal a rakétakutatás valamelyik előkelő posztján fontos szerepet betöltő _ tudósnőt takar. A Hölgyfodrász külsejében kissé megviselt, az élettől nem egyszer súlyos próbára kényszerített idős igazgatónője olyan fiatalemberrel találkozik össze, aki nemcsak töredezett hajfürtjeiből varázsol „szélfújta” frizurát — melynek csodájára jár az egész intézet — de akaratán kívül nagyszerű emberi tuA karcagi városgazdálkodási vállalat százharminc- kilenc dolgozót foglalkoztat. Ebből százhármán 20 brigádban munkaverseny- vállalást tettek. Ennek összege több mint 450 eze'' forint, melyből szeptem bér 30-ig .355 ezer forint értékű vállalást teljesítette«. Húsz brigád közül tizenegv a szocialista címért folytatja a versenyt. A vállalások a minőségi munkára, a határidő betartására és az anyagtakarékosságra vonatkoznak nagyobbrészt. A minőségi munkát segíti a részlegenként tartott 20 órás szakmai továbbképzés AKADÉMIAI MACSKA ...pontosabban szólva zsákbamacska. Küldi utánvéttel az Akadémiai Kiadó (Budapest, V., Alkotmány u. 21.) a beseny- szögi általános iskolának. Hogy mit küld? Azt az igazgató is csak akkor tudja meg, mikor a postaköltséget kifizetve felbontja a csomagot. Volt már úgy, hogy potom 250 forintért Borsod megyét népszerűsítő plakátokat kaptak. Ha nincs rá szükségük, miért veszik át? — vetődhet fel a kérdés. Azért, mert tanári segédkönyveket, egyéb kiadványokat rendelni szoktak az Akadémiai Kiadótól. Sosem tudják, az jött-e, amit rendeltek. Megtörtént már, hogy nem vették át az utánvéttel érkezett csomagot. Pechük volt, mert éppen a saját rendelésükre érkező küldeményt utasították visz- sza. Azóta rendszeresen átveszik a csomagokat. Érkezett is megint a napokban 52 forintért egy könyv számukra. Címe: A szőlő. A besenyszögi terméketlen sziken biztosan nagyon nagy hasznát veszik. Ha nem, vigasztalja őket a tudat: a könyv mégsem haszontalan. Erről az Akadémiai Kiadó leleményes terjesztői meggyőzhetik őket, Ka netalán kételkednének. — S. B. — A Szolnok Megyei Tanács V. B. Titkársága Jogi Irodája jogtanácsosi munkakörbe felvesz olyan gyakorló jogászt, aki a 33,1958. Korm. R. 2 §-ban előírt vizsgát letette, illetve a 6/1959. IM. sz. rend. 23. íjban meghatározott előfeltételekkel rendelkezik^ Fizetés a tanácsi 1230-as kulcsszám szerint. Jelentkezés írásban vagy személyesen. Mozart különböző alkotó korszakait felölelő műsor mind az alkalmi, mind az állandó hangversenylátogatónak élményt ígért. Hiszen a szerző utolsó életévében alkotott Varázsfuvola című opera nyitánya közismert, akárcsak a műsoron /szereplő úgynevezett „nagy” G-moll szimfónia. Már a VarázsfuVola nyitány rendkívül kényes fúvósakkordjai bizonyították az előadók kitűnő és alapos fel- készültségét. És ez csak fokozódott a nyitány főtémájának fúgaszerű kidolgozási részében. Jól érvényesült Kóródi András rutinos és rendkívül szüggesztív vezénylete alatt Mozart e nyitányában megtalálható szinte tökéletes ellenpontművészete. A hangverseny műsorán szereplő D-dúr hegedűverseny Mozart fiatalkori műve. Tizenkilenc éves korában komponálta és bár a szerző ekkor már világot- járt komoly művész volt, A kérdést a nyereség új szerepe is alátámasztja. A vállalati nyereség a múltban — és még ma is — csak néhány vonatkozásban — a kifizethető nyereség- részesedés, a többletpré- miumalap révén érinti a vállalat dolgozóinak személyi jövedelmét. Az új gazdasági mechanizmusban a nyereség sokkal tágabb területen és közvetlenül hat a vállalati gazdálkodásra. A nyereségből hozzák létre a vállalatiéi lesztési alapot — a beruházások finanszírozásának forrását —, az úgynevezett részesedési alapot, — a személyi jövedelmek növelésének biztosítékát. A jövőben a vállalatok nem kapnak bérfejlesztési alapot, prémium-alapot; évközben a béreket csak a részesedési alap terhére emelhetik, ebből kell fedezniük a prémiumot, az egyéb jutalmakat, az év Végi nyereségrészesedést, a jóléti és kulturális kiadásokat. Az új gazdasági mechanizmusban a nyereség szerepének ki- teljesedése révén minden vállalat kovácsa lesz saját sorsának jövőjének; annyit költhet vállalatfejlesztésre, béremelésre, prémiumra, nyereség- részesedésre, amennyit — a nyereség gyarapításával — megkeresett. A nyereség szerepe több más tekintetben is megváltozik. Eddig az ár — a termelői ár — jórészt automatikusan garantálta a vállalat kiadásainak megtérüa csak idővel megszerezhető életbölcsesség és kiforrottság még hiányzik müvéből. Amolyan könnyed, kedves alkotás ez a versenymű, amely technikailag nem állítja túl nehéz feladat elé az előadót. Viszont ezt az űrt éppen az előadónak kell megtölteni, neki kell érzelmekkel gazdagítani. És az est szólistája Kovács Dénes hegedűművész éppen ezt tudta nagyszerűen megoldani, bár az 'első tétel cadenziájában félelmetes technikai tudását és biztonságát is megcsillogtatta. Viszont a második tétel melegen éneklő dallamaival lenyűgözte és szinte hatalmába kerítette a Szigligeti Színházat teljesen megtöltő közönséget. Kovács Dénes, aki a Zeneművészeti Főiskola hegedűtanszakának vezetője is, nevéhez méltó élményt nyújtott a hálás szolnokiaknak. A szünet után előadott G-moll szimfónia méltán Mozart legtöbbet lését, sőt a nyereséget is. Az árképzés a vállalat minden költségét társadalmilag szükségesként ismerte el — akár az volt, akár nem — s a már „elismert” költségek csökkentése automatikusan létre hozta a vállalati nyereséget, a gyártó tehát nem volt különösebben érdekelt termékei költségében. Az új mechanizmusban az árakat a piac, a felhasználók értékítéletei is befolyásolják. A jelenlegi merev és érzéketlen árrendszer feloldásának az a célja, hogy az árak hívebben tükrözzék a termelés költségeit, hogy a piaci szükséglet visszahasson a termelésre. Az árrendszer egyik fontos célját és feladatát — a termelés és a szükséglet kölcsönhatását — tagadnánk, ha azt állítanék, hogy nem kell számolni egyes termelői árak mozgásával, emelkedésével. A limit- és a szabadárak emelkedésének előnyös hatását a vállalati nyereségre aligha kell bizonyítani: ám a vállalati nyereség nemcsak ily módon, hanem az árak csökkentésével is növelhető. Miután a nyereségérde- ' kéltség feltételeit több esztendőre állapítják meg, az a vállalat tevékenykedik gazdaságosan, amelyik a visszamaradó, a vállalatnál felhasználható nyereség ún. tömegét, az egy főre jutó nyereség összegét növeli, A vállalati nyereség tehát akjátszott szimfóniája. Hiszen itt találhatjuk meg leginkább a klasszikus formák között az embert, aki küzdeni próbál, megpróbál szembeszállni a sorssal. Ez a momentum végigkíséri az egész szimfóniát és még az általában oly vidám harmadik és optimista negyedik tétel is itt telítve van drámaisággal. A karmester Kóródi András biztos kézzel hozta felszínre a szimfónia rejtett kincseit. A második tételben (Andante) már önmaga is teljesen eggyé olvadt a zenével és ami egy zenekarra legnagyobb dicséret lehet, szinte egyöntetűen követték a karmestert ebben a feloldódásban. A harmadik tételnek (Menuetto) Kóródi András szinte új színt adott és ha ez újszerű is volt, érzésem szerint csak előnyére szolgált a nagyszerűen előadott műnek. És még néhány szót a Postás Szimfonikus Zenekarról. Tíz éve még a postás zenekar második vonalbeli együttes volt. Szerencsés kézzel fiatalítottak és a fiatal hangszeres művészek sikeresen illeszkedtek az együttesbe. Egyre jobban beérnek és ma már hangverseny-életünk egyik igen fontos tényezője ez a kitűnően játszó, könnyen kezelhető, nagyon fegyelmezett zenekar, amely oroszlánrészese volt a kitűnő hangversenynek. Kutas János kor is növekszik, ha valamelyik cikk termelői árát csökkentik és abból nagyobb mennyiséget készítenek és értékesítenek. Ez az összefüggés — úgy hisszük — világos, de mi készteti ilyen üzleti politikára a vállalatokat? Az új gazdasági mechanizmusban a vállalatok önállóan terveznek, — egyes kivételektől eltekintve — az „export-terv” is megszűnik. Az ún. tervlebontásos rendszerben nemcsak arra kaptak a vállalatok utasítást, hogy miből, és mennyit termeljenek, hanem a vevő „személyét” — beruházások, külkereskedelem, belkereskedelem — is meghatározták. Most a fogyasztót, a vevőt is a vállalatnak kell majd megtalálnia, a termelők rá kényszerülnek, hogy termékeik számára piacot, teremtsenek, azaz piac- és üzletpolitikát folytassanak Jelenleg a termelési tevékenység kiinduló-pontja a terv és a rendelés; a jövőben a vállalatok termelési és gazdálkodási lehetőségeit elsősorban az értékesítés szabja meg, minden ettől függ. A vállalatok kijelölt rendelők híján kénytelenek lesznek egymással versenyezni, hogy piacot, termelésbővítési lehetőséget teremtsenek gyártmányaik számára. Mert igaz ugyan, hogy például a lakosság vásárlóképességét a népgazdasági terv életszínvonalfejlesztési előirányzatai meghatározzák, de fogyasztásának összetételét — elsősorban textil- és ruházati cikkekben, tartós fogyasztási javakban — az ipari termékek korszerűsége, minősége, ára nagymértékben befolyásolja.- Például: a második ötéves tervben 610 000 darab tv-készü- lék eladásával számoltak, ezzel szemben 742 000 készüléket adtak el. A piacot részben a gyártmányfejlesztés, részben a vásárlási kedvezmény — a részlet- fizetés — bővítetté. Vagy: az év első öt hónapjában a leszállított árú textilcikkek forgalma 7.6 százalékkal nőtt, egyes cikkeké azonban — az árleszállítás mértékétől függően — 45— 75 százalékkal. Az árak természetesen nemcsak a fogyasztási javak piacán hatnak a keresletre. Miután az új mechanizmus a kooperációs termékekre és a beruházási eszközökre, gépekre is kiterjeszti a szabadárakat, az előbb említett ármechanizmus e területeken is hatni fog. Az alkatrészgyártásra kijelölt üzemek például csak akkor növelhetik termelésüket, ha fölényüket — a házi alkatrészgyártással szemben — az árban is kifejezésre juttatják. Az új mechanizmus alapvető elemeinek 1968. január elsején történő bevezetése a beruházók piacát is kialakítja. Ennek terjedelmét, „vásárlóképességét” egyrészt a vállalati fejlesztési alap, a bankkölcsön, másrészt a beruházási javak ára befolyásolja majd. Az elmondottakkal természetesen nem azt kívántuk bizonyítani, hogy az új gazdasági mechanizmusban a termelőket a piac elsősorban a nyereség forgalombővítéssel, árcsökkentéssel való növelésére sarkallja. A vállalati nyereség — ahol a kereslet dominál és megegyezéses, vagy’ szabad árak vannak — az árak emelkedéséből is táplálkozni fog. de ahol a kínálat a jellemző, ahol a forgalom és a termelés csak árcsökkentéssel tartható kellő szinten, vagy bővíthető, ott a vállalati érdek az utóbbi megoldás követését kívánja majd meg. Garamvölgyi ístv&a Postás Szimfonikusok Mozart estje Hétfőn este a Postás Szimfonikus Zenekar hang- s versenyén igazán könnyű dolga volt a kritikusnak, g hiszen remek művészi élményben volt része az igen = szép számmal megjelenő közönséggel együtt. És itt g rögtön megállhatunk egy percre. Biztps, hogy az g Országos Filharmónia hangversenysorozatának szer- ^ vezői jó munkát végeztek, de az is biztos, hogy ha g o közönség jó zenét sejt, márpedig megsejti, akkor m szívesen megy koncertre. így adódott az a Szolno- g kon régóta nem tapasztalható érdeklődés szimfonikus || zene iránt, hogy a hangversenyre nehéz volt jegyet §| szerezni. És a közönség nem csalódott. ü
