Szolnok Megyei Néplap, 1966. október (17. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-18 / 246. szám
II ofcttöer M SBOLNOK MEGYEI NtPLAf 3 Jól siker ülf „házasság“ L •• 1^ V f r . • m .» . Egyesült két ruházati szövetkezet Néhány hónapja még önálló volt a túrkevei ruházati szövetkezet. A sok-sok előzetes tanácskozás után a tagság beleegyezett a mezőtúri társszövetkezettel való egyesülésbe. Ez júliusban volt. A cél az, hogy a termelés növekedjen, a műszaki és anyagi erő koncentrálásával korszerűbbé, gazdaságosabbá tegyék munkájukat. Amit a legokosabban tettek Persze az, hogy egy ilyen összevonás sikeresnek bizonyul, vagy sem, utóbb lehet megtudni. Ugyan július óta mindössze a harmadik hónap telik el, mégsem érdektelen megvizsgálni, mire jutottak ezalatt. A legokosabban azt tették, hogy a termelés összetételét megváltoztatva nem olyan sokféle árut gyártattak az immár túrkvei telephellyel, mint az előtt. Az egyesülést megelőzően ugyanis Túrhevén 8—10 féle ruhát és fazont készítettek, jelenleg viszont csak munkaruhát és fiú nadrágot gyártanak, de már nagy sorozatban. Így megteremtették annak előfeltételét, hogy a szalagszerű termelésre térhessenek át. Ez már jelentős korszerűsítést jelent. A kártevőknek is kedvez • r • Iw a jo ido A SZOLNOK MEGYEI TANÄCS MEZÖGAZDASÄGI OSZTÁLYÁNAK JELENTÉSE ALAFJAN Járás, város neve Kenyérgabonavetés terv kh tény kh % Jászberényi j. 30 350 17 416 57.4 Kunszentmártoni j. 18 300 9 259 50,8 Szolnoki j. 36 950 22 400 60,3 Tiszafüredi j. 20 000 10 485 52,4 Törökszentmiklósi i 23 900 13 322 55,7 Jászberény 4 900 2 730 55,7 Karcag 11 700 8 960 76,6 Kisújszállás 6 400 3 261 50.9 Mezőtúr 8 800 5 741 65.2 Törökszentmiklós 8 200 4 550 55,5 Túrkeve 6 700 3 733 55,7 Szolnok megye termelőszövetkezetei 176 200 101 857 57,8 Múltheti táblázatunkban a Karcagra vonatkozó adatok a mezőgazdasági osztály hibás adatközléséből adódóan tévesen jelentek meg. A kellemes időt szerető emberek joggal mondogatják, ajándék ősz ez az idei. Valóban, a negyedik hete tartó jó idő szokatlan már ebben az időszakban. Ám a mezőgazdaságra mégsem ilyen egyértelműen jó az időjárás. Az esőtlen napoknak többszörös kártétele is van. Igen rögös ugyanis a talajszerkezet, s el- munkálása sokba kerül. Bár ezen segítséget jelenthet a Tószegi Gépállomás késes talajsimító gépe, amelyből még tud adni a termelőszövetkezeteknek. Ugyancsak a száraz időjárás kedvez a kártevők szaporodásának. Szinte hétről hétre növekszik páldá- ul a mezei pocok kártétele, fertőzése. Elsősorban az utak, árokpartok mentén, lucernavetéseken, legelőkön. Ám felütötte fejét az őszi vetéseken is. Különösen számottevő a besenyszo- gi, jászladányi, tiszasülyi körzetekben. Ezért a Szolnok megyei tanács mező- gazdasági osztálya azt tervezi, hogy e területen elrendeli a pocokirtást. Ehhez a termelőszövetkezetek ingyen kapnak Arvalint. Az őszi árpán és a korai vetéseken megjelent a levél- és a gyökértetű. A növényvédő állomás védekezési kísérletet hajtott végre. A szolnoki járásban és Kisújszálláson pedig a kabóca lepte el az őszi árpát. Máshelyütt, mint a kunhegyesi Vörös Csillagban is a csíkos hátú búzalégy és a frittlégy okoz kárt. A futrinka fertőzése igen nagy. Idáig 26 ezer holdon végeztek már talaj- fertőtlenítést. Túrkevén mintegy hétszáz holdon károsított eddig. A megye több közös gazdaságában.a besenyszögi Lenin, a szolnoki Vörös Mező. a jász- boldogházi Aranykalász Tsz-ekben védekeznek ellene. Működik a megyében a figyelőszolgálat. A jó idő természetesen ut őűá betakarítás ütemén is érezhető. A szürettel 90 százalékig készen vannak a közös gazdaságokban. Egyedül a jászszentandrási Haladás Termelőszövetkezetből jelezték, hogy lemaradtak. Ebben az is közrejátszik, számítottak a jászapáti gimnázium tanulóinak segítségére. Az iskola- vezetői azonban csak úgy hajlandók a diákokat segítségül adni, ha a termelő- szövetkezet minden osztályt egyszerre foglalkoztat. Ezt viszont a termelőszövetkezet nem tudja vállalni. A kukoricatöréssel 60 százaléknál tartanak megyénkben, a szárletakarí- tással viszont 27 százaléknál. A napraforgó szedéssel Törökszentmiklóson végeztek, míg a megyét tekintve 70 százalékra vannak készen. Meggyorsult a cukorrépa szedése és átvétele, ugyanis a cukorgyárak elrendelték a prizmázást. A rizsaratás befejezéshez közeledik, s jól halad a csép- lése is. A múlt héten a terményforgalmi vállalat karcagi átvételi telepén torlódás történt. Ide szállítják terményeiket a karcagi és a kisújszállási rizstermelő gazdaságok. A pontatlan szervezés következtében megtörtént, hogy öt órahosszát is várnia kellett átvételre egy-egy járműnek. Őszi vetések alá több mint 70 százalékát készítették elő a talajnak. A mező- gazdasági osztály szakemberei azonban azt tapasztalták, hogy a talajelőkészítés minősége Túrkevén, Kisújszálláson, Karcagon és Tiszafüreden kívánnivalót hagy maga után. A termelőszövetkezetek egyébként szeretnének kukorica után vetni minél több gabonát. Sok gazdaságban — mint a tiszafüredi Hámán Kató, az abádszalóki Aranykalász, a tiszaburai Lenin, a jász- kiséri Kossuth, a jászdózsai Tarnamenti, a jánoshidai Vörös Hajnal — ez arra vezethet, hogy nem sikerül októberben földbe tenni a magot. A múlt héten teljesítették őszi árpa vatési tervüket — 100,3 százalékra — megyénk társas gazdaságai. S mi lett az eredmény? Az, hogy ugyanazzal a munkáslétszámmal ma már 20 százalékkal többet termelnek, azaz a - termelékenységet is ezzel arányosan fokozták. Hogy ez sikerült, ahhoz nem kis mértékben járult hozzá néhány nagyteljesítményű varró- és más gép üzembe állítása, melyek a korábban kézzel végzett munkát váltották fel. Például azelőtt négy asszony varrta fel a ruhákra a gombokat. Amióta az új gomb- felvarrógépet használják, csak egyre van szükség, a többiek más beosztásba kerültek. Nagyobb keresethez jutottak A termelés- és a termelékenység jelentős emelkedése révén a dolgozók magasabb keresethez jutottak. Az átszervezés előtt havonta 35 ezer forintot fizettek ki Túrkevén munkabérre, jelenleg 42 ezret. A számítások szerint a szalagrendszerű termelés tökéletesedésével további bér- emelkedésre van kilátás. A szalag tökéletesítésének érdekében mintegy 150 —200 ezer forint költséggel, az épületek átalakításával új, közös műhelyt hoznak létre, melyben az első művelettől az utolsóig elkészíthetik a ruhákat. — (Jelenleg még itt-ott megszakad a munkafolyamat, mert az asszonyok több műhelyben dolgoznak.) A technológia további csiszolásával, a műveletek számának szaporításával és jobb elosztásával javítják a munkamegosztást, mely lehetővé teszi, hogy a dolgozók nagy begyakorlottságra tegyenek szert, ezáltal munkájuk még termelékenyebbé váljon. A jövő év elejétől — s erre a piaci lehetőségek módot adnak — két műszakos termelésre szeretnének átállni, ami körül-belül 20—25 túrkevei asszony felvételét teszi majd lehetővé. Az eddig eltelt idő azt látszik igazolni, hogy a két szövetkezet „házassága” jól sikerült, sőt további fejlődésre van mód. Erre utal a nyereség alakulása is. * Jeles a bizonyítvány A volt túrkevei szövetkezet a számára diktált hasznot annak idején meg sem közelítette. Az egyesítés óta most már, mint telephely a korábbi eredményeihez képest 5 százalékkal növelte a termelés nyereségességét, ezzel immár a közös! hasznot. A mezőtúri szövetkezet műszaki vezetője elégedetten ezt mondta: „Jól jártunk egymással, s a jövő még ennél is többel kecsegtet.” Eközben nyilván arra gondolt, hogy a mezőtúri szövetkezet számára is előnyös az egyesülés, hiszen a jövőben exportáruikat jobb munkamegosztással, közösen jövedelmezőbben gyárthatják. A tűrkeveiek viszont a fizetéskor ránéznek a borítékukra s a naevobb bér láttán szintén elégedetlen nyugtázzák az egyesülés eddigi jeles eredmé^vé’ F. P. A Szolnok Megyei Tanács V. B. Titkársága Jogi Irodája jogtanácsosi munkakörbe felvesz olyan gyakorló jogászt, aki a 33/1958. Korm R. 2. fj-b^n előírt vizsgát letette, illetve a 6/1959. IM. sz. rend. 23 libán meghatározott előfeltételekkel rendelkezik. Fizetés a tanácsi 1230-as kulcsszám szerint. Jelentkezés írásban vagy szem 5Pá rf értekezlet a járműjavítóban A szolnoki Járműjavító hét alapszervezetének száz küldötte vasárnap tartotta meg pártértekezletét Tanácskozásukon részt vett Sípos Károly, a városi párt- bizottság első titkára és Becker Antal, a KPM járműjavító osztályának vezetője. A nagy gondossággal ösz- szeállított beszámoló felmérte az utóbbi négy cv legjelentősebb eseményeit, azokat az eredményeket és változásokat, amelyek az üzem életében meghatározók voltak. „A beszámolás időszakában üzemünk munkáltatá- si rendszerében változás történt. 1964-ig a rögzített áras elszámolást alkalmaztuk üzemünkben. Ezt 1964 januárjától a minőségi munkáltatás rendszere váltotta fel, az anyagfelhasználást tekintve a ráfordításos alapon történő számlázást vezettük be. Ennek a célja az volt, hogy megszüntessük a helytelen javítási rendszert, ami miatt évente többezer jármű visszatért három-négy esetben is utólagos javításokra... Amíg a régi javítási rendszerben évenként 11 ezer jármű futott át az üzemen, addig az új rendszerben kilencezer Pártbizottságunknak nem volt könnyű dolga, sokat kellett segítenie abban, hogy a megszokott módszer helyett elfogadtassunk egy jobbat • A négy év alatt 5 980 000 forintot fordított vállalatunk erre a célra” — hangzott a beszámolóban. A felszólalások egy része is termelési kérdésekhez kapcsolódott. Deák János azt hangsúlyozta, hogy csak azokat a gépeket és alkatrészeket szerezzék be, amikre valóban szükség van, mert idáig sokat költöttek feleslegesen olyan dolgokra, amelyeket a beszerzés óta sem használnak. Asztalos Ferenc bizonyos „munkarendek” ellen emelt szót: van olyan eset, hogy egy biztosítékért is órákat kell várni — mondta. Ilyen feltételek mellett nem lehet a munkafegyelmet egyértelműen megkövetelni. Szekeres Ernő azt hangsúlyozta, hogy a helyes döntések kialakításában mindig sokat segíthetnek az alapszervezetek, elsősorban azzal, hogy az ottlevő véleményeket, megnyilvánulásokat eljuttatják a vállalat vezetőihez. A vitában résztvevők közül sokan mondtak hasonló véleményt os üzem politikai életéről is. Csömör Vilmos, a párt vb reszortfelelőseinek tényFakitermelő országos verseny Visegrádon Tiszafüredi erdész a rajtnál (Tudósítónktól.) A már hagyományossá vált fakitermelő versenyt az idén október 18—20-a között, a visegrádi erdészetben rendezik meg. A verseny fő célja a korábbiaktól eltérően nem az emberi túlteljesítményeli hajszolása, hanem a fakitermelés szakszerűbb kivitelezésének, a versenyzők rátermettségének és szakmai hozzáértésének felmérése lesz. Ennek megfelelően a versenyzők közötti sorrendet majd az dönti el. hogy ki végzi szakszerűbben a fűrészlánc élesítését, a motorfűrészen levő hibák kijavítását, a fadöntést, a darabolást, a fejszevágást és ki a legjártasabb a fenti munkákból adódó balesetek megelőzésében. A Szolnok megyei Erdő- gazdaságot az országos fakitermelő versenyen Csesz- nok András, a tiszafüredi erdészet egyik szocialista brigádjának vezetője képviseli. Csesznok András az országos versenyen indulását a már évek óta felmutatott magas teljesítményével és nagy szakmai hozzáértésével érdemelte ki. Szolnok megye minden a fakitermelést. — erdészetében gépesítették már (Marton Tibor felvételi ' kedéséről mondta: eddig nem osztották el egymás között eléggé a munkát, a vb-re tartozó feladatokat. Ez azzal is jár, hogy az alapszervezeteknek nem tudtak megfelelő' segítséget adni. C. Varga Mihály pedig így csatlakozott e gondolathoz: a párt-vb tagjai legyenek bátrabbak, bizonyos kérdésben következetesebbek állásfoglalásaikban. Akkor is, ha egy- egy ember megvédéséről vagy éppen elmarasztalásáról van szó. Bódi Gyula és még többen mások az idős munkások fokozottabb megbecsülésére kérték az üzem vezetőit és az alapszervezetek képviselőit is. Sipos Károly felszólalásában elismeréssel szólt arról, ahogyan az alapszervezetek önállósága, kezdeményező készsége növekedett Hangsúlyozta azt is, hogy a szakszervezetekben végzett pártmunkát még gondosabban kell végezni. Részletes tanácsokat adott az üzem KlSZ-szervezetó^ nek munkájához is, majd arra kérte az üzem kommunistáit, még következetesebben foglalkozzanak a fiatalok neveléséveL György Ferenc azt kérte, hogy a veteránok is keressék fel, látogassák meg időnként a KISZ-eseket, a pártbizottság tagjai pedig vegyenek részt rendezvényeiken. Becker Antal a gazdasági és politikai munka egységét hangsúlyozta, majd az üzem fejlesztéséről beszélt, valamint arról, milyen intézkedésekkel szándékoznak megszüntetni a jelenlegi vitákat, különböző huzavonákat, amelyek a járműjavító iparban megtalálhatók. A pártértekezlet az új pártbizottságnak komoly feladatokat is adott. A felszólalások ugyanis sok gondot, meglevő hibát felvetettek. De elsősorban úgy, hogy a teendőkből másokra mi vár vagy mások munkájában mi a kifogásolható. Évek óta visszatérő vitatéma az üzemben és most a vitában is elég nagy teret kapott: érvényesül-e a párttagok megbecsülése. Sokan úgy vélik, hogy a kommunistákat szándékosan háttérbe szorítják, anyagilag is sokan hátrányosabb helyzetben vannak az ugyan úgy dolgozó pár- tonkívüliekkel szemben. Ez olyan téma, amit „igen” vagy „nem” kimondásával nem lehet lezárni. Az újjáválasztott üzemi pártbizottságnak kell ebben — megfelelő tájékozódás nyomán — állástfoglalni, s lezárni úgy a vitát, hogy a régi vélemények ne kössenek, ne zavarjanak senkit. Hasonlóan visszatérő gondként jelentkezett a pártértekezleten az új dolgoktól, eljárásoktól való indokolatlan idegenkedés, tartózkodás. Még több más jelentős kérdés merült fel, amelyben a pártbizottságnak, az üzem vezetőségének vagy egész kollektívájának kell állást foglalnia ahhoz, hogy visszahúzó, nehezítő erők nélkül jussanan előbbre. A pártértekezlet a tanácskozás második napirendjeként megválasztotta a 37 tagú pártbizottságot, a városi pártértekezlet küldötteit. Az üzem pártbizottsága titkárának Szabadkai Mihályt választották. » I
