Szolnok Megyei Néplap, 1966. október (17. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-18 / 246. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! SZOLNOK MEGYEI IA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA fflaagagfifiBa XVII évfolyam, 246. szám. &TCÍ 50 Hlléf 1966. október ig#> kedd. A VIII. OSZTÁLYIG ölvén Tsz-ben száz klub — Öl év alatt tízszeresére növekedett a falusi TV előfizetők száma — Növekszik a termelőszövetkezelek szociális alapja A LEGUTÓBBI nép- számláláskor mintegy két és félmillió embernek nem volt meg az országban az általános iskola nyolcadik osztályának elvégzését tanúsító bizonyítványa. A VIII. pártkongresszus ösztönzésére mindenfelé nagy lendülettel láttak a felnőttoktatás megszervezéséhez. Százezernél több ember végezte el ennek eredményeként az általános iskolát. Tagadhatatlanul szép eredmény ez, de a fenti számhoz viszonyítva mégis kevés. Főleg akkor nem lehetünk vele megelégedve, ha figyelembe vesszük, hogy időközben több tízezerre tehető országosan azoknak a száma, akik gyermekfejjel kimaradtak az iskolából, vagy egyéb okok miatt nem fejezték be általános iskolai tanulmányaikat. Mint cseppben a tenger, megyénkben is tükröződik az országos helyzet. Ezek- után azt hinnénk, hogy a dolgozók általános iskoláiban a tanárok, igazgatók nyakig vannak a munkában Feltevésünk igazolódik is. ha a felnőttoktatást vizsgáljuk, — de a tartalmi munka helyett szervezési gondok, problémák rabolják el a nevelők idejének jórészét. SZERVEZŐ munkájuk során nagyon sokszor érthetetlen közönnyel találják szemben maeukat, nem tapasztalnak kellő segítséget az üzemek, vállalatok vezetői részéről. A „beiskolázás” kezdetét jelentő megbeszélésen például csak .,25 százalékos megjelenést” könyveltek el az SZMT-nél. A szolnoki dolgozók iskolájának vezetői más módszerekkel is kísérleteztek. Amellett, hogy személyesen felkeresték az üzemelt vezetőit. 34 vállalatot levélben értesítettek a dolgozók tanulási lehetőségeiről, s munkájukhoz segítséget kértek. A legtöbb helyen még válaszra sem érdemesítették őket. Sok vállalatnál azt mondják: „nálunk sok a fiatal, főleg szakmunkások dolgoznak — ígv nagyon kevés azoknak a száma, akik nem végezték el az általános iskolát”. Fzt mondták először a szolnoki gépjavítóban is. Mikor aztán utána néztek kiderült, hogy körülbelül százötvenen nem jutottak el az általános iskola nyolcadik osztályáig. EGYEDI volna a példa? Sajnos korántsem. A szolnoki MÄV állomás dől' gozói közül mintegy hatszáznál ugyanez a helyzet. S nemcsak a fizikai dolgozóknál. Több mint kétszáz ember az általános iskola nyolcadik osztályának elvégzése nélkül tölt be Ilyen vagy olyan — nem fizikai erőkifejtéssel járó — munkakört. Ez az érem egyik oldala. A másik: több mint egy milliárd forintos beruházással végzik a szolnoki vasúti rekonstrukciót. Túlzás nélkül mondhatjuk: hazánk egyik legmodernebb vasúti csomópontja lesz a szolnoki. De az ott dolgozóknak meglesz-e a kellő, a megkövetelhető iskolai végzettsége? Soroljuk tovább a megyeszékhelyről a hasonló példákat? Felesleges, s egyáltalán nem szívderítő képet kapnánk. S ha így van Szolnokon, ahol mégis csak kedvezőbbek a lehetőségek, méginkább így van megyénk többi részén. Vannak, akik a tényeket látva azt mondják: „hát igen, akik akartak tanulni, azok már elvégezték az iskolát. A többiek nem akarnak, nem tudunk velük mit csinálni”. E^K szerint nyugodjunk bele ebbe a helyzetbe? Legyünk igénytelenek? Kár volna, hiszen egyrészt a korszerű gépek egyre képzettebb kezelőszemélyzet beállítását követelik. Másrészt a dolgozók tanulással szembeni közömbössége sem olyan mérvű, ahogy egyesek elképzelik. Szolnokon — maradjunk most már a megye- székhelyi példáknál — például kétszázötvenre tehető azoknak a száma, akik erre a tanévre minden ösztönzés nélkül jelentkeztek a dolgozók általános iskolájába. Több példával lehetne bizonyítani azt is, hogy ahol az szb-titkár. vagy a tanulmányi felelős kellő ambícióval lát a felnőttoktatás segítéséhez, sikerrel jár fáradozása. A Tisza- menti Vegyiművekben például most mintegy ötven munkást „beiskoláztak”. — Van viszont néhány üzem, ahol a munkaügyi osztály- vezető, a tanulmányi felelős, s az szb-tagjai arra hivatkoznak, hogy nem érnek ró a dolgozók tanulásával foglalkozni. Persze mindjárt adódik a kérdés: hogy hogy nem érnek rá, hiszen munkakörükhöz tartozik ez is, ezért kapják a fizetést. S ez az „ez is” kifejezés korántsem mellékes, könnyen elhanyagolható feladatot jelent, hanem olyat, aminek fontosságára nem kisebb fórum, mint a pártkongresszus hívta fel a figyelmet, szabta meg a tennivalókat. Szerintem, ha a tanulás iránti közömbösségről beszélünk. akkor először a szervező-munkáért felelős vállalati vezetőket, szak- szervezeti funkcionáriusokat kell elmarasztalni. Az ő mulasztásuk elsősorban, hogv például a sépjavíló, a bútorgyár, a fűrészüzem, a papírgyár és a kórház pevüttesen sem tudott kiállítani egv ötödik, hatodik és hetedik osztályt. De ha ilyen ipari körzetben nem találnak erre módot, akkor hol találunk? MOST MÄR a szervező munkán lórészt túl vagyunk, kezdődik a tanév. Azon munkálkodjanak legalább az üzemekben, főleg a vasúti csomóponton szervezett három osztályban, hogy a beiratkozottak el is végezzék az Iskolát. S ha valamelyik üzemben úgy gondolják — jobb későn mint soha elv alapján —, hogy kihelyezett osztályt hívnak életre, rövidített tanfolyamon még mindig van erre mód. A cukorgyárban is csak a kampány után kezdik a tanulást... S. B. (Tudósítónktól) Az igényeknek megfelelően egyre nagyobb eszközöket, pénzösszeget tartalékolnak a közös gazdaságok szociális és kulturális célokra is. Az elmúlt évben a fel nem osztható alap 2.9 százalékát, kevés híján 20 millió forintot szántak erre. Ez az összeg 6 és fél millió forinttal több mint négy évvel ezelőtt volt. Az egy tsz-tagra jutó szociális és kulturális alap 278 forintra emelkedett, csaknem száz forinttal magasabb mint korábban. Bővült a könyvtárak, a külterületek könyvellátottsága. Az ezer lakosra jutó könyvállomány meghaladja Mezőtúron a lakosok tevékenyen vesznek részt a város fejlesztésében, szépítésében. A tervben elirány- zott 720 ezer forint értékű társadalmi munkát máris jelentősen túlteljesítették. — Augusztus 31-én egy kis mérleget készítettek: eszerint egy lakosra több mint 54 forint értékű társadalmi munka jut. A legtöbb energiát a sportpálya építésébe fektette a lakosság. A gazdaságirányítás reformjának előkészületei során a minisztériumoknak és országos hatáskörű szerveknek javaslatot kell tenniük új hatáskörükre, feladataikra és ügyrendjükre. A Nehézipari Minisztériumban a javaslatoknak a vázlata elkészült. Ezt természetesen több illetékes fórummal való megvitatás után még javítják, módosítják és pontosan tisztázott részletekkel egészítik majd ki. Mindenesetre már a vázlat is mutatja, hogy a nehézipari tárca tevékenysége is jelentősen megváltozik. A vázlat szerint a minisztérium tevékenységébe mindenekelőtt nagyobb súlya lesz a nehézipar jövőjét jelentő több éves — perspektivikus fejlesztés munkájának. Az éves gazdálkodás szemlélete és az ezt szolgáló eszközök, módszerek is változnak. A közép- és hosszúlejáratú műaz 1500 kötetet. A tsz-ek jelentős anyagi segítséget nyújtanak fiókkönyvtárak létesítéséhez. A tanyaközpontokban klubhelyiséget rendeznek be és ezeket televízióval, könyvvel és más eszközökkel látják el. ötven tsz-ben ma már több mint száz klub várja látogatóit. A kulturális munka szervezését népművelési ügyvezetők irányítják. A népművelők program szerint foglalkoznak a mezőgazdasági dolgozók továbbképzésével, szórakozási igényeik kielégítésével. Az elmúlt ismeretterjesztési évadban már megduplázódott a politikai, gazdasági és agrárkérdésekkel foglalA talajmunkák zömét a városban lévő vállalatok, szövetkezetek vállalták magukra. A Víz- és Csatornamű dolgozói 1300 méternyi vízvezetékcsövet fektettek le. A lakosság nagy lelkesedéssel működött közre a vízvezetékhálózat kiépítésénél, a kül- és belterületi földutak egyengetésénél. A városi parkok ápolásában tevékenyen vettek részt a leánygimnázium tanulói. szaki fejlesztésnek, beruházásnak, tervezésnek, gazdaságirányításnak nemcsak s súlya növekszik meg, hanem módosul belső tartalma is. Az új rendszerben nem egyetlen adott helyzetet feltételező tervezet részletes összefüggéseit keresik majd a műszaki fejlesztésnél, a beruházásoknál és a többi perspektivikus terv kidolgozásánál, hanem főbb vonatkozásaiban több alternatívát állítanak fel. Ezeket közgazdaságilag apró részletességgel elemzik, s az elemzések eredményétől függően gazdaságpolitikai megfontolások alapján választják ki közülük a legmegfelelőbbeket, s készítik elő magasabb szintű döntésre. Tartalmazza a vázlat a minisztériumnak műszaki fejlesztési, ipari kutatás', beruházási, műszaki tervezési, ötéves terv kialakítási, nemzetközi együttműködési stb, tennivalóit is. kozó ismeretterjesztő előadások száma. A posta naponta 150 ezer előfizető számára kézbesíti az újságokat, folyóiratokat, öt év alatt több mint tízszeresére emelkedett a falusi televízió-tulajdonosok száma. Az elmúlt években jelentősen fejlődött a falun élő dolgozók lakáskultúrája, bővült, korszerűsödött a vendéglátóipari ellátás. — Mindezek a tények azt bizonyítják, hogy a termelőszövetkezeti parasztság anyagi, szociális és kulturális helyzete mind magasabb szintre emelkedik. A kulturáltság színvonala egyre közelebb kerül a városi nívóhoz. E. S. Magyar liüldölt^ég Moszkvában Az SZKP Központi Bizottságának és a Szovjetunió kormányának meghívására, baráti látogatásra Moszkvába érkezett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Kállai Gyula, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, a párt Politikai Bizottságának tagjai, valamint Czine- ge Lajos honvédelmi miniszter, a Politikai Bizottság póttagja. A magyar politikusok fogadására a pályaudvaron megjelentek: Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, Alekszej Koszigin, a Szovjetunió miniszterelnöke, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjai, Jurij Andropov és Andrej Kirilenko, az SZKP KB titkárai, Andrej Gromiko külügyminiszter és Andrej Grecsko marsall, a Varsói Szerződés Egyesített Fegyveres Erőinek főparancsnoka. A fogadásnál jelen voltak a moszkvai magvar diplomácai képviselet munkatársai is, élükön Szipka József nagykövettel. Mint ismeretes. Moszkvában tartózkodik Wladyslaui Gomulka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Közponii Bizottságának első titkára és Jozef Cyrankiewicz miniszterelnök. A lengyel párt- és kormányküldöttség más tagjai, akikkel korábban együtt érkeztek a szovjet fővárosba, hazautaztak Moszkvából. Legutóbb hírt adtunk róla, hogy a Szenttamási Állami Gazdaságban végeztek az őszi takarmány- és kenyérgabona vetésével. Most a Surjáni és a Héki Állami Gazdaságból jelentették, hogy vasárnap estig Nagyméretű áruház épül Szolnokon Az augusztus óta nagv sikerrel működő Csepel Áruház után megnyílt Szegeden a Tisza Áruház, majd rövidesen a tatabányai áruház is a vevők rendelkezésére áll. Miskolc 8000 négyzetméter, Székesfehérvár, Zalaegerszeg és Kaposvár 4000—4000 négyzetméter, Szekszárd pedig 2500 négyzetméter alapterületű áruházat kap 1970-ig. Még ebben az ötéves tervben megkezdődik Egerben, Pécsett és Szolnokon hasonló nagyméretű áruház építése. A jövő év elején megkezdődik a Corvin Áruház belső rekonstrukciója, amit a nagy üzlet részleges üzemelése közben két év alatt végeznek el. Az Otthon Áruház 1300 négyzetméternyi területtel bővül. A harmadik ötéves terv végéig ösz- szesen több mint 40 000 négyzetméterrel gyarapodik az áruházi hálózat. A minisztérium ezenkívül anyagi segítséget ad a tanácsi szerveknek a dunaújvárosi vegyes, valamint a salgótarjáni és a nagykanizsai ruházati áruházak építéséhez. Saját erőből a tanácsi kereskedelem is sok helyen — például Kazincbarcikán, Esztergomban, Vácott, Mátészalkán, Körmenden — létesít 800—1000 négyzetméter alapterületű áruházakat. A KISZ irányította a vasárnapi szállítást Október 16-án, vasárnap a 7. sz. AKÖV gépkocsi- parkjának kétharmada, 310 teherautó vett részt a szállításban. Cukorrépa és műtrágya fuvarozása szerepelt az AKÖV programjában. A Tiszamenti Vegyiművekből 72 gépkocsi 1100 tonna szuperfoszfátot szállított a mezőgazdasági üzemekbe. A cukorgyár részére pedig 1230 tonna répa érkezett közúton. A gépkocsik vissz- fuvarként répaszeletet vintek. A vasárnapi munkából a vállalat 2-es KISZ alapszervezete becsülettel kivette a részét, ök végezték a munkahelyi menetirányítást és ellenőrzést. befejezték az őszi takarmánykeverék, az őszi árpa és a kenyérgabona vetését. Surjánban 1253, Héken 2751 holdon tettek földbe az ősziek magját. Az említett gazdaságok felszabaduló gépeiket a társgazdaságok rendelkezésére bocsátják Túlteljesítenék a társadalmi munkák tervét Mezőt ín on Vázlat készült a ÍV//W tevékeny sédének beillesztésére a sazdasáoirányítás új rendjébe A Héki- és a Surján! Állami Gazdaság is befejezte az ősziek vetését
