Szolnok Megyei Néplap, 1966. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-11 / 215. szám

1SM, szeptember II. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Áz ésszerű intézkedések bevezetését szorgalmazzuk A gumihegyekvarázslói E cikket Váczi Sándor előtárs július 31-i írásához hozzászólásként szántam. A reform ismertetését, magyarázását a KB, a me­gyei pártbizottság irányel­vei, javallatai, valamint saját tapasztalataink alap­ján már korábban meg­kezdtük. Milyen tapaszta­latokról beszélhetünk e te­kintetben? Saját megítélé­sük alapján már sokan lát­ták, hogy a gazdasági irá­nyítás bizonyos módszerei elavultak, akadályozzák a fejlődést, vagy lassítják an­nak ütemét. Ezért várták már ennek korrigálását, várták az átfogó, megoldó javaslatokat. A reform el­veinek ismertetése során azt tapasztaljuk, hogy szí­vesen fogadták, szükséges­nek tartják. Ugyanakkor megjegyez­hetem, hogy vezető beosz­tásban dolgozó elvtársaink körében is találkoztunk már több lényeges kérdés meg nem értésével, helyte­len értelmezésével. Vannak például, akik a reformot célnak tekintik, holott esz­köz a szocialista termelés céljának, a társadalom szükségletei mind teljesebb kielégítése, elérése érdeké­ben. Hasonlóan téves értel­mezést kap esetenként a vállalati nyereség kategó­riája, amely ugyancsak nem a termelés célja, ha­nem eszköz a szocialista állam kezében, a vállalat munkájának értékeléséhez, a „mindenki munkája sze­rint” elv tökéletesebb ér­vényesítéséhez, a termelés és szükségletek jobb össz­hangjának biztosításához. A piac szerepének érté­kelésénél kétféle hibás né­zettel találkozunk. A szo­cialista tulajdon alapján tervszerűen irányított piac értelmezésénél az admi­nisztratív irányítási eszkö­zök döntő többségének megszüntetését helytelení­tik egyesek. Azt mondják: hogyha nem is olyan, mint a kapitalizmusban, mégis anarchia következik be. Mások viszont úgy értéke­lik, hogy ezután sem lesz megfelélő önállóság, mert (elsősorban az anyag­hiányt), a gazdasági veze­tők pedig sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a munkaversenynek, mint eddig. A kedvezőbb terme­lési feltételek hatására a megye ipari, közlekedési, kereskedelmi és mezőgaz­dasági dolgozói, a szocialis­ta és munkabrigádok egé­szében véve teljesítik, kö­zülük nagyon sokan túl­teljesítik kongresszusi ver­sen yvállalásaikat. Általában a kongresz- szusi munkaverseny pozi­tív vonásairól számolhatunk bfy de a versenyzők han­gulata és lendülete még nem mindenhol éri el a kívánt szintet. Ennek okát egyrészt abban keres­hetjük, hogy a túlzott sze­rénység miatt a legtöbb helyen nem törődnek az­zal, hogy a verseny részt­vevőinek eredményeit nyil­vánosságra hozzák. Pedig ez nem tartozik a látvá­nyosság fogalmába, csupán a „részidők” ismertetése, ami a versenyzőkre rend­kívül jó hatással levő ösz­tönző. Teljesen érthető az, egyik legszebb emberi vo­nás és minden versenyzőre jellemző, annál nagyobb erő­kifejtésre képes, minél na­gyobb tömeg kíséri figye­lemmel a versenyét Más­részt, a gazdasági vezetők és mozgalmi szervek egy része rosszul értelmezi a versennyel kapcsolatosan hangoztatott mértéktartás és szerénység fogalmát. A „rendezésben” mutat­kozó kisebb zavarok elle­nére azonban mi sem bi­zonyítja jobban a ver­senykedvet és a lendületet mint az, hogy mindössze az Országos Baromfiipari Vál­csak az állam irányítja a piacot. E nézet képviselői­nek igazuk van abban, hogy a piacon ezután is érvényesül az állami irá­nyítás. Nem értik meg azonban, hogy a gazdasági eszközökkel történő irányí­tás a tervgazdálkodás ke­retein belül variánsok kö­zötti választást több part­ner közötti választást, stb tesz lehetővé, ami tényle­gesen magasabb szintű ön­állóságot jelent. A mezőgazdaságban több­felé tapasztaltuk: a refor­mot többen úgy értelme­zik, hogy az állam gazda­sági irányító szerepe a ter­melőszövetkezetek felé lé­nyegében megszűnik. Pedig az állam gazdasági irányí­tó tevékenységének első­sorban a módszere válto­zik: az aprólékos admi­nisztratív jellegű irányítás helyett a gazdasági eszkö­zökkel biztosított irányítás alakul ki, amely egyben a tsz-ek önállóbb tevékeny­ségét is biztosítja. Az emberek többsége mindinkább helyesen ér­telmezd a reformmal kap­csolatos kérdéseket. Az em­lített téves elgondolások mégis figyelmeztetnek ar­ra: továbbra is nagy gon­dot fordítsunk a vélemé­nyek tisztázására. Erre is használjuk fel az előkészí­tési időszakot Már kezdetben lépjünk fel a reform jelszava alatt fel-fel- bukkanó helytelen jelensé­gek ellen, ez egy másik alap­vető gondolat. Sok olyan intézkedés látott már nap­világot, amelyek a reform elveivel összhangban áll­nak, annak előkészítését, illetve egyes részkérdések­ben megvalósítását szol­gálják. A dolgozók vélemé­nye, az elvégzett számítá­sok, a termelésre gyakorolt hatás alapján mondhatjuk, pozitívan hatnak ezek az intézkedések. Az is bizo­nyos már, hogy az üzemi kollektívák, a vezetők éret­tek az önálló üzemi tevé­kenység megvalósítására. Ugyanakkor — szerin­tem jórészt az egyes elvek helytelen értelmezéséből eredően — találkozunk lalat törökszentmiklósi gyáregysége és a Tégla- és Cserépipari Vállalat dolgo­zói nem teljesítették válla­lásaikat időarányosan. Az anyaghiányt, mint a termelés legnagyobb aka­dályozóját sikerült csök­kenteni, de sajnos nem si­került teljesen megszüntet ni. Ezért a Tisza Cipőgyár­ban, főleg az év elején több ízben szabadságolni kellett egyes műhelyeket. Egyes üzemekben, vál­lalatoknál nem nagy gon­dot fordítanak a verseny nyilvánossá - tételére, de örvendetes, hogy több he­lyen javult a dolgozók er­kölcsi és anyagi megbecsü­lése. A korábban már be­vált jó módszerek mellet! újként jelentkezik, hogy a Központi Bizottság a leg­jobb üzemek részére kong­resszusi zászlókat és okle­veleket, a vállalatok pedig közvetlen és céljutalmak­ban részesítik a legjobb brigádokat és dolgo­zókat. Ezeken kívül egy nagyon jó kezdeménye­zésről is beszámolhatunk. A szolnoki Tiszamenti Ve­gyiművek igazgatója le­vélben értesíti a kimagas­ló eredményeket elért dol­gozók hozzátartozóit, és , megköszöni nekik, hogy a jó családi légkör megte­remtésével ezt lehetővé tet­ték dolgozójának. Nagyon kedves dolot és sokan nem is képzel­nék, milyen jólesik a mun­kásnak és a hozzátartozók­nak egyaránt. A község­ben nagyon hamar híre megy az ilyesminek, az ismerőseik jobban megbe­csülik, tisztelik ezután eze­ket az embereket. A dol­olyan jelenségekkel, ame­lyek nem minden tekintet­ben helyesek. Igaz, hogy egyes ilyen intézkedéseket még a tervezet stádiumá­ban megszüntetnek, a me­gyei pártbizottság közbe­lépésére megváltoztattak. Ilyen volt például a kis- forgalmi vasútállomásokon történő cukorrépa átvétel megszüntetése, amikor en­nek feltételeit még nem hoztuk létre. Van néhány olyan intézkedés is sajnos, amit nem tudtunk sem ko­rábban, sem most megvál­toztatni. A tejipari vállalat a Kőtelek községhez tarto­zó Hunyadfalván például megszüntette a tejátvételt, mert a helyiség nem felel meg — újabb beruházást pedig nem tart gazdaságos­nak. Szerintünk sem gaz­daságos, igaz. A 38 háztáji tehéntől származó tejet— sőt a tsz- nek is van ott egy 50-es tehenészete — valahogy fel kellene azonban vásá­rolni. Az ottani kisgyer­mekes anyáknak, akik ez­előtt onnan hordták a te­jet — továbbra is biztosí­tani kellene a vásárlás le­hetőségét. Az új mechaniz­mussal nem lehet és nem is szabad indokolni azt, hogy nem vásárolják fel az ilyen terméket. Találja meg a módját a tejipar a gazdaságos felvásárlásnak. Ugyanis hiába lesz a tej­ipari vállalat nyeresége na­gyobb — ha Hunyadfalván és hasonló helyeken meg­szűnik a tejátvétel, a ház­tájiban emiatt csökken a tejtermelés. Ez egyrészt ellentétben áll a háztájival kapcsolatos politikánkkal, másrészt esetleg az a tej- mennyiség hiányozni fog az ország ellátásából. Ügy gondolom — ilyen ..mechanizmusra” nincs szükségünk. Lehetne még egy-két ilyen példát felso­rolni. Ez is arra hívja fel azonban a figyelmünket, hogy az esetenként előfor­duló helytelen tendenciák ellen azok keletkezésének idején vegyük fel a küz­delmet. Sári Mihály az MSZMP szolnoki járási bizottságának titkára gozókkal való személyes törődés szép példája, ami a vegyiművekben gyakor­lattá vált. A kongresszusi munka­verseny nagyban elősegí­tette, hogy a megye ipara és mezőgazdasága 1966 el­ső fél évében jóval többe' termelt, mint az elmúlt év hasonló időszakában, hog\ teljesíteni tudtuk export kötelezettségeinket. A népgazdaság szempontjából fontos cikkek jelentős ré­széből is, például kőolaj­ból, papírból, konyhabú­torból stb. az előirányzott­nál többet termelt Szolnok megye. A verseny eddig) időszakában nőtt a vállala­tok nyeresége és a mi­nisztériumi építőiparban körülbelül 60 százalékkal csökkent a lakások kivite lezésének ideje és 20 száza­lékkal javult a munka mi­nősége. Az állami gazdaságok többsége időben végezte el a sürgető mezőgazdasági munkákat, példát mutattak a megye mezőgazdaságá­nak. Az értékesítési és szál­lítási szerződéseiket telje­sítették, többségében túl­teljesítették. A megye gépállomá­sain és gépjavító állomá­sain dolgozók 6,2 millió forint többlet-bevételre tet­tek vállalást. Az első fél évben ebből már 5,2 millió millió forintot teljesítettek is. A gépállomások dolgo­zói jelentősen hozzájárul­tak a nyári mezőgazdaság' munkák időbeni elvégzésé­hez, s különösen a kalá­szosok betakarításában ér­ték el kiemelkedő eredmé­nyekéit Amikor a gumiabroncs köpeny már megette „ke­nyere javát”, még nem mehet nyugdíjba. Egy jó „futózásban” részesül, az­az új futófelületet kap és tovább gördülhet számolat- lan kilométereken át. A külső gumi csak akkor hal meg igazán, amikor az or­szág minden részéből a Vác melletti gumitemetőbe kerüL Tizenöt holdon hét mé­ter magasságban borítják ott a földet a használha­tatlan motorkerékpár, sze­Szolnok megye 137 ter­melőszövetkezete közül 100 csatlakozott az országos termelési versenyhez. Ez azt jelenti, hogy száz tsz- ben jelenleg szervezett munkaverseny folyik. A ba­romfitenyésztők megyei versenyében 83 munkacsa­pat vesz részt 412 fővel. Nagyon kedvező, hogy o korábbi évektől eltérően egyre inkább a tsz-eken be­lüli, helyi verseny játszik nagyobb szerepet a mun­kaversenyben. A verseny­nek ez a forrriája közelebb áll az élethez, igazodik a helyi követelményekhez és adottságokhoz, ösztönzőb­ben hat a szövetkezeti pa­rasztságra. A termelőszövetkezetek­ben a versenyben kiemel­kedő teljesítményt elérők jutalmazására ebben az esztendőben több, mint fél­millió forintot fordítanak A szép és nemes célokért folyó verseny az őszi hó­napokban befejezéséhez kö­zeledik s a IX. kongresz- szuson minden bizonnyal az ország nyilvánossága elé tárják az eredményeket. Ezt megelőzően, azonban alacsonyabb fórumokon is biztosítani kell a nyilvá­nosságot, méltó helyet kell kapni a sikereknek a párt­vezetőséget újjáválasztó taggyűlés beszámolójában, az üzemi, városi, járási küldöttválasztó értekezlete­ken. Adjanak rendszeresen helyet a verseny értéke­lésének ezt megelőzően a termelési tanácskozásokon, tsz-közgyűlésen, szakszer­vezeti és KlSZ-taggyűlése- ken. B. J. mély- és teherautó, autó­busz, traktor és repülő gumiabroncs köpenyek. Triska Ernő, az Országos Gumiipari Vállalat Palma Gumigyárának igazgatója a felhalmozódott gumiab­roncs köpenyek súlyát 40 ezer tonnára becsüli. Ennyi van Magyarorszá­gon. De mennyi lehet a vi­lág nagyobb és sokkal több közúti járművel rendelkező országában? A legfrissebb hírek szerint Olaszország­ban elhagyott kőbányákat bérelnek ki gumitemetők­nek és oda hordják száz­ezer tonna számra. Ameri­kában eddig a tengerbe dobálták a használt gumi­kat, de ez rendkívül költ­séges eljárás. A világot te­hát gumiáradat fenyegeti. Erre néhány magyar mérnök megalkotja és szol­gálati szabadalomként je­gyezteti a 21 gépből álló gumihulladék őr lő gépsort. Óriási dolog. Különösen akkor, amikor a világ leg­fejlettebb országaiban még mindig vegyi úton történik a gumiabroncs köpenyek őrlése után azok gumi és textil alkotórészeinek szét­választása. A magyar sza­badalom lényege: fizikai szétválasztás malom elven működő gépsorral. Teljesít­ménye: évenként 6 ezer tonna rossz autókülső fel­dolgozása. A világon most kétféle gumiőrlemény iránt van óriási kereslet. Az „A” őrlemény 1 milliméter alatti szemcsenagyságú és 3 százalék textilt tartal­mazhat. A „G” őrlemény­nél 1—5 milliméter szem­csenagyság mellett 1 száza­lék a megengedett textil szennyeződés. Mindkettőnél lényegesen jobb a magyar őrlemény. Három százalék helyett egy, az egy száza­A hétfőn megnyílt nem­zetközi borversenyen a hét végéig 922 bort bíráltak és rangsoroltak. A nemzetközi rangot jelentő kitűnő osz­tályzatot az eddig szerepelt lék helyett csak 0,1—02, százalékos a textil tartal­ma. Még el sem készült tel­jesen a prototípus a jász­berényi Aprítógépgyárban, a külföldi szakemberek máris megrendelésekkel árasztották el a NIKEKX Külkereskedelmi Vállalatot. Jugoszlávia, NDK, Anglia több gépsort akar vásárol­ni, Szovjetunió pedig húsz­nál is többre adna meg­rendelést. A remek üzletkötési le­hetőségek ellenére egyesek­nek — mégpedig a terve­zésben és kivitelezésben résztvevőknek —, de ma­gának az üzemeltetőnek, a Palma Gumigyár igazgató­jának is rossz előérzetei vannak a sorozatgyártást illetően. Triska Ernő el­mondotta, hogy az Aprító­gépgyár a hulladékőrlő gépsorok azonnali gyártá­sára tett ígéretét két hó­nappal később másfél év­re módosította. Azt mondjuk, az idő gazdasági tényező. Sajná­lattal kell megállapíta­nunk, hogy egyes esetek­ben, de konkrétan ebben az óriási üzletet ígérő eset­ben is érzéketlenek va­gyunk az idő múlására Egy gépsort 130 ezer dol­lárért exportálhatna külke­reskedelmünk. Másfél év alatt — sorozatban gyárt­va — legalább húsz gép­sor készülhetne el Jászbe­rényben. Ilyen abszolút „nyugalom” mellett azon­ban alighanem meg kell elégednünk azzal, hogy két év múlva savanyú arc­cal gondoljunk az elsza­lasztott dollármilliókra. A világgazdaságban végbeme­nő műszaki-technikai hala­dás nem enged meg más­fél éves gondolkodási időt Szöveg és fotó: Bognár János 236 magyar borból U1 nyerte el, ami igen jó aránynak számít. Ezenkí­vül 109 ezüst- és 9 bron*- érmet kaptak a hazai ne­dűk, valamint 4 oklevél sí. A gumihulladékőrlő gépsor egy része Ameddig a szem ellát: gumi és gumi Száztizenegy magyar aranyérem egy hét alatt

Next

/
Thumbnails
Contents