Szolnok Megyei Néplap, 1966. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-10 / 214. szám
1966. szeptember 10, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Rossz hal\ száz bot, száz arany £ lt egyszer a fáraó udvarában egy nagyon hamis, nagyon ravasz szolga. A szolga nagyon szerette a pénzt és minden utat- módot megragadott, hogy pénzét szaporíthassa, még a csalárdságtól sem riadt vissza. Történt egysze hogy a fáraó szakácsa maga elé hivatta a szolgát, és egy csomó aranyat adott neki, majd így szólt hozzá: — Menj ki a piacra és vedd meg a legszebb és legjobb halakat, mert urunk estére vendégeket fo gad és halat kíván. Ne takarékoskodj az arannyal, mert azt akarom, hogy urunk is és a vendégek is elégedettek legyenek. Fogta a hamis szolga a. aranyakat és elindult a piacra. Megkérdezte az egyik árust, aztán a másikat is, mennyiért adják a halat, de persze a szép, friss áruért sokat kértek és a kapott pénzből nem tudott volna megtakarítani magának egyetlen aranyat sem. Fogta hát magát a kapzsi, ravasz szolga és elment a piac legvégében árusító öreg banyához, aki romlott halat árult és ezért azt a többieknél sokkal olcsóbban adta. Így a szolgának jó csomó aranya megmaradt. A szakács átvette a halakat, megsütötte, és este feltálalta a fáraó és a vendégek elé. A fáraó megérezte a hal romlott ízét és nagyon megharagudott a szakácsra. Maga elé hívatta és iszonyú haraggal támadt rá: H ogy mersz az asztalomra romlott halat feltálalni? — Hatalmas fáraó — felelt reszketve a szakács — nem én vettem a halat, hanem egy szolgát küldtem el érte a piacra. — Hivasd hát elém a szolgát — parancsolta a fáraó és mikor az megjelent, megkérdezte tőle is: — Hogy mertél romlott halat hozni a szakácsnak? — Hatalmas fáraó — felelt reszketve a szolga, én nem hoztam rossz halat és nem is hiszem el, hogy az asztalodra feltálalt hal rossz. — Nos, ha nem hiszed el, hogy rossz — felelt a fáraó —, akkor rögtön megeszed a halat, mert ha nem, száz botot veretek rád, vagy száz aranyat fizetsz. — Megeszem, megeszem ■— kiáltott a szolga és hozzá is fogott, de minél többet evett, annál jobban tiltakozott a gyomra ellene. Végül annyira megundoro- dott, hogy nem bírta tovább. U ram, nem bírom — mondta, — inkább a száz botot, mint még egy falatot. — így is jól van — felelt a fáraó, s hívta poroszlóit, akik megkezdték a botozást. Egy darabig csak tűrte a kapzsi, ravasz szolga, de a hatvanadik botütésnél felugrott. — Nem bírom tovább uram, szólj a poroszlóknak, hogy ne üssenek, inkább fizetek. — Legyen a kívánságod szerint — felelt a fáraó, s hívatta a kincstárnokát, aki könyörtelenül behajtotta a kapzsi szolgán a száz aranyat, egész vagyonát, amit a fáraó udvarában kapzsiságával és ravaszságával megtakarított. A Szolnok megyei Építő és Javító Vállalat KŐMŰVES SZAKMUNKÁSOKAT és SEGÉDMUNKÁSOKAT vesz te) állandó munkára szolnoki munkahelyeire. Jelentkezni lehet: Szolnok Kossuth téri Irodaház L 12. Milyen less a jövő lakóháza? Erre kíváncsian kerestük fel a budafoki kísérleti lakótelepet, ahol hazánkban először, — olyan világszínvonalon álló lakóépületet emeltek, amely húsz-huszonöt év múlva lesz igazán általánossá. A lakás lényegében egy nagy terem, mozgatható faiak osztják fel szobákra, s más helyiségekre. A bejárat mellett balra, mennyezetig érő beépített " előszobaszekrény áll. Jobbra a fürdőszoba, a WC, szemben a konyha nyílik. Az előszobafal baloldali elején és a túlsó végén ajtó, a szülők hálószobájába, Illetve a gyerekszobába. A két szoba között mozgatható válaszfal tetszés szerint kisebbíthető-na- gyobbítható a szobák egyike. A hálószobában két fekhely, két apró éjjeliszekrény, olvasólámpákkal. Szekrény alkotja a szoba bejárat felőli falát, ez rejti magába az ágyneműt, a fehérneműt, a ruhákat, ugyanez a szekrény nyitható az előszoba felől is, csúszó ajtókkal. A ,,nagy szobában” nem kell ruhásszekrény, középütt világos ,,Derű” falat állítottak fel. Ez kettéosztja a szobát, s két hangulatos sarok berendezését teszi lehetővé. Az egyik a társalgósarok, két fotellel, alacsony asztallal és kerevet- tel. Itt áll a televízió. A másik az étkezősarok. Asztal, körülötte kárpitozott székek felette rádió. összesen öt-hat bútor csupán a szoba berendezése l A lakásokat Tenke Tibor építészmérnök tervezte. Az egyik ilyen lakás szobájában ülünk, hogy elmondja mit építettek be” a lakásokba. — Hideg-melegvíz a fürdőszobában. Mozgatható szobafalak. A lakás hosszának megfelelő előszobaszekrény. Ezenkívül a lakó konyhában villanytűzhelyet és beépített lengyel hűtő- szekrényt talál. A szobákban nincs parkett, ragasztott szürke buklészőnyeg a padló faltól—falig. A szobákban nem a mennyezetről, hanem a padlóba süllyesztett központi konnektorból osztható a rádió, a televízió és a helyi világító- testek számára az áram. Az előszobában házitelefon van. csak az ún. komplex szolgáltatások bevezetésével nyújtanak majd teljes kényelmet. Mint megtudtuk, mosoda, étkezde, gyermekfoglalkoztató. ABC áruház épül a lakóházak mellé. A lakásokban minimális a mosási lehetőség, ott a mosoda. Nincs éléskamra sem a konyha nem ,,nagy ebédek” elkészítésére szolgál. Ezt korNégytagú család részére nyújt kényelmes otthont az itt közölt alaprajzú lakás. A számozás a következő: lakószoba hálószoba gyermekszoba konyha WC fürdőszoba amely a kapuban állókkal biztosítja az összeköttetést, s gombnyomással a lakásból nyitható a ház kapuja is — sorolja az újdonságokat Tenke Tibor. A lakások tapétásak, a konyhabútor beépített, tulajdonképpen az ideköltözőknek fekhelyet, néhány apróbb bútordarabot kell csak hozniuk, — vagy vásárolniuk. Ügy tűnik ideális lakások. — Szeretnénk, ha így lenne, de ma még nem teljes a lakótelep. A lakások ugyanis szerű tágas étkezde biztosítja. Amíg a szülők dolgoznak a gyermekekre tágas, korszerű „foglalkoztatóban”, illetve napközi otthonban vigyáznak. A lakásokhoz szolgáltatásként jár a takarítás, s minden ajtón műanyagkosár található, ebbe kerül a reggel megrendelt élelmiszer. Aki itt a kísérleti lakótelepen él, húsz évvel megelőzheti korát: körülményekben és életmódban is. Kovács Margit. h A r* | V ^ p A n 1 1 i — ISO 1 SZEMMEL AZ UDVARIASSÁG tűnik fel elsőnek. Belépsz egy üzletbe és végig kell várnod, amíg a vevők és eladók kölcsönösen egymás egészsége után érdeklődnek. Csak azután térnek a tárgyra, a vásárlásra. Ezt mindenki természetesnek tartja, senki sem türelmetlenkedik. A párizsi még akkor is udvarias, ha káromkodik. Egyik autó beleszalad a másikba. A vezető dühösen ordít: „Az ördög vigye el magát!” — majd udvariasan hozzáfűzi „s’il vous piait” (kérem). AZ ESŐ. Enélkül Párizs el sem képzelhető. És észre sem veszik. Szitáló esőben kalap és ernyő nélkül andalognak, sarukban tipegnek a nők Ha elered az eső, akkor ülnek ki az eresz alá, a kávéház terra- szán. Elgondolkodtam rajta, vajon az örökös eső miatt van Párizsban env- nyi kis kávéház, avagy azért keletkeztek, mert olyan esős az idő? Mikor alszanak itt az emberek? lakásommal szemben lévő kis gyümölcsárus még jóval éjfél után is vidáman árulta portékáját, és nem tudtam olyan korán kelni, hogy ne nyitott üzletére nézzek. A többiek ugyanígy. Rejtély. Vagy mégin- kábbr küzdelem a megélhetésért. KIRAKATOK. Nem az ' ékszer, szőrme, vagy divat- kirakatokról szólók, hiszen ezeket más nagy városban is megcsodálhatta az ember. Hanem a fűszer és csemege üzletek kirakatáról. A legeldugottabb kis utcákban is ugyanazokat az ínycsiklandozó salátákat, eneeriállatokat. bides fel- várottfé1 ókét látni, mint a belvárosban Esténként a nárizsi nő a jellegzetes hosszá, fehér kenyérrel, s kis csomaggal siet hazafelé. Olyan sikkesen tartja, mint egy virágcsokrot Percek alatt az asztalra varázsolja a vacsorát: könnyű, ízletes és tápláló ételeket. A DIVATRÓL. Aki itt vásárolni akar, annak igen jól kell ismernie a helyzetet. Mert azt a holmit amiért az előkelő negyedben olyan sokat kértek, és amiről a jámbor külföldi azt hiszi, hogy extra-mo dell, pár lépéssel odébb, féláron lelheti fel az áruházban. És ha nem rest akkor kimegy a külvárosba és ugyanazt megkapja — negyedáron. Ám, a párizsi nő még ott sem veszi meg. Hangyaszorgalommal járja végig a kiárusításokat — ezek itt rendszeresek —, amíg kedvére való szép és olcsó maradékra lel, amit sajátmaga varr meg. Mert a párizsi nő; született varrótehetség. — Ezért olyan sikkesek és divatosak. Legjobban a frizurájukat irigyeltem. Lehet szél és eső, a párizsi nő mindig jólfésült. Pedig fodrászhoz nemigen járnak, mert olyan drága, hogy csak a tehetősek engedhetik meg. Egyik nap azután az áruházban megoldódott a rejtély. Ott próbálgattál: a haibetéteket. — a megszólalásig élethű műanyag parókákat — amit néhány ügyes mozdulattal hajukra tűznek, és kész a gönyörű frizura. És ez mindig divatos, lap... nem úgy, mint a ka- Rákos Edit 11 11 A könnyelműség és a kontárkodás Háztartási gépek okozta áramütések A Szabványügyi Hivatal tájékoztatója A sajtó, a rádió és s televízió gyakran ad hírt háztartási balesetekről. A háztartási gépeket ugyan úgy szerkesztik, hogy kezelésük biztonságos, sajnos, mégis sok baleset történik a kontárkodás, hozzá nem értés, nemegyszer virtuskodás miatt. A balesetek jórészét a szigetelés hiánya okozza: legtöbbször a kontár végezte javítás — következménye ez. A Szabványügyi Hivatalban — ahol szigorúan őrködnek a baleset megelőző előírások Ruháink rendbentartása Ne hordjuk lehetőleg többször egymás után ugyanazt a ruhát, gyapjú- pullóvert, mert az anyag felveszi a test formáját, kinyúlik, „térdes” lesz. A levetett ruhát ne tegyük azonnal szekrénybe, hagyjuk szellőzni. A szövetruhát szekrénybe tevés előtt keféljük át. — A legdivatosabb, legújabb szabású ruha is sokat veszít értékéből, ha pecsétes. A szövetruhák nyakát időnként benzinnel vagy szal- miákszeszes vízzel tisztítsuk ki. Nylon fehérneműnket, harisnyánkat minden este mossuk ki. A levetett cipőt tegyük azonnal sámfára, vagy tömjük ki újságpapírral és a port töröljük le róla. Műbőr táskánkat időnként mossuk le ultrás vízzel. Ezüst, vagy fém karkötők, nyakláncok megfogják a bőrt és a ruhát. Ezt elkerülhetjük, ha színtelen körömlakkal belső felületüket bekenjük. Szekrényünket időnként portalanítsuk és szellőztessük ki! betartásán — néhány hasznos tudnivalót mondtak el. Toldott, hosszabbított vezetéket ne használjunk. A csatlakozó vezetékeket hőtől, nedvességtől óvjuk: a konnektorból a dugót sohase a zsinórnál fogva húzzuk ki. Ne használjunk olyan zsinórt, amely a készülék csatlakozójánál acélspirállal védett. A törött, csorbult, repedt csatlakozót cseréljük ki. A tex- tilbevonású, régi típusú zsinór nem jól szigetel, használjunk helyette műanyagbevonatút. Ha fémből készült állólámpához nyúlunk, egyidejűleg ne érintsünk radiátort, vagy vízcsapot. A hordozható elektromos készülékeket csak teljesen áramtalanítva mozgassuk. Vasalás közben na álljunk kőpadlón, vagy bármilyen nedves padlón: fa- rácson, gumi- vagy műanyag szőnyegen állva vasaljunk. A fürdőkádban ülve nem szabad semmiféle elektromos készüléket érinteni, tehát hajszárítót sem! Nedves kézzel elektromos kapcsolóhoz ne nyúljunk, a mosást lehetőleg farácson és gumitalpú cipőben végezzük, úgyszintén a cent- rifugálást is. Hazánkban sok százezer háztartási készülék működik. Előírás szerinti kezelésük megbízható segítőtárssá, a kontárkodás vagy a könnyelműség veszélyes ellenféllé teheti őket! Zs. L. JÁSZBERÉNYI PINCÉSZETÜNKHÖZ szőlőfeldolgozó munkásokat alkalmazunk. Jelentkezés felvételre a pincészetnél. Rzilvabefétt vörös borral szilkiA megmosott, érett va magját óvatosan nyomjuk és a helyére hámozott dióbelet vagy mandulát teszünk. Üvegekbe rakjuk. A vörös borba literenként egy kiló cukrot, ízesítőnek még szegfűszeget, fahéjat vagy vaníliái főzünk. A szilvára öntjük és a forrástól számítva legfeljebb tizenöt percig gőzöljük. KÉT MODELL CSIKÓSBÓL HATFÉLE ÖLTÖZET A csíkozott textilanyag klasszikus mintájúnak számít; lehet divat a virágos, uralkodhat a geometriai stílus, hódíthat a pepita, a csíkos anyag mindig közkedvelt, mert: alacsonynak, magasnak, vékonynak, mo- lettnek egyaránt előnyös. Ezért választott a tervező is a koraőszi ruhához fehér alapon, sötétkék csíkos szövetet. Az anyag műszálas, nem gyúródik, s nem hófehér, hanem kissé tört, — szürkés színe van. Az anyag elől gombos, rövidujjú nyáriruhának is kínálkozik, de mert az idő mindig hűvösebb lesz, a tervező ehhez igazodik. Így lett a fehér, sötétkék csíkos anyagból a tervező előrelátása és ötlete nyomán, — kosztüm. Még pedig variálható, érdekes megoldású. A kabát klasz- szikus, keskenyfazonú, háromgombos, s hogy fiatalosabb legyen, körülszegték sötétkék ripsz szalaggal. A szoknya egyenes, fehér. Sötétkék, pulóver szabású szövetblúz egészíti ki a kosztümöt. A modell ebben a színösszeállításban, nemes egyszerűségével elnyerte a „könnyűipar legszebb terméke” címet. A tervező Bakó Ilona, a Debreceni Ruhagyár dolgozója. Az összeállítás reggeltől estig elegáns, jól öltöztet, s variálható is: viselhető sima, vagy rakott sötétkék szoknyával, s kabát nélkül, csak a szoknya-blúz variálásával. A csíkos kabát ugyanakkor jó kiegészítője lehet a sportos öltözéknek például sötétkék lastex nadrágnak is. A második képen ugyanez a sötétkék, fehér csíkos szövet a kötényszoknya anyaga. Nyakkivágása ékalakú, elől szembehól és két zseb díszíti. A kötényszoknyát blúz nélkül meleg napokon is viselhetjük. A hozzá elkészített sötétkék puplinblúz helyett lehet másszínű, — türkisz, piros, ciklámen, narancs- sárga blúzt is viselni. Hűvös napokon a csíkos kosztümkabáttal kiegészítve, a most oly divatos kompié hatását kelti. így lehet két csíkos* klasszikus modellből, — h ötféleképpen felöltözni. K. ML (Fotó: Bohanek)
