Szolnok Megyei Néplap, 1966. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-10 / 214. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! 5Z0UWK HESWI 1A HEGYEI PÄRTBIZDTTSAB É51 MEGYEI TAKÁCS I APIA XVII. évfolyam, 214. szám. Ára i 50 ÜllÓr 1966. szept. 10., szombat. A „láthatatla lista‘ A jó másfél órára elnyúló beszlégetés tulajdonképpeni elindítója a — vízhiány volt. Míg az újabb adag meleg fürdővizet várták, a műszak izmokba rakódott fáradtsága a bicebóca lábú öltözői falócákra parancsolta őket: ott üldögélve esett szó a „kis-Pin- tér” órabér-emeléséről. A fiatal esztergályos — akit zömök termete miatt neveztek el „kis-Pintémek” — rövid idő alatt már másodszor kapott bérjavítást: voltak, akik feltették az ilyenkor már-már elengedhetetlennek tűnő „mennyivel tud ő többet, mint mások” kérdést, a többség azonban egyöntetűen helyeselt. A kis-Pintér megérdemelte. Mert — fogalmazta meg a helyeslők egyike az „élcsoportban van a láthatatlan listán”. Láthatatlan lista? A beszélgetés — a gyors fürdés néhány percét leszámítva — most már gyárkapun kívül folytatódott. A szokatlannak tűnő fogalom használója most már részletesebben indokolt Van egy hivatalos rangsor — fejtegette. Beosztás, fizetés, előléptetés, hozzáértés, eltöltött évek — sok minden szerepelhet rajta, És van egy „láthatatlan lista”, az emberekben kialakult részben szubjektív, részben objektív tapasztalatokra alapozott rangsor, amelynek alapján ki-ki megítéli munkatársait feletteseit mindazokat akikkel közvetlenül vagy közvetve együtt dolgozik. A két lista sokszor fedi egymást de van, hogy különböznek az értékítéletek: az említett esetben például találkozott a hivatalos elismerés az emberekben kialakult személyes értékítélettel. Az kapta a bér javítást, aki valóban mindent tud, mestere szakmájának, a legkényesebb feladatot is nyugodtan rábízhatják. Az emberekben kialakult belső értékrend bonyolult, s nem mindenkor nyomon követhető hatások és ellenhatások következménye. Mégis, létezik, van ilyen „láthatatlan lista”, melyet a munkában összetartozó emberek kollektívája alakít ki, s számolni kell vele. Ha valakire egy gyárban azt mondják, hogy érti a dolgát, jó munkás — és: jó üzemvezető, mérnök, igazgató —, akkor ezt sok-sok apró tett, emberi vonás, munka közben szerzett tapasztalat támasztja alá. Egy hivatalos intézkedés — s ez lehet előléptetés, bérjavítás, bármi — önmagában még nem elég ahhoz, hogy valaki előbbre rukkoljon a belső értékrend kialakította listán. Mert van — még van — példa arra; hogy érdemtelen jut előbbre, arra érdemesebbek orra előtt; ügyeskedők kaparnak maguknak többet, s csendes rátermettek háttérbe szorulnak; hí- zelkedők-törleszkedők gyanús gyorsasággal hagyják maguk mögött a szókimondókat. A közösség — tehát a döntő többség — véleményén ez mit sem változtat. A kollektíva — még ha olykor nem is mentes az irigységtől — csak a tényeket, a valóságot értékeli: a meglévő tudást, tehetséget, a bebizonyított hozzáértést, rátermettséget, szorgalmat, fegyelmet. Az elmúlt években igen sok történt azért — a párt általános politikájának részeként —, hogy közeledjék egymáshoz, sőt, minél többször fedje egymást a kétféle értékítélet. Alaposabbá, s emberköze- libbé vált a kádermunka, reálissá a mérlegelés, s ugyanakkor a termelői kollektívák bölcsessége is elmélyültebbé lett. Éppen ezek az eredmények jelentik a továbbhaladás biztos alapját: a gazdaságirányítás új rendszere ugyanis az eddigieknél összehasonlíthatatlanul nagyobb mértékben kívánja meg az űzetni demokrácia kibontakoztatását, a dolgozók bevonását a tervek, feladatok kidolgozásába, s véleményük meghallgatását a személyre vonatkozó döntések meghozatala előtt. A% Új gazdasági mechanizmus keretei között rendkívül fontos szerephez jut a szakszervezetek tevékenysége: elsősorban éppen azért, mert összegyűjti, és mérlegeli az emberek véleményét, s annak birtokában reálisan ítélheti meg a helyest és a helytelent, azaz — példánknál maradva — a dolgozók kialakította értékrend demokratikus tolmácsoló ja lehet. A „láthatatlan lista”, amiről bevezetőben szó esett, az önálló gondolkodás, véleményalkotás, a gazda felelőssége diktálta mérlegelés egészséges megnyilvánulása: nem örökérvényű íratlan névsor ez, sőt, sokszor rugalmasabban, az élettel jobban lépést tartva változik, mint másik, hivatalos válfaja. A kettő közelítése, egyezésének elősegítése, az ehhez szükséges, a mainál gazdagabb szervezeti — formai feltételek megteremtése: az új mechanizmus előkészítésének egyik lényeges, s az üzemek légkörét tekintve mással nem helvettesíthető feladata. (é. t.) Októberben újra meqindulhat a forgalom a Ságvári körúton (Tudósítónktól) A kongresszusi munkaverseny során újabb munkasikerek születtek az ÉM Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalatnál. A lelkes felajánlások nyomán, az emelt, az augusztus havi építési szerelés tervet 110,8 százalékra teljesítették. Ezzel éves tervük 73 százaléké* már megvalósították Az eredményt 61 százalékban a termelékenység növelésével érték el tőben viszont nem kis része van a szocialista munkaversenynek. A 69 szocialista címért küzdő brigádban és a három építésvezetőségen 769-en dolgoznak. Jó munkájuk többek között lehetővé tette, hogy a negyedik negyedévre tervezett lakások közül 80-a* határidő előtt átadjanak Ezzel már októberben lehetővé válik, hogy Szolnokon a Ságvári körút eddig lezárt szakaszán is újra meginduljon a forgalom, Ma: pártélet fóruma Családi kör m Beszéljünk a töpörtyűről A traktorcsalád új tagja: az UE—50-es A Vörös Csillag Traktorgyár a D—4 KB és az UE—28-as után elkészítette az UE—50-es univerzál traktor mintapéldányait is, így a 90 és a 28 lóerősökön kívül a mezőgazdaságnak rövidesen 50—55 lóerős középkategóriájú traktora is lesz. Az új gépet gyümölcsösökben, szőlőkben, homokos terepen vagy hegyvidéken egyaránt jól fel lehet használni ekék, tái- csák, egyéb földmunkagépek vontatására. Az UE—50-es megfelelő védelmet nyújt az egyébként sajnos gyakori balesetek ellen a traktprve- zetőknek. Jövőre valószínűleg egv kisebb, 1968-ban pedig a nagysorozatú gyártás veszi kezdetét. A „ I Vők a második műszakban Ez lehetne a kép címe, mert a Tisza Cipőgyár felsőrész szabászatán hetvenhárman dolgoznak a második műszakban, s nagy részük nő. Közöttük Boda Katalin az egyik legjobb (elsőrész egyenlítő. — (Fotó: (Nagy Zsolt) Kidolgozták a művelődési otthonok modelljeit A népművelési évad őszi-téli előkészületeiről Beköszöntött az őszi-téli népművelési évad. Felkerestük ebből az alkalomból a Művelődésügyi Minisztérium Közművelődési Főosztályát, ahol a következő hónapok sokirányú, sokrétű előkészületeiről, a népművelési munka legsüigősebb tennivalóiról kértünk tájékoztatást. — Ennek a nyárnak tapasztalatait szeretnénk s jövő évben is felhasználni A sikerek ugyanis szerencsés átmenetet is képeznek az őszi-téli munkához. Ahol egész esztendőben lankadatlanul dolgoznak, ott sokkal könnyebb az „átállás” az igazi évadra, az Őszi-télire. A küszöbön álló tennivalóink zöme a művelődési otthonokban zajlik majd le. Ebből viszont következik, hogy elérkezettnek látjuk a közművelődés e gócainak alapos felülvizsgálatát. Mire gondolunk? Két hónap óta vita folyik arról, hogy megfele ló-e művelődési otthonaink mai rendszere. 1964-ben 2710 község és város rendelkezett művelődési otthonokkal, közülük mintegy 1340 szorul felújításra. Persze a művelődési otthonok állagának felülvizsgálatával egyidőben elemeznünk kell az otthonokban folyó munkát is, vagyis elérkezettnek látjuk az időt, hogy a tartalmi kér désekről ugyancsak tudományos igénnyel és körültekintően beszéljünk. — Ügy véljük, hogy az eddigieknél differenciáltabban kell terveznünk: milyen település mellett milyen művelődési ottfcoamodellre van szükség. Háromféle tervet dolgoztunk ki ezzel kapcsolatban. Elsőként a kis településekre, az ezer-ezerkétszáz lelket, vagy annál kevesebbet számláló falvakra gondoltunk; egy másik típusát a művelődési házaknak a nagyobb városokban szeretnénk kialakítani, s végül a harmadikat, olyan nagyobb településen, amely már nem község, de még nem város. — Az 1000—1200 lakosú községekben, falvakban, ahol még nem eléggé differenciálták a művelődési igények, egy-egy klubkönyvtái köré szeretnénk a szellemi érdeklődést összpontosítani. Ez a megoldás előnyös lenne a jelenlegi gyakorlattal szemben, amikor igen sok kis település egyetler nagy befogadóképességűr tér mében — amelyet többek között művelődési otthon gyanánt is számontartanak — a tsz-közgvűléstől, a báloktól a filmvetítésekig minden eseményt összezsúfolnak. A klub-könyvtár meghitt nyugalma lehetőséget ad az olvasásra, az ismeretterjesztő előadások megtartására, egyszóval arra, hogy 30—40 ember állandó és zavartalan működési fóruma legyeci. — Más a helyzet a nagyvárosokban, ahol egy-egy művelődési otthon sokféle és a legkülönbözőbb igényeket elégít ki. A színházi előadásoktól a filmvetítéseken át, a különböző szakkörökön keresztül se Szeri, se száma a programoknak. Ezeket a művelődési otthonokat — hiszen meglevőkről van szó! — a következő 6—8 évben modernizálni akarjuk, új felszereléssel, szemléltető eszközökkel ellátni. Terveink szerint az országban 80 ilyen közművelődési komplexumot kívánunk minden kö- vetelménynek megfelelően kiépíteni. Segítségünkre van ebben az Országos Népművelési Tanács által meghatározott koordináció is, mely szerint a tanácsi művelődési otthonok gazdái fokozatosan a társadalmi és tömegszervezetek (a SZOT, a KISZ, »7 FMSZ stb.) lesznek. Vagvif ezentúl nem csupán a vá rosi tanács járul hozzá • fenntartásukhoz és fejlesztésükhöz, hanem valamennyi egyéb szerv is » maga kulturális keretéi ezeknek a közös céloknak szolgálatába állítja! — Legvégül a körzet; központokban, járási székhelyeken kialakítandó művelődési otthon-modellről. Nem akarunk új objektumokat létrehozni, de szeretnénk elválasztani egymástól a ma még gyakran egybemosódó tevékenységeket Ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága A KISZ Központi Bizottsága szeptember 9-én ülést tartott. A KISZ Központi Bizottsága megtárgyalta a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusának irányelveit és javaslatokat tett. Ezután szervezeti kérdésekkel foglalkozott. Patait! Lászlót — eddigi érdemeinek elismerésével — felmentette intéző bizottsági tagsága és Központi Bizottsági titkári tisztsége alól. Megvitatták a községek népművelési terveit a szolnoki járásban Csütörtökön 5 község népművelődési tervét tárgyalták meg a szolnoki járási tanácsnál. Ez már a főbb napja tartó tárgyalássorozat befejezése. Ebben az évben a megbeszélésekre meghívták a járási pártbizottság, a KISZ bizottság és a tömegszervezetek képviselőit, akik észrevételeikkel hasznosan segítik a tervezés munkáját. A csütörtökön megtárgyalt tiszasülyi népművelési tervben helyesnek találták az ifjúsági klubok műsorát, a gyermek-foglalkoztatás tervét és a „Vezetők fóruma” címmel Indított érdekes előadássorozatot. Ebben a sorozatban a község párt, gazdasági és tömegszervezeti vezetői számára tartanak ankéto- kat az új gazdasági mechanizmus, a vezetés és a káderutánpótlás egyes aktuális kérdéseiről
