Szolnok Megyei Néplap, 1966. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-08 / 212. szám

1966. szeptember 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Őszi betakarítás és vetés előtt Nagyon sok irányú a nők érdeklődése Ülést tartott a megyei nötanáes A nyári időszak me­zőgazdasági munkái a me­gye mezőgazdasági üzemei­ben befejeződtek. Az ara­tásban és cséplésben a ter­melőszövetkezetek tagjai, vezetői és az állami gaz­daságok dolgozói, vezetői derekasan helytálltak. Az idei aratás és cséplés üte­me és a munkák minősé­ge jobb volt a korábbi éve­kénél. Az aratandó terület 95 százalékát géppel arat­ták le az idén Szolnok me­gyében. A kombájnnal aratott területeken a be­takarítási veszteség mini­málisnak mondható és ál­talában sem lépte túl a megengedett arányt. Azt tapasztaljuk, hogy az őszi munkára való át­térés is megfelelő volt és a munkák ütemében na­gyobb visszaesés nem kö­vetkezett be. I Az a legjobb, ha szep­tember első napjaira a szalmalehúzást, kazlazást. silózást, kender és zöldség­betakarítást stb. időarányo­san elvégzik a termelő üzemekben. Az erőket csak így tudják megfelelően összpontosítani. A gépi és az emberi munkaerő más­ként szétforgácsolódik, kö­vetkezményeképpen csak kapkodás és a munkaütem lassulása várható. A kenyérgabonatermesz­tésben irányelv a gyenge adottságú üzemekben is, hogy 11—12 mázsa búza termésátlagot mindenhol el lehet érni. A jobb adott­ságú termelő üzemek pe­dig törekedjenek arra, hogy ők érjék el, sőt haladják meg a 15 mázsát. Mindeh­hez természetesen az alap­vető termesztéstechnikái eljárások együttes alkali mazását feltétlenül be kell tartani. A kenyérgabona vetésterülete a tavalyi tervhez képest nem csök­kenhet. Az üzemek az őszi vetésterveket már ennek megfelelően készítették el. Figyelembe veendő azon­ban, hogy a kenyérgabona előveteménye mintegy 40 százalékban ebben az év­ben is kukorica. A kuko­rica nagyrésze pedig októ­ber második felében érik be. Ennek következtében a betakarítást nem tudjuk időben elvégezni. Ezért ja­vasoljuk, hogy az elkészí­tett vetésterveket az üze­mek vizsgálják felül. S ha szükséges, úgy módosítsák, hogy a vetés október má­sodik felében befejezhető legyen. A talaj előkészítést meg­kezdték a megyében. — Augusztus végéig a vetés- terület 30 százalékán tör­tént talaj előkészítés. A ko­rán lekerült elővetemények után már be kellett volna ezt fejezni. E mulasztást sürgősen pótolni kell. Nagyon fontosnak tart­juk a kalászos elővetemé­nyek után kerülő őszi ve­tések talajainak felülvizs­gálatát. Néhány éve állan­dóan nőtt a kalászos elő­vetemények aránya s vele a kártevők szaporodása. A felülvizsgálatot tehát min­den területen végezzük el. Ahol pedig fertőzés vár­ható. fertőtlenítsük a ta­lajt. Ha a fertőzés mérté­ke várhatóan négyzetméte­renként 4—5 kártevőnél kevesebb. Lindánnal, ahol ennél több, Aldriannal fertőtlenítsünk. Vigyázzunk azonban arra, hogy ahol a védekezésre Aldrinnal ke­rül sor. ott négy évig gyö­kérfélék nem vethetők. A kísérleti intéze­tek vizsgálatai bizonyítják, hogy a rossz talajelőkészí­tés a terméseredményt mintegy 20 százalékkal csökkenti. A termésered­ményt nagyon befolyásolja a vetésidő meghatározása Az optimális vetésidő me­gyénkben október 5—20 között van. A gépkapacitás és az időjárási szélsőségek azonban nem teszik lehető­vé, hogy a vetést ilyen rö­vid 1 idő alatt befejezzük. A korábbi vetések termés­csökkentő hatása kisebb a tapasztalatok szerint, mint a későieké. Feltétlenül az optimális vetésidő előtt kezdjük a vetést. És olyan ütemben végezzük, hogy október második felében be is fejeződjék. Az említetteken kívül természetesen ne felejtkez­zünk el egyéb agrotechni­kai követelményekről sem. Nevezetesen a vetőmag­vak előkészítésére, az op­timális vetőmagmennyiség meghatározására, a vetés mélységére, a vetőágy meg­felelő tömörítésére stb. gon­dolunk. Ennek az időszak­nak nagy munkája az őszi betakarítás és a szállítás is. Az aránylag kevés kézi- és gépi^ munkaerőt csak jó szervezéssel, a munkaidő jobb kihasználásával tud­ják az üzemek megfelelően hasznosítani. A cukorrépa szedése és szállítása már. megkezdő­dött. A cukorgyárak a ter­melő üzemekkel közösen elkészítették a szedési és szállítási ütemterveket. A szedést azokon a területe­ken kezdjük először, ahol rosszak az útviszonyok és a szállítási feltételek. — Csapadékos időjárás esetén ugyanis a sáros útviszo-. nyok a szállítási költsége­ket lényegesen növelik. Gondoljunk a cukorrépa-fej, répaszelet és melasz fel- használására is. Nálunk még gyakori a cukorrépa­fej alászántása, noha ez jóminőségű és nagytömegű takarmány. A% idén a tavalyinál jobb rizstermés várható. Késői betakarítása a szem­veszteséget növeli. Ez a múlt évekre — különösen csapadékos időjárás esetén — igen jellemző volt. Ez arra figyelmeztet, hogy: — kössük meg a szerződést az arató és cséplő munkások­kal, ahol ez nem történt volna még meg. Ott, aho) a termelőszövetekezet tag­sága a maga erejéből a gyors betakarítást biztosí­tani nem tudja, tanácsol­juk, alkalmazzanak ide­gen munkaerőt. A fővetésű silókukorica silózásának több mint a felét már elvégezték. An­nak ellenére, hogy egyré- sze késői vetésű, a silózás ütemével nem lehetünk megelégedve. A túl érett silókukoricában nagy a mi­nőségi romlás, rövidítsük hát le a betakarítást. A kukorica betakarítása a termelőüzemek többségé­ben a műveléshez hason­lóan tagokra kimért par­cellánként történik. Java­soljuk: úgy szervezzék, hogy egy-egy összefüggő te­rület egvidőben kerüljön betakarításra. Azokon a táblákon kezdjék, amelyek után őszi búzát vetnek: — Fontos, hogy minden mun­ka együtemben történjen, így biztosított a kukorica­szár lehordása és az a gé­pek munkáját nem akadá­lyozza. Ahol kevés a szá­lastakarmány és a szilázs, í óminőségű kukoricaszár silózásával pótolhatják. A napraforgó és az apró­magvak ugyan terület- arányban nem jelentenek nagy feladatot és géppel elvégezhetők. Ám. ha a be­takarítás megkésik, igen nagyarányú veszteséget je­lenthet. A betakarításban — ahol kevés a kézi mun­kaerő — segíteni tudnak az iskolások. Különösen a zöldség-, szőlő- és gyü­mölcs szedésében, és a ki­sebb fizikai erőt igénylő munkák végzésére kérjük meg őket. Az üzemek ve­zetői vegyék fel a kapcso­latot a KlSZ-szervezetek- kel és az iskolákkal, s kér­jék a tanulóifjúság segít­ségét. A kővetkező évet alapozzuk az őszi mély­szántás időbeni és jóminő­ségű elvégzésével. Töreked­jünk arra, hogy a mentesí­tett területek (homok, szik, árterület) kivételével — a fagyok beállta előtt a szán­tás befejeződjék. Ezzel egy- időben biztosítsuk a trá­gyák kihordását és alászán- tását. A mélyszántás haladásá­val se lehetünk megelé­gedve. Feltétlenül növelni kell a kétműszakos gépek arányát. Ugyanis a terme­lőszövetkezetekben a szán­tógépek 36 százaléka dol­gozik csak két műszakban Ugyanannyi, amennyi ara­táskor. Holott akkor a trak­torosok egy része a beta­karító gépeken dolgozott. Sürgősen üljenek szántó­gépekre a kombájnról le­került szakemberek. Az eddiginél jobban szervez­zük meg a hibaelhárítást is. A génkiesés aránya nasy, a kijavítás lassú. A vállalatok is jelentősen gyorsíthatják a betakarí­tást. Gyors és zavartalan áruátvétellel, szakszerű mi­nősítéssel sokat tehetnek. A tanácsi és a társadalmi szervek is adjanak meg minden segítséget a me­zőgazdasági üzemek veze­tőinek. Fokozottabban el­lenőrizzék a munkát Kü­lönösen vetés ideién bizto­sítsák a minőséget. A gazdaságokban nyugodt, megfontolt és át­gondolt munkára van most szükség. A munka felté­teleit biztosítsuk. Gondos­kodjunk a munkások ki- és beszállításáról, munka- és balesetvédelmükről. — Nagv munkát jelent az ősz. Szolnok megve mezőgazda- sági dolgozói máskor is sikerrel hirícóztak meg ve­le Az idén is bizonyosan így lesz. Dr. Kasza Béla a Szolnok megyei Tanács V. R mezőgazdasági osztály vezetője Bozsik Tibor a Szolnok megvei Állami Gazdaságok Igazgatóságának vezetője Ülést tartott szerdán a megyei nőtanács, ahol meghívottként üdvözölték Ortutay Zsuzsát, az Orszá­gos Nőtanács titkárát, dr. Ungor Tibort, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagját, Bárdi Imrét, a me­gyei tanács vb-elnökhelyet- tesét, valamint a tömeg­szervezetek, tömegmozgal­Elmondta többek között, hogy harminchét nők, — huszonkilenc szülők akadé­miáját és negyvennyolc szülők iskoláját fejeztek be eredményesen az idén. Kü­lönböző szakkörök működ­tek, amelyek igen látoga­tottak voltak. Feldolgozták a nőkongresszus irányel­veit. Az asszonyok ezrei ta­nultak a városokban, köz­ségekben. Ugyancsak ezrek és ezrek vettek részt a kü­A nők érdeklődése na­gyon sokirányú — hang­zott a beszámolóban: — ha ezt az érdeklődést is­merjük és mindenütt kielé­gítjük, ennek az egyénen kívül a társadalom is hasz­nát látja. A nők tanulási, művelődési igényének ki­elégítése korunk követel­ménye is. Mozgalmunkban évek óta bevált sajátos ok­tatási formák vannak, ame­lyek alkalmasak az említett igények kielégítésére. A beszámolóban részle­tezte Túróczi Ferencné azokat az eredményeket, amik ezt bizonyítják. — ugyanakkor arra ösztönzött, hogy mindenütt keressék az új formákat is. tegyék rugalmassá, a jogos igénye­ket mindenkor kielégítővé a mozgalom nevelő-oktató­munkáját. — A most kezdődő ok­tatási évben a rrn’r''"ír’fc tartalmát kell javítani — mondta. — Adjunk még több segítséget a szakmai műveltség még gyorsabb növeléséhez. Ez alapvető követelmény ahhoz, hogy a nők bárhol is helytállja­nak. Ugyanakkor nyújt­sunk megfelelő lcülpolitikai tájékoztatást és beszéljünk meggyőzően asszonyaink előtt arról: A mi hazasze­retetünk alkotó tettekben nyilvánulhat meg legjob­ban. Fordítsunk külön fi­gyelmet a harmadik ötéves terv célkitűzéseinek ismer­tetésére is. Ahol szükséges, szervezzenek, tartsanak er­ről helyi tájékoztatókat, be­szélgetéseket, stb. Legye­mak képviselőit. Ortutay Zsuzsa a nőmoz­galom megyei vezetésében történt változást ismertette a nőtanács tagjaival, majd dr. Lengyel Bertalanná. megyei elnök mondott tá­jékoztatót az első félévben végzett munkájuk számok­kal, adatokkal mérhető, ki­fejezhető eredményeiről. lönböző politikai gyűlése­ken is, felemelve szavukat a béke mellett a vietnami háború ellen. A megyei elnök tájékoz­tatója után Túróczi Fe­rencné, a megyei nőtanács titkára mondott vitaindító előadást arról, hogyan se­gítsék, szervezzék az asz- szonyok néművelő tevé­kenységüket, milyen okta­tási feladatokat tűzznek maguk elé a közeljövőben. nek a mozgalom vezetői, aktívái, kezdeményezők. A vita Sok ötletet és biztatást adó bevezetőt élénk vita követte. Kerékgyártó Mi- hályné (Jászjákóhalma) azt mondta el, hogyan vívja ki naponta újból és újból a megbecsülést szövetkezetük kétszázhuszonnégy nőtagja azzal, hogy kitartóan helyt­áll a gazdasági munkában. Szabadkai Lászlóné (Ci­bakháza) a gyermekneve­Szolnokon, a Ságvári kör­út 6. szám alatti házat alig egy éve építették fel. S im újra állványerdő veszi körül. Akik sűrűn járnak arra, nem túlságosan cso­dálkoznak ezen, hiszen ter­mészetesnek tartják, hogy az ütött-kopott falakra új köntös kerül. Csupán az kelt némi rosszalást, hogy ilyen ha­mar levedlették a falak a festéket, s itt-ott a vakola­tot is. De vajon miért? A válasz egyszerű: ezt a lakóházat téli időszakban adták át, akkor vakolták, festették. Még a laikus is tudja, hogy az ilyen mun­ka nem tarthat el sokáig. A nedves vakolat az első meleg tavaszi napon kezdi nem. tűrni a festéket. Nos, az állami építőipari válla­lat szakemberei sem vonták ezt kétségbe. Ennek elle­nére megcsinálták. Jószán­tukból? Nem. Elég teher volt az átadás—átvételi jegyző­lésben szükséges árnyalt, sok figyelmet, tapasztala­tot igénylő munkáról be­szélt. Csikós Istvánná (Kő­telek) a nők szakmai kép­zettségének megszerzi -éhez szükséges kitartás, önfe­gyelem fontosságát érzé­keltette. Rimóczi Jánosné (Jászla- dány) — akit ezalkalom- mal választottak meg a nőtanács megyei alelnöké- vé — azit ajánlotta az asz- szonyok figyelmébe: kerül­jenek közelebb azokhoz a szülőkhöz is, akik távol tartják magukat az iskolá­tól, nem érdeklődnek gyer­mekeik előmenetele iránt. Ennek hasznosságát erősí­tette Branstetter Istvánná (Fegyvernek) egy náluk be­vált szokás közreadásával. Dr. Ungor Tibor többek között a kongresszusi mun­kaverseny alapvető célki­tűzéseiről beszélt felszóla­lásában. Vázolta, milyen sok és milyen nagy feladat hárul ezzel kapcsolatban is a nőmozgalomra, a nő­mozgalom vezetőire, aktí­váira. Részletesen szólt ar­ról is, mit vállalhatnak magukra a megye asszo­nyai a népművelés idősze­rű tennivalóiból. A további felszólalók is mindannyian hasznos ja­vaslatokat, észrevételeket tettek, amelyek mind iga­zolják: a megyei nőtanács tagjai tettrekész segítői, támogatói a népművelési programból reájuk váró feladatok megvalósításá­nak. B. E. könyvben szereplő 89 té­telre rúgó mennyiségi és minőségi hibahalmaz. — Hiánypótlás címén közel kétszázezer forint értékű munkát kellett elvégez­niük. Miért is akarták vol­na ezt az összeget mégeny- nyivel tetézni? (Az újra­festés, vakolás és az áll­ványozás költségei legalább ennyire becsülhetők.) , Csakhogy: a szabály az szabály. Az érvényes ren­delkezések értelmében a lakóházat csak befejezve lehet átadni. Még ha egyéb­ként beköltözhető is, fes­tetten nem lehet átadni. Noha a józan ész azt dik­tálta volna, hogy költözze­nek be a lakók, a külső vakolást, festést majd jó időben elvégzik. Mintahogy most garanci­ális munkaként, jelentős többletköltséggel megcsi­nálják az építők. Ezt vi­szont nem tiltja a szabály. S sajnos ez még szabály. F. P. Évek óta élenjár Örmé­nyes lakossága az ingye­nes véradásban. Az Űj Élet Tem előszövetkezet dolgo­zói között többszörös vér­adókat találunk. Jancsó Já­nos. a tsz kocsisa már ti­zenkétszer, Ulviczki Já­nosné vagyonőr huszonegy­szer, idős Hajdú István segédmunkás pedig eddig kétszer adott vért. Mind­hárman résztvesznek az október 3-án tartandó idei véradó nap . előkészítésé­ben, ugyanakkor valameny- nyien ismét jelentkeztek véradásra. Earek tanultak Követelmény: a »sahmai műveltség Szabály az szabály

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents