Szolnok Megyei Néplap, 1966. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-06 / 210. szám

1966. szeptember 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 CIKKÜNK NYOMÁN Lapunk augusztus 14-én „Aki rendet csinált Szászberekén” címmel megjelent cikkben arról írtunk, hogy a Szolnok megyei Vasipari Vállalat szászbereki akkumulátor gyárában Balaskó István diszpécser eléggé el nem ítélhető módon viselke­dett az ott dolgozókkal és a telepre látogatókkal. A vasipari vállalat ve­zetői levélben válaszol­tak cikkünkre és többek között az alábbiakat ír­ták: „Balaskó István disz­pécser, mint ahogyan azt a tények is igazolták — és a vállalati vizsgálat is megerősített —, a rábí­zott feladatot úgy akarta végrehajtani, hogy teljes hatalmat vindikált magá­nak és emberhez nem méltó cselekedeteket kö­vetett el.” „A vállalat vezetés Ba- laskónak és bárki más­nak, az ilyen durva hi­báit elítéli és félreérté­sen alapult az, hogy a vállalat a nevezett sze­mélyt meg akarta vé­deni.” „Végül közölni kíván­juk, hogy Balaskó Ist­vánt Szászberekről a központba visszarendel­tük és ellene fegyelmi el­járást indítottunk, mely­nek eredményéről önöket is értesíteni fogjuk.” Cikkünkre a megyei tanács vb ipari osztályá­nak vezetője is válaszolt: „Megkerestem és fel­szólítottam a vállalat igaz­gatóját, hogy a vizsgála­tot sürgősen kezdje meg és tegyen intézkedéseket. A beküldött írásos jelen­tés tartalmazza, hogy a cikkben közölt megállapí­tások mindegyike konk­réten beigazolódott” „A vezetésre gyengé­nek bizonyult Bakó Lász­ló gyáregységvezetőt le­váltották, s az egyik részleg vezetésével bíz­ták meg. A gyáregység vezetését Kerékgyártó János kinevezésével most már megoldottnak és véglegesnek lehet tekin­teni.” „A vállalatvezetést a nem elég alaposan meg­gondolt, Balaskóval kap­csolatban tett elhamar­kodott intézkedéséért fi­gyelmeztettem.” Egy kereke hiányzott A jászapáti Béke Ktsz a közelmúltban új egészség- ügyi és laboratóriumi fel­szerelések gyártására ka­pott megbízást. Többek kö­zött készítik az állatműtő­asztalokat, a három gumi­keréken guruló kórháziágy- asztalokat, valamint az ipari röntgenkészülékek ko­csijait. A szövetkezet készárú termelése néhány jelenték­telen hibától eltekintve ki­elégíti a megrendelők igé­nyeit minőség, és szállítá­si határidő szempontjából is. Annál bosszantóbb azon­ban, hogy egy más szövet­kezettől átvett gyártmány zavarokat okozott az egyéb­ként jólműködő termelő apparátusban és rontotta a Béke Ktsz jóhírnevét. — Tavasszal kezdték meg a modemvonalú háromkere­kű gyermek kerékpár gyár­tását és még a mai napon is fő a szövetkezet vezetői­nek a feje emiatt. A bonyodalmakat a gyár­tási kooperációban résztve­vő cégek tekintélyes szá­ma okozza. Az alkatrészek szállításában ugyanis hat, az ország különböző részén található termelő egység vesz részt Elképzelhető, hogy eddig összehangolt, zavartalan munkáról szó sem volt. Egymást érték a kötbérigényeket tisztázó tárgyalások, KDB döntések. Most, az új szállítási szerződések életbelépése után a ktsz vezetőinek is „nagy kő esett le a szívé­ről”. Remélik, hogy az új rendelet gyökeres változást hoz, és nem fordul elő töb­bé, hogy a kooperáló part­nerek „jóvoltából” a há­romkerekű kis biciklinek csak a két hátsó kereke érkezik meg. SZEDIK A KOMLÓT Az ország legnagyobb komlótermelő területe — 105 hold — az Üjszilvási Állami Gazdaságban van. — A korai cseh-fajta betakarítását befejezik és rövidesen szedik az elszászi-fajtát, amely holdanként 7—8 má­zsás jó termést ígér. Képünkön: Szedik a termést a komló indákról. Gyakorlattal rendelkező Zöldbab KOZMKTIKIJST szedésére keresünk azonnali belé­felemelt bérezéssel pésre. Szolnok, Patyo­lat Vállalat fodrász rész­legéhez. Jelentkezni le­alkalmi dolgozókat felveszünk. Térítés: 120.— Ft/mázsánként. hét: Szolnok. Mártírok Héki Állami Gazdaság Alcsiszigeti útja 19. üzemegysége. fVifO'c bába jut eq\f gyerekre Szétküldték a surjánt nö­vényvédelmi kísérleti be­mutatóra invitáló szíves- szavú meghívókat. Nagy esemény lesz. Sok haszno­sat elsajátíthatnak ott a program ígérete szerint a megjelenők. A meghívó is ízléses, tetszetős. Azért, amit szóváteszünk, az még­is a hívogatólapra vonat­kozik. Ugyanis, egy teljes oldalt elfoglal a rendező szervek névsora. így következnek: a Földművelésügyi Minisz­térium, az AGROTRÖSZT, a Szolnok megyei tanács mezőgazdasági osztálya, az Agrártudományi Egyesület, az állami gazdaságok me­gyei igazgatósága, az AG- ROKER Vállalat, a Nö­vényvédő Állomás és vé­gül a surjánt gazdaság. Nem kevesebb, nem több: pon­tosan nyolc. Az embernek a magyar közmondás jut óhatatlanul eszébe. S mindjárt vetíti is a nyolc bába egy gye­rek nexusára. Természete­sen ezt nem komolyan mondtuk. Mint ahogy azt sem lehet komolyan venni: ennyien rendezzenek egy bemutatót. Az a gyanúnk, kissé megmosolyogtató flancolás ez. Bizonyítékunkra elő­hozzuk: az AGROTRÖSZT- nek az AGROKER a Szol­nok megyei megfelelője. A kettő egy vállalat. Miért rendezők hát külön-külön? A Surjáni Állami Gazda­ság és az állami gazdasá­gok megyei igazgatósága ugyancsak egy intézmény. B. L. A Szolnok megyei Épí­tő és Javító Vállalat KŐMŰVES SZAK­MUNKÁSOKAT és SEGÉDMUNKÁSOKAT vesz fel állandó mun­kára szolnoki munka­helyeire. Jelentkezni lehet: Szolnok Kossuth tér. Irodaház I. 12. Vasárnap is úton voltak... A vasárnapi kedvező idő­járás lehetővé tette a na­gyobb mérvű áruszállítást. A 7. sz. AKÖV százhetven­hat gépkocsiját küldték a menetirányítók reggel fu­varba. Mi pedig Kerekes Ferenccel, a vállalat igaz­gatójával autóval ellenőrző körútra indultunk. — Ma kisebb lesz a for­galom a szokásosnál. A hét­köznapi esős időjárás miatt a földszállítással megáll­tunk, a felszabadult gép­kocsikkal a szombat-vasár­napra tervezett áruból nagymennyiséget már el­szállítottunk. Ennek ellené­re gépkocsiparkunk har­minc százaléka munkába ment — mondta. — Hova megyünk először T — Jászberénybe. iVem állnak kőiéinek .. . Alig ötven perc múlva már Szőke Istvánnal, az üzemegység ügyeletes me­netirányítójával beszélge­tünk. — Mi újság? — kérdezte az igazgató. — Hetvenhat gépkocsink fuvaroz ma. Főként szóródó anyagot hordunk, valamint magánrendeléseknek te­szünk eleget. Sajnos nincs zöldáruja a MEK-nek, pe­dig most kedvező az idő­járás és gépkocsikat is tud­nánk adni. — A vasúti vagonok ki­ás berakása hogyan halad? — érdeklődtünk. — Hat vagon tégla van a földön, de nem kapunk alkalmi rakodómunkásokat. Ezért a szabadnapos gép­kocsivezetőket szeretnénk rávenni erre, de nem áll­nak kötélnek. — Miért? — Nagyon rossz a keres­kedelmi áruk rakodási nor­mája. Például az állami építőipari vállalat majdnem háromszor annyit fizet ugyanazért a munkáért, mint mi. — Menjünk ki az állo­másra — mondta az igaz­gató. Amit nyer a réven, azt elveszti a vámon Az állomáson megnéztük hogyan haladnak a répa berakodással. Csordás Sán­dor a gép kezelője ezeket mondta: — Négy óra alatt öt va­gont raktam meg. Amióta speciális markolót szerel­tek fel a gépre, remekül lehet dolgozni. — Megfelelően szolgálják ki vagonnal? — Éppen ezzel van baj. Most pl. legalább 3—4 órát kell várnom, amíg újra adnak vagont Ameny- nyivel tehát gyorsabban megy a munka a gépemmel mint régebben kézierővel, szinte ugyanannyi időt veszítek a várakozással. Ha folyamatosan lehetne dol­gozni — sóhajtott fel. — Mennyit emel egyszer­re a, répakanál? — Nyolc-tíz mázsát. Meglátogattuk a sóder­rakodókat is. Egyre-másra indultak útnak a gépkocsik. Jászberényből Abonyba mentünk. a Hidrometeorológiai figyelő szolgálat Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság területén • t Ötvenöt csapadékészlelő állomás működik 1 Szovjet gyártmányú műszerek mérik a hó vastagságát I ttj észlelő terület a Zagyva és a Tárná völgye (Tudósítónktól) Ha végig lapozunk Szol­nok megye évtizedes, év­százados időjárási feljegy­zésein megállapíthatjuk: ez a terület az ország egyik szeszélyes része. A krónika szerint általában az aszá­lyos esztendők az uralko­dók, de az utóbbi évtize­dekben gyakoribbá váltak a csapadékdús évjáratok is. Különösen sok eső hullik az utóbbi három-négy év­ben. Az idén például min­den negyedik nap volt csapadék. A megye néhány pontján egyetlen nap alatt száz milliméter esőt is mér­tek. Az időjárás helyzetének alakulása elsősorban a me­zőgazdaság vonatkozásában döntő jelentőségű, de fon­tos a csapadékmennyiség értékének ismerete a bel­víz, az árvíz elleni szerve­zett védelem szempontjá­ból is. A Középtiszavidéki Víz­ügyi Igazgatóság 6200 négy­zetkilométer nagyságú mű­ködési területén nagy fi­gyelmet fordítanak a hid- rometeorológia észlelé­sekre. — A hidrometeorológiai elemekre, a csapadékra, hő­mérsékletre vonatkozó ada­tokat általában közvetlen éazlni úg tíUán kasjuk meg — informált Csorba Lász­ló, a vízügyi igazgatóság műszaki előadója. — En­nek megfelelően igyekez­tünk igazgatóságunk terü­letén minél kiterjedtebb megfigyelési hálózatot ki­fejleszteni. Területünkön jelenleg 55 csapadékészlelő állomás működik, melynek ellenőrzése rendszeres és ezeken az állomásokon ál­landó megfigyeléseket, mé­réseket végzünk. Az utóbbi években sze­szélyessé vált a Zagyva és a Tárná folyó is. Néhány ízben alaposan megáradt és jelentős károkat oko­zott. Ezért a cseppfolyós, és a szilárd halmazállapo­tú csapadékészlelő hálóza­tunkat kiterjesztettük a Zagyva és a Tama víz­gyűjtő területére is. Rend­szeres jelentést ad Kékes­tető, Galyatető, Mátraháza, Sírok, és Gyöngyös. A víz­gyűjtő területről kapott tá­jékoztatók segítséget nyúj­tanak ahhoz, hogy a vár­ható vízállással előre szá­moljunk és megtegyük a szükséges intézkedéseket az árvíz elleni közvetlen védelemre. — A csapadék észlelését, feldolgozását, az adatszol­gáltatás fontosságát az 1966. évi árvízkészültség is igazolta. Az árvízkészült­ség ötven napig tartott s ez idő alatt a hidrometeo­rológiai adatok mindennapi ismerete az egyik legfonto­sabb helyet foglalta eh — Milyen a feldolgozott adatok útja? — Rendszeresen begyűj­tött adatok mindenekelőtt a vízügyi igazgatóság szá­mára adnak támpontot, de a helyzetről tájékoztatjuk rendszeresen az illetékes megyei, járási, városi szer­veket és azokon keresztül a mezőgazdasági nagyüze­meket is. A vízügyi igaz­gatóságon számszerűleg és grafikonok alakjában is feldolgozzuk a befutott hidrometeorológiai észlelé­seket. így a tanulmányter­vek, vízrendezési progra­mok, az előrejelzések ké­szítéséhez is segítséget nyújtanak. A Középtiszavidéki Víz­ügyi Igazgatóság területén kialakított modem, széles­körű csapadékmérő hálózat fontos része a szervezett vízgazdálkodásnak. Segítsé­get nyújt az olykor embe­ri életekre, anyagi javakra törő víz megfékezéséhez és támpontot ad az éltető víz felhasználásához mind na­gyobb területen a mező- gazdaságban. Endrész Sándor Akit rajtacsíptek a turpisságon A vasútállomáson Kecső Imre rakodógépkezelőt nem a saját munkaterüle­tén, a répaprizmáknál, ha­nem egy sóderrel teli va­gonnál találtuk. „Szívesség­ből” megrakta az egyik budapesti vállalat gépko­csijait is. Persze az abonyi alkalmi munkások jártak jól vele, hisz dolog nélkül is megkapják majd a pén­züket. Az abonyi vasútállomás­ról a szolnoki cukorgyárba vezetett utunk. Sokat ég a piros lámpa Az útmenti depónál né­hány szót váltottunk Pin- czi Mihály rakodógépkeze­lővel, aki elégedetten mondta: — Ma megkeresem a két­száz forintot. Ellenben bent a gyárban, a répamosónál az unoka- testvére, Pinczi Mihály tü­relmetlenkedett. — Sokszor kigyulladt ma a piros lámpa — mutatott fel az egyik emeleti pár­kányra. — Az mit jelent? — Nem fogadja az üzem a répát. Le kell állni a lemosással. Amíg újra jelt nem adnak, itt várakozom a gépkocsival. így aztán nehéz normában dolgozni. Szolnok főútvonalán egy­más után találkoztunk a répával megrakott teher­gépkocsikkal. Jövő vasár­nap már nagyüzem lesz a szállításban. A mostani csak bevezetője volt a csúcsforgalomnak. F. P Az MIIS épülő új székháza Szolnokon

Next

/
Thumbnails
Contents