Szolnok Megyei Néplap, 1966. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-04 / 209. szám
I960, szeptember 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 11 9 Vadak a gyümölcsösben 9 Az özvegy keresete 9 Mennyi a fuvardíj ? Tsx-ek vitás ügyei a Legfelsőbb Bíróság előtt Egy termelőszövetkezet ötven holdas gyümölcsösében a szomszédos állami gazdaság vadjai olyan súlyos károkat okoztak, hogy a szövetkezet 825 000 forint megfizetéséért pert indított. A gazdaság azzal védekezett, hogy a kárt nem nagy vadak, hanem nyulak, őzek okozták, tehát nem felelős. A Legfelsőbb Bíróság ezt a védekezést nem fogadta el és a gazdaságot kártérítésre kötelezte. — Vadászterületen akkora és olyan vadállomány tartható fenn, amely az ott folytatott mező- és erdő- gazdálkodásban jelentős kárt nem okoz, a várható kisebb kártételek nagyrésze pedig megfelelő intézkedésekkel megelőzhető, vagy elhárítható, — hangzik az ítélet. — A vadkár megelőzése, illetve csökkenése érdekében a nagyvadas vadászterületet kezelő, vagy használó köteles a vonatkozó rendeletben megszabott intézkedéseket megtenni. Viszont, a mezőgazdasági ingatlan használója is köteles a veszélyeztetett termények őrzésében, valamint a szarvas, dán, vaddisznó, muflon elriasztásában közreműködni. E kötelezettségét azonban az állami gazdaság nem teljesítette, ezért felelősségét meg kell állapítani. Különösen kirívó az az eljárása, amelyet az etetőhöz vezető szóró-út létesítésénél tanúsított. Ugyanis a szóró-utat a szövetkezet gyümölcsösén keresztül vezette és ezzel az őzeket, valamint a nyu- lakat odaszoktatta. Ugyanakkor semmiféle intézkedést sem tett, hogy a gyümölcsöst ily módon fenyegető kár elhárítható legyen. A szövetkezet sokezer gyümölcsösfajtáját nádból és napraforgószárból készült védőkötéssel látták el, és őriztetted Helytelen volt azonban a szövetkezet részéről, hogy az őrzés inkább nappal történt, éjszaka, meg hajnalban kevésbé, pedig a vadak mozgása, károkozása leginkább a hajnali órákban szokott történni. Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság — a szövetkezet csekélyebb mulasztását figyelembe véve — az állami gazdaságot 85 százalékos kártérítés fizetésére kötelezte. A bíróságra iartoxih Egy tsz-tagot munka közben halálos baleset ért. Özvegye, aki nem volt tag, kérte a szövetkezetei, hogy a férje által bevitt öt hold földet neki, mint örökösnek adják ki. A szövetkezet közgyűlése úgy döntött, hogy az özvegynek használatra átengedi azt az egy katasztrális hold háztáji földet, amit eddig férje kapott, de a bevitt öt holdat csak 1980-ban adja át. Addig pedig haszonbért fizet utána, amelynek összege azonban a föld járadéknál magasabb nem lehet. Ennek a közgyűlési határozatnak hatályon kívül helyezése érdekében bírósághoz fordult az özvegy. A járásbíróság és a megyei bíróság végzésében azzal utasította el, hogy a vita eldöntése nem tartozik bírói hatáskörbe. A legfőbb ügyész törvényességi óvására a Legfelsőbb Bíróság a végzéseket hatályon kívül helyezte és a járásbíróságot új eljárásra, valamint új határozat hozatalára utasította. A döntés indokolása szerint a tsz-en kívül álló olyan örökös földjét, aki — mint jelen esetben — mezőgazdasági termeléssel élethivatásszerűen foglalkozik, a rendkívüli kilépés szabályai szerint ki kell adni. Áz erről szóló közgyűlési határozat ellen bíróság előtt keresetet lehet indítani. Az alsófokú bíróságok tehát helytelenül állapították meg, hogy az ügy elbírálására nincs hatáskörük. — Iránymutatásul a Legfelsőbb Bíróság leszögezte, hogy a hozandó ítéletben érvényesülnie kell annak a szempontnak, hogy a föld kiadásának időpontja összhangban álljon a termelőszövetkezeti jogszabályok célkitűzéseivel, a közös gazdaság és a tsz-tagok érdekeivel. Hiány a káposztában Az egyik megyei értékesítő- központ egy termelőszövetkezettől három ezer mázsa I—II. osztálya dán káposztát vásárolt. A vételárat kifizették és megállapodtak, hogy az átvétel később történik meg, addig az árut a szövetkezet „minden mennyiségi és minőségi kockázatot vállalva” őrzi. Ennek ellenében a központ felemelt tárolási díjat fizet. Átvételkor kiderült, hogy több, mint 1500 mázsa hiány van, 230 mázsa káposzta pedig harmadosztályú. Az elszámolás miatt keletkezett per másodfokú elbírálást a Legfelsőbb Bíróság elnöke a Legfelsőbb Bíróság hatáskörébe vonta és ítéletében a szövetkezetei 135 000 forint visszafizetésére kötelezte. A döntés indokolása szerint a szövetkezet — védekezésével ellentétben — csak részben teljesítette szerződéses kötelezettségét, mert kevesebb, s részben alacsonyabb osztályú árut adott át az értékesítő központnak. Ezért a hiányzó, illetve meg nem felelő minőségű áru ellenértékét visszafizetni tartozik, Nem bérfuvaroxás Egy szövetkezet fii A napokban befejezték az „Egy magyar nábob” és a „Kárpáthy Zoltán” című új, kétrészes színes játékfilm forgatását. A két film forgatásához 1280 jelmezt készítettek és az 1820—1840-es évek divatját felvonultató ruhák, kalapok, cipők egész sora várja, hogy helyet kapjon a raktárban. Találhatunk itt szőrmebundát, fehér, élénkpiros, fekete és tengerkék színű frakkot, fekete selyemből készült elegáns férfi báli köpenyt, cilindert, lakkcipőt, lovaglócsizmát, sarut, darócruhát, lovagló- nadrágot, a bokát ellepő női báliruhát, bő estélyi köpenyt, a legkülönbözőbb színekben pompázó hosszú, szűk és bő szoknyát, véA XX. század embere alig fogyaszt olyan gyümölcsfélét, amelyet ne ismertek volna már áz ókor népei is. Mégis, ha akárcsak a múlt század, egy kertész-tudósának módja volna betekinteni a mai növénynemesítők kutató-kertjeibe, sok különleges terményükről még azt is alig tudná megállapítani, hogy milyen fajhoz tartozik. Ilyen például a Rubus Mohácsianus nevű új gyümölcs. Előállításával a ne- mesítők néhány év alatt olyan folyamatot reprodukáltak. amilyen a természetben, spontán csak év- tízezredek alatt szokott végbemenni, — ugyanis az egész botanikai tudomány szempontjából új növényszarvasmarhákat adott el egy másik szövetkezetnek és az állatokat saját autóján fuvarozta el. A fuvardíjat az AKÖV díjtételei szerint számította. A vásárló szövetkezet ezt az összeget nem volt hajlandó megfizetni: álláspontja szerint az eladó a fuvardíjat csak a tsz-ek gazdasági melléktevékenységéről szóló áralapon számíthatta ki. Az emiatt keletkezett perben a bíróság kimondta: — A termelőszövetkezetek egymás részére történő fuvarozása nem minősíthető bérfuvarozásnak, hanem a mezőgazdasági gépi munkák elvégzésére vonatkozó rendeletnek a fuvarozásra megállapított szabályait kell irányadónak tekinteni. Ax aláírás érvényessége Az egyik tsz egy vállalattal növénytermelési szerződést kötött, amelyet a szövetkezet nevében a könyvelő írt alá. A tsz kötelezettségét csak részben teljesítette, ezért a vállalat 30 ezer forint kötbér megtérítéséért pert indított ellene. A vitában a bíróság a következőképpen döntött. — A Polgári Törvény- könyv értelmében növénytermelési szerződés csak írásban köthető. Szövetkezeteknél írásbeli jogvállaláshoz az elnök és a közgyűlés által erre kijelölt vezetőségi tag együttesen jogosult. Ebben az esetben a szerződést csak a könyvelő írta alá, akinek erre nem volt joga. Ezért a megállapodás érvénytelen és így a tsz-től szerződésszegés címén kötbér sem követelhető. (H. EJ kony blúzokat, kesztyűket és kalapokat. Talán a legtöbb a kalap. Egyébként a filmben 3000 statiszta szerepelt, többek között ismert öttusázók és lovasok, akik a film nehezebb, bravúrosabb jeleneteit csinálták, ök az árvízi hajósok, lovasok, ők úsztak az árvízben, verekedtek a fogadóban, s ugráltak több méter magasból a közeledő ár elől menekülve. A férfi szereplők mindegyike a kor divatjához hűen ba- jússzal vagy körszakállal lépett a felvevőgép elé. Így a maszkmesterek több száz bajúszt és körszakállt ragasztottak fel. A „filmre vitt parókák” száma is eléri a százat. fajt hoztak létre. Módszerük ugyan némileg eltért a természetétől, amennyiben tudományos megfontolások alapján három önálló gyümölcsfajt: a vadszedret, a málnát és az amerikai szedret keresztezték egymással, mindhárom legjobb tulajdonságainak egyesítése céljából. Még „öszvér-jellegűbb” gyümölcsöt teremnek azok a fák, amelyeknek négy nagyszülője közül 2 kékszilva, 1 zöldringló és 1 kökény. Van körtefánk teljesen bordó-piros héjú és halványpiros húsú gyümölccsel, néhány szőlőtőkénk bogyóinak, legalábbis az érzékeny ízlelésűek szerint, kifejezetten narancs r UDOMÁNYOS ■ | 11 R A D Ó =ri— Sajt és alkohol Közismert, hegy a szeszesitalok fogyasztásakor sok alkohol kerül a véráramba. Német professzorok vizsgálatai szerint há- romnegyedl liter bor elfogyasztása után a kísérleti személyek vérében 1,25— 1,46 ezrelék alkoholt lehetett kimutatni. Ha viszont ementhali sajtot fogyasztottak — 500 g-ot a háromnegyed liter borhoz — a vér alkoholtartalma alacsonya- nyabb volt, lecsökkent 0,95—1,04 ezrelékre. Á föld be'sejének fényképezése A krakkói bányászati akadémián olyan fényképezőgépet szerkesztettek, amelyet mélyfúrásoknál a fúrólyukba le lehet bocsátani. Így a különböző földrétegekről felvételeket készíthetnek. Mesterséges kőolaj A francia geológiai társulat egyik legutóbbi ülésén holland geokémikusok bejelentették, hogy mesterséges úton kőolajat állítottak elő. Rothadó szerves anyagokból származó zsírsavakat agyagos földdel itattak föl és ezt az anyagot egy hónapon át 200 e’en tartották. Az így nyert folyadék kémiai sajátosságai a kőolajéval azonosak. Vízinövények — fenol ellen A fenol, ez a kellemetlen szagú vegyület a szerves vegyipar nélkülözhetetlen alapanyaga. A vegyipar rohamos fejlődésével egyre nagyobb mennyiségű vegyszer, köztük a fenol (karbolsav) jut a szennyvizek útján a természetes vizekbe. A halak szervezetébe jutva, nagy mennyiségben halmozódhat fel, úgy, hogy húsuk emberi fogyasztásra alkalmatlanná válik. Nagyobb mennyiségben mérgező hatása is érvényesül, ami a szennyezett víz halállományának pusztulásához vezet. Németországi vizsgálatok szerint egyes vízi és vízpartokon élő mocsári növények, mint amilyen a tavi káka, a fenolt kivonják a vízből és szervezetükben felhalmozzák. A karbolsavfelvétel mértéke évszakosán ingadozik; legnagyobb a meleg nyári hónapokban, a hűvös tavaszi és őszi időben pedig lassabban megy végbe. A vízi növények e tulajdonságának felhasználásával kívánják megoldani a természetes vizek elszennyeződésének világszerte mutatkozó problémáját. íze van, és ki hinné, hogy egy szinte uborkaformájú, hosszúkás, inda nélküli gyümölcsünk — sárgadiny- nye. A hajdani kertészek alighanem kételkednének annak a zöldesfehér héjú, 4—5 kilogramm súlyú, vérpiros húsú, mézédes gyümölcsnek a görögdinnye- mivoltában is, amelynek ugyan minden őse görögdinnye, de amazoktól eltérően egyáltalán nincs bele, — sem magja, sem az azt magában foglaló ehetetlen része. A „régi- ” természetesen azt sem értenék, hogyan lehet a mag nélküli gyümölcsöt szaporítani, s ez bizony a mai szakemberek számára sei» könnyű feladat 1280 jelmez, több száz bajusz és korszak áll Beletlen dinnye, bordó körte SZÓFIAI LEVÉL SUMENRŐL H űséges útitársunk, a Bulgáriát bemutató útikalauz — töbebk között ezt írja Sumenről: „...a Kossuth Lajos múzeum mindenki számára érdekes, de különösen — és ez magától értetődik — a Magyarországról idelátogatók érdeklődésére tarthat számot. — Az 1848. évi szabadságharc leverése után Kossuth Lajos Sumenben talált menedéket, s rövid időt itt töltött, míg Kis-Ázsiába nem száműzték...” Nos, e rövid néhány sor is azt mutatja, hogy nagy meglepetés éri a Sumenbe vetődő hazafit. S valóban, mi magyarok‘joggal tarthatunk igényt arra, hogy alaposabban megismerkedjünk ezzel a várossal és lakóival, akik a világosi összeomlás után elsőként nyújtottak menedéket a levert szabadságharc vezérének, Kossuth Lajos kormányzónak. A turista, — ha magyar — valóban úgy érzi magát Sumenben, mintha haza érkezett volna. Megható a Kossuth emlékek sokasága és a Kossuth-kultusz nagysága, amit a látogató lépten-nyomon tapasztal. A város sétányán — s micsoda színekben pompázó sétány! — Kossuth fehér carrarai márványból faragott mellszobra köszönti a sétáló, nézgelődő turistákat. Ezután már az sem meglepő, hogy — magyar beszédünket meghallva — egy idős bácsi siet azonnal segítségünkre, s közli, hogy szívesen elkalauzolja kis csoportunkat ahhoz a házhoz, ahol Kossuth Lajos menedéket talált üldözői elől. Az csak természetes, hogy a nagy államférfi szobrától a Kossuth Lajos utcán át vezet az út a múzeumnak berendezett házig. Meghatva lépünk be a ház kertjébe, melynek falán magyar és bolgár feliratú márványtábla hirdeti, ki és mikor lakott a pompás ház falai között. A múzeum hivatalosan csak egy félóra múlva nyit, de a kedves, törékeny gondnoknő — megtudva, hogy magyarok vagyunk — szélesre tárja a kaput. Az igazgatói irodában magnetofonról több nyelven, így magyarul is ismertetik a látogatókkal a Kossuth-múzeum történetét. Kossuth Lajos 1849. augusztus 17-én hagyta el Magyarországot és Vidinben lépett bolgár — pontosabban, akkor török — területre. Hogy mit érzett ekkor Kossuth, azt talán csak ő maga tudja legjobban érzékeltetni, amikor ezt írja: „...Egy török főtiszt „Allah”-t említve üdvözölt barátságosan; elvezetett fekhelyemre, melyet isten szabad ege alatt számomra készített, és kardomat kérte; lesütött szemmel, mintha szégyellné, hogy török magyart lefegyverez. Lekötöttem, átnyújtottam, szótlanul, könnyel szememben és ő, jó nyugalmat kívánva, magamra hagyott bánatommal. Nyugalom és hontalanság !...H 1849. november 21-én érkezett Kossuth, mintegy négyszáz főnyi forradalmár kíséretében Sumenbe. Di- mitráki Hadzsi Panov ajánlotta fel házát és vendégszeretetét a menekülő Kossuthnak. A hagyomány szerint — és ez ma is meglátszik — ez a ház volt a legrangosabb a városban. A tágas ház mindig nyitva állt a látogatók és a Kossuth kíséretéhez tartozó forradalmárok előtt. Mozgalmas élet alakult ki a sumeni „Kossuth- kúriában.” A néhány hónap alatt — amit a menekültek Sumlában, a mai Sumenben töltöttek — „Csorba” címmel kézéi írott újságot adtak ki, bemutatják Szigligeti Ede „Szökevény” című színdarabját, s Kossuth nem szünteti meg a harcot, hogy híveivel együtt hazatérhessen. Ez a vágya sajnos nem teljesül mert a török kormány — Ausztria kérésére — Kis-Ázsiába internálja Kossuthot. 1850. február 16-án Kossuth elbúcsúzott házigazdájától és elindult száműzetésének egy újabb állomása felé. E ’s most itt állunk a hajdani menedékhelyen. A berendezés érintetlen. Ügy maradtak a karszékek, a kanapé és Kossuth Zsuzsa asztala, ahogyan az Kossuth idejében volt. Az üveges vitrinben Kossuth-ereklyék: korabeli pénzek, újságok, levelek, s a kormányzó személyi tárgyai idézik a régmúltat. Bejárjuk az egész házat. Megcsodáljuk a törökös kerevetekkel, heverőkkel berendezett hálószobát, az egyszerű ebédlőt, a szegényesen berendezett konyhát. Az egész ház ragyog a tisztaságtól. A múzeum anyaga egyre gyarapszik, hiszen a magyar nép egyre több ajándékot küld a távoli Sumenbe, s a múzeum igazgatója, Ivan Popovszki is gazdag leletekkel tért haza a közelmúltban Debrecenből. Ez a város különben testvérvárosi kapcsolatban áll Sumennel. A Kossuth távozása után Sumenben maradt magyarok nagy hatással voltak a város gazdasági és kulturális életére. 1851-ben egy Sáfrányi nevű magyar alapítja meg Bulgária első szimfonikus zenekarát, ezzel hozzásegítve Sument, hogy az ország zenei központjává váljék. (Ma is az.) Ugyancsak a magyarok színielőadásán fellelkesülve, egy sumeni tanító megírja az első bolgár színdarabot, amit 1856-ban „Mihály” címen be is mutatnak. K ossuth Lajos és az őt kísérő emigránsok nagy becsben álltak a városban. Hogyne álltak volna, hiszen az ő személyük volt a példa, hogyan kell küzdeni az idegen elnyomás ellen. S sajnos, ebben az időben a bolgár nép is idegen elnyomók — o török birodalom — igáját nyögte. Érthető hát, ha a maroknyi magyar forradalmár és az egyre erőteljesebben jelentkező bolgár függetlenségi mozgalom képviselői között egyre melegebb, szorosabb lett a kapcsolat. Talán ennek is tulajdonítható a török kormány döntése, amit Kossuthot és emigráns társait Anatoliába küldte. Es most itt állunk a házban, melyet a bolgár kormány rendeletére 1949. november 21-én — a Kos- suth-emigráció Sumenbe érkezésének 100 éves centenáriumán — hivatalosan is emlékmúzeummá nyilvánítottak. Lapozzuk az emlékkönyvbe rótt sorokat, amelyek arról adnak hírt a távoli városban, hogy hazánk fiai nem felejtették el Kossuth Lajost, s ha tehetik, felkeresik ezt a kedves, vendégszerető várost, hogy megköszönjék lakóinak azt a szeretetet, amellyel a bukott magyar szabadságharc vezérét és kíséretét fogadták. J tt állunk és valami nagyon-nagyon szépet sze- netnénk mondani, de érezzük, hogy itt minden szép szó kevés lenne. A superlatívusok helyett mindössze ez álljon itt: köszönjük ezt a szép múzeumot bolgár barátainknak. Molnár Sándor
