Szolnok Megyei Néplap, 1966. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-29 / 230. szám

1966. szeptember 29,

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

3

A Hold — óralapon

Mérsékelt szél... viharos szél,..

A rádióban naponta

többször elhangzik gyenge szél... mérsékelt szél... viharos szél... stb. Mitől függ, hogy milyen fogalmazásba kerül be a Meteorológiai Intézet jelentésébe a szél erősségének meghatározása?

Beaufort, angol admirális még 1806-ban 12 kategóriát (fokót) állapított meg a izéi erősségére, amelyek megfelelő műszerről közvetlenül leolvashatók. Ebben meghatározta a szél másodpercenkénti, illetve óránkénti sebességét, valamint 1 négyzetméter területre kifejtett nyomását.

Eszerint gyenge fuvallatról beszélünk, amikor a füst majdnem egyenesen száll fel, de még nem érzékelünk szelet. Testünk csak a második fokozattól, a gyenge szellőtől - kezdve érzékeli a légmozgást. A mérsékelt szél a fák kisebb gallyait, az élénk szél pedig a kisebb ágakat is v megmozgatja. Ez utóbbi már kellemetlen érzést kelt az emberben. Óránkénti sebessége 27—35 kilométer, egy négyzetméterre kifejtett nyomása megközelíti a 10 kilót. Erős szélben az épületek mellett zúgást hallunk, a nagyon erős szél pedig a gyengébb fatörzseket is meghajlítja. A viharos szélnek két fokozata van: egyik nagy fákat is meghajlít, gallyakat tördel, a második pedig gyengébb fákat tördel és megmozgatja a tetőcserepeket is. A kétféle viharos szél óránkénti sebessége 55 és 77 kilométer, nyomása pedig 40 és 50 kiló között változik. Az erős vihar nagy fákat tévestől kitép vagy kettétör, a házakat megrongálja. Sebessége 78—90 kilométer, nyomása megközelíti a 70 kilót. A szélvész lehordja a háztetőket., épületeket dönt és erdőt pusztít. Sebessége 91— 104 kilométer között változik. nyomása pedig 90 kiló' fölött van. Az orkán pusztító hatású, óránkénti sebessége 104 vagy több kilométer, és egy négyzetméterre 105 vagy még több kiló nyomást gyakorol.

A szélerők és sebességek e nemzetközileg elfogadott fokozatai az idők folyamán elavultak, ugyanis csak az eurónai viszonyokat tükrözték, de a trópusi viharokat nem. Ezért a skálát 17-re bővítették. Az utolsó fokozat olyan szelet jelöl, amelynek óránkénti sebessége 202—220 kilométer között van.

A szovjet óraipar 1966- ban több új típus gyártását kezdte meg, ilyenek a Hold felszínét ábrázoló számlappal ellátott Lunnik asztali zenélő órák, a „Nai- ri” ébresztő órák és a „Majak” márkájú elektronikus faliórák. Az év további újdonságai lesznek a csiszolt

színes üveglappal borított „Belaja Nocs” női karórák, a téglalapalakú férfiórák, valamint a „Kuku- sonok” gyermekórák. Kidolgozták a „Novie” típusú elektronikus és villanyórák modelljét is, ezek mutatók és számlap helyett világító számokkal jelzik az időt.

A Szovjetunióban ma több, mint ezer óratípust gyártanak. A korszerű szerkezet és az ízléses kivitel

Egy hónap múlva október 31-én tartják a Világ- takarékossági Napot, — amelynek megrendezésébe az Országos Takarékpénztár is bekapcsolódik. Részt vállalnak a gazdag programból a takarékszövetkezetek és a posta is.

Az ünnepség sorozatot október 30-án a televízió „Világtakarékossági-műso- ra” vezeti be. 31-én az OTP fiókok ünnepi műszakot tartanak, a betétet elhelyező ügyfeleket ajándékkal lepik meg. A VIII. kerületben takarékossága legigényesebb vásárlót is kielégíti, holott a szovjet óraipar viszonylag fiatal, alig több harminc évesnél. Ez idő alatt azonban hatalmas óragyárak épültek Moszkvában, Leningrád- ban, Minszkben, Csiszto- polban, Jerevánban, Ugli- cson, Penzában. S ma ezekben az óragyártás legmodernebb technológiáját alkalmazzák.

A szovjet óraipar termékeit több mint 70 európai, ázsiai, afrikai és amerikai ország ismeri, jelentős vásárló Anglia, az Egyesült Államok és Kanada. 1965- ben a szovjet óraipar által gyártott harminc millió órából 6 milliót külföldi cégek vásároltak meg.

gal ^ foglalkozó gyermék- rajz-. Pápán és Kaposvárott pedig nemzetközi takarékossági plakátkiállítás nyílik.

Az OTP 1966. október 31-e első szülötteinek Budapesten és minden megyében takarékbetétkönyvet ajándékoz. Rendeznek ezenkívül nemzetközi takarékossági kisfilm bemutatót, s 100 ajándékot sorsolnak ki azok között a gyerekek között, akik a BNV-n takarékbélyeggyűjtő lapot vásároltak.

Egy hónap múlva . világtakarékossági nap

ízelítő az új típusokból

MUNKÁSOK ARCKÉPCSARNOK 4

Az / «\ -as bélyegző

titka

H. -Tóth Miklós vasas, esztergályos. A gépének motorja nagy sebességgel forgatja a befogópofát. A gondosan megköszörült kés úgy hántja le a kisujjnyi vastag, kékesen erezett forgácsot, olyan könnyedén, mint amikor az ember az almát hámozza.

A munkás megállítja a gépet, majd ellenőrzi a méretek pontosságát. Aztán újra „fogást vesz”, s nekiereszti a kést az anyagnak.

— Tetszik a munkám?

— Érdekes, változatos. Már lassan egy órája állok maga mellett, de el nem untam.

— Én is így vagyok, pedig már tizennégy éve csinálom.

— Szereti a munkáját?

— A munka fárasztó, úgy értem elfáraszt. Most már az a kérdés, jóleső érzés

fogja-e el utána az embert vagy sem. Engem igen.-*■ Mi tesz valakit jó esztergályossá...

— Az ügyesség kevés. Csak az lehet jó szakmunkás, akit izgat, amit csinál. Aki gondolkozik, aki rá akar jönni a legegyszerűbb és legmegbízhatóbb megoldásra. Akinek nem mindegy, mit mond róla az elkészült munkadarab.

— Mit ért azalatt, hogy nem mindegy?

Válasz helyett izmos karját lendítette fel, hallgatást parancsolóan. A kés elvégezte dolgát, ki kellett emelni a furatból. A körme élével tapogatta ki megfelelő-e a felület, majd újra megindította a gépet. Nagy testével egészen ráfeküdt, acélszürke szeme milliméterről milliméterre követte a kés munkáját Csettintett

nyelvével, mint aki azt mondja, minden rendben. Beletúrt borzas, szőke hajában.

— Hol is hagytuk abba?

— Ott, hogy a munkadarab beszél.

— Igen, azt hiszem, az embert a munkájáról lehet megismerni a legjobban. Aki lelkiismeretesen dolgozik, az nem lehet másban lekiismeretlen.

— Magának miért fontos, hogy csak jót áruljon el a munkája?

— Nem tudom elviselni hogy leszóljanak. Az önérzetem nem engedi meg, hogy a munkámat becsméreljék Ezért igyekszem nem okot adni rá. Több mint egy éve nem ellenőrzik a munkáim minőségét. Kaptam egy bélyegzőt: háromszögben egy nagy m-betű áll, s alatta a 28-as szám. Ha

Jénai helyett karcagi lesz hazánkban a márka

Gazdaságos beruházásnak ígérkezik Q Válogathatnak majd a háziasszonyok 0 A jövő ősziül a megyeben készülnek a tűzálló edények

Akárhányszor betértünk a karcagi üveggyárba, — mindegyik alkalommal egy- egy újabb kísérletről informáltak bennünket a vezetők. Íme most sem csalódtunk. A kis huta igazgatója elmondotta, hogy megkezdték a háztartási tűzálló edények gyártására való felkészülést.

A népszerű nevükön közismert jénai edényeket import útján szerzi be a kereskedelem részint az NDK- ból, részint Angliából. Az ÉM Üvegipari Országos Vállalat deviza megtakarítás céljából bízta meg a karcagi üveggyárat, rendezkedjék be a háztartási edények előállítására.

Egyelőre kezdeti stádiumban van az ügy. Ami bizonyos az, hogy a belkereskedelem évente több- százezer edényre tart igényt. A számítások szerint 4—5 millió forintos beruházás válik szükségessé. Kemencét, műhelyt kell építeni, szerszámokat kell készíteni stb. Viszont a beruházás megvalósításával, melyre mindössze egy évet szánnak, a gyár termelése 20 millió forinttal emelkedik. A beruházás megtérülési ideje rövid, bizonyos nyereségkalkulációkat figyelembe véve legfeljebb egy esztendő.

A nagykanizsai üveggyárban már kikísérletezték azt az üvegfajtát, amelyből

az importnál jobb háztartási tűzálló edények készíthetők. Mivel Karcagon némileg más üzemi feltételek lesznek, további kísérletekre kerül majd sor.

A kis gyárnak arra is fel kell készülnie, hogy a jelenleg kapható import edényeknél nagyobb választékkal jelentkezzen a belföldi piacon. Az erre vonatkozó elképzelések nagyjából már kialakultak.

A tervek szerint a hazai, teljesen átlátszó tűzálló háztartási edények sorozatgyártása a jövő év második felében kezdődik meg. Jénai helyett a karcagi tűzálló edény lesz hazánkban a márka.

— f. p, —

A szamócakirály

Török Lászlót, a tiszaörsi Búzakalász Tsz tagját egy- időben úgy csúfolták a faluban; szamócakirály.

— Mentem az utcán, a gyerekek utánam kiabáltak, ott megy a szamócakirály Ha betértem a kocsmába egy pohár italra, nevettek a többiek. Mit akar, Laci bácsi a szamócával? Mi lesz ebből? Foghatott volna jobb dologba is.

Manapság is megesik, ha megy az utcán, a gyerekek utána kiáltják.

— Hun vót Maseró?

De Török László nem haragszik ezéü- Már megszokta. Sőt, ha nem mondanák, talán hiányozna neki. A történet pedig a következő.

A közös gazdaság vezetői egy nap megkérdezték Török Lászlótól, próbál- kozna-e szamócával?

— Nem akarna maga pénzt keresni? — szólt az elnök.

— Hogyne akarnék. Persze, hogy akarnék.

— Ültessünk szamócát.

— Szamócát? Nem sokat értek én ahhoz.

— Megyünk Soroksárra, a nemesítő állomásra. Ott tanulhatunk.

Török László szakkönyveket vásárolt. Tanult Megjárta Soroksárt is. Azezt ráütöm mondjuk egy tengelyre, az annyit jelent: H. Tóth Miklós becsületszavát adja rá, hogy kifogástalan.

_A törökszentmiklósi mezőgazdasági gépgyárban márka a neve. Kétszeres jelvényes kiváló dolgozó, az ifjúmunkások példaképe a huszonkilencéves esztergályos. Beszélgettem volt váltótársával is.

— Miki derék ember, nagyszerű szakmunkás. Sokat tanultam tőle. A műhelyben segítőkészségben senki sem múlhatja felül. Talán ezért is szeretjük őt.

Ezeket a mondatokat idéztem fel magamban, amíg oda volt köszörülni. Olajos ujjai között forgatta a kést, amikor visszajött.

— Az este hallgattam a televízióban az egyik nagy tudósunkat, önmagáról vallott. Hetvennyolcéves öregember már. Nagyon megjegyeztem a szavait: „Azért szeretek dolgozni, mert számomra a munka jelenti a legtisztább örömöt”. Azt gondoltam: úgy kell élni. hogy az ember ezt őszintén, meggyőződéssel kimondhassa. Szeretném, ha így sikerülne az életem. Higgye el, becsületszavamra így van.

Fábián Péter

tán októberben kijelölték a közös gazdaságban a területet, ahová ezt a gyümölcs- félét szánták. Szántás után kihúzták a zsinórt, s mellette furkóval ültetgették a palántákat. Rögtön utána locsolták a földet. Tízen-ti- zenketten' dolgoztak nap mint nap. Készpénzért. Ötven forint jutott minden megdolgozott napért.

Az emberek meg-megáll- tak a tábla végénél. Elhúzták szájukat.

— Ebből se lesz semmi.

De Török László nem

csüggedt. A szövetkezeti vezetők sem.

— Lesz még a nevetésből irigység is — mondogatták.

— Nekem már tojt — mondja Török László. — Most már mindenki sza- mócás szeretne lenni. Mondhatnám, az egész falu

Tavaly ősszel hívatták az irodába. Leszámoltak. Levonták az SZTK-t, a fejadag árát, az adót, a háztáji föld megmunkálásának díját, a fuvarokat és minden más költséget. Aztán kifizették Török Lászlónak az évi munkadíját. Negyvenezer forintot.

— Egyenesen hazavittem az asszonynak. Na, ezért dolgoztunk. De éppencsak- hogy megmutattam, már fordultam is vissza a postára. Takarékba tettem.

Akkor másfél holdról adott termést ez a gyümölcs. Az idén is jól fizetett. Két holdról. Most szállították el a palántákat. Jászárokszállásról, Po- mázról jöttek Tiszaörsre. Harminc fillérért vették darabját, összesen 340 ezer szál palántát adott el a Búzakalász Tsz.

— Most is várok szép összeget. Nagy summát Harmincezer forintot biztos kapok.

A télen házat vett a szamócakirály. Tavasszal írták a nevére. A Rákóczi út 66. szám alatt palatetős ház áll. Nagy kerttel. Csukott verandája van, nagy ablakai, pince, góré, ólak tartoznak hozzája. Szóval minden. És a 800 négyszögölnyi telek.

— Nem gondoltam soha. hogy egyszer az életben ilyen szerencsém lesz. Hogy ilyen házat tudok venni Ezt hozta nekem a szamóca.

címmel pénteken kiállítás nyílik a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A tárlatot szerdán sajtótájékoztatón is bemutatták az újságíróknak. Dr. Lakatos László főigazgató és a múzeum tudományos munkatársai elmondották, hogy ez az

Török Lászlót a faluban hívták már burgonyabogárnak is. Régebben. Még a maszek időkben. Akkor burgonyázott. A lánya akkoriban ment férjhez. Török László 13 holdon gazdálkodott. A vő megütközve kérdezte:

— Apámnak nem terem kukoricája?

— Nem.

— Egy cső se terem a tizenhárom holdon?

— Majd lesz nekem őszszel.

Lett is. Kisvárdai burgonyát termesztett. Csoda sokat termett a föld. Száz

mázsát holdonként. Egy

mázsa burgonyáért két mázsa kukoricát vehetett akkor Török László.

— Nekem termett. Ez a kisvárdai. Még a megyéből is jöttek hozzám. Sok ám az a száz mázsa. Nagyon sok.

Aztán többen foglalkoztak a krumplival is a faluban. Mert jól fizetett. És elfelejtették, hogy az elején Török Lászlót burgonyabogéinak csúfolták.

Az elmúlt napokban a szövetkezetben tíz holdon telepítettek szamócát. Jövőre összesen 18 hold kínálja majd a piros, nagyszemű gyümölcsöt. Köztük a MaSeró-fajta is.

Török László, a szamócakirály most ott szorgoskodik az udvaron. Rendet tesz, eligazítja a portát. Az ő elgondolása szerint. A nagyobbik unokája nyitja a kaput. Kétkerekű biciklin jött.

— Tavaly hoztam nekik Füredről. A kisebbiknek kisebbet, neki meg ezt a nagyot. Amikor pénzhez jutottam. Most meg szobabútort veszek. Mihelyt megkapom a járandóságot. Ha már megvan a ház, rendbehozzuk, bebútorozzuk takarosra, szépre.

A vasrácsos kerítésen belátni az utcáról az udvarra. A kertre is. Öreg gyümölcsfák, zöldségfélék fizettek ott az idén.

— A kert így marad?

— Nem. Nem hagyom így. öntözni tudom, s majd betelepítem valamivel. Kitalálok arra megint valami huncutságot — mondja.

Meglehet, hogy szamócát. Maseró-fajtát.

Lukács Imre

első átfogó jellegű, nagyszabású kiállítás, amely a szokásos — egy-egy író életművét ismertető — monografikus bemutatók helyett egy egész korszak irodalom- és kultúrtörténeti emlékeivel ismerteti meg a látogatókat.

A reformkor és a szabadságharc irodalma