Szolnok Megyei Néplap, 1966. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-03 / 208. szám

1866. szeptember 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s a Este lesz az ünnep, a konyhában sütnek, keverik a krémet, a cicák is néznek, mi készül itt, hopp-la, kié lesz a torta? Kis Mariska tudja, miért a nagy munka, ö lett ma öt éves, neki süt az Édes, dióstorta hopp-la, öt gyertya lesz rajta! Szabó Ibolya A töklámpás generális H ol volt, hol nem volt, volt egyszer egy icike- picike kis falu. Ebben az icike-picike kis fa­luban lakott egy icike-picike, kis legényke... Egy arasznyi termete miatt bizony nem vették be kato­nának: haj, búsult is ezért! Hanem egyszer híre jött, hogy az egyszeri király országát — ahol ez a Pici Palkó nevű legény is lakott — megtámadták a burkusok. Gyorslábú futárokat, hangos dobosokat küldött szét országába az egyszeri király, hogy minden épkézláb ember menjen a tábo­rába. Nosza, tüstént feltarisznyázott hát az arasznyi legény, mivel ő is épkézláb embernek tartotta magát, s meg sem állt a király táboráig. Ne is mondjam, az őrség elzavarta a kapuból... O azonban nem hagyta magát, s amikor a többiek befelé masíroztak, közéjük csapódott, s úsgyi meg sem állt a tábor közepéig. Itt a katonák sátraikba mentek, s csak Pici Palkónak nem volt se helye, se fegyvere, de még egy falat kenyere sem. Egy ideig ott téblábolt a sátrak között, majd, amikor látta, hogy vele a kutya se törődik, szép las­san elandalgott a tábor szélén lévő nagy kukoricásba. Szép, aranyló ősz járt már, sárgállottak a kukorica­csövek. N em volt ő finnyás, jólesett a sültkukorica is. Nem is teketóriázott sokáig, letört három sárga csövet, s a magarakta tűz parazsában hama­rosan meg is sütötte. Amikor pedig készen lett a pompás lakomával, s azt be is kebelezte, szokása szerint elnyomta az álom. Ledült hát a porhanyós, hűs kukoricaföldre, egy töklevél enyhetadó hűvösé­be... Nem telt bele öt perc, máris úgy aludt, mint a bunda. Am amikor leszállt a sötét, hűvös őszi éjszaka, riadókürtök ijesztő hangja harsant a tábor felett: Itt vannak a burkusok! A nagy zajra felébredt az arasznyi legény is. ■“* Mit is tegyen, hogy is tegyen? Míg töprengett, váratlanul egy tökbe botlott bele... — Megvan, megvan — suttogta, s azon nyomban munkához látott... Bicskájával léket vágott a tökön, szapora mozdulatokkal kiszedte puha, magvas belsejét, majd szemet, orrot, szájat fúrt rajta. Ügy járt a keze, mint a motolla, nemcsoda hát, ha egykettőre készen lett. Feneketlen zsebében még egy vastag gyertya­végre is akadt, amit mindjárt meggyújtott. Kísérte­tiesen világított a töklámpa, a koromsötétben leg­inkább halálfejhez hasonlított. Asszonyok­nak Hogy a főtt hús zamatos, ízletes legyen, a következő­képpen készítjük el: Főzés­re nagyobb darab húst ve­szünk, például combközép­részt, amelynek a felületén kevés zsírréteg is van. A húst forró vízbe tesszük, amely annyi legyen, hogy éppen ellepje a húst. Ha a víz forrni kezd, a fazekat a tűzhely szélére állítjuk úgy, hogy a víz felszíne alig észrevehetően mozog­jon a forrás következtében. (Ha gázunk van, takarékra állítjuk.) Így forraljuk, míg a hús jól meg nem fő. Az iskolaév kezdetén Az, hogy gyermekünk iskolába jár, nemcsak a ta­nulmányi eredmény utáni érdeklődést jelenti — ami nagyonis természetes —, hogy esetleg kikérdezzük a leckét s elmegyünk a szülői értekezletre: a szü­lő feladata meghatározni a napi programot is, mert ez fontosabb szerepet játszik, mint az sokan gondolnák, a tanulmányi előmenetel­ben éppúgy, mint a gyer­mek egész életrendjének kialakításában. Az egész napi program kialakítása nagyon sok kö­rülménytől függ (kor, isko­latípus, érdeklődés stb.) —, de az alábbi pontokba foglalt tanácsokat minden­ki haszonnal alkalmazhat­ja. 1. A gyermeknek nyugodt estét kell biztosítani, a ta­nulni valóból ne maradjon semmi estére. 2. A táskába este készít­sünk be mindent s ugyan­csak ezt tegyük a másna­pi fehérneművel és ruhá­val is. (Nagyobb gyerek természetesen egyedül gon­doskodik erről.) Bizonyta­lan időjárás esetén gon­doljunk arra, hogyha a ki­készített nem felel meg, mit adunk a helyébe: ezzel elkerüljük a reggeli kapko­dást. 3. A gyermeknek elegen­dő alvásra van szüksége. Ne engedjük tehát, hogy napról-napra nézze — az amúgy is felnőtteknek szóló — esti televízió mű­sort, s arra is ügyeljünk, hogy nappal olvasson, s ne az ágyban, a késő esti órákban. 4. Reggel ne sajnáljuk (elkölteni „szegénykét”, — mert ha este idejében ment aludni, kialudta magát, má­sodsorban pedig az a né­hány perc, amennyit lus­tálkodik igencsak hiányzik az öltözködésnél, a reggeli­nél. 5. Az iskolásgyereknek feltétlenül egyedül kell fel­öltöznie, ha eleinte lassan n T JJ T Á TJT -ATSZABVA Ä E Ä ££a£\ _ n k i e v n t. Á r b A szeptember az iskola- ruhák beszerzésének gond­ját is jelenti. A gyerekek nagyot nőttek a nyáron, ki­csi az ing, szűk vállbán a kabát, rövid a kislány szok­nyája... Az édesanyák gondján szeretnénk enyhí­teni: aki szabni-varrni tud, a rajzon is bemutatott, di­vatos elképzeléseket hasz­nosíthatja. Rövid kabát, zakó he­lyett célszerűbb rövid kis „felleghajtót” készíteni a nagyfiúnak. Kiszabható maradék szövetből, vagy az édesapa öreg felöltőjéből is. Szabása egyszerű, az ujjbe- állítással sem kell bajlódni: ha lehet, fregoli, — szövet, ballon — megoldással ké­szítsük, mert így eső ellen is megfelelő védelmet nyújt. A kislánynak az édes­anya megunt szövetkosz­tümjéből készíthetünk kis­kosztümöt, iskolába szintén jó viselet. A két részből szabott szoknya, s a kis- kabát házilag sötétkékre festett. Piros golyógombok­kal és a gallérra steppelt piros tűzéssel új ruha ha­tását kelti. A nagylány kabátja a le­hető legdivatosabb. Eszter- házy kockás anyagból ké­szült, színe szürke. Itt is a piros színt használjuk dí­szítésre: piros tressz-szalag- gal szegjük a fazont és a zsebfedőket. Ugyanez a manzsetta szegése is. A gombok feketék. A nagyfiú kinőtt öltö­nyéből elegáns öltözéket készíthet az ügyes édes­anya a legkisebbnek. Szin­tén egyszerű megoldású, körgallérral készült a fel­sőrész. A kis nadrág elöl mellényes, és kantáros. Ha marad anyag, elkészíthető a zsokésapka is. Lendvai Ilona is megy; szokja meg az ön­állóságot. 6. Az első tanítási nap­tól kezdve ügyeljünk ar­ra, hogy a gyerek rende­sen, nyugodtan reggelizzen. Reggeli alatt nem a kávé gyors lehörpintését értjük s esetleg, hogy beleharap a vajaskenyérbe, mert a töb­bire már „nincs idő”. Az étkezésre elegendő időt kell hagynunk, az étvágytalan gyereknél számítva az evés lassúságával is. 7. Elegendőt időt kell hagynunk az útra is. Ha a gyerek rohan az iskolába, jó ideig eltart, míg ideg- rendszere lecsillapodik, s ez abban is hátráltatja, hogy figyelmesen kövesse a magyarázatot. 8. Gondoskodjunk róla, hogy a gyerek minél töb­bet legyen levegőn, sporto­lással biztosítsuk egészsé­ges feljődését. 9. Ha kérdéssel fordul hozzánk, ne intézzük el azzal, hogy „hagyj békén* most nincs időm”, vagy „majd apuka megmondja”. Válaszoljunk neki értelme­sen, kielégítően. Túl soknak, s talán fö­löslegesnek tűnik mindez? Nem az és betartani is csak az első napokban nehéz, ha ugyan nehéz egyálta­lán. A gyermek egészséges életritmusának kialakulása, az egyenletes fejlődés je­lenti a kárpótlást a fára­dozásért JÓ TUDNI A hús nem ég meg és nem szárad ki, ha a sütőbe, mielőtt a húst sütni kezd­jük, egy edényben vizet teszünk. • A hal nem lesz iszap- szagú, ha sós vízzel jól megmossuk és elkészítés előtt egy órával ecetes víz­be tesszük. (1 liter vízhez két evőkanál ecetet te­gyünk). * A sült hal különösen jó ízt kap, ha öt-tíz percig tejben áztatjuk, utána liszt­ben megforgatjuk, s forró növényi olajban sütjük. A fűszereket (babérleve­let, borsot, szegfűszeget) és a sót csak röviddel az elké­szítés előtt tegyük a le­vesbe. Ekkorra már a burkusok a tábor kapuja előtt harcoltak. Csengtek a kardok, csattogtak a pajzsok, repültek a nyilak. Az imbolygó, tűzpiros, halálfejes valami azonban nagy riadalmat keltett a soraikban. Ott lebegett a fejük felett, majd erre mozdult, arra szaladt, s míg ők a furcsa valamit nézték-lesték, az egyszeri király huszársága alaposan elporolta őket. Mire a hajnal megérkezett, a burkusoknak híre, hamva sem volt! • * Ö röm szállta meg a győzteseket, s az egyszeri király tüstént parancsot adott a töklámpás elő- kerítésére... Huszárok, gyalogosok kutatták át az egész tábort, de nyomára sehol se akadtak. Végül mozgás támadt a kukoricás felől. Hát uram fia. csak ámultak valahányan! A sárga kukoricaszárak közül, kezében egy hatalmas, összefarigcsált, összefüstölt tökkel arasz­nyi legényke lépett ki. — Itt vagyok felség! — kiáltotta a lován ülő ki­rálynak. Az egyszeri király szemét meresztve, ámulva né­zett le a földre, mivel ilyen csuda kis embert még soha életében nem látott. — Nem vettek be katonának, nem adtak fegyvert se! — mondta szemrehányóan Pici Palkó. — Pedig a kicsi is tud harcolni... hát még ha az eszét is hasz­nálja. Azóta is töklámpás generálisnak nevezik Mese­országban Pici Palkót. Balogh Béni Mesevilág Japán horgolt blúz Mesemondó nagyapó, Csodahuszár, csodaló, Üveghegy és villogó Csillaghányó tűzgolyó. Messze szálló griffmadár, Elvarázsolt kisszamár, Aranyhajú pásztorlány, Felhő-magas mesevár, Benne <nókis ezred««, És víg dalú énekes, Kinek füle oly veres, Ugye, mind-mind érdekes. Mégis mese valahány... Aranyhajú pásztorlány, Felhő-magas mesevár: Megkereslek egyszer már! Sass Ervin Folítiszíííás házilag Vaj Mosó anyagok: szappanos vi­zes mosás, esetleg főzés. Színes anyagok: szalmiák­szesz, vagy üzletben készen kapható folttisztító. Selyem: szalmiákszesz (ol­dat) , vagy folttisztító. Tojássárgája Mosó anyagok, pamut, gyap­jú: langyos szappanos vizes mosás utána háromszázalékos hldrogén-hlperoxidos oldattal lemosni. Nehezen mosható anyagok, selyem: a foltot lekaparjuk, benzinnel bedörzsöljük. Tojásfehérje Szövet: a foltot először hi­deg vízzel átmossuk, ha a folt vízzel nem kezelhető (régi eredetű), akkor szalmiákszesz oldattal átmossuk, utána víz­zel öblítjük. Zsír Fehéráru, len: meleg szap­panos mosás, szalmiákszesz. Selyem: szalmiákszesz oldat, vagy készen kapható folttisz­tító, vagy megforrósított bur- gonyallsztes bedörzsölés, utá­na az anyagot puha kefével megtisztítjuk a liszttől. Gyümölcslé Világos egyszínű anyagok: forró vízben átmossuk a foltot. Egyéb textília: régi, foltot, szalmiákszesz oldattal, vagy hldrogén-hiperoxldoldattal ke­zelünk. Üjabb foltokat vasta­gon beszórunk sóval, néhány percig a sőt az anyagon hagy­juk, utána kimossuk. A horgolt blúz gyöngyfo­nálból két és feles horgoló­tűvel készül, az ujjak tet­szés szerinti kiszaporítás­sal. Elejét-hátát egyforma szélességben horgoljuk, egé­szen az ujjakig. 1. sor: Láncszemsor egy- ráhajtásos pálcával végig behorgolva. 2. sor: 5 láncszemet egy- ráhajtásos pálcával leöl­tünk a 3-ik pálcára, 3 lánc­szem egyráhajtásos pálca az előbbivel azonos pál­cára öltve egyráhajtásos pálca a harmadik pálcára, a kettőt egyszerre fejezzük be. 3 lánc, egyráhajtásos az előzővel azonos pálcára egyráhajtásos pálca a har­madik pálcára; a kettőt egyszerre fejezzük be, is­métlőnk. 4. sor: ahol a második sort befejeztük, onnan 7 láncszem rövidpálca a 4-ik pálcára (a 7 pálca 4-ik pál­cájára), 5 láncszem rövidpál­ca a következő negyedik pálcára, ismétlés, s végül 2 láncszemet egyráhajtásos pálcával leöltünk a máso­dik sorra, fordulunk. 5. sor: 7 láncszem után a kiinduló) pontra egyrá­hajtásos pálca és a 4-ik pálca fölötti rövidpálcára is egyráhajtásos pálca, a kettőt egyszerre fejezzük be, 3 láncszem egyráhajtásos pálca az előbbi mellé, egy­ráhajtásos pálca az 5 lánc­szemes ívbe és a kettőt egyszerre fejezzük be, 3 láncszem ismétlés. A harmadik sortól ismét­lőnk, de a harmadik sor ismétléseinél a szálat min­dig el kell vágnunk és a másik oldalt kezdeni, mert különben a pálcák nem lesznek színnel mindig azonos oldalon. Ha készen vagyunk, az eleje két oldalát és a nya­kát több soron rövidpálcá­val körülhorgoljuk és egy­ben a gomblyuk sort is ki­képezzük, 3—6 rövidpálca fölött láncszemmel átha­ladva a következő soron a láncszemekre ismét rövid­pálcát öltve. Az ujjakat is körülhorgoljuk tetszés sze­rinti számú rövidpálca sor­ral. Szegedi Béláaé A í o r f a

Next

/
Thumbnails
Contents