Szolnok Megyei Néplap, 1966. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-23 / 225. szám
lt®6. szeptember 23, SZOLNOK MEGYEI NEPLAF 3 SZÜRET A HOMOKON Megélhetési forrás: a lakosság Néhány kisipari termelőszövetkezet kísérletképpen az idén nagyobb önállóságot kapott. Ezek közé tartozik a tiszaföldvári Vegyesipari Ktsz is. Felettes szerve az új gazdasági mechanizmus szellemének megfelelően csökkentette a kötelező tervmutatók számát, s konkrét utasítások helyett gazdasági ösztönzőket alkalmazott. Erre a% esztendőre nem írták elő a szövetkezetnek, mennyi legyen a teljes termelése, készárutermelése. Viszont belkereskedelmi szállításra és szolgáltatásra — javításra még tervszámmal kötelezték. A létszámtervet a bértömegből való gazdálkodás váltotta fel. Vajon ennek az új elemeket hordozó rendszernek milyen előnyei vannak? Egy alapproblémát előzetesen tisztázni kell. A kisipari termelőszövetkezetek létrehozása kezdetben elsősorban a lakosság szolgáltatási-javítási szükségleteinek kielégítését célozta, másodlagosan, mintegy az állami ipar kiegészítőjeként a csak kis üzemben gazdaságos árutermelést tette lehetővé. Ez az arány a gyakorlatban eltorzult, mivel a kötelező teljes termelés forint tervszámai évről évre növekedtek, melyeket egy szövetkezet csak az árutermelés fokozásával tudott követni. i\os, a nagyobb önállóság újra lehetővé tette, hogy a tiszaföldvári szövetkezet visszatérjen a helyes útra, s elsődleges céljának a község lakosságának kiszolgálását tekintse. Ugyanis, mivel nincs kötött teljes termelési mutató, a szövetkezet csökkenthétté az anyagigényes termelést a javítás-szolgáltatás javára. így, bár a teljes termelés alacsonyabb, mint tavaly, a nyereség nem kisebb, sőt. A szövetkezet az első félévben 2,6 millió forintos teljes termelést valósított meg, melyen belül a javítás-szolgáltatás 1,1 millió forintot képviselt. Tehát majdnem megközelíti az össztermelés felét. (Ehhez egy jellemző adatpár: a Hasznos, szövetkezet szolgáltató-javító „terve” 1960-ban 1,4, az idén 2 millió forint.) Ugyanakkor a tervezett 4 százalékos nyereséggel szemben 4,75 százalékot, tehát többlet hasznot értek el. Ez is bizonyítja, hogy a lakosságból is meg lehet élni, ha erre törekednek. A szövetkezet vezetői helyesen alkalmazkodtak az új helyzethez. Mint mondották, készárutermelésük zömét eddig vasszerkezeti munkák adták. A szomszédban, Kecskeméten nagy ütemben fejlődő lakatosipari vállalattal már nem nagyon állják a versenyt. Előbb-utóbb kiszorulnak a piacról. Akkor aztán mit tehetnének, ha most idejében nem alapozzák meg a javítás-szolgáltatás fokozásával a szövetkezet jövőjét. (Ezért igyekeznek például szervizállomást létrehozni részint saját erőforrásból, fejlesztési alapból és a KISZÖV hozzájárulásából.) Ezért vezették be a szolgáltató-javító részlegek vezetőinek progresszív premizálását. Az első félévben 80—500 forint közötti prémiumskálát alkalmaztak, ami úgy látszik bevált. A szövetkezet plusz nyeresége nagyobb részben a szolgáltatás-javítás „terven felüli” növekedéséből származott. Az egyik vezető szó szerint ezt mondta: „Most még kényelmesebb lenne a ■ készárutermelést növelni, de ezzel a jövőnkét ásnánk alá. Inkább vállaljuk a nagyobb gondot ma, mint holnapra a munkanélküliséget. Ez valóban előrelátásra vall. Amit viszont semmiféle tervutasítással nem lehetett elérni (tudniillik a javítás-szolgáltatás jelentős növelését) azt a szövetkeokos gép zet nagyobb önállósága meghozta. Ebben az esetben a lehetőség maga volt a gazdasági ösztönző, s lám jól hatott. Abba az irányba terelte a szövetkezetei, amelyet a harmadik ötéves terv. a központi tervezés megszabott: mindinkább fokozódik és sokoldalúvá válik a javító-szolgáltató tevékenység. Végső fokon a szövetkezet jól, a lakosság pedig jobban jár. Fábián Péter Hétfőn a Tiszazugban megkezdődött a szüret. A homokos dűlőutak porát felveri a szőlőt hordó szekerek sora. Tart a szüret. Serénykednek a csebreseK és a hatalmas hordók megtelnek kadarka fürtökkel. Fizet a homoki föld a tiszakürti Hunyadi Tsz tagjainak. Ezekben a napokban 375 holdról szüretelik a kadarka, kövidinka, riz- ling és mézesfehér fajtákat. — Nagy munka. Egész évi termés múlik e pár hét munkáján. Igyekeznünk kell vele. Az utóbbi hetekben nem kedvezett az idő. Többször kaptunk esőt, jó kiadósat. ötven milliméternyi csapadékot is mértek. Kirepedezett a szőlő és rothadni kezdett. És száradt, gyorsan száradt — mondja a közös gazdit,ság elnöke, Ol- tyán Gábor. A szüret hangulatos munka. Kora reggel jönnek az emberek, asszonyok, lányok a faluból, szedik a fürtöket. Ha bőyen fizet a föld. hangulatosabb. Néha nóta, ének is hangzik. A brigádszállásokon, pincéknél a bográcsok alatt füstöl a tűz. Birkapaprikás illata terjeng. A szüretnek hagyományai vannak; birkapaprikás, murci, vagy új bor és jókedv. De a jókedv is csak akkor jön, ha elkerülte a táblákat a peronoszpóra, a jég, a pusztító vihar. Mert szomorú is lehet a szüret. — Nem fizetett ez a föld tavaly ennyit. Nem járt rá az idő. Pedig erőlködtünk, amit lehetett, megcsináltunk mindent. Dehát nem voltunk még ennyire gépekkel ellátva, fellépett a perono- szpóra. Megálltunk a tábláknál, néztük a fuccsba ment termést, a fuccsba ment munkát. Sajnáltuk. Az elmúlt esztendőben aratás táján meg-megkér- dezték az elnököt. — Hogy is lesz az esztendő elnök elvtárs? Ez az eső nem kellett volna. A szőlőhöz már nincsen bizodal- munk. Igen. Tavaly a tervezett termés 25 százalékát adta meg a szőlő. Szomorú, szegény volt a szüret is. — Az idén hétszer permeteztünk, háromszor poroztunk. Megadtuk a földnek, amit kívánt. Visszafizeti. Amit most hordanak, leginkább kadart, 17 cukorfokot mutat. Holdanként 26 mázsát terveztünk. Ennél többet is ad. Esztendőről, esztendőre baj volt a szedéssel. Aztán a közös gazdaságban kialakítottak egy formát; készpénzzel fizetnek a szilre te- lőknek. Előbb szerződést kötnek mindenegyes emberrel, megállapodnak abban, ki hány napig vesz részt ebben a nagy munkában. A szedők mázsánként 25 forintot, a csebre- zők 4 forintot, a fogatosok pedig 2 forintot keresnek. Ezen az őszön olyanok is jelentkeztek munkára, akik eddig még riem vettek részt a közös szüreten. így Sonkoly Imréné, Angyal Istvánná, László Sándomé is kijár a szőlőbe. Sokan, akik a konzervgyárnak dolgoznak, most pár hétre munkát vállaltak a Hunyadiban. — A szőlő nálunk az összes jövedelem 60 százalékát jelenti. Négy és fél millió forintot. Az idén még többet is. Ezért nem közömbös, mikor ker^Mik a szüretet, hogy haladunk vele. Naponta háromszázan, — háromszázöti'enen munkába állnak. A Pányi tanyánál két bográcsban fortyog a disznópaprikás. Idős Molnár Károly szakácskodik. Háromszázötven középiskolás társadalmi munkában NE CSAK A SZEMLE NAPJAIN ... A mezőgazdasági nagyüzemekben célszerű, ha a szükséges fehérje meny- nyiséget a gazdaságok saját termesztésű takarmányukból állítják elő. Fontos tehát, hogy pillangósokat, főleg lucernát nagy területen termesszenek. Ez azonban még nem elég a jövedelmező állattenyésztéshez. A hagyományos etetés ugyanis nem gazdaságos, mert jelentős tápérték marad hasznosítha- tatlan. A több éves kutatások azt igazolták, hogy a zöldtakarmányok pépesített formában való etetésével jut a legtöbb fehérje az állatok szervezetébe. Ez csökkenti a tenyésztési időt is. Ezért a konstruktőrök kialakítottak egy olyan gépet, amely alkalmas a takarmánynövények pépesíté- sére. Az NTP—20 jelű gép, amelyet a Mezőgép- és Malomgépfejlesztő Intézet szakemberei dolgoztak ki, alkalmas mind a száraz zöldtakarmányok, mind pedig a gyökgumós termények pépesítésére. A gép hajtása villanymotorral történik. De arra is gondoltak a tervezők, hogy ahol nem rendelkeznek villamosenergiával, ott UE—28-as traktorral is üzemeltethető legyen ez az igen hasznos pépesítőgép. Az elmúlt évben már három kísérleti gépet üzemeltettek mezőgazdasági nagyüzemekben, így Kaposváron, Szolnokon és Herceghalmon. A Kaposvári és a Szolnoki Állami Gazdaságban lévő gépekkel hosszabb ideig dolgoztak. A szakemberek elégedettek voltak a gépek munkájával, üzem- biztonságával. A tervezők elképzelését igazolta a Szolnokon működő pépesítőgép, hiszen az őszi siló- zási időszakban egy G— 35-ös traktorral üzemeltették. A silópépet lucernából, silókukoricából, leveles répafejből és répából úgy állította elő, hogy nem kellett átalakítani. Az optikai szemüvegek egészségügyi és esztétikai kérdéseiről, a szemüvege1- látásról és az újdonságokról tartott közös sajótájé- koztatót csütörtökön a Magyar Sajtó Házában az OFOTÉRT és a Magyar Optikai Művek. Ismertették egyebek között a világhírű, 90 éves, MOM történetét, a szemüveglencsegyártás fejlődését. Az üzem a legkorszerűbb automatákkal, célgépekkel ma már évente öt és félmillió szemüveglencsét, valamint kétmillió szemüvegkeretet gyárt. Az OFOTÉRT képviselői elmondották, hogy Tegnap a szolnoki piacon még az is szívesen elidőzött, akinek nem volt vásárlási szándéka. S valóban csak dicsérni lehet a földművesszövetkezeti eladók munkáját, akik időt, fáradságot nem kímélve valóságos árubemutatót tartottak. A bőségkosarakban piros alma, gyönyörű, szőlőfürt, húsos papa társadalombiztosítás ki- terjesztése során évente egyre több, 800—850 ezer SZTK-receptet váltanak be a boltok, s ennek megfelelően körülbelül 850 000 szemüvegkeretet és több mint kétmillió szemüveg- lencsét értékesítenek. Végül a MOM bejelentette, hogy javított a nagy tömegben forgalomba kerülő olcsó SZTK-szemüve- gek minőségén. Az újtípusú csinosabb, jóval tartósabb, strapabíróbb SZTK-szem- üvegek gyártása megkezdődött, s a jövő év elejétől már csak ezeket hozzák forgalomba. rika és paradicsom kínálta magát. S a ládákban a szép fehér karfiol sorát vöröskáposzta osztotta meg, paradicsompaprika és a fehér paprika között pedig zellerzöld volt a választó- vonal. Felsorolni is hosszú lenne azt a sok ötletet, amellyel elrendezték, díszítették az árut. — Egész héten át készülődtem a szemlére. Takarítottam az elárusítóhelyet, rendezgettem az árut, mert nem szeretnék elmaradni a társaimtól — mondta Ga- cóv Józsefné. így tettek a többiek is. A szemle során ugyanis a Szolnok és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet vezetői, Valamint az ellenőrzésbe bevont boltbizottA Nagyalföldi Kőolajfű- rási Üzem harminc dolgozója négy évvel ezelőtt kezdte meg a szegedi medencében egy fúróberendezés segítségével a szénhidrogén kutatást. Jelenleg a munkások létszáma már ' eléri a hatszázat és az üzemszerű termelés idejére még gyarapodni fog. sági tagok — többek között Krocsek Mária és Pai- lai Illés — nemcsak az áruellátást, kezelést, hanem a mérések pontosságát, a kiszolgálást, más szóval a vevőkkel való bánásmódot és a tisztaságot is ellenőrzik. S az értékelés után, érdem szerint, ki dicséretet és jutalmat, ki pedig bírálatot és figyelmeztetést kap. A szolnoki piaci elárusítóhelyeken látottak alapján mondhatjuk, hogy az itteni eladók az előbbiekre illetékesek. De azért felteszünk egy kérdést: miért csak a szemle napján van ilyen bőséges és szép ári, szemet gyönyörködtető áruelrendezés és kínálat? N. K. A dolgpzók eddig bara- kokban, lakókocsikban és albérletekben laktak, Illetve laknak. Az olajipar vezetői — egyetértésben a szegedi városi pártbizottsággal és a tanáccsal — elhatározták, hogy a keletalföldi olajmedence központját Szegeden építik feL — Az első napokban disznót vágunk. Aztán birkát. így nem kell vennünk zsírt, a disznóból kisül. Nyolcvan főre készül az ebéd. A Zsoldos brigádnak. A Hódiba vannak,- onnan a Homokra mennek. A rét felőli részt már megszedték tegnap. — Pontosan, időre. A fő ez. Amikor elüti a delet, kocswal visszük ki a brigádnak. Mert még odébb tart a munka. Papp László brigádja, a négyes brigád, a Nyárias dűlőben szüretel. Asszonyok, lányok. Családtagok, a konzervgyártól ideszerző- döttek. — Mindenki iparkodik. Naponta 120—120 mázsát szednek. Az a baj, feketét és fehér szőlőt is szednek, és idő telik a válogatással. A kadarkával már nincs gondunk. De az almával még igen. Összesen kétezer mázsa almát várunk. — mondja Papp László brigádvezető. Ebben a brigádban az első napokban 75—80 forintot kerestek a szedők. Négy fogat hordta a pince- gazdasághoz a termést, aztán egy Zetort is kapott a brigád. Hiába, a Nyárias dűlő messze esik a pincétől. Hat—nyolc kilométerre. Egv-egv kocsi csak kétszer fordulhat napjában. A tiszazugi szőlőkben javában tart a szüret. Sz. Lukács Imre Csinosabb, tartósabb SZTK-szemüvegek kerülnek forgalomba Szeoed lesz a dél-alföldi olajmedence központja A szajoli Vörös Csepel Tsz-ben három százötven közgazdasági technikumi hallgató szedi a babo. társadalmi munkában. Az iskola minden évben tíz nap társadalmi munkát vállal.
