Szolnok Megyei Néplap, 1966. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-18 / 221. szám
ít*S. szeptember 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Ötvenkét brigádvezető találkozója A mezőgazdaságban dolgozó szocialista brigádvezetőket hívta össze péntekre Törökszentmiklósra a Hazafias Népfront járási bizottsága és a nőtanács. AZ ötvenkét brigádvezető mellett eljöttek a községi párttitkárok is. A tanácskozáson Semsei Imre, a járási tanács vb-elnöke elnökölt, s ott volt Xüróczi Ferencné, a megyei nőtanács titkára, Erdős Györgyié, a Hazafias Népfront megbízott titkára is. Tájékoztatót a brigádok munkájáról Gyűjtő Imre, a járási pártbizottság titkára mondott, méltatva azt, hogy a járás 21 termelőszövetkezetében 52 szocialista, illetve e címért vetélkedő brigád működik, s közülük 12 női brigád. A tanácskozás résztvevői sok mindenről beszámoltak. Sós Józsefné Fegyversekről elmondta, hogy egy hétig beteg volt. Nagyon jólesett neki, hogy a brigád egy-egy tagja minden nap meglátogatta és segítette őt a házimunkában. Barabás János, a kunhe- gyesi községi párttitkár arról beszélt, hogy a náluk — iparban, mezőgazdaságban stb — működő 41 szocialista brigád munkája a község, politikai életében is nagybn sokat segít. Sebestyén Mihály, a kunhegyesi Lenin Tsz baromfinevelő szocialista brigádjának vezetője azt adta közre, hogy hét hónap alatt 130 ezer forint tiszta jövedelmet biztosítottak a szövetkezetnek. Kenyeres Sán dor, a kengyeli Dózsa Tsz építési brigádvezetője tolmácsolta:' nagy biztatás számukra az, hogy a tsz vezetők törődnek velük. Balogh Józsefné, a ken- deresi Vörös Csepel Tsz brigádvezetője azt mondta el, milyen küzdelembe kerül sokszor, mire a jó munka feltételeit is megteremtik. A tanácskozás résztvevőinek még ezen túl is sok mondanivalójuk volt, de mivel más is szerepelt a programban, úgy döntötttek: a Hazafias Népfront és a nőtanács járási vezetői munkahelyükön személyesen keresik fel azt az öt brigád vezetőt. akik nem kaphattak szót Granuláló gépet készítenek Törökszent* míklóson (Tudósítónktól) A mezőgazdasági szakemberek azt tapasztalták, hogy a daraszerű tápok közül a baromfiak egyes, nekik nem tetsző, de egyébként fontos tápanyagot nem fogyasztanak el, ami természetesen anyagi kárt is jelent. Ennek megszüntetése érdekében Törökszentmikló- son hozzákezdtek egy granuláló gép elkészítéséhez, amely a különböző tápanyagokat szemcse nagyságúvá préseli össze. így a baromfiak nem tudják kiválogatni a nekik tetsző tápokat, hanem az egész keveréket kukoricaszem nagyságú, összepréselt anyagként nyelik le. Ezt a tápot csak a három hetesnél idősebb baromfiak kapják majd. Az új gép elkészítése folyamatban van, de anyagbeszerzési nehézI ségek veszélyeztetik annak lehetőségét, hogy még ebben az évben üzembeállítsák. a surjáni Állami gazdaság gépműhelyében 11 erőgépet javítottak KI AUGUSZTUSBAN. MELLETTE A TRÄGYASZÖRÖ ÉS A SILÖkombAjnok Állandó ellenőrzését és javítását latjak el. — N. Zs. — Munkásőrnek lenni nyílt hitvallást jelent Ez év májusában történt: a munkásőrök és a rendőrök közös járőrszolgálata Kunhegyesen igazoltatott egy tizenöt esztendős fiút. Kiderült, hogy egy kis zsebtolvajt fogtak el, aki néhány órával azelőtt 860 forintot emelt ki egy férfi zsebéből Mindezt egy jelentésből olvasom, s azt is, milyen feladatokat oldottak meg ezenkívül a törökszentmiklósi járás munkásőrei az év első felében. Kiderült: háromízben segítettek bűnöző elfogásában, szabály- sértést 59-et fedtek fel, rendszeresen segítenek a rendőrségnek, a szórakozóhelyek ellenőrzésében, hogy csak néhányat említsek meg feladataik közül. — Minden egyes akciónkban a fiatalok épp úgy közreműködnek, mint az idősebbek — mondja Kovács Sándor, a munkásőrség járási parancsnoka. A törökszentmiklósi járásban valóban nem panaszkodhatnak, sok fiatal tagja van a munkásőrségnek, s évről évre újabbak kérik felvételeiket a munkások hadseregébe. Nyeső István és Varró László például tavaly decemberben tett esküt a csapatzászló előtt. Miként lettek munkásőrök arról szólnak. NYESŐ ISTVÁN: — Még katona voltam, amikor elhatároztam, ha egy mód lesz rá, belépek a munkásőrségbe. Amikor leszereltem, idejöttem dolgozni Törökszentmiklósra az építőipari ktsz-hez. Az egyik párttaggyűlésen azután a titkárunk előterjesztette, hogy én felvételem kérem a munkásőrségbe. Sokan megkérdezték akkor ott tőlem: miért akarok az lenni? Érzésből teszem, vagy érdekből? — És mit válaszolt? — Azt mondtam, hogy úgy érzem, ott a helyem. Akkor újra megkérdezték: miért érzem úgy, hogy ott a helyem? Szóval nagyon megforgattak. Akkoriban már javában tombolt az USA vietnami agressziója. Azt mondtam: azért akarok munkásőr lenni, hogy ha kell, országunkat, a nép hatalmát fegyverrel kezemben is meg akarom védeni. Ügy érzem, ilyenkor az ember csupa közhelyet tud mondani, s nehezen tudja kifejezni érzéseit, gondolatait. VARRÓ LÁSZLÓ: — Állattenyésztési brigádvezető vagyok a Surjáni Állami Gazdaságban. Munkahelyemen több idős munkásőr dolgozik. Őket követtem. — S a család mit szólt elhatározásukhoz? A feleségek nem ellenkeztek, hiszen így kevesebb a szabadidejük? — Nekem akkor még csak menyasszonyom volt. Hát ő először ellenkezett, de én nem hallgattam rá. Tett is szemrehányást, minek kérdeztem meg a véleményét, ha egyszer nem hallgatok rá. Azért nincs köztünk semmi baj. Egyébként ma már a feleségem — mondja Nyeső István. Varró László hozzáteszi: — Az én feleségem is aggodalmaskodott először, hogy keveset leszek idehaza. Mondtam neki nagyon kevés az a szabadidő, amit a munkásőrségben töltök. Meg hát az én szabadidőmről van szó, azt csinálok vele, amit akarok. Ebben megegyeztünk. A fiúk arról is szólnak, hogy minden munkásőr jelöltnek előképzésen kell résztvennie. Ez a fél év a próbaidő. Ez alatt kiderül, lesz-e valakiből munkásőr, vagy sem. Varga János az előkép- zősök parancsnoka. Az ő véleménye az: — Nem elég az, hogy valaki csak i szeretne munkásőr lenni. Azt akarni kell, s ezért becsületesen dolgozni, egyszóval kiérdemelni, hogy felvegyék n munkásőrség tagjai sorába — Most sok fiatalt oktat? — Harmincnyolcán vannak munkás, paraszt és alkalmazott fiatalok. Sajnálom, hogy az értelmiségiek közül kevesen jönnek közénk. Például pedagógusok, orvosok, műszakiak Pedig mi méginkább becsüljük mondjuk azt az orvost, akivel nemcsak a rendelőben, vagy az utcán, hanem a lőtéren is, vagy a karhatalmi szolgálatban is találkozunk. Aztán valaki közbe szólt. Munkásőmek lenni munkásőr egyenruhát viselni nyűt hitvallást jelent, s ezt vannak, akik még nem merik megtenni. Beszélnek már arról is, hogyan nevelik egymást a munkásőr fiatalok, mert mint mondották: „ez iskola is”. Több fiatal itt lett párttag, Mindőjük véleménye: fegyelem van, de nem olyan, mint a honvédségnél. Ezt a fegyelmet ők maguk vállalták. Előfordul azonban az is, hogy valakit ki kell zárni a tagok sorából. „A munkásőrök nem ilyenek” — vallják ők a fiatalok. „A munkásőröknek becsülettel kell dolgoz- niok, becsülettel élniök. S aki nem így teszi, nem való közénk.” Varga Viktória A jásxberényi művelődési háx járási feladatokat kapott Szeptember elseje óta a jászberényi városi művelődési házat a járási művelődési otthonok instruálá- sával is megbízták. Fő feladatuk, hogy módszertani segítséget nyújtsanak a községi művelődési otthonok számára. Ifjúsági klubjuk megyei módszertani központ jelleggel működik majd. Hasonlóképpen megyei szinten foglalkoznak a múzeumok és a népművelés kapcsolatának módszertani kidolgozásával. Még ebben a hónapban elkészülnek a járás községeinek egységes népművelési tervei. A járási művelődési ház vezetője és szakelőadói eddig tizenkét helyen jártak, hogy helyszínen segítsenek a tervek készítésében* Január 1-től ismét indul levelezőtagozat a karcagi felsőfokú mezőgazdasági techn ikumban (Tudósítónktól) Jó hírre tett szert a levelező oktatásban a karcagi felsőfokú mezőgazda- sági technikum. A jelentkezők száma legalább két- szerese-háromszorosa volt annak, amennyit fel tudtak venni évente az iskolába. Tavaly azonban a Földművelésügyi Minisztérium megszűntette a , levelező tagozatot, illetőleg nem engedélyezte új évfolyam indítását. Sajnálva vették tudomásul mindazok, akik az iskolára számítottak. Már ötvenen akkor elvégezték az előkészítő tanfolyamot, ötvenhatan pedig enélkül jelentkeztek felvételire. Errevaló tekintettel a megyei tanács vb mezőgazdasági osztálya az iskola igazgatójával egyetértésben kéréssel fordult a Földművelésügyi Minisztérium szakoktatási és kísérletügyi főigazgatóságához. A fő- igazgatóság méltányolta a Szolnok megyeiek kérését. Engedélyezte, hogy 1967. januári kezdettel a karcagi felsőfokú mezőgazdasági technikum levelező tagozata új évfolyamot indítson. Az iskola igazgatósága értesítést küldött a korábbi jelentkezőknek, illetőleg meghirdette a felvételit, De október 1-ig még lehet írásban jelentkezni az iskola igazgatójánál Karcagon. Olyan mezőgazdasági munkakörben dolgozók jelentkezését fogadják el, akiknek a felsőfokú mező- gazdasági technikumi végzettség szükséges munkájukhoz. ♦ • Összehangolt, jól szervezett politikai munka szükséges Váczi Sándor elvtárs cikkét (Szolnok megyei Néplap, 1966. július 31.), a gazdasági mechanizmussal kapcsolatos feladatokról szóló vitát, véleménycserét nagyon időszerűnek és szükségesnek tartom. Az új gazdasági mechanizmus bevezetésével kapcsolatos feladatokat én elsősorban a pártmunka, a pártbizottságok tevékenységének oldaláról közelítem meg. Ahhoz, hogy a pártszervezetek, pártbizottságok a megnövekedett követelményeknek megfeleljenek több tekintetben módosítani kell módszereiket. Ez természetesen azzal jár, hogy mi, pártmunkások is módosítsuk, megváltoztassuk bizonyos korábbi módszereinket. A következő időszakban első követelménynek tartom azt, hogy elemző módon dolgozzunk. Eddig pártbizottságunk tevékenységének zömét az jelentette, hogy kidolgoztuk, megjelöltük a feladatokat, ahogy mondani szoktuk, irányvonalat adtunk. Ezután az elemzés lehet egyik fő tennivalónk. Ennek a munkamódszernek van viszont egy elengedhetetlen feltétele: a gondos kiválasztása azoknak az embereknek, akik a várható megnövekedett feladatokat el is tudják végezni, akikkel ezt az elemző munkát elvégezhetjük. Erre már most, a vezetőségválasztások idején mindenütt figyelemmel kel! lenni. Ehhez mindjárt hozzáfűzöm, hogy nem indokolatlan, nem meggondolatlan cserékre gondolok, hiszen pártmunkásaink többsége kipróbált, jó vezető. Számolnunk kell viszont azzal, hogy aki nem képezte magát, nem szerzett bizonyos közgazdasági ismereteket — még akkor is, ha „csak” politikával foglalkozik —, aki a szakmai képzést lebecsülte, az nem fog tudni helytállni. Ezért személycserékkel is számolnunk kell, ahol ez adja a megoldást. Elsősorban mégis az a feladatunk, hogy önálló kezdeményezésekre, ösztönözzük azokat a párttitkárokat, pártvezetőségeket, politikai munkásokat is. akikkel ilyen tekintetben most nem lehetünk teljesen elégedettek. A közelmúltban igyekeztünk már ehhez segítséget nyújtani Ez év tavaszán tartottunk például rövid tanfolyamokat a pártcsoport bizalmiaknak. Ennek a hatása, ha nem a várt mértékben is, de érezhető volt Ezután még rendszeresebbé szándékozzuk tenni a vezetők képzését, továbbképzését. Csak úgy jutunk előbbre, ha a feladatokat mindenki világosan, egyértelműen ismeri. Nemcsak az idő volt azonban kevés, amit eddig erre a segítségnyújtásra fordítottunk. Az sem volt mindig elfogadható, ahogyan ezt az időt kihasználtuk. Meggyőződésem például, hogy könnyebb egy határozat végrehajtásáról bárkit is beszámoltatni, mint ugyanannak a hatá rozatnak végrehajtásához politikai segítséget nyújtani. Pedig, ha mindjárt kezdetben mondunk — megfelelő helyi ismeretek alapján — véleményt, hatékonyabb ez a közreműködés A helyi ismereteket még egyszer hangsúlyozom, men azzal is számolnunk kell, hogy a feladatok a helyi viszonyoktól függően differenciáltabbak. Más — más lehet például egy-egy termelőegységben a sürgősen megoldásra váró, alapvető teendő. S ha ezeket már kezdetben együtt, több szem többet lát alapon vizsgáljuk, bátrabb, gördülékenyebb lehet a végrehajtás. Mindezt természetesen nem apró, részkérdésekre, hanem alapvető dolgok elbírálására értem. Abban is bízom, hogy a közeljövőben a megyei pártapparátussal még jobban összehangoljuk majd a munkát. Eddig a megyei ellenőrző munka leginkább a járási szervek kihagyásával történt. Ez részben jó. mert a megyei apparátus dolgozói, a megyei pártvezetők is közvetlen közelről ismerik a helyzetet, az alapszervezetek körülményeit. Szorosabb együttműködésünkkel azonban úgy hiszem, hatékonyabbak lehetnek erőfeszítéseink, gyümölcsözőbb az alapszervezeteknek adott közvetlen segítség. Sokat bíráltuk és az alap- szerevezetekben is bírálták még néhány évvel ezelőtt a tájékoztatás rendszerét. Ebben már sok a változás. De újból hangsúlyozom, hogy enélkül sehol sem kívánhatjuk senkitől, hogy a legjobb álláspontot is megfelelően támogassa, képviselje. Rendszeres tájékoztatással viszont elkerülhetjük a felszínességet. így várhatjuk a pártszervezetek tagjaitól is azt, hogy harcba, ez esetben a gazdasági építőmunka harcába hívják, vezessék munkatársaikat, együtt, közös erővel oldjuk meg a reánk váró nehéz, de nagyon hasznos feladatokat. Elmondta: Szekeres Lászlé, a jászberényi járási párt- bizottság első titkár* I
