Szolnok Megyei Néplap, 1966. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-17 / 220. szám
IW6. szeptember 17, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 AZ ASSZON VBRIGÁD PÉLDÁT MUTAT A testes, nehéz gépek előtt törékeny asszonykák ülnek, ők kezelik a szerkezetet, s kapkodják ki belőle a kész cipővasat Mindkét kezüket lefoglalja a munka. Magas széken ülnek, lábuk a levegőben lógáz. Hajukat kendő szorítja le — nehogy belekapaszkodjon a gép lendülő kalapácsa. Csernus Mihályné az asszonyok brigádvezetője úgy tessékel egyik géptől a másikig, mintha egy-egy szépen berendezett szobáját mutatná meg. Magas, szikár, erőskezű. — Látja itt dolgozunk mi — mutat körül felemelt karjaival. — Kunszeritmár- tonban ez is nagy kincs. Kincs a nőknek a munka, legalább nem kell eljárni a faluból. Bizony sokan utaznak hajnalonként, délben s este a cipőgyárba. Nem mondom, hogy könnyű, asszonynak való dolog, de meg lehet szokni. Ismerkedjen meg a munkatársnőimmel. Melegszívű, szorgalmas teremtések. Ez az összetartozás alapozta meg a szocialista címet. — Mit vállaltak az idén? — Nem nagy dolgokat, de erőnkhöz mérten. A munkanormákat teljesítjük, óvakodunk a selejttől, megünnepeljük egymás névnapját... — Szép, hogy így szá- montartják az ünnepi napokat, kedveskednek társaiknak. — Hát persze, a jóbarátság kötelez. Legutóbb Ilonkát köszöntöttük. Azért őt is kérdezze meg. — Kovács Istvánná — mutatkozott be, megfordulva a székén. — Mit kapott névnapjára? — Műszak után elém álltak, sok boldogságot kívántak. Virággal, süteménnyel leptek meg. Tessék elhinni olyan jó érzés tudni, hogy szeretik az embert. Nagyon jól megértjük egymást. Ez a munka nehézségein is átsegít. Aztán Lengyel Erzsébethez hív. Ő a legfiatalabb közöttük. Beszélgettünk sok mindenről. Elmondta, szeretnek színházba, moziba járni, egy jó könyvbe beletemetkezni. S bizony nem egyszer együtt megy el a brigád a kultúrházba. Sőt, társadalmi munkában fákat, cserjéket ültettek, szépítették a község főterét. Balga Károlyné is mesélte büszkén, amit magukra vállaltak, teljesítik. Még egyszer sem maradtak szégyenben. Megismertettek Kardosnéval is. — Alig egy hete vettek fel. Előtte a Zalka Tsz-ben voltam kertész, nyolc éven át. Aztán jött a gyerek, ha a szövetkezetben maradok, nem tudtam volna gondozni rendesen. Így jobb, otthon is elvégzem, ami rám vár. — Itt gyökeret ver-e? — Nem hinném. Legfeljebb egy-két évig akarok maradni. Aztán már nem vállalok többé munkát Takács Mátyásné érdekességgel hozakodott elő. — Nálunk, a vasipari vállalatnál két szocialista brigád dolgozik. Mindkettő asszonybrigád. A férfiak vonakodnak, latolgatnak. Így aztán elmaradtak mögöttünk. Azt hiszem restellik, hogy mi voltunk az elsők. Lehet, hiúságból nem alakítanak brigádot. — Megkérdezzem tőlük, mi az oka? — Jó lenne Kíváncsi vagyok rá, mit mondanak. Az asszonyok kihúzódtak a műhely ajtajába, lesték, mi lesz ebből. A szerszám- készítőkhöz léptem be. Kerestem a csoportvezetőt. Hát éppen tőle kérdeztem, hol találom. — Takács Mátyás — nyújtotta a kezét. — Az asszonyokat érdekli, a férfiak miért nincsenek brigádban? — Hát, hogy is mondjam... Kevesen vagyunk. — Tizennyolcán — kiáltott oda az egyik asszonyka. , — Igaz, igaz... Nekünk is van versenyvállalásunk, nem is rosszabb mint az övéké. — Akkor? — Csak a naplót ne kellene vezetni. — Ne kertelj, Mátyás — szólt közbe Hegedűs János. — Az az igazság, lefőztek bennünket, s most nehéz az asszonyok példája után menni. Ha összefogunk, én mondom, akármikor túlteszünk rajtuk. — Mi is ott leszünk szólt át Csernusné a másik ajtóból. Takács Mátyás elnevette magát. — Majd a naplót a feleségem írja. Fábián Péter A gazdaság eredményétől függ a vezetők jövedelme a szolnoki Lenin Tsz-ben (Tudósítónktól) Szolnok megye termelő- szövetkezeteiben egyre jobban hódit az úgynevezett eredményességi jövedelem- elosztás. A szolnoki Lenin Tsz-ben a következő, igen helyes jövedelemelosztási rendszert alkalmazzák: A növénytermelés valamennyi fontosabb munkafázisára részletesen kidolgozták a jóváírható prémium nagyságát. Fogatos vetés esetében például 18 soros vetőgéppel az előírt minőségi feltételek teljesítése után 6 hold felett a fogatos minden hold után 10 forint prémiumot kap. Az állattenyésztésben hasonlóképpen előírták a premizálás feltételeit és mértékét. A növendékhízómarha gondozói csak extrém minőség elérése esetén premizálhatók. A prémium egyenként 70 forint, melynek 70 százaléka a gondozót, 30 százaléka a takar- mányost illeti meg. Premizálási rendszerük a feltételek és a mérték mellett a prémiumcsökkentő és megvonási okokat is közli. A vezetők premizálása a 16/1964. FM. sz. rentétele, a termelési és pénzügyi terv legfontosabb mutatói teljesítése, illetve túlteljesítése. Vagyis a bruttójövedelem, az áruértékesítés, a forgó- és állóalapok zárszámadási rendelkezések szerinti biztosítása, a tagok közösből származó jövedelem nagysága után. Az elriök, főmezőgazdász, főkönyvelő, főállattenyésztő, főgépész, üzemgazdász és párttitkár premizálásának mértéke a felsorolt mutatók teljesítésétől függ. A beosztottként dolgozó szakemberek — üzemegységvezető, brigádvezető — a termelési egység terv túlteljesítése esetén a tsz összeredményétől függetlenül premizálható, a megengedett eredményességi javadalmazás 50 százalékáig. Valamennyi vezető eredményességi javadalmazásának határa az említett FM. rendeletben foglaltak szerint, az alap javadalmazás 40 százaléka. Ezt a jövedelemelosztási rendszert 1963 óta alkalmazzák a Lenin Termelőszövetkezetben. A tagság és a vezetőség e módszert jónak tartja. Tóth Pál Ahol a vállalatnak is szívügye a tanulás Már mint ismerősök kopogtatunk be a Középtisza- vidéki Vízügyi Igazgatóság gépészeti részlegének vezetőjéhez, Törőcsik Ignáchoz. A legutóbbi tanévben ebben az üzemegységben a dolgozók közül negyvenhaton szereztek általános iskolai bizonyítványt a levelező tagozaton. Az idén is körülbelül annyian tanulnak tovább — mondja Törőcsik elvtárs. — A vállalat abban a szerencsés helyzetben van, hogy minden támogatást meg tud adni a dolgozóknak, hogy zavartalanul tanulhassanak. Beszélgettünk az egyik brigádvezetővel, aki tavaly végezte el az általános iskola hetedik osztályát „Most látjuk csak igazán, hogy mit jelentett nekünk a tanulás — mondta —. hiszen mindannyian gépekkel dolgozunk és a fejlődő technika megköveteli azt, hogy megfelelő fizikai és kémiai alapismeretekkel rendelkezzünk. Nem beszélve arról, hogy szakmunkás csak az lehet, aki az általános iskola nyolcadik osztályos bizonytvá- nyával rendelkezik. Az a tapasztalatunk, hogy aki egyszer ráadja fejét a tanulásra, az már nem igen hagyja abba. A tavaly végzettek közül Molnár Sándor és Homoki Béla a gépipari technikumban folytatja tanulmányait A jó példa ragadós és buzdítólag hat — úgy szokták mondani. Itt a vállalaton belül felsőfokon is többen tanulnak Maga Törőcsik elvtárs is gépészeti szakon képezi magát. Keskeny Sándor ebben a műhelyben kezdte, mint szerelő, ma csoport- vezető. Szóba került már, hogy az általános iskolában lehetőség van arra is, hogy valaki egyéni tanulással készüljön fel a vizsgáltok Természetesen itt is segítséget adhat a brigád, a vállalat. Aki úgy érzi, hogy nem tud valamivel megbirkózni, annak nem kell messzire mennie a segítségért, a közvetlen környezetében megkaphatja azt. Hisz van a vállalatnál elég sok technikus és mérnök, akik szívesen segítenek a továbbtanulókon. Szép kezdeményezés lenne, ha a szocialista brigádmozgalom országszerte zászlajára írná. hogy a brigád minden tagja elvégzi az általános iskola nyolc osztályát. Vannak, akik félnek a tanulástól, rettegnek s kudarctól, hiszen már tízhúsz éve, hogy kimaradtak az iskolából. Ezeket bátorítsuk, hogy csak gyűrkőz- zenek neki, menni fog a tanulás, csak jöjjenek el pontosan az előadásokra. Nemes Győző ' tanár Kisújszállás iparáról A kommunisták és pár- tonkívüliek nagy érdeklődéssel várják a városi pártértekezletet. De nemcsak várják, hanem szorgalmas, körültekintő munkát is végeznek, előkészítésében. A pártbizottság aktívái brigádokat alkottak és megvizsgálták az üzemek, termelőszövetkezetek 4 éves fejlődését. Három ipari üzemünk történetének rövid elemzését érdemes közreadni. Legjelentősebb üzemünk a faipari vállalat. A zsúfolt központi telep bővítése helyett új utakat kerestünk a fejlesztésre. Így került sor a mintegy 12 hold területen fekvő új telep kialakítására. Ez adott otthont a ládagyártásnak, a faanyagok és készáruk raktározásának, az anyagelőkészítésnek. Jelenleg a termelés 50 százalékát ezen a telepen végzik. A foglalszennyvíztArolő épül törökszentmiklöSON. A NAGY BETONTART ÄLYT ELKÉSZÜLTE UTÄN A FÖLDBE SÜLLYESZTIK Cikkünk nyomán Ha nincs megértés a gépállomás és a termelőszövetkezet között A Szolnok megyei tanács vb mezőgazdasági osztálya válaszolt lapunk „Rossz munkához is idő kell” című cikkére. Ebben megírtuk, hogy a * kunszentmártoni Zalka Máté Termelőszövetkezet Sz—100-as traktorai be vonultak február 4-én a Kunszentmártoni Gépállomásra. Az a szolnokinak továbbította. Noha a javítási határidő május 15-e lett volna, csak június 27-én készültek el vele, az átvétel pedig július 8-án történt meg. Ám már 23-án az egyik traktor meghibásodott. A tartótárcsa nem tömített és az olaj szivárgott Megállapították azt is, hogy a motorblokk repedt volt és a vizet átengedte. A traktor javítása cseremotorral történt, amit a szolnoki gépjavító vállalat javított. A kijavítást követő üzemképtelenséggel együtt nagyon hosszú ideig nem tudott dolgozni a termelőszövetkezet a géppel. A Szolnok megyei tanács mezőgazdasági osztályának csoportvezető je, Vadasi Nándor azt írja többek között cikkünkre: „Az esetet megvizsgáltam, s megállapítottam, hogy a kiesési időt ax okozta, a Kunszentmártoni Gépállomás nem intézkedett gyorsan. A termelőszövetkezet vezetői ezt a köztük levő rossz kapcsolatnak tulajdonították. Ezért kérték, a továbbiakban a Szolnoki Gépállomás javítsa a gépet. A traktor• egyébként most már üzemképes. Az indokolatlanul hosszú gépkiesés megelőzésére a termelőszövetkezet meghatalmazást kapott az esetleges kisebb javításokra. Ezt a termelőszövetkezet ezer forint érték alatt bármikor bejelentési kötelezettség nélkül teheti. Nagyobb hibák esetében a Szolnoki Gépállomást értesítik. Intézkedés történt arra vonatkozóan, hogy a gépek műszaki átvételét, átadását sokkal körültekintőbben, pontosabban végezzék. A mulasztók fe- lelősségrevonása megtörtént* koztatottak száma emelkedett, kétszeresére ugrott a termelés, növekedett a munkások begyakorlottsága, javult a szociális ellátásuk, egyenletesen emelkedett az átlagbérük, javult a vezetés színvonala, fokozódott az exporttermelés. A szocialista munka új szervezete, a szocialista brigádmozgalom is szépen fejlődött. Ebben az üzemben tizenegy szocialista brigád dolgozik. Szerveztek az üzemben két ifjúsági brigádot is, amelyekben a KISZ-tagok 40 százaléka vesz részt. A munkások havi átlag- keresete 1962-höz viszonyítva 11 százalékkal növekedett. Ugyanezen idő alatt az egy főre eső termelési érték 15—17 százalékkal emelkedett. Négy év alatt 300 ezer forintot fizettek ki jutalmazásra. Ugyanezen idő alatt közel 400 ezer forint juttatást kaptak a dolgozók és 80 ezer forintot segélyként utaltak ki. Kiosztottak 700 ezer forint prémiumot, amelynek 90 százalékát a munkások kapták. A Vas- és Faipari Ktsz legfontosabb célkitűzését, az üzem korszerűsítését is sikeresen megvalósították. Négy év alatt 2 555 000 forintot fordítottak ott beruházásra. Űj ládagyártó gépműhelyt építettek és elvégezték a vasipari részleg rekonstrukcióját. Az irodaépületet felújították. Űj gumijavító műhelyt létesítettek és jelentősen emelték a termelést. Ebben az üzemben a dolgozók 70 százaléka szocialista brigádtag. Évente tizenhat-húsz ipari tanuló képzésével biztosítják az utánpótlást. A munkások átlagbére 7 százalékkal növekedett és közel másfél hónapi bérnek megfelelő nyereség- részesedést osztottak. Több mint 200 ezer forintot fizettek ki négy év alatt jutalom, segély és üdültetés címen. A Kunsági Egyesült Cipész Ktsz 1962. január 1-től 1966. június 30-ig 18 377 000 forint termelési értéket produkált, amelyből 4 871 000 forint értékű volt a lakosság részére végsőit javító, szolgáltató te. e- kenység. Ha az utolsó három év termelését nézzük, az emelkedés 26 százalék; A lakosságnak végzett javítás, három év alatt 75 százalékkal növekedett. Négy év alatt 768 ezer forinttal növekedett az állóeszközök értéke és jelenleg eléri az egy millió forintot. 1964-ben elnyerték a Szolnok megye kiváló kisipari szövetkezete címet a megyei párt és a megyei tanács oklevelével együtt. Városunk ipari és mezőgazdasági-üzemeiben a dolgozók lelkes munkával készülnek pártunk IX. kong- reszusára. A pártalapszer- vezetek kezdeményezésére. a kongresszusi munkaversenyekhez 1868-an csatlakoztak és 5 654 833 forint a terven felüli vállalás értéke. A politikai munka fontos feladata volt, segíteni, hogy mind több ember kapcsolódjon be a szocialista munkaversenybe, amely formálja az embereket és jelentős mértékben segíti a termelési előirányzatok teljesítését. Ezek a tények igazolják: a törekvés hasznos volt. Bohács Antal a kisújszállási pártbizott«4* munkatáras A pártkongresszusra készülünk
