Szolnok Megyei Néplap, 1966. augusztus (17. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-18 / 195. szám
Vlféq proletárjai, egyesüljetek! SZOLNOK II IA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIXi évfolyam, 195. szám. Ára 58 fillér 1966. au;. 18., csütörtoi Előzetes vizsgatétel tr ÖZELEG a szepteml*1 bér, amikor minden alapszervezetben újjáválasztják a vezetőséget Nem az első újjává- lasztás ez, mégis nagy esemény a pártszervezetek életében. Különösen azért, mert a közvetlen előkészületeket jól szervezett, rendszeres párt- napok, érdekes napirendekkel megtartott taggyűlési viták előzték meg. Mindezek felkeltették a párttagság figyelmét és egyben hozzájárultak ahhoz, hogy a munkahelyük napi gondjai mellett közös dolgaikról, pártéle- tünkröl tanácskozzanak az alapszervezetekben. A másik tény, amit sohasem hagyhatunk ki a számításainkból, az az aktivitás, amivel a termelőmunkában résztvevők készülnek a párt- kongresszusra, azok a felajánlások, amelyek tavasz óta születtek a kongresszus tiszteletére. Sok helyen hozzáfogtak a versenyben elért eredmények értékeléséhez it, ami újból csak serkenti a munkát. Mindez azt bizonyítja, hogy megfelelő „hangulatban” kezdtük az alapszervezetek vezetőségei újjává- iasztásának közvetlen előkészítését L EGTÖBB helyen a beszámolók összeállítását, a négyéves munka értékelését is megkezdték. Sőt van aiapszervezet, ahol már befejezték ezt a nagy pontosságot, gondot, körültekintést és időt igénylő munkát. Már a júniusi vagy júliusi taggyűléseken felkértek — pártvezetőségi tagokat, bizalmiakat, gazdasági vezetőket, a legjobb megitélőképességű embereket a beszámoló anyagának összegyűjtésére. Olyan elvtársakat, akiknek nem ez lesz ugyan a fő ténykedésük, de a fő gondjuk ezekben a hetekben feltétlenül ez. Kevés kivétellel a beszámolóval foglalkozó mukacsoportok most „bevetésben” vannak. S miközben beszélgetnek, tanakodnak, sokminden méginkább kitárulkozik előttük. Négyévi munkájuk jó és árnyoldala, eddigi sikerük és mulasztásuk oka, magyarázata. „Felér ez az előkészület egy nagy üzemi tapasztalatcserével — mondja erről o Tiszamenti Vegyiművekben egyik munkacsoport tagja. — Sőt arra is jó az előkészületeknek ez a módja, hogy mi, vezetőségi tagok felnőjünk saját reszort-feladatainkhoz.’’ A Z IGAZI eredményt azonban csak ott érik el, ahol az igazgatótól a segédmunkásig, a tsz-elnöktől a tehenészig, a hivatalvezetőtől a beosztottakig mindenkinek a véleményét tükrözi majd a beszámoló. Ott, ahol az emberekkel beszél, s vitatkozásra sem sajnálja az időt az ideiglenes munkaközösség. Ahol így dolgoznak, amikor a tapasztaltak papírra vetéséhez fognak, nem fogynak ki a fontos mondanivalókból, nem kell általános szólamokra szorítkozni, hogy a beszámolót összeállíthassák. Inkább az okoz fejtörést, mi az, ami a fontos ügyek közül a leglényegesebb. Ilyen helyen az új ötletek, módszerek is sokasodnak. A kengyeli Dózsa Tsz-ben például egy ilyen beszélgetés nyomán kelt az az ötlet: készítsenek két évre előre pártiskoláztatási és pártoktatási tervet. Ebből majd tudják, ki, hol, mit akar vagy szeretne tanulni, kik azok, akik tanfolyamra vagy esetleg pí-'-'-niára szeretnének r stb. / JÖNNEK az öt* letek, javaslatok a beszélgetések során, . A gondok is persze. Kicsiktől a nagyobbakig. Az egyik jászsági községben például a munka- csoportnak a beszélgetése során robbant ki az, hogy a párt és a gazdaságvezetők nem hajtanak fejet a közösség érdekei előtt. Nem, vagy késve tájékoztatják egymást olyan termelési dolgokról, amiről pedig kötelező volna. Példák jelzik, hogy hosszú az út addig, amíg a kész beszámolót asztalra teheti a pártvezetőség. Közben rengeteg munkát kell elvégezni. E munkákkal pedig előzetes vizsgát tenni arról is, kik hát a legméltóbbak a pártvezetőségi tagságra. B. E. Megkezdődött a kardoskúti gázát lom ás első részlegének műszaki átadása A Nagyalföldi Kőolajipari Vállalat orosházi kirendeltségének központi telepén, Kardoskúton, épül fel hazánk második legnagyobb gázfogadó állomása. A több éves munkát igénylő nagy beruházás első része, az úgynevezett mini- mál-program elkészült. A pusztaföldvári olajmező gáztermékének összegyűjtésére, a továbbítására összesen 4,5 kilométernyi távvezeték és öt bekötővezeték készült el csaknem 6 millió forintos költséggel. Így lehetőség nyílik arra, hogy már szeptember első napjaiban földgázt szolgáltassanak Dunaújvárosnak. Egyébként a napokban irodaházat, laboratóriumot, műhelyt adnak át Kardoskúton. Az olaj- és földgáz- termelő bányászok élet- és munkakörülményeinek javítására mintegy 10 millió forint beruházást szán államunk. Hamarosan hozzálátnak a 100 ágyas munOktóberben bemutatkozik a mindent taroló család Nem lesz qond a kukorica és burgonyászárrá Szőlővenyigéből zöldtrágya Új mezőgazdasági gépeket terveznek és gyártanak Törökszeatmiklóson A Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár törökszentmiklósi gyáregységében a trösztösítés után a BMG profilrendezést hajtott végre. A helyileg kialakított és továbbfejlesztett gépeknek csak egy töredéke maradt Törökszentmiklóson. A gépgyár pedig mindig arra törekedett, hogy saját tervezésű mezőgazdasági gépeket gyártson. Ez a gyakorlat felelt meg legjobban adottságaiknak, s a közel százhúsz éves „ekegyár” így szerzett hírnevet bel- és külföldön egyaránt. 25 millió köbméter mesterséges csapadék a kánikula öt napja alatt Harminc százalékkal nőtt a mezőgazdaság ez évben megöntözött területe a múlt héten kezdődött kánikula idején. Ha az időjárás szükségessé tenné, az idén 580 000 holdra lehetne mesterséges csapadékot juttatni. Most már azonban bizonyos, hogy ennek a területnek egy részén az idén nem kell pótolni a csapadékot. Az idei öntözéseknek körülbelül a fele, csaknem 150 000 hold még májusra és június elejére esett, majd ezt csaknem két hónapos „holtszezon” követte. Az augusztus elején beköszöntött szárazabb, melegebb időjárás, majd néhány napos kánikula hirtelen bebizonyította: milyen nagy szükség van az öntözésre még az esős években is. Az esők hatására buján fejlődött növények ugyanis megszokták a bőséges vízellátást. Ezért érzékenyebben reagáltak a néhány napos „esőhiányra” is, mert a nagy hőségben levélzetük a szokásosnál jóval több nedvességet párologtatott el. Az öntözőművek üzemeltetése a múlt héten érte el az idei csúcsteljesítményt. Másodpercenként 120—140 köbméter víz jutott a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok csatornahálózatába, illetve öntöző telepeire. A kánikula öt napja alatt 60—70 000 holdon kerek 25 millió köbméter vízzel frissítették fel a növényzetet A profilrendezés után a gyár vezetői nem mondtak le régebbi elképzelésükről és új mezőgazdasági gépek és gépcsaládok kialakításába kezdtek. Felmérték a nagyüzemi mezőgazdaság legmunkaigényesebb termelési ágait és azt próbálták gépesíteni. így született meg a szénabetakarítás teljes gépesítésének gondolata. Gyorsan és nagy energiával fogtak a gépek tervezéséhez és kivitelezéséhez. Az öt gépből álló gépcsalád két tagját a rendsodrót és a rend- felrakót már az elmúlt évtől sorozatban gyártották, ebben az évben pedig elkészült a fűkasza és a traktoros gereblye prototípusa is, A fejlesztés gyorsaságára jellemző, hogy a függesztett — FFK—183 — fűkasza a téma felvetésétől számított egy éven belül elkészült, sőt a sorozat- gyártás is kezdetét vette. A napokban készült el a 130. gép. A függesztett fűkasza remekül vizsgázott, amit mi sem bizonyított jobban, mint az, hogy az AGROTROSZT az eredeti 500 darabos megrendelést ezerre emelte. Jövőre a fűkaszából kétezret kér a magyar mezőgazdaság. Alig kezdődött el az FFK—183 sorozatgyártása, a gép tervezői máris a továbbfejlesztésér dolgoznak. Elkészült a^ FFK—213 (a számjel & vágószélességet jelzi), — amelyből hármat jelen pil lanatban a környék állami gazdaságaiban illetve egyik termelőszövetkezetében próbálnak ki A traktoros gereblye sorozatgyártása csak Jövőre kezdődik. Most a két típus üzempróbái folynak, amelyik jobban beválik azt szériában készítik majd. A gép hét méteres munkaszélességgel dolgozik. Érdekessége az, hogy Magyarországon traktor vontatta gereblye eddig még nem dolgozott a mezőgazdaságban. Ebből 1967-ben kétszázat gyártanak Törökszentmiklóson. A szénabetakarító gépcsalád ötödik tagja a kazlazó még csak a rajzasztalon, szerkesztési stádiumában található. Nemcsak a törökszentmiklósi gépgyárban, de a legtöbb mezőgazdasági szakembernek is teljesen újdonság a mindent taroló gépek családja. E gépekből három fajtát kívánnak gyártani a miklósiak, A vágószerkezet egyszerű cseréjével a gépet Kukoricás zár burgonyaszár és szőlővenyige tarolására, tépésére lehet használni, A gépnek az a hallatlan előnye, hogy a lass-' kézi szárvágást kiküszöböli, a levágott szárat azonnal összezúzza és a fölödön zöldtrágyaként egyenletesen szétteríti. Ugyanezt teszi a burgonyaszárra 1 és a lemetszett szőlővenyigével is. A szakemberek szerint jelentős mennyiségű trágyát lehet így megtakarítani. A mindent taroló prototípusát ebben az évben a kukorica beérése után valamelyik termelő- szövetkezetben vagy állami gazdaságban fogják kipróbálni. A BMG törökszentmiklósi gyáregysége kollektívájának gyártmányfejlesztési programja és tevékenysége elismerést érdemel. A gyáregység vezetői szerint rövidesen a mező- gazdaság túlzott igényeinek kielégítése okpz majd nekik gondot — bognár « Megnőttek a Szolnok megyei termelőszövetke7 ~*ek Háromsaáxtixenegy tsz-bnl sxáxharminehét §______t alatt kétszeresére nőtt ax üxemátlag (Tudósítónktól.) A termelési eszközök tulajdonformája, a termelőerők fejlettségi színvanala feltételez bizonyos gazdálkodási formát, amely egyben meghatározza az üzemek nagyságát. Az álló- és forgóeszközök, élőmunka és az anyagköltség terjedelmét ugyanígy. A régi birtoknagyság és a jelenlegi üzemnagyság fogalma egészen más. Az 1945 előtti nagy birtokok is, lényegében önálló kis majorgazdaságokból tevődtek össze. Ezek területe általában 4—500 hold körül mozgott. A szövetkezeti gazdaságok területi növekedése természetes fejlődési folyamat eredménye. Szolnok megyében 1959-ben még 311 termelőszövetkezet működött Az átlagos üzemnagyság az 1900 holdat sem érte el ekkor. Évről évre csökkent a termelőszövetkezetek száma azóta. Így két évvel később, 1961-ben a szövetkezeti gazdaságok nagyságátlaga már meghaladta a háromezer holdat. A számszerű csökkenéssel az üzemnagyság még tovább nőtt 1960-hoz mérten 1966-ra majdnem felére fogyott a közös gazdaságok száma, az üzemnagyság viszont közel kétszeresére nőtt. A termelőszövetkezeti beruházások több mint 60 százalékkal növelték az álló- és forgóeszközök értékét. Különösen ugrásszerű növekedés figyelhető meg az épületekből és a gépekből. A szövetkezeti gazdaságok többségében 1959—1966-ig építették a létfontosságú épületeket és vásárolták a gépeket. A termelőeszközök a termelőerők fejlődése lehetővé, sőt szükségszerűvé teszi a mind nagyobb üzemek létrejöttét. A növekedés egyik oka, hajtóereje, hogy néhány géptípus, berendezés, felszerelés gazdaságosan csak bizonyos nagyságú üzemben hasznosítható. Nyilvánvaló az ezer-ezer- kétszáz holdas termelőszövetkezetben nem lehet a nagyhatású erőgépeket, munkagépeket és a modem technológiát olyan gazdaságosan alkalmazni, mint az ötezer holdas gazdaságban. Az SZ—100-as szántótraktoroknak és a gabonakombájnoknak 1000—UM holdas kis üzemben nem biztosíthatnak folyamatosan munkát, aratás, szántás idején e gépek sok esetben kihasználatlanul állnak. A korszerű nagyüzemi istállók beruházási költsége a legkisebb termelőszövetkezeteknek gondot jelent, hiszen a hiteltörlesztés gazdálkodási eredményük jelentős részét elviszi. Arról nem is beszélve, hogy ezekben az üzemekben nehezen lehet megfelelő termelési szerkezetet kialakítani. A növénytermelés és az állattenyésztés jövedelmezőségének egyik feltétele a területnagyság és az állománynagyság. Ahogy az iparban a gazdaságosság egyik feltétele a sorozatgyártás, a mezőgazdaságban is hasonló feltétel a terület, álló- és forgóeszköz, munkaerő, vagyis a termelőerők koncentrációja. Mindezek igazolják a Szolnok megyei termelő- szövetkezetek egyesülésének helyességét és a még kisgazdaságok társulásának szükségszerűségét. Tóth Pál
