Szolnok Megyei Néplap, 1966. augusztus (17. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-17 / 194. szám
1CK augusztus 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 VALLATJÁK A FÖLDET Késsül a Magyar Régészeti Topográfia Ä tudományág nagyszabású vállalkozása Amióta megkezdték az utóbbi évtizedek egyik legnagyobbszabású természettudományi munkáját, a „Magyar Régészeti Topográfia”, a régészeti térkép elkészítését, a kutatók már hozzászoktak a legváratlanabb fordulatokhoz. A feltárt lelőhelyeken a várt edénymaradványok, cserepek helyett hol régi pénzeket, fegyvereket találtak. másutt avarkori földvár helyett Árpád-kori kőépületek maradványaira bukkantak. — Egyre több ásatás van hazánkban, rengeteg tárgy gyűlik össze az ország múzeumaiban, iskoláiban, magánkézben. A szétszórt adatokat, leleteket rendszerbe kell foglalni: mit hol és mikor ástak ki — mondta Torma István, a Magyar Tudományos Akadémia régészeti kutatócsoportjának munkatársa. — Két éve született meg a döntés: el kell készítenünk a topográfiát. Feladatunk három részre őszük. Tárgyi, irodalmi anyag- gyűjtésre és terepbejárásra. A tárgyi gyűjtés a magyar múzeumok valameny- nyi leletének pontos leírással és fényképpel történő leltározását jelenti, az irodalmi anyaggyűjtés magába foglalja minden olyan könyv, folyóirat feldolgozását, amelyek régészeti lelőhelyekre vonatkozó adatokat tartalmaznak. Sőt, feldolgozunk nyomtatásban meg nem jelent kéziratokat, múzeumok adattárainak feljegyzéseit, régi térképeket is. A munka legérdekesebb része természetesen oz ásatás, a terepbejárás, hiszen nem egy új, értékes lelőhelyre bukkantunk ily- módon. Munkánkat a vidéki múzeumokkal közösen végezzük, s nagy segítséget kapunk az amatőr régészektől, helytörténészektől, ügybuzgó falusi, tanyai tanítóktól. A cél tehát: felkutatni a magyar föld régészeti lelőhelyeit az őskortól a középkorig, feljegyezni ezek legfontosabb adatait, rögzíteni földrajzi helyüket, — képet készíteni a jellegzetes leletekről, s mindezt fényképekkel és térképekkel ellátott kötetekben az érdeklődők rendelkezésére bocsátani. Mindez milyen könnyítést jelent a régészetben és a rokontudományokban dolgozók, történészek, művészettörténészek, valamint az agrár- és technikatörténettel foglalkozók számára? Csák egy példát említünk Ha egy kutató, mondjuk a Tihanyi-félsziget történetét akarja összeállítani, nem kell külön keresgélnie az adatokat a könyvtárakban, múzeumokban, levéltárakban. Hetek, hónapok munkáját takaríthatja meg, mert a topográfiában a félszigetre vonatkozó minden fontosabb adatot megtalál. Veszprém megyében kezdték a munkálatokat, s jelenleg Csongrád és Győr- Sopron megyében is folyik a feltérképezés. Jövőre újabb megyék következnek. Van már eredmény, nem is kicsi: a veszprémi járásban eddig 10 lelőhely volt ismeretes a rézkor egyik szakaszából. Ez a terepbejárások során 68-ra bővült. A Balaton északi partján mintegy 1400 új -lelőhelyet térképeztek fel, zömük ismeretlen volt... A föld went szívesei« beszél a múltról. Ám ha szakavatott kézzel, jól vallatják — megszólal. Torma István és társai, a régészeti topográfia készítői még sok nehéz feladattal birkóznak meg, míg elkészül ez a belföldön és külföldön egyaránt élénk érdeklődéssel várt nagyszabású alkotás. Kovái Iván A terített asztal története A budapesti Iparművészeti Múzeumban augusztus 12-én a terítés történetét bemutató kiállítás nyílt. A bemutatott készletekkel a gótikus stílustól a szecesszió koráig rekonstruálták a kora beli hangulatot. A kiállítást naponta 10—18 óráig tekinthetik meg az érdeklődők. Készülnek a BNV-n bemutatott új bútor- típusok A Budapesti Bútoripari Vállalat az utóbbi két évben kétmillió forintot fordított gyártmányfejlesztésre, az új bútortípusok egy részét a Budapesti Nemzetközi vásáron mutatták be, ahol azok nagy közönség- sikert arattak. Bizonyos volt, hogy a legtöbb új garnitúrára vevő lesz a belkereskedelem, de hogy miből, mennyit, s mikor gyártahatnak. azt még egy kiállítástól tették függővé. Ugyanis a Szovjetunióban mutatták be azokat a típusokat, amelyeket exportálni szeretné külkereskedelmünk. A belkereskedelem által kiválasztott típusokat minden változtatás nélkül elfogadta és megrendelte a szovjet üzletfél is, s ílvmódon a bútoripari vállalat nagyobb sorozatokban, gazdaságosabban tudja előállítani az új gyártmányokat. A BNV-n kiállított bútorokból még egyszer sem sikerült olyan gyorsan megszervezni a sorozat- gyártást mint, az idén. Még ebben az évnegyedben megkezdődik a csillag-szoba váltótípusának a gyártása. Ez a garnitúra lett az első az év legszebb terméke pályázaton. Mivel a BÜTOR- ÉRT a vevők kérésére megbontja a garnitúrákat, a kisebb lakással vagy soványabb pénztárcával rendelkezők esetleg egy részét is megvásárolhatják. A hangulatgarnitúra váltótípusából, az úgynevezett Kasmírszobából első sorozatként 200 szobaberendezést gyártanak ezekben a hónapokban. Tízezer garderobszek- rény készül francia exportra, de ugyanezt a típust belföldön is forgalomba hozzák. Ugyancsak új terméknek számít, a fémvázzal, fémlábazattal épült, kis méretű Carmen-szoba. Ebből az év elején a vállalat „saját szakállára” megrendelés nélkül száz garnitúrát küldött az üzletekbe, ahol az igen rövid idő alatt elfogyott. A vállalatnál most készülnek fel házgyári lakások berendezésedre kiírt pályázat mintadarabjainak elkészítésére. Negyedvagon búza holdanként Tiszaföldváron Evek óta tartó rekordtermés* sorozat a Lenin termelő- szövetkezetben A tiszaföldvári Lenin Termelőszövetkezet esztendők óta az ország legjobb gabonatermesztő gazdasága. Tavaly 24.08 mázsás termést értek el 2070 hold átlagában. Az idén jóval gyengébbek a termések a múlt évinél, ám a tisza- földváriak még meg is „fejelték” tavalyi átlagaikat. Az aratás-cséplés befejezésével végleges adatokat tudnak szolgáltatni, s ebből kitűnik, hogy az idén néhány kiló híján negyedva- gon — 24 mázsa 9 kilogramm — búzát takarítottak be átlagosan 1979 hold területről. Ha azt vesszük, hogy ebben az évben a gyengébb termésekből következően lesz gazdaság a megyében, ahol 3—6 mázsás átlagtermést számolnak, a tisza- földváriak eredménye kitűnő. Ebből érthető, hogy a környék termelőszövetkezeteinek érdeklődése már megnőtt. Többek között a szajoli Vörös Csepel Tsz jelezte: szeretne vetőmagot szerezni Tiszaföldvárról. A Lenin Tsz-ben különben a Bezosztája 1-es fajtát termesztik. Kiugró sikerükben benne van, hogy nagymennyiségű vetőmagadaggal dolgoztak. Tavaly 1 mázsa 70 kilogrammot vetettek holdanként. Erre másfél mázsa nitrogént, egy mázsa foszfort adtak. A tavaszi fejtrágyázást repülőgéppel végezték, egy mázsa nitrogént adva a vetésnek. Valamennyi búzaföldjüket Dikonirttal vegyszerezték. Ugyancsak repülőgépről juttatták el a holdanként! 7 kilogrammos karbamid levél trágyát. A bő termésből a Lenin Tsz gazdái 295 vagonnal adtak át idáig az államnak. Nagyrészt előre szerződést kötöttek a gabona éltékesí- tésére. Már elhatározták, jövőre kétezer holdon termesztenek kenyérgabonát; Megkezdték a talajmunkálatokat. Ezer holdnyi vetőszántást végeztek már el. Ereszcsatorna, hattyúinak * J és hordozható könyvállvány HÍRE VAN SZÜKSÉG EGY VAROSBAN? öt évvel ezelőtt, 1961-ben alig három millió forint volt a túrkevei Vegyesipari Ktsz terve, az idén viszont már hat és fél millió forintnál is több. Az évenként emelkedő tervnek eddig minden alkalommal sikerült eleget tenni, sőt az idén az első hat hónapban a termelési érték 700 ezer forinttal több az előirányzottnál. Az MSZMP IX. kongresszusa tiszteletére vállalt terven felüli 5 százalékos többletmunkából is 30 százalék lett. A ktsz profiljából adódóan elsősorban javító-szolgáltató munkát végez. Emellett azonban jelentős értékű utóhorgonyzott ereszcsatornát, hattyúnyakakat, csatomatartó vasakat, a karcagi vegyesipari ktsz- szel kooperálva pedig hordozható könyvállványokat is készítenek. A ktsz valamennyi munkájára nagy szüksége van a városnak, sőt kapacitásukon felül is jelentkezik igény a lakosság részéről. Az igények minél jobb és mielőbbi kielégítésére a szövetkezetnél példamutatóan foglalkoznak a tanulók képzésével, valamint a műszaki fejlesztéssel. Jelenleg harminchat tanuló — a szövetkezet összdolgozó- jának 30 százaléka — igyekszik elsajátítani a különböző szakmák tudnivalóit Legtöbben — tizenheten — az építőipari szakmában tanulnak. Idei műszaki fejlesztési tervükben pedig egy új faipari gépműhely építése szerepel. Ennek megvalósításával sikerül megszüntetni néhány faipari gép állását. (m) Azóta felnőttek a nyárfák... A Köttön-domb alatt későbben kel a Nap. Ügy tűnik. A hatalmas földboglya elébe áll a fénynek. Azt tartják, a kun vezér sátra állt rajta. Lábánál a major. Ott raktáros Karsai Mátyás. Itt is lakott, e tájon sokáig. — Amott... a fák közül ide- tátni a tanyát. Lovak csalták ide. Két ló: egy kicsi, egy nagy. Zuru — Huru, így hívta Karsai Mátyás. A kunszentmártoni Zalka Máté szövetkezet első fogata. Kapták. — Éjszaka. Tudom nagyon jól, megjött a bátyám, Jóska. Felzörgetett: ott van a ló a Pipis-ta- nyán. Mosonmagyaróvárról hozták, kiszuperált frontlovak. Bekötötték az istállóba, vegyesen a négy ökör mellé. Reggel jöttek a többiek. Ló! A két Karsai szerszámot cipelt zsákban. — Adtuk a gazdát, kocsink, lovunk van. Körül-körül az udvaron. Volt egy rossz kocsi, ökrök húzták azelőtt. — Kössed a kereket. Belecsimpaszkodtak a kocsikerékbe, mennyit visznek a lovak. — Egyesbe! Melyik a jobb szándékú. Délig így ment. Feszítette az öröm a tanyát. Mátyásnak nyakán maradt a fogat. Az első útra emlékszik. Juhsajtot vittek be a faluba. Hajtattak, mint a parádés kocsis, táncoltattak végig az utcán. Mikor megálltak, res- tellkedtek: a birkasajtot mind végigrázatták az úton. Sokáig megvoltak a lovak, ősszel jött az akkori elnök, Vin- cze Mihály. — Hallod-e, Mátyás, baj van. A Cseuz malomba ott a sok mag. Kihordod-e vagy fogadjunk fuvarost? — A lónak adjátok meg, amit én kérek. Annyi abrakot, hogy aludjon rajta. Nem sok lehetett hátra az esztendőből, mire vége lett a munkának. Akármilyen hideg volt, Mátyáson nem &llt meg a kabát. A ló minden csínja, bínja övé. Nemcsak hajtotta, még a szénát Is maga vágta neki. Űj emberek jöttek, lovakkal, fogatokkal felszaporodott a csapat. Hencegtek. összekaptak. Hol van az a híres Karsai? Azt mi is felrakjuk, amit ő. Cukorrépát szállítottak. Mátyás összeszorította a fogát: ha a fene megesz, akkor se hagytok le. Nehezen ment a nap. Este egymásra néztek. — A papírost tegye ki mindenki. A cukorrépa átvevők mérlegjegyet adtak a rakományokról. A Mátyásé 8 mázsával előzte a többit. Szerette a lovakat. Aztán átadta Szalai Pista bácsinak, alapító társának. Másik pár lovat kapott. Viccelték. — Nem tudsz te a lovaktól elszakadni. — Én-e? Tán hozzájuk vagyok kötve? Elment kanásznak. Még megvannak a lovak. Itt, a jaksori tanyákon. Csak nem ő hajtja. — Azért minden nap áthúz a lélek, megsímogatom őket. Tanya sincs már. Karsai Mátyás tavaly búcsút mondott a tanyai életnek. Házat épített. Nem volt rossz a tanya. — Jön ki a papír egyszer az irodáról. Holnap reggel nyolc órára benn legyek. Felöltözött szépen. Ott volt. r- Mentek Szolnokra. Ott lesztek többen is, onnan együtt Pestre. Azóta se járt a fővárosban. De az szép volt, csodaszép. A Parlament. Münnich Ferenc, Dobi István az asztalfőn. Szólították. Ment ki, lekezelt mindenkivel. Munka Érdemrend. Nagy ünnepség közepére ért vissza. — A mostani raktár előtt volt az emelvény. Oda ültettek fel bennünket alapítókat. Mindnyájan ajándékot kaptunk. Én egy vekkerórát. Nagy bankettet tartottak, kétszáz ember mulatott. Tízéves jubileumát ülte a Zalka Máté Termelőszövetkezet 1958-ban. Meghívtak a járásból egyéni gazdákat is, lássák, hogy élnek. A sok embernek beszélni kellett. Sokat koccintottak. Mátyás körül kavargóit hajnalban a világ. Vonultak el egymás után, sorban előtte az esztendők. Mikor kezdték. Kilencen indultak. Karsai Mátyás jött a sorzáró kilencediknek. — Vincze Miska mondogatta s DÉFOSZ-ban, alakítsunk, alakítsunk. Hatvannyolc hold föld. Cibakházáról jöttek gépek. Mire kétszer körüljárták azt a kis birtokot, fel is lett szántva. Éppen csak kenyérnekvaló jutott az első esztendőben. Többen otthagyták. Mátyás gondolkodott. Előtte szabadult a cselédsorból. Aztán kubikosnak állt. — A talicskát is jobb szerettem volna lovakkal húzatni. A többiek is visszajöttek. Nehéz volt kitartani. Most már más. A hatvannyolc holdból tízezer lett. Nyolcszáznyi család. Karsaiék együtt léptek be az ass^pnnyal. Dolgoznak mind a ketten. Hűséggel. Majd hús2 esztendeje. Cselédek, kubikosok, napszámosok indultak annyi fekete kenyér után. Régi dolgok. Jó emlékezni rá. Itt a majorban magas nyárfa- erdő nőtt fel azóta. Ök ültették. Sudár fák, égbetörőek. Fejére nőnek Köttön dombjának. A Köttön-domb málik, kopik. Már így se tudja elfogni a fényt. Hét ágra süt felette a Nap. A raktáros nézi. Most, hogy kikérdezgették, felszakadtak az emlékek benne. Jó volt visszagondolni. De azért ez jobb. Dolgozni, forogni kövér búzaszemek között, s magasba igyekvő nyárfák alatt. Jó itt a Köttön-domb lábánál. Borzák LaJr