Szolnok Megyei Néplap, 1966. augusztus (17. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-03 / 182. szám
190g. augusztus 3; SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Színvonalas árukínálat — jó minőségű áruk Tausz János belkereskedelmi miniszter nyilatkozata a belkereskedelem harmadik ötéves tervének célkitűzéseiről — Az 1966—70 közöni tervidőszak folyamán a lakosság 1 főre jutó reáljövedelme 14—16 százalékkal emelkedik. Miután a reál- jövedelmen belül a kész- pénzbevételek nagyobb arányban nőnek, a kiskereskedelmi forgalom mintegy 20 százalékos emelkedésével számolunk. Az 1965. évi 88 milliárd Ft- tal szemben az értékesítés 1970-ben meghaladja a 105 milliárd Ft-ot. Az össz-for- galmon belül az élelmiszerek és az iparcikkek aránya megközelítően azonos lesz, az egyes főárucsoportok értékesítésének növekedése azonban eltérően alakul. — A bolti élelmiszerek forgalmánál 16 százalékos, a vendéglátás értékesítésének 23 százalékos növelését tervezzük. Célul tűztük hogy az élelmiszerek mind nagyobb hányada kerüljön az üzletekbe iparilag feldolgozva, előrecsomagolva, főzésre előkészítve, vagy félkész-étel formájában. Ezzel is — valamint a kereskedelmi és üzemi vendéglátás forgalmának növelésével — könnyíteni akarjuk a dolgozó háziasszonyok munkáját. Nagyobb arányban kerül forgalomba magasabb tápértékű, korszerű táplálkozást biztosító élelmiszer is. — Az élelmiszerforgalom növekedésével párhuzamosan növekszik a lakosság élelmiszerfogyasztása is. Az 1 főre jutó fogyasztás húsból, húskészítményekből, baromfiból 1970-ben majdnem 55 kg lesz, szemben az 2960. évi 47,6 kg-mal és az 1965. évi 51,8 kg-mal. Zsiradékból az 1965. évi 24,2 kg-ról 26,3 kg-ra, tejből és tejtermékekből 96 kg-ról 116 kg-ra, cukorból 30 kg-ról 33 kg-ra, zöldségből és gyümölcsből 129 kg-ról 147 kg-ra emelkedik a fogyasztás. Egyidejűleg — s ez a korszerűbb táplálkozás bizonyítéka — a gabonaneműek (kenyér, liszt stb.) fogyasztása minimálisan ugyan, de csökken. — Bár a kereskedelem a harmadik ötéves tervben — évről évre növekvő mértékben — mintegy 9—10 százalékkal több húst hoz forgalomba, a húsellátás mégsem problémamentes. Az igények gyorsabban nőnek, mint a rendelkezésünkre álló húsmennyiség;, és különösen sertéshúsból nem tudjuk az igényeket maradéktalanul kielégíteni. Ismerve a vásárlók kívánságait — és figyelembe véve a reális lehetőségeket is — erőfeszítéseket teszünk a húsellátás, a húsáruk összetételének javítása érdekében. — Hogyan növekszik a tervidőszak alatt az egyes í%mt cikkek forgalma? — A ruházati cikkek 12 százalékos, a vegyesiparcik- kék 29 százalékos forgalomnövekedését irányoztuk elő. Az átlagot meghaladó mértékben növekszik a tartós fogyasztási cikkek értékesítése: több mint 40 százalékkal; a vas-műszaki cikkeké mintegy 36 százalékkal. A személygépkocsik száma majdnem megkétszereződik, számításaink szerint 75 ezer új személy- gépkocsi kerül a vásárlókhoz. A harmadik ötéves terv végére minden második családnak mosógépe és tv-készüléke, minden harmadik csaláídmak hűtőszekrénye lesz. — A forgalom mennyiségi növelése mellett nem kevésbé fontosnak tartjuk az áruválaszték bővítését, a minőség javítását. — Fontos kérdésnek tartjuk az építőanyagellátás javítását. A családi ház-építési kedv erőteljesen növekszik. A harmadik ötéves tervben előreláthatólag 200 ezer lakás épül magánerőből. Ezenkívül építési anyagokat kell biztosítanunk a meglevő házak bővítéséhez vagy tatarozásához. Az építési anyagok iránti igény — amellett, hogy a forgalom 30 százalékkal növekedni fog — meghaladja a rendelkezésre álló árualapokat, ezért a tervidőszakban mindent megteszünk, hogy a szükséges építőanyagokat, szerelékeket, fürdőszobaberendezéseket biztosítsuk. — Miniszter elvtárs szavaiból is kitűnik, hogy a jobb minőségű és nagyobb mennyiségű áru biztosítása az ipar és a kereskedelem hatékonyabb együttműködését igényli. A gazdaságirányítás új rendszere hogyan segíti elő az együttműködés javítását? — A gazdaságirányítás új rendszerében a kereskedelem és az ipar alapvető érdeke teljesen egybeesik: a fogyasztók álal keresett, korszerű termékeket gyártsanak és hozzanak forgalomba. Ha a fogyasztók és a piac értékítéletét figyelmen kívül hagyjuk, az áruk eladhatatlanokká, vagy nehezen értékesíthetővé válnak; a kereskedelem csökkenteni kényszerül megrendeléseit, vagy nem veszi át a kifogásolható árat. — Az ipari és a kereskedelmi vállalatok együttműködésének megkönnyítése és a rugalmasabb kereskedelmi tevékenység előmozdítása érdekében több intézkedést teszünk. Ezek részletezésére még nincs mód, csak megemlítem, hogy lehetőség lesz az ipari és kereskedelmi vállalatok között önálló ármeg- állapodásra; a kereskedelem kedvezményeket adhat az iparnak, ha soron kívül, vagy kiváló minőségű árut gyárt részére. Mintegy 40 százalékkal nö véljük az importáruk behozatalát, és közvetlen árucserét folytatunk — elsősorban a baráti országokkal — a választék bővítése érdekében Erőteljesen támogatjuk a különböző ke- kereskedelmi szektorok közötti versenyt a fogyasztók megnyeréséért és megtartásáért. •— A továbbiakban inkább azokról az intézkedésekről kívánok részletesebb tájékoztatást adni, amelyek már az idén is hatályban vanak, és máris lehetővé teszik az ipar és kereskedelem együttműködésének javítását, az öntevékenyebb kereskedelmi munkát: — teljes önállóságot biztosítottunk a kereskedelmi vállalatok részére áruforgalmi terveik elkészítésében. Az árualap, a várható vásárlóerő gondos elemzése és szállító-partnereikkel történő előzetes tárgyalások alapján a vállalatok maguk készítettek tervet, programot éves feladataikról; — a szükséglethez igazodó, tapaszaíLatokon alapuló árukészlet-norma tivák alapján a forgalom bonyolításához szükséges hitelkeretet a vállalatok szabadon állapítják meg a Magyar Nemzeti Bankkal történő tárgyalás során. Ha úgy ítélik meg, hogy egy nagyobb tétel áru megvásárlása részükre előnyös, erre önállóan további hitelt vehetnek igénybe; — a kereskedelmi vállalatok kockázati alapot képeznek, hogy jó minőségű, de a szezon végén kimaradt, vagy a forgalom lebonyolításához szükségtelen készleteiket, saját hatáskörükben árengedménnyel értékesíthessék; — több vidéki iparcikk kiskereskedelmi vállalat — földművesszövetkezet is — már az idén az új gazdasági mechanizmus közgazdasági ösztönzőit alkalmazza, kísérletképpen. Jogot kaptak arra is, hogy árubeszerzéseiket közvetlenül az ipartól eszközöljék; megváltoztatták a beosztott és vezető állású dolgozók anyagi ösztönzésének rendszerét stb. — valamennyi vállalat részére megengedett, hogy árubeszerzéseiket nemcsak az adott megye területén működő, hanem bármely nagykereskedelmi vállalattól biztosítsák; — támogatjuk az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek piaci értékesítését; — kiterjesztettük a vállalatok helyi árualapokból történő beszerzési lehetőségét. Általában arra ösztönzünk, hogy a központi árualapok mellett a helyi árualapok, a helyi termeltetés fcíkozott felhasználásával is javítsák az áru- választékot; — A harmadik ötéves tervben a belkereskedelemnek jelentős feladatokat kell megoldani. A gazdaságirányítás új rendszerében a kereskedelmi vállalatok szerepköre növekszik. Reméljük, hogy az új gazdasági mechanizmus azon célkitűzését, amely a szükségletekre való termelést helyezi előtérbe, mégért’k ipari, mezőgazdasági és külkereskedelmi szállítóink és növelik a lakosság igényeinek megfelelő fogyasztási cikkek termelését és szállítását. A termelés fejlődése mellett, a kereskedelmi dolgozók tömegeire támaszkodva, a harmadik ötéves terv során a lakosság ellátását magasabb színvonalon, kulturáltabban fogjuk biztosítani — fejezte be tájékoztatóját a miniszter. U. L. Bálint bátyám meg a „pikula" Azt a pikulát biz’ nem most faragták. Bálint bátyám azonban olyan nagy becsben őrzi, mintha csak az a mesebeli furulya lenne, amivel táncra perdítette a piroscipellőt viselő leányt, amivel nagy vigasságot teremtett az egyszeri vándorlegény. Hát ez utóbbiban ez a szóbanforgó pikula sem szűkölködik. Történt egyszer, hogy Bálint bátyám bement a patikushoz mondván: „Nézze csak patikus úr, minő jó pikulám van. Aztán meg minő csodálatos a hangja...” A patikus csak nézte az öreg zeneszerszámot. „No fújjék már bele egyet” — biztatta az öreg. A patikus tán kíváncsiságból, tán hogy meg ne sértse az öreget, belefújt és azon nyomban szeme-szája, de még a fehér köpenye is tele lett fekete festékkel. Mert, hogy azzal töltötte meg az öreg a pikulát, s a póruljárt patikuson nagyot nevettek; Bálint bátyám, meg a patikus felesége. Hát ebből a történetből is kitalálhatják, hogy az öreg nagy tréfamester hírében jár. öregnek mondom, mert most éli a hetvenhatodik nyarat. S ha a vérnyomásával nem bajlódna, hát csak el-elmulatoz- na esténként még ma is. Fiatal korában nem egyszer eljárta a hacacárét. Anyja szegény de sokat dorgálta emiatt. Amikor már igen nagy volt a harag odahaza, ,fogta~kapta magát, odarendelte a cigányokat édes szüleje ablaka alá, s úgy húzatta a nótát: „Semmi anyám, semmi, így kell annak lenni. Mindenféle jó családban Kell egy rossznak lenni.” Ha most azt hiszik, hogy Bálint bátyám azért mulatozhatott, mert sok pénze volt és könnyen élt, tévednek. Amikor ő legényember volt, szülővárosában, Mezőtúron még önálló újság jelent meg. Nos, ő hordta szét ezeket az előfizetőknek néhány krajcár fizetségért. Egyszóval újságkihordó volt valamikor, de vállalt napszámos munkát is. Aztán kitört az első világháború. Ebből az időből két dologra emlékezik legjobban. Az egyik az szép emlék: eljutott külföldre. Mint gyalogos katona Prágában szolgált a Károly laktanyában. A másik: gazdagabb lett egy háborús szerzeménnyel. Maláriát kapott. Ki is tartott az a betegség mellette jónéhány esztendeig. Hogyan került V. Nagy Bálint Cibakházára? Annak idején egy katona cimborája ajánlotta: Jöjjön ide hivatalsegédnek Cibakházára a vizesekhez. Ráállt! Ügy- se volt más mestersége. Ennek már 45 esztendeje. De még néhány évvel ezelőtt is ő vitte a szakaszon dolgozó munkásoknak a fizetést motorral, kocsival, mikor milyen jármű akadt. Négy éve, hogy még motorkerékpáron bement Szolnokra, amikor a vízügy csapata futballozott. Ott szurkolt az öreg a vizes csapatnak a többiekkel. Élete párja, Esztiiké néni mostanában már noszogatja: „Menj már nyugdíjba öreg, nem bírod te már a munkát, nincs elég erőd. csak az akaratod nagy.” Bálint bácsi hajthatatlan. „Én nem! Én biz’ még nem megyek nyugdíjba, mert teszem azt, ha egy menyecske megkérdezi tőlem, hol dolgozom, nyugton mondhatom, itt meg itt. Tehát még fiatalembernek számítok. De ha már azt kell mondani: nyugdíjas vagyok, akkor a menyecske csak legyint: vén sztari vagy már öreg...” Adva van már a kérdés: melyik menyecske tetszik jobban? A szőke, vagy a fekete? Rigmussal felel erre az öreg. „Disznóba a szőkét Asszonyba a feketét...” Egyszóval: „Még azt a hátralévő 20—25 esztendőt csak ledolgozgatom...” — mondja. Tréfának szánja, de én tudom miért ragaszkodik annyira a munkához az öreg. Negyvenöt év nagy idő! Vérévé vált a hajnali kelés, a szolgálat. Aztán meg... most szolgálati lakásban laknak. — De ha nyugdíjba megy az öreg, át kell adni azt az új hivatalsegédnek. Ök akkor hová menjenek? Építettek ugyan néhány évvel ezelőtt egy csöppnyi házat maguknak, de befejezni már nem tudták. Hiányzanak az ajtók, az ablakok, a padozás. a villany. S az 1100 forintos fizetésből nehezen telik a még hiányzókra. S a nyugdíj még ennél is kevesebb lenne. Esztike néni próbálja a jövedelmet kiArankafertőzés miatt tizenkét tsz-t .kizártak a magtermesztésből megyénkben Szolnok megye termelő- szövetkezeteiben sikeresen védekeztek a szövőlepke ellen. A termelőszövetkezetek és más vállalatok is példásan végezték a szövőlepke irtásának teendőit. Annál nagyobb gond most az aranka pusztítása. Július végén a kenderesi növényvédő állomás és a járási tanácsok mezőgazdasági osztályai együttesen felülvizsgálták a magothozó lucernatáblákat. Megállapítottták a szakemberek, hogy kissé késve kezdtek az arankairtáshoz a szövetkezetek. Most ugyan mechanikai úton is és vegyszerrel is pusztítják a növényi kártevőt. — Az aranka elterjedése több helyen nagyobb méretű. Ezért, a magotadó lucerna- táblák fertőzöttsége miatt tizenkét Szolnok megyei termelőszövetkezetet kizártak a magtermesztésből. Elmarad a kisújszállási országos öntözési bemutató Mint korábban már hírül is adtuk, Kisújszálláson országos jellegű öntözési bemutató következett volna pénteken. Ezt a Földművelésügyi Minisztérium, az Agrártudományi Egyesület és a Nagykunsági, Mezőgazdasági Kísérleti Intézet szervezte. Az időjárás azonban közbeszólt. Az utóbbi héten akkora csapadék hullott a tapasztalatcserére kijelölt kisújszállási öntözőtelepek környékére, hogy járhatatlanná tette az utakat. A megközelíthetetlenség miatt a bemutató elmarad. Erről a karcagi kutatóintézet értesítette a program szerint meghívottakat. Nincs már harmadfokú árvízvédelmi készültség Kedden a Duna legfelső szakaszától Dunaújvárosig apadást jelentettek. Bécs- nél egy nap alatt 27, Du- naremeténél 30 centiméterrel süllyedt a folyó vízszintje. A Duna magyar szakaszán Komáromig első, Komáromtól a Csepel-szige- tig másodfokú, Csepeltől a Sió torkolatáig ismét első, majd pedig innen a déli határig másodfokú készültség őrzi a folyót. Budapesten kedden 17 centiméterrel apadt a víz. A következő napokban általában napi 20—30 centi- méteres apadás várható. így valószínűleg szombaton már a Duna teljes magyar szakaszéra kiterjed az apadás. Kedden egyébként Paksnál tetőzött az árhullám 730 centiméter körüli vízszinttel. Baján szerdára, Mohácsnál pedig csütörtökre várják az áradás tetőzését. A megáradt dunántúli folyókon keddre virradóan már mindenütt megkezdőegészíteni: csirkét, pulykát, kacsát nevel eladásra. Van az öregnek három fia- Kettő az első házasságból való, azokkal nem tartja a kapcsolatot. Igaz, sokszor gondol rájuk, ugyan mi van velük. A második házasságából egy fiuk van: Árpi. A Szovjetunióban végzett, mérnök. Ám ha vendég jön a házhoz, Árpiról kevés szó esik. Annál több a két kis unokáról: Zsoltiról ég Beátáról. — Mondják: este, amikor a rádióban elhangzik a jó éjszakát gyerekek, az öreg is nyugovóra tér e szavakkal: „No, szerbusz Zsolti- kám, szerbusz Beátám, aludjatok jól.” Nos. ennyit akartam én elmondani Bálint bátyámról, akit egy nyárvégi délutánon ismertem meg, amikor Cibakházán Jártam. S azóta csak ez jár az eszemben : Mi lenne, ha a vízügyi igazgatóság egyik szocialista brigádja társadalmi munkában segítene befejezni az öregnek a házépítést? Az igazgatóság meg valamiképpen jutányosán hozzájuttatná őt a hiányzó építőanyaghoz. Hogy felépüljön a kis háza 45 esztendei hűséges szolgálatáért, megérdemli. S akkor talán valóban valami vidám nóta is megszólalna azon a fránya pikulán. Varga Viktória dött az apadás. így nincs már az országban egyetlen gátszakasz sem, amelyet a legerősebb készenléti fokozattal, a harmadfokú árvízvédelmi készültséggel kellene őrizni. I Csak i szakmát f tanultak ? § A néhány nappal ez- • előtt lezajlott szolnoki j szakmunkás avató ün- Z népségén nem tetszet- Z tek a nadrágok. Nem» azért, mert szűk, • vagy párhuzam sza-1 básúak voltak, hanem Z azért, mert lányok vi- Z seit ék azokat. Lányok Z és egy ilyen alkalom- • bál. Először nem akar- Z tam hinni a szemem- Z nek, amikor meglát- Z tam az első fekete vá- Z szonnadrágos kislányt, • bocsánat ifjú szakmun- * kast, amint a legna-Z gyobb lelkinyugalom- Z mai ballagott az elnök- Z ség asztalához, hogy ott t az alkalomhoz illően • felöltözött elnöktől át- Z vegye a szakmunkás Z bizonyítványát. De azZ elsőt több is követte, s * ez már borzasztó volt. t Megfigyeltem, hogy a Z nadrágos lányok között ♦ fodrász is volt. Föd- Z rásznö, aki — biztosan ♦ tudom — munkahelyé- Z re sem megy nadrágban * dolgozni. Lehet, hogy * szakmájának nagysze- Z rű fiatal mestere ez a % néhány kislány, de ar- ♦ ról, hogy ilyen alka- Z lomra milyen öltözék a Z helyénvaló, ezek szerint Z halvány fogalmuk sincs. | Nem így azonban a * többi, majdnem száz- Z nak, akik rendes meg- ♦ jelenésükkel emelték ♦ az ünnepség színvonn- j Iát, akik nemcsak szak- Z mát, de illemet is ta- 5 nultak. S máris meg- Z születhet a következte- * tés. Természetesen nem Z fejcsóválva, hogy: ilyen ♦ ez a mai fiatalság. In- • kább úgy, hogy a mai { fiatalok között van né- Z hány ilyen is. ♦ — bognár — ♦
