Szolnok Megyei Néplap, 1966. augusztus (17. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-14 / 192. szám

Az íróasztalon innen és túl A napokban elintéz­nivalóm volt egyik taná­csunknál: a szobában, aho­vá benyitottam, négy nő ült az egymásmellé tolt asztaloknál; beszélgettek. Csupán egyikük fogadta hangos köszönésemet, de ezzel mintha le is tette vol­na a gondot, 6 is folytatta a beszélgetést. Két-három percig álltam ott, anélkül, hogy bármi módon szót kaptam volna. Ez még hagyján, de amikor végre időt szakított egyikük rám — az ügyfélre — is, mon­dóké m előadása közben ál­landóan beleszólt a háta mögött folytatódó diskur­zusba. Nem részletezem to­vább: végül dolgom vége­zetlenül távcztam az épü­letből, azzal a rossz érzés­sel, hogy ezeknek az em­bereknek nem jelentettem nyűgös tehemél többet, s szinte tapintatlanság volt őket megzavarnom. Tanácsi szerveink orszá­gosan sok millió ügyben in­tézkednek évente. Minde­nekelőtt hatalmas érdemet jelent ez, rengeteg mun­kát, vesződést, türelmet, de az érdemmel együtt leg­alább ennyi kötelezettséget, felelősséget is. Egyszerű emberek sokasága fordul meg a tanácsok épületében ügyes-bajos dolgokban, megállnak az íróasztal előtt, s velük szemben az ÁL­LAM ÜL Előttük a hivatal­nok képviseli az államha­talmat, > a fogadtatásból messzemenő következteté­teket vonnak le egész ál­lamapparátusunkról. Ho­gyan beszélnek vele, meny­nyi megértést, Jóindulatot tanúsítanak ügyében, igye­keznek-e gyorsan, pontosan Intézkedni, vagy becitálják még kétszer-h áromszor Myaa ügyben, amiért egy- ner ta elég tett volna be­jönnie? Politikailag felbe­csülhetetlen ül fontos mun­kát végeznek ilyen érte­lemben Is a tanácsi dolgo- aók Íróasztalaiknál Érint- kaeó pontjai ax államnak és azoknak a tömegeknek, akikért az állam lélezik. Millió ügyben intéz­kedni? Bizony még nagy apparátus számára sem egyszerű dolog, különösen, ha hozzá számítjuk, hogy a bajaikra orvoslást keresők között hányán vannak kö­tekedők, gorombák, saját Igazuk megszállottjai, ne- hézfelfogásúak, értetlenek. Ezekhez sokszor nem hiva­talnoki — pedagógusi tü­relem kellene. Mint a bí­róságoknak a notórius per­lekedők, a tanácsoknak is megvannak a maguk nehéz esetei, akik úgy járnak be a hivatalba okvetetlenked- ni, mintha bérletük lenne. Egyáltalán, ügyfeleket fo­gadni hónapokon, éveken — át: nagy megterhelés. A tanácshoz mindenki úgy megy, hogy csak a saját ügye van a szeme előtt, mintha mindennél fonto­sabb, legkülönlegesebb egyedi eset lenne az övé. A hivatalnoknak pedig eb­ből az ügyből ez már az ötvenedik vagy századik, neki semmi különlegeset nem jelent. Az ügyfél még­is elvárja: úgy foglalkozza­nak kérésével, amilyen fontosnak ő érzi, tegyenek meg mindent sikeréért. És joggal várja! Bárhogy ér­tékeljük is e munka nehéz­ségeit, elismerjük a türel­met, erőfeszítést, ez a mun­ka felelősségén, lényegén mit sem változtat: azoknak, akik erre vállalkoztak, ez a dolguk, ezért kapják a fizetésüket. Sokszor beszélünk a ta­nácsi munkával kapcsolat­ban is a bürokráciáról. Két­ségtelen, itt is vannak s bürokráciának szervezeti, ellenőrzési, adminisztrációs stb. okai, de a tanácsoknál nem ez a leglényegesebb. Nem elsősorban papírhal­mazon múlik a bürokrácia, hanem elsősorban azon, mennyire érzik maguké­nak, szívügyüknek azt, ami­ben eljárnak. Hány „papi­rosútvesztőt” lehetne lerö­vidíteni az adminisztrációs utak és zsákutcák között egyszerűen csak emberség­gel Olyasféle emberség­gel, amit más oldalról ép­pen a tanácsi dolgozók mun­kájában lehet talán a legkézzelfoghatóbban ta­pasztalni. Volt szerencsém személyes benyomásokat szerezni az ilyen munká­ra Is: többszőr kerültem kapcsolatba például ifjú­ságvédelmi, szociális elő­adókkal s csak csodálkoz­tam lelkesedésükön. Mun­kájuk messze túlhaladja a kötelességszerű teljesítést, azt a mértéket, amivel még meg lehetne élni ebben az állásban. Amikor egy év elteltével újra felkerestem őket, megkérdeztem, ho­gyan lehet ennyi szívvel, jószándékkal dolgozni hosz- szú ideig, idegőrlő minden­napokon, azt válaszolták: ez a kötelességük. A Elán rájöttem: ezt a munkát csak így lehet vé­gezni. Így, vagy sehogy. (EL.) Világ proletárjai, egyesüljetek SZOLNOK MEGYEI A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANAC5 LAPJA XVII évfolyam, 193. szám. Ára: 30 fillér 1966. aug. 14., vasárnap. Nagygyűlések, légi benuiítaló, találkozók, horgászverseny, julalomkirándulások, nemzetközi lovasverseny Mindenütt összeállították az augusztus 20-i programot Augusztus 20-ra, az al­kotmány ünnepére minden­hol gazdag, színes progra­mot állítottak össze és ké­szítettek elő a megyében. Szolnokon nem annyira sok, mint inkább nívós a prog­ram. 19-én este 20 órakor kezdődik a tiszai vízikar­nevál amelyre több ezer embert várnak. 19—20—21- én délutánonként pedig a lovas sport kedvelőinek ígérnek jó szórakozást a Tisza-ligeti események. — 20-án délelőtt a gyerekek szórakoztatására filmvetítés lesz a Ságvári művelődési házban. A jászberényi járásban 17-e és'20-a között sok he­lyen tartanak ünnepi ta­nácsüléseket, ahol köszön­tik és több helyen meg is jutalmazzák a legszorgal­masabb tanácsdolgozókat. A jászsági rendezvények közül egyik legjelentősebb a jászboldogházai, ahol a községgé alakulás 20. év­fordulóját ünnepük meg. 20-án 10 órakor a község­ben nagygyűlés lesz, mely­nek előadója Csáki István, a megyei pártbizottság első titkára. Jászalsószentgyörgyőn 19- én este nagygyűlést tarta­nak, 20-án pedig szövet­kezeti napot rendeznek,. A kunszentmártoni já­rásnak szinte minden köz­ségében rendeznek az al­kotmányt méltató politika, gyűlést, négy helyen pedig munkás-paraszt találkozók­ra kerül sor. Cibakházán parasztasszonyok találkoz­nak, ahová a törökszent­miklósi járás több községé­ből várnak termelőszövet­kezeti asszonyokat. Itt is sok helyen jól dolgozó ta­nácstagokat jutalmaznak meg, a tsz-ekben pedig a nyári munka legjobbjait köszöntik kis ünnepsége­ken. Az esti órákat sok köz­ségben, — ha az idő is ügy engedi —, utcabállal töltik. Tiszafüreden 20-án reggel az üzemek dolgozói kollek­tíván indulnak az Erzsébet térre, ott nagygyűlésen hallgatják meg az augusz­Rizsaratás előtt a Kunságban Jégkár Kenderesen, napfényszegénység Mezőtúron (Tudósítónktól.) Kikalászolt a rizs a Nagykunságban és a Ti­szazug vidékén. Az idén már tízezer holdon terme­lik Szolnok megyében, 25 százalékkal nagyobb terü­leten a múlt évinél A gondos ápolás, bőséges műtrágyázás nem fejlesz­tette dús lombúvá, bujává a növényzetet, így jó ter­més várható. Noha a gaz­daságokban a mezőgazdászok tartanak az elmúlt napok hűvös, páradús levegőjétől. A napfényszegény idő nem nyújt lehetőséget a virá­? ok megtermékenyülésére. gy fennáll a veszélye annak, „ablakos” lesz helyenként a kalász, illetve léha szemek Üssenek rajta. Mint ismeretes, Karcag, Kenderes körzetében a jég is tetemes kárt okozott. A kenderesi Haladás Terme­lőszövetkezet 250 holdas rizsvetésében az augusztus eleji jégverés tett kárt. Mezőtúron a Magyar—Mon­gol Barátság Tsz-ben, ahol 5.30 holdon hullámzik a rizs árasztóvize, különö­sebb baj nincs. Ottjártunk- kor a ködre panaszkodtak. Már eddig 8—10 százalé­kos kiesést okozott a pá­ra és napfényszegénység. Az említett 530 holdból 33o holdon szarvasi, helye­sebben kákái rizsét vetet­tek. Tavaly néhány táblán ez a hazai rizs 25 mázsá­val is fizetett, szemben a Dubovszkij vagy a Dung­han Saü 8—12 mázsájával. A mezőtúri termelőszö­vetkezetben saját magok tartalékolnak vetőmagot. Ez mázsánként hatszáz forintos megtakarítást je­lent. A Dubovszkij fajtával bevetett táblákról két-há­rom nap múlva lecsapolják a vizet, augusztus 25-én hozzákezdenek a rizs ara­tásához. Karcag és Kenderes kör­nyékén később kezdődhet a betakarítás. A kenderesi Haladás Tsz főagronómusa arról számolt be, hogy szeptember közepére vár­ják a rizs érését. Különö­sebb kiesést az említette­ken túl sem a bruzóne, a rizs nagy ellensége, sem a gyomok, sem a rovarkár­tevők nem okoztak. A rizs­termesztő gazdaságok biza­kodva várják az aratást. — győri — tus 20-át méltató előadást, majd az önkéntes tűzoltók zászlóavatásának és sok kulturális, valamint sport- eseménynek lesznek részt­vevői, szemlélői. A törökszentmiklósi járás két községéből indulnak többnapos kirándulásra. — Kenderesről a Vörös Cse­pel és a Haladás Tsz tagjai Berekfürdőbe mennek pi­henni, a földművesszövetke­zet és a növényvédőállomás dolgozói pedig Hajdúszo­boszlóra indulnak. A ktsz tagjai Szegedre látogatnak. Ezért a nagygyűlést 18-án este tartják. Fegyverneken dolgos ün­nepség előzi meg a kirán­dulást: 18-án tanácsülést tartanak, ahová a község lakóit is meghívják, hogy együtt vitassák meg a köz­ségfejlesztés ez évi felada­tait, annak végrehajtását. 19-én munkás-paraszt ta­lálkozót tartanak, másnap pedig jutalomkirándulásra indulnak a tsz tagjai kö­zül a legdolgosabbak. Karcagon 20-án 6 órakor zenés ébresztőt fúj a mun­kásőr zenekar, később pe­dig térzenét ad. Kilenc órá­tól tizenegy óráig nagy­gyűlés lesz, ahol Czinege Lajos elvtárs, a Politikai Bizottság póttagja, honvé­delmi miniszter lesz az elő­adó. A városban légi bemuta­tót terveznek, a tréfás tűz­oltóverseny mellett. Dél­után a szórakoztató mű­sorban a lepényevéstól a köcsögtörésig sok minden szerepel, ami sok derűs órát jelent majd a város lakóinak. Tanyai kuifú roll honokat építenek Karcagon A karcagi Dimitrov Ter­melőszövetkezet benn a vá­rosban már régebb idő óta tart fenn művelődési házat. Ezt a szövetkezet városi tagjai használják elsősor­ban. Tanyán élő gazdáik művelődési igényeire is gondol azonban a közös gazdaság. A harmadik öt­éves terv során két tanyai kultúrotthont építenek fel, teljesen a szövetkezet anya­gi erejéből. Az egyiket, a tilalmas! a másikat a kun- laposi tanyákon húzzák fel A tilalmasi tanyai kul­túrotthon építése meg is kezdődött. A szövetkezet tagjai 15 ezer vályogot ver­tek ki. Ezt a közös birtok építőbrigádja rakja a falba. A termelőszövetkezet adja a faanyagot, a berendezé­seket, televíziót, rádiót, stb. Az áldozatkészség szép pél­dáját adták a tsz tagjai Is. Ki-kl munkaegységeiből ajánlott fel e célra. A tilalmasi kultúrotthon 300 ezer forintba kerül Ezt jövőre adják át. A kunla- posit majd 1968-ban. A ta­nyai művelődési házakat ellátják öltözőkkel, mos­dókkal, zuhanyozókkal is, — hogy az ott élők és ott dolgozók tisztálkodási lehetőségeit növeljék. Nővérszállás épül Szapárfalun Szakorvosi rendelő lesz Tiszafüreden |||j|| Elkészül-e a jászberényi kórház belgyógyászati pavilonja ? A karcagi kórház építése mellett több más jelentős egészségügyi beruházás va­lósul meg Szolnok megyé­ben. így többek között tíz munkahelyes szakorvosi rendelő épül Tiszafüreden majd hárommillió forintos költséggel. Az építkezést részben községfejlesztési alapból, részben állami hozzájárulásból fedezik. A szakorvosi rendelők átadási határideje 1967. novem­ber 1-e. Jászberényben is épül a kórház belgyógyászati pa­vilonja. A kivitelezésre szintén hárommillió forin­tot fordítanak. — Jelenleg azonban áll az építkezés, mert nincs elegendő tégla. Kérdésessé vált tehát, hogy elkészülnek-e az átadási határidőre, jövő év szep­temberére. A szapárfalui csecsemő- otthon dolgozóinak régi vá­gyuk teljesül, amikor az idén megkezdődik az ott­honban egy mosoda és egy tizenkét személyes nővér­szálló építése. Ez a beru­házás majd 900 ezer forint­ba kerül. Az emeletes épü­letben a földszinten lesz egy modem korszerű mosoda s az emeleten a nővérszállás, melyben a lakószobákon kívül fürdőszoba, konyha* étkező helyiség és társalgó is lesz. Az elmondottakon kívül Jászárokszálláson több mint 300 ezer forintos költséggel fogszakorvosi rendelő és lakás létesül Szépek, kedvesek» vidámak ők, az elhagyott gyerekek. A szapárfalui csecsemőotthon kilencvenhét kisgyermeknek nyújt kellemes, nyugodt otthont. A harmincegy gondozónő és a két vezető gondozónő pedig megpróbálja az anyai szeretetet pótolni.

Next

/
Thumbnails
Contents