Szolnok Megyei Néplap, 1966. augusztus (17. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-11 / 189. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek/ SZOLNOK MEgWEI XVIIv évfolyam, 189. szám. Ara: 50 fillér 1966. aug. 11., csütörtök. Íj mederbe terelik a Zagyvát Tovább csinosodik a Tisza-liget, elkészül a strand második nagymedencéje A városi tanács vb ülése A szolnoki városi tanács végrehajtó bizottsága teg­napi ülésén két fontos na­pirendi pontot vitatott meg. Először a Szolnok megyei Építőipari és Javító Válla­lat jelentése alapján tár­gyalta, milyen tapasztala­tok vannak a vállalatnál a társadalmi tulajdon vé­delmét, valamint a dolgo­zók szociális ellátottságát illetően. Az igen részletes és gon­dos munkával összeállított írásos jelentés tartalmazta mindazokat az intézkedése­ket, amelyek a társadalmi tulajdon védelmét szolgál­ják, s őszintén feltárta a vállalat ilyen irányú gond­jait is. Hasonlóan megismerhet­ték a végrehajtó bizottság tagjai a jelentésből azt az erőfeszítést is, amelyet a vállalat vezetői, szakszer­vezeti bizottsága a dolgo­zók egészségvédelme és szociális ellátottsága ér­dekében tett Lehetőségeikhez mérten azokon a munkahelye­ken, ahol hosszabb ideig tartózkodnak, biztosítják a tisztálkodáshoz, az egészségügyi követelmé­nyek betartásához szük­séges feltételeket. A vállalat a Tisza-liget- ben épített egy üdülővel kombinált munkásszállást, amely nemcsak a munka utáni teljes kikapcsolódást és pihenést biztosítja, ha­nem arra is alkalmas, hogy a nyári hónapokban egv-egy dolgozó családjá­val együtt itt töltse sza­badságát. Az idén 50 ezer forintot terveztek szociá­lis- és egészségvédelmi be­rendezések beszerzésére, s ebből hét hónap alatt 31 ezer forintot használtak fel. A vállalat gondjai közé tartozik egyrészt a központ szűkös elhelyezése, más­részt, hogy raktárai, telep­helyei a város különböző helyein vannak, amely az ellenőrzést is megnehezíti. Ez a probléma véglegesen központi telephely biztosí­tásával oldható meg. A továbbiakban a Tisza- ligeti intéző bizottság tá­jékoztató jelentéséről tár­gyalt a végrehajtó bizott­ság. Néhány évvel ezelőtt még sokan voltak, akik kétkedéssel fogadták azo­kat a terveket, elgondolá­sokat, amelyek a Tisza bal partjának fejlesztésére vo­natkoztak. öt év telt el azóta, hogy a tervek való- raváltása megkezdődött. S ma már nemcsak a szolnokiak kedvelt ki­ránduló- és szórakozó­helye a Tisza-liget, de a külföldiek is szívesen ve­szik igénybe az itteni kiváló campinget. A tervezett létesítmények központjában kezdettől fogva a strandfürdő állt. A beruházási program sze­rint két önálló szakaszban hatezer ember befogadásá­ra képes fürdő épül a Ti- sza-ligetben. — Korszerű építményeivel, strandme­dencéjével és két kisebb medencéje gyógyító vizé­vel, árnyas parkjával szol­gálja a dolgozók pihené­sét, gyógyulását. A strandfürdő látogatott­sága pihenő napokon, me­leg időben eléri a négy­ötezer fürdőző létszámot. A Tisza-liget délnyugati sarkában épült fel a KISZ és az úttörő tábor, ahol például állandó jellegű épületekben 300 KISZ-ve- zető továbbképzése oldható meg. A tábor befogadó ké­pessége sátortáborral bő­víthető, s a további terv szerint 1967-ben kétszintes központi épületet emelnek itt, amely téli-nyári használatra egyaránt alkalmas lesz. A KISZ tábortól elválaszt­va fejleszteni kell az út­törő tábort is, s ahhoz ha­sonló szintre emelni. A különböző vállalatok, szervek, a város lakóinak önként vállalt munkája eredményeként készült el a vízvezeték-hálózat, a vil­lanyvilágítás, aszfaltburko­latú közút, s megépült a telefonvonal is. Az idei tennivalók között szerepel a lejáró lépcsőtől a bejáró út egyik olda­lán burkolt gyalogjáró készítése a fürdőig és az út két oldalán a parko­sítás. A költségvetésben 400 ezer forint szerepel fejlesztés­re. Az öt év alatt végzett társadalmi munka értéke meghaladja a 3 millió fo­rintot. A végrehajtó bizottság állást foglalt abban, hogy a jövőbeni fejlesztésnél is törekedni kell arra: a Tisza bal partjának liget jellege megmarad­jon. Hangsúlyozta a végrehajtó bizottság, hogy továbbra is szükséges a város lakói­nak társadalmi munkája a tervezett létesítmények el­készítéséhez, s egyben el­ismerését és köszönetét fe­jezte ki a Tisza-ligeti inté­ző bizottságnak, s annak elnökének, Nemes Gerzson- nak, valamint mindazok­nak, akik segítették a Ti- sza-iiget fejlesztését, szeb­bé tételét, Befejező szakaszához ér­kezett a Zagyva—Tárná töltésépítés, az ehhez kap­csolódó különböző beruhá­zások építése. A mintegy 60 millió forintba kerüld munkálatok utolsó részében Jászberény mellett új me­derbe terelik a folyót. — Vagyis a hatvani műút és a vasút közötti részen mintegy 750 folyóméter hosszúságban átmetszik a Zagyva-kanyart — „Nagy­ért' — egyenesbe hozva a folyó medrét. Ezzel a munkával több fontos feladatot old meg a Középtiszavidéki Vízügvi Igazgatóság. Zeman László osztályvezető-főmérnök ugyanis arról tájékoztatott bennünket, hogy ezen át­metszés következtében ki­épül a folyó mindkét part­ján az árvédelmi töltés, amely eddig r.em volt, s árvízveszély idején elön­téssel fenyegette a Zagyva a borsóhalmi részt, ahol a város új, északi lakótelepe épül. Tehát ezzel meg­oldódik e terület árvédel­me. Ezenkívül a régi duzzasz­tó sem állagában, sem ke­resztmetszetében már nem felelt meg a követelmények­nek. Most új duzzasztót építenek, a városi folyóágba bevezető zsilippel. így má­sodpercenként 7 köbméter állandó öblítővizet biztosí­tanak majd a városi Zagv- va-ágba. Üj zsilipet építenek a Zagyva városi torkolatánál is, ezzel megoldódik, hogy az egyesült Zagyva—Tárná vize árvíz idején nem jut­hat vissza a városon át vezető mederrészbe. A Középtiszavidéki Víz­ügyi Igazgatóság az átmet­szés szakaszán mintegy 45 ezer köbméter földmunkát végzett el. Az új töltés már kiépült, elkészült az átmetszés is. Jelenleg a meder további kotrását végzik, Növekszik Kenderes kereskedelmi hálózata A kenderesi földműves­szövetkezet ebben az év­ben jelentős összeget for­dít a község kereskedelmi ellátottságának javítására. Augusztus 20-án adják át rendeltetésének a mint­egy 40 ezer forint költ­séggel létesült új tejboltot Az idén ruházati áruházat is létesítenek a községben, több mint egy millió fo­rintos költséggel. Egy régi épületet vettek meg és azt alakítják át hogy modem áruházban árusíthassák a különböző ruházati cikkeket, alsó- és felsőruhát, cipőt. A földművesszövetkezet még ugyancsak ebben az évben további 40 ezer fo­rintos költséggel új TÜZÉP telepet létesít a községben. Huszonnégylakásos szövetkezeti házat adnak át ez év végén az ÉM Szolnok me­gyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói Szolnok főterén. (Fotó: Nagy Zsolt) UJ KINYER f rdekes és meglepő *“ adat: ha felsora­koztatnánk azokat a gé­peket, amelyek a nyári betakarításban az idén segítkeztek a megyében, Szolnoktól Debrecenig ér­ne a haladó konvoj. Százhúsz kilométer hosz- szan! Hatezer gép! És ez csak a termelőszövetke­zetekben, nem számolva hozzá az állami gazda­ságok gépállományát. Mit jelent ennyi gép? S ez már nem játék a számokkal, hanem a reá­lis, a szép való­ság. Legalább öt­venezer Szolnok megvei embert váltottak fel. Ha az időjárás közbe nem szól, július 25-re már véget ér a nagy munka. Nagy szó. Tessék csak visszaemlékezni még né­hány esztendővel ezelőtt­re: évenként mozgalom indult azért, hogy augusz­tus 20-ra véget érjen a betakarítás. A szinte trópusi jelle­gű esőzések természete­sen meghosszabbították a munkát. De így is az utolsó holdakat vágják. A megye szövetkezetei és állami gazdaságai 260 ezer hold aratnivalójából a legutóbbi jelentés idő­pontjában, augusztus 6- án 10 ezer hold se ma­radt hátra. Valószínű, mire e sorok napvilágot látnak, már az utolsó hold is elfogyott. Érdemes visszapillan­tani. Mi jellemezte a mostani cséplést? Köny- nyebben ment minden eddiginél. Ebben azonban sajnos is van. Az, hogy gyengébb a • termés a vártnál. S hogy már ele­ve úgy indultunk, 30 ezer holddal kevesebbet kellett levágni. Ennyit pusztított ki a víz. jut ég nincsenek végle­•v® ges termésadatok. Az azonban már bizo­nyosnak látszik, szeren­csés esztendőről nem beszélhetünk. Kiugró ter­mésátlagra nem számít­hatunk. Ellenben az is igaz, rossz esztendő mu­tatja meg: ki mire képes. És érdemes arra odafi­gyelni, hogy élenjáró gazdaságainkban az idén is kiváló termésátlagot mérnek. A tiszaföldvári Lenin Termelőszövetke­zetben 24,70 mázsa a bú­zatermés átlaga. A ci- bakházi Vörös Csillag 22, a rákóczifalvi Rákóczi 17 mázsás gabonatermést takarított be. És vannak szövetkezetek, ahol a hat mázsát sem éri el a hol­danként! hozam. Igaz, a kunsági rossz talajú ter­melőszövetkezetek — kis­újszállásiak, karcagiak, mezőtúriak — sosem tud­nak versenyezni emezek­kel. De a nagyon nagy eltérés azért mégiscsak meglepő. Az aratást nagyon megkönnyítették a tiszta, gyommentes vetések. Ha­talmas területen. 160 ezer holdon történt meg vegyszeres gyomirtás Szolnok megyében. Ha­ladtak a gépek, sokra is vitték, öt százalékot se hagytak a kiskaszára. Ezt a gépek által megköze­líthetetlen forgók, sarkok, szegélyek tették ki. És néhány olyan szövetke­zet — szajoli Vörös Cse­pel, szelevényi Szikra —, amely érthetetlenül ra­gaszkodik a kézi kaszá­hoz. a gép volt az úr a ” Szolnok megyei ha­tárban ezen a nyáron. S ami külön öröm. A megye állami gazdaságai egyáltalán nem alkal­maztak aratógépeket. A termelőszövetkezetek is mindössze tíz százalék­nyit arattak vele. A ve­tések 85 százalékát a korszerűbb arat '-cséplő­gépek takarították be kompletten! Kétségtelen az is, jól keresnek aratáskor a kombájnosok. De a pénz nem minden. Megbecsü­lésükhöz hozzátartozna, hogy a legjobbak nevét hetenként ismernék leg­alább a gépeken ülők. A megye állami gazdaságai­ban, gépállomásain a ré­gi hagyományok szerint így is van. A termelő- szövetkezetekben — hol­ott éppen náluk egyre több a gép — senki nem értékeli egész aratás ide­jén a versenyzők teljesít­ményeit. Méltánytalan dolog. Legyen rá gon­dunk a jövőoen. Az idei nyár máskép­pen is próbatételnek szá­mított. A szövetkezetek önállóságból vizsgáztak. A maguk erejéből szer­vezték, irányították most a betakarítást. Nem szólt tele ser ki, nem diktálta üzemi tennivalóikat. Az aratás mégis szépen, rendben ment. Bizonyít­va a párt jó felismerését: hogy a termelőszövetke­zetek már képesek a sa­ját lábukon állni, gazdál­kodni. Az önállóság ter­mészetesen nem azonos a magárahagyatottsággal. A járási tanácsok mezőgaz­dasági osztályain most is figyelemmel kisérték, ele­mezték a munkát. Szak­mai tanácsokkal segítet­tek, ahol akadozott. A szolnoki járásban például gépeket küldtek a lema­radt Jászladányra és Ti- szasülyre. y| z aratásnak vége ** van. A kenyérnek- való magtárba került. Őr­lik az új lisztet, hamaro­san szegik az új kenye­ret. A földműves mun­kája pedig kezdődik élői­ről. Már tisztítják a ga­bonát, készítik a vető­magvakat. Munkálják a földet, hogy nem is so­kára újra bevessék. A természet örök körforgá­sa ez. s ehhez igazodik a parasztember. 7 alán ez teszi hiva­tását, munkáját olyan széppé. Borzák Lajos FICC-kongresszus A Nemzetközi Kemping és Karaván Szövetség kongresszusát szerdán tar­tották meg Balatonfüreden. A FICC 23 tagországa kö­zül 17 küldte el delegátu­sait a kongresszusra. A 104 delegátus előtt az egésznapos tanácskozáson először a FICC 1965-66- ban végzett tevékenységé­ről számoltak be. Aa el­múlt évben Hollandiában elhatározták, hogy rövide­sen megszervezik a nem­zeti kempingigazolvány ki­adását, ame’y a tagorszá­gokban egyezményes ala­pon különféle előnyökre és engedményekre is feljogo­sítaná a tagságot. A hatá­rozatnak a végrehajtásáról ez alkalommal is behatóan tárgyalna!!

Next

/
Thumbnails
Contents