Szolnok Megyei Néplap, 1966. augusztus (17. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-10 / 188. szám

199$. augusztus 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A SZERKESZTOSEG POSTÁJÁBÓL Kötelező vagy önkéntes a biztosítás V Az autóbusz havi bérletek bevezetésével ismét napirendre került a biztosításos bérlet problémája. ami a vegyiművek dolgozóit is bosszantja. Üzemünk dolgozóinak 95 százaléka biztosított a vállalatnál és jogosan felesleges kiadásnak tartja a havi pusz 2 forintot. A bérletárusító helyeken viszont vonakodva vagy egyáltalán nem hajlandók letépni a biztosítási szelvényt. Sok esetben számítva a dolgozó szerénységére, csöndes megadására „csak nem vi­tatkozik 2 forint biztosításért” s ez sok esetben ered­ménnyel is jár. Legyen önkéntes a biztosítás és ne erőszakolják ki a dolgozóból azt a 2 forintot, mikor tudják, hogy nincs szükség e kétszeres biztosításra, mert a biztosító baleset esetén úgyis csak egyszer fizet. Ez a vegyiművek dolgozóinak kérése és javasol­juk, hogy függesszék ki a bérletárusító helj'eken a következő feliratú táblácskát: „Biztosítás nem kötele­ző”. Ez nagyon lekötelezné dogozóinkat. ördög Béla szakszervezeti műhelybizottsági titkár . (A fenti üggyel kapcsolatban érdeklődtünk az Ál­lami Biztosító Szolnok megyei igazgatóságán, ahol határozottan leszögezték, hogy az utasbiztosítás önkén­tes. Annak, aki biztosítás nélkül kéri havi bérletét kötelesek azt így kiadni. A sokféle biztosítási forma között egyedül a gép­járművek biztosítása kötelező, a többi mind önkén­tes. A levél azon mondatát, hogy a biztosító úgyis csak egyszer fizet, informátorunk cáfolta, ugyanis egy’-egy illetőnek többféle biztosítása lehet, s így több­szörös kártérítést is kaphat. Nem biztos azonban, hogy a vállalatnál kötött biztosítás kiterjed a közlekedésre is, tehát ha valaki az üzem dolgozói közül utasbiztosítással kéri havi bérletét, ez nem jelent kétszeri biztosítást. A szerk.) Penészes volt a túrósbéles Július 16-án reggel 6.10-re ér­keztem Szajol ál­lomásra. Éhes voltam. Sorbaáll- tam az utasellá­tó pultja előtt, s míg rám került a sor, nézeget­tem a lefedetlen sósrudakat, tú­rósbéleseket. Le­gyek raja lepte el a süteménye­ket. Fél kever- tért és két túrós- bélésért 10 forint 10 fillért fizet­tem. A keverted gyorsan felhajtot­tam s félrehú- zódtam elfogyasz­tani a süteményt. Már az első fa­latnál valami furcsa ízt érez­tem. Nézegetni kezdtem a ke­zemben maradt darabot. Az al­ján penész volt. Reklamálásomra az elárusító fel­háborodva közöl­te, hogy az nem létezik, az friss áru. Elétartottam a megmaradt dara­bot, penésze s volt. Visszaad­tam, én nem eszem meg, egye meg a penész. Ha az utasellátó nem törődik az áruval, akkor mi fogyasztók fog­junk össze. Papp Attila Kunszentmárton (Levélírónk pa­naszát tudomásá­ra hoztuk a MÁV Utasellátó Üzemi Vállalat vezetőinek. S erre választ is kaptunk a Szol­nok—Békés me­gyei kirendeltség vezetőjétől. Elis­meri, hogy hibát követett el a ki­szolgáló azzal, hogy árusítás előtt nem győző­dött meg a köny- nyen romló tú­róstáska minősé­géről. Ezért szi­gorú megrovás­ban részesítették.) Jó hír a hosszúhátiaknak A Középtiszai Állami Gazdaság hosszúháti üzem­egységéből érkezett hoz­zánk Cseh Pál kétszeres szocialista brigádvezető le­vele. Arról írt, hogy a major területén közvetle­nül a gazdasági épületek mellett van egy iskola, amelyben már három éve nem tanítanak. Tudomása szerint a gazdaság vezetői több mint egy éve kérték már a járási, majd a me­gyei tanácstól is a volt iskolaépületet — eredmény­telenül. Nagy szükségük lenne ség hiányában az irodában helyezték el ezeket, s így a dolgozók alig tudják használni. Olyan helyiség sincs, ahol csendben ol­vashatnának. Ha megkap­nák az iskolaépületet — vélekedett levélírónk — vi­szonylag kevés költséggel segíteni tudnának az emlí­tett problémákon. Jó hírt közölhetünk a hosszúháti üzemegység dol­gozóival, s levélírónkkal, Cseh Pál brigádvezetővel: az iskola átadása végett a Szolnok megyei tanács végrehajtó bizottságához fordultunk. Fodor Mihály vb-elnök augusztus 6-i keltezésű válaszlevelében közölte, hogy a törökszent­miklósi járási tanács vb művelődési osztálya könyv­jóváírással minél előbb át­adja a megszűnt iskola épületét az állami gazda­ságnak. Összevonják a leértékelt és maradék­áruk boltját Július 31-én a Jász-Kun Kakasban jelent meg bírálatunk amiatt, hogy Jászberényben a leértékeli áruk boltját július 4-től—29-ig szabadság miatt zárva tartották. így a sok árut csak a bezárt üvegajtókon keresztül nézegethették a vásárlók. Az egyszemélyes üzletek dolgozóinak szabadságolását is meg lehetne talán ésszerűbben is oldani, helyettesítő beállításával A Szolnok megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vál­lalat igazgatója jogosnak tartotta a bírálatot, s vála­szában közölte: felettes szervüktől engedélyt kértek a leértékelt és maradékáru bolt összevonására. Ezáltal a bolti dolgozók száma kettőre emelke­dik, megszüntethetők azok a panaszok, amelyet cik­künkben jogosan vetettünk feL Javult a gázpalack ellátás Június 8-án kö­zöltük lapunkban karcagi és kun­szentmártoni le­vélíróink sorait, amelyben azt sé­relmezték, hogy zavarok voltak a gázpalack cseré­jében. Több al­kalommal feles­legesen töltötték az időt, mert a korábban megál­lapított napokon nem érkezett meg a városba, illetve a községbe a cse­re-palack. Ké­sőbb is kaptunk még ilyen tartal­mú levelet Bagi Lászlóné tisza- földvári lakostól, aki hatvan társa nevében érdek­lődött, hogy mi­kor lesz rendsze­resebb a gázellá­tás. Cikkünkre ko­rábban a karcagi városi, illetve a kunszentmártoni járási tanács ke­reskedelmi elő­adójától kaptunk választ. Karcag­ról azt a hírt kaptuk, hogy fo­lyamatban van a cseretelep építé­se, amelynek át­adására 1966. no­vemberében ke­rül sor. Az ide­iglenes csere-te­lepen tartalékpa­lackokat nem tá­rolhatnak, s mi­vel még a meg­rendelt palack­mennyiséget sem kapták meg idő­ben, ez okozott a cserénél zavaro­kat. A kunszent­mártoni járási tanács vb keres­kedelmi előadója is elismerte: a panasz jogos volt, de egyben azt is közölte, hogy jú­nius 13-ra min­den igényt kielé­gítettek és a cse­retelepen állan­dóan 80—100 te­le gázpalack áll a fogyasztók ren­delkezésére. Kérésünkre az Ásványolajforgal­mi Vállalat is megvizsgálta a gázpalack cseré­vel kapcsolatos panaszt, s vála­szukban megerő­sítették, hogy Karcagon csere­telep épül, ame­lyet az fmsz fog üzemeltetni. Megvalósították a szolnoki töltő- állomáson a ja­vasolt több mű­szakot. Július kö­zepe óta így dol­gozik a töltőállo­más, amelynek eredményeként a gázellátás roha­mosan javult, s jelenleg is jó­nak mondható. Bontják a régi eszpresszót A kunszentmártoni esz­presszó körüli huza-vonát írtuk meg július 1-i lapszá­munkban. Április 12-én költöztették el innen a cuk­rászdát azzal, hogy a régi épületet lebontják és hoz­záfognak egy új építéséhez. A cikk megjelenésekor még amiatt folyt a vita, hogy ki bontsa az épüle­tet. A cikkre a kunszent­mártoni járási tanács vb építési és közlekedési cso­portja válaszolt. Tudatták, hogy a rozoga állapotban lévő cukrászda felújítását többször megkísérelték. — 1965 őszén az fmsz az épü­let felújítására törekedett, de nem kapott rá hitelt. Az épület állaga rom­lott, s az idén április 12-én életveszélyessé kellett nyil­vánítani, s elrendelni azon­nali kiürítését. Az épület az állam tulajdonát képe­zi, így lebontásáról a köz­ségi tanácsnak kell gon­doskodnia. Az éves ütemterv készí­tésekor a házi brigád a cukrászda bontására még nem számított. Az fmsz is eredetileg felújításra töre­kedett, amelyhez a tanács közreműködése nem lett volna szükséges. A folya­matban lévő munkák sür­gőssége miatt nem volt le­hetőség arra, hogy a házi brigádot a presszó bontásá­hoz irányítsák, amikor azt kiürítették, s ezért a bon­tás ügyében a községi ta­nács egyéb szervekkel is tárgyalt, ktsz-el, TÖVÁLL- al. Most már elkészült a költségvetés, amelyet a há­zi brigád vezetője jóváha­gyásra felterjesztett, s ez meg is történt, sőt a bon­tás is megkezdődött. (Ez utóbbi tényt az augusztus 4-i lapszámunk­ban megjelent fénykép is bizonyítja. — A szerk.) erre. A hosszúháti üzem­egységben dolgozó embe­rek szociális ellátása ugyanis a minimumot sem éri el. A jelenlegi ebédlő­ben — különösen a nyári mezőgazdasági munkáK idején — négy-öt csoport­ban bonyolítják le az ét­keztetést, s így előfordul, hogy egy-egy csoport 14 óra körül jut ebédhez Olyan helyiség meg egyál­talán nincs, ahol szabad­idejüket kellemesen eltölt- hetnék a munkások. Tele­vízió és rádió van az üzemegységben, de helyi­Több olvasónktól kaptunk panaszos levelet Illetve érdek­lődő sorokat, hogy az italból' tokban és vendéglátó egysé­gekben megtagadhatják-e az eladók az ital utcán át törté­nő kiszolgálását. Ilyen érdek­lődés Túrkevéről is érkezett, s innen kaptuk a választ Is a városi tanács vb ipari, keres­kedelmi csoportjától. Ennek értelmében az ital­boltok és egyéb vendéglátó- ipari egységek amíg valamely italféleségből készlettel ren­delkeznek, kötelesek kiszol­gálni a helyben fogyasztókat és az utcán áti vásárlókat. Nem helyes tehát, ha csak a helyben fogyasztókat szolgál­ják ki, s azokat nem, akik haza akarják vinni az italt. R. K., Kisújszállás: Olvasónk fiatalkorúak pótszabadsága iránt érdeklődik. A Munka Törvénykönyve végrehajtási rendelet 84. paragrafusa sze­rint a fiatalkorúnak az e el­men megillető hat nap pótsza­badság legutoljára abban a naptári évben jár, amelyben 18. életévét betölti. Jogi tanácsadó A Munkaügyi Minisstérium döntéseiből Az utóbbi időben a Mun­kaügyi Minisztérium több olyan konkrét ügyben ho­zott döntést s adott elvi A felmondás jogcímétiek megváltoztatása A módosított Munka Törvénykönyvének rendel­kezése szerint a dolgozó a határozatlan időre szóló munkaviszonyát akár in­doklás nélkül is felmond­hatja. Ez esetben azonban megszakad a munkaviszony folyamatossága, s ennek több vonatkozásban hátrá­nyos következményei van­nak. Hátrányos jogkövet­kezmények nélkül csak a Mt. V. 30. §-ában megha- hározott indokok miatt szüntethető meg a munka- viszony. Előfordult, hogy e jogszabályi rendelkezések nem ismerése miatt nem e kiemelt okokra hivatkozott felmondásában a dolgozó holott erre is joggal hivat­kozhatott volna. Az egyik konkrét ügyben a dolgozó munkaviszonyát azzal az indokolással mond­ta fel, hogy képesítésének megfelelő munkakörben kí­ván elhelyezkedni. A vál­lalat a felmondást elfo­gadta, s elrendelte a mun­kakönyv kiadását felmon­dás a dolgozó részéről be­jegyzéssel. E munkakönyvi bejegyzés miatt több vo­natkozásban is joghátrá­nyok érik új munkahelyén a dolgozót. A felmondási idő alatt a munkavállaló közölte a vállalattal, hogy 20 hóna­pos gyermeke gondozását kell ellátnia, ezért kérte a vállalatot, hogy munka­könyvét „munkaviszonya megszűnt” bejegyzéssel cicijei ki A MT. 30. § (2) bekezdé­sének rendelkezése szerint, ha a dolgozó terhes lett, illetőleg szült, feltéve, hogy a felmondás jogát legké­sőbb a gyermek harmadik életévének betöltéséig gya­korolja, a munkaviszony folyamatossága felmondás esetén nem szűnik meg. A munkaügyi döntőbizott­ságok a dolgozó panaszát azzal utasították el, hogy kérésének csak abban az esetben lehetett volna helyt adni, ha már az eredeti felmondást is gyermekének gondozásával indokolta volna meg. A Munkaügyi Miniszté­rium a SZOT-tal egyetér­tésben a konkrét ügy in­tézése során megállapítot­ta, hogy a dolgozónak a felmondási idő leteltéig jo­gában áll a felmondás okát megváltoztatni, s ennek megfelelő munkakönyvi bejegyzést kérni. Élettársi viszony értékelése felmondás esetén A Mt. V. 38. § (1) be­kezdésének a) pontja sze­rint a termelés átszervezé­se, vagy létszámcsökkentés következtében csak különö­sen indokolt esetben lehet felmondással megszüntetni a dolgozó munkaviszonyát, ha a dolgozónak 4, vagy több eltartott családtagja van. és családjában más önálló keresettel rendelke­ző nincs. Az egyik ügy tényállása szerint létszámfelettiség el­mén szüntették meg mun­kaviszonyát annak a dol­gozónak, aki a felmondás időpontjában élettársi vi­szonyban élt egy 7 gyer­mekes özveggyel, házasság- kötésre azonban csak a fel­mondó határozat kézbesíté­sét követő 12. nap múlva került sor. A munkaviszony megszüntetése miatt be­adott panaszt a döntőbi­zottságok lényegében azzal utasították el, hogy a munkaviszony megszünteté­sét követően kialakult új helyzetért a vállalatot fele­lőssé tenni nem lehet. A Munkaügyi Miniszté­rium az ügyben új határo­zathozatalra utasította a Területi Munkaügyi Dön­tőbizottságot azzal az irány- mutatással. hogy a komoly tartalmú élettársi viszonyt jogrendünk elismeri és vé­delmébe veszi. Mivel a dolgozó a munkaviszony megszüntetése idején élet­társi viszonyban élt, a gyermekek tartásához rend­szeresen és jelentős pénz­összeggel hozzájárult, e té­nyeket mindenképpen fi­gyelembe kellett volna venni a munkaviszony megszütetésével kapcsolatos kérdések vizsgálatánál. Szakmunkások és betanított munkások fegyelmi úton történő áthelyezése A MT. V. 171. § (2) be­kezdésének rendelkezése szerint fegyelmi büntetés­ként a dolgozót át lehet helyezni azonos, vagy ala­csonyabb munkakörbe, ugyanazon, vagy más he­lyiségbe, és más vállalat­hoz is. Nem szabad azon­ban olyan munkakörbe át­helyezni, amelyben szaktu­dását, illetve szakmai ta­pasztalatait nem hasznosít­hatja. E jogszabályi ren­delkezések alkalmazásánál vitás kérdés volt az, hogy szakmunkást milyen ala­csonyabb munkakörbe le­het fegyelmi úton áthe­lyezni. A Munkaügvi Miniszté­rium állásfoglalása szerint figyelemmel fenti jogsza­bályi rendelkezésre, a szak­munkást sem szabad olyan munkakörbe áthelyezni, amelyben szakmai tudását és szakmai tapasztalatait nem tudja hasznosítani. A szakmunkás azonban a megszerzett szaktudását és szakmai tapasztalatát számos betanított munkási munkakörben is hasznosí­tani tudja, s ilyen munka­körbe fegyelmi úton áthe­lyezhető. Egy lakatos szak­munkás például fegyelmi úton áthelyezhető hegesz­tőnek, fűrészgépkezelőnek, lemezvágó gépkezelőnek, egy esztergályos szakmun­kás áthelyezhető gyalus, marós vagy revolverpadi betanított munkásnak, gép­kocsivezető szerelőnek, stb. A betanított munkásoknak munkakörükben szerzett tapasztalatai azonban nem olyan jellegű szakmai ta­pasztalatok, amelyek a dol­gozók fegyelmi úton tör­ténő áthelyezésének korlá­tozását tenné szükségessé. Dr. Cs. I. Olvassa. terjessze a Néplapot! Olvasóink írjak Bravúros nyomozás Julius 31-en ej jel a tó­szegi kisvendéglőben betö­réses lopás történt. A be­törést reggel vagyis au­gusztus elsején 7—8 óra kö­rül vettük észre, mivel az egység szünnapos volt. A rendőrség helyi körzeti megbízottja azonnal intéz­kedett. Biztosította a hely­színt és jelentést tett a szolnoki járási rendőrkapi­tányságra. Innen hamaro­san segítség érkezett, s megkezdődött a bravúros nyomozás, melynek ered­ményeként a községünktől 50 kilométerre lakó tettest 14 órán belül elfogták. Közrendünk védelmezői­nek nagyszerű munkája visszaadta a vendéglő sze­mélyzetének és községünk lakóinak nyugalmát. Kö­szönet érte. Zsíros János a kisvendéglő vezetőie Tószeg iránymutatást, amelyek nagyban elősegítik a Mun­ka Törvénykönyve rendel­kezéseinek helyes értelme­zését. Az illetékesek intézkedtek Szerkesztői üzenetek

Next

/
Thumbnails
Contents