Szolnok Megyei Néplap, 1966. augusztus (17. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-09 / 187. szám
18*1. augusztus 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az utolsó holdakat aratják A SZOLNOK MEGYEI TANÄCS MEZÖGAZDASÄGI OSZTÁLYÁNAK JELENTÉSE ALAPJÁN Járás, város neve Kenyérgabona Tavaszi árpa Talajmunka Istállótrágyázás Gabonafelvásárlás aratási tervének teljesítése százalékban Jászberényi j. 90,1 100,— 51.6 49,6 36,— Kunszentmártoni j. 100 — 100,— 68,5 22,2 84,2 Szolnoki j. 89,7 98,6 70,9 22,8 72,6 Tiszafüredi j. 98,7 86,9 39,5 46,9 64,8 Tf -ökszentmiklósi j 90,8 99,1 56,6 25,2 77,— Jászberény 100,— 100,— 68,— 27,4 45,— Karcag 100,— 100 — 51,3 19.8 18,2 Kisújszállás 100,— 100,— 57,3 22,1 52,6 Mezőtúr 98,7 100,— 40,4 27,4 64.9 Törökszentmiklós 100,— 100,— 64,6 36,3 64,3 Túrkeve 100,— 100,— 34,9 25,6 95,6 Szolnok megye 94,7 98,6 56,3 32,2 62,2 A Szolnok megyei Állami Gazdaságok Igazgatósága ezen a héten nem adott ki jelentést. Mint már közöltük, hét közepén náluk véget ért az aratás. A Szolnok megyei tanács mezőgazdasági osztályán elmondták munkatársunknak, hogy ha a múlt heti esőzés nem akasztja meg a munkát, akkor a termelőszövetkezetek is végeztek volna. így is az utolsó holdakat vágják. Baj azonban, hogy a néhány községben, termelőszövetkezetben nem tartanak a megyei átlagnál sem. Jász- ladányon és Tiszasülyön indokolatlanul lassan haladt a betakarítás. Most már máshonnan tudnának gépeket küldeni nekik, ám a kombájnokat nem tudják kiszolgálni a tiszasü- tyiek, a jászladányiak. A megyében cséplőgépekre 10 ezer hold termése várt az idén. E munkának is túl vagyunk csaknem felén. S ha csak kicsit is kedvez az időjárás, e héten véget érhet az aratás-csép- lés Szolnok megyében. A múlt hét elején még másfélezer vagonnyi nedves gabona kinn volt a szérűkön. Azóta megszárították, és a terményforgalmi telepeken értékesítették a megázott gabonát. A megye termelőszövetkezeteinek 1500 traktorából mindössze 500 dolgozik még mindig két műszakban. Kevés. Emiatt is van, hogy a 245 ezer holdnyi tervezett talajmunkából 140 ezer hold van még készen. A szalmát 160 ezer hold tarlóról takarították le, s majdnem 100 ezer hold szalmáját kazlazták be. Jól sikerült az összetett honvédelmi verseny K unszen ímártonban Az alapszervezeti vetélkedők után augusztus 7-én, vasárnap rendezték meg Kunszentmártonban a járási összetett honvédelmi versenyt. A nőknél egy, a férfiaknál három korcsoportban mérték össze tudásukat a versenyzők. A pályabemutatás és a jelentéstétel után kezdődő verseny, a különféle akadályok leküzdése alaposan próbára tette a résztvevők felkészültségét, állóképességét és leleményességét. Az elért időeredmények alapján a kunszentmártoni és a cibakház! versenyzők készültek fel legjobban. Az utóbbi községből részt vett versenyzők között volt a döntő legfiatalabb és a legidősebb tagja. Mindketten, és a küzdők valamennyien derekasan helytálltak a nehéz versenyben. I. L. járó. embereket irányító munkakörbe kerülnek. Ha segítjük őket, kevesebb kudarc éri őket és nem torpannak meg a nehézségek előtt, amiknek áthidalását az iskolában nem tanulhatták meg. Akadt eset, amikor a szakmai felkészültség követelménye szorult háttérbe, egyesek nem kaptak elég ösztönzést arra, hogy az igények szerint bővítsék tudásukat, tanuljanak. Az is előfordult, hogy a politikai éberség is hiányzott egy-egy szerv kádermunkájában. A vezsenyi szövetkezet vezetőinek mind a párt erkölcsi normáit, mind a törvényeket sértő magatartása és cselekedetei, valamint más esetek, arra a meglévő hibás szemléletre mutatnak, hogy a gazdasági eredmények szemellenzőként hatottak a járás vezetőire. Elfedték előlük ezeknek az embereknek felfogását, magatartását, a közösségnek károkat okozó tetteit. S még ma is akadnak olyan szövetezeti vezetők a járásban, akik a közös gazdaság sikerei révén több jogot vindikálnak maguknak, mint amennyi megilleti őket. Egyike-má- sika elbizakodott, az eredményeket a dolgozók közösségtől magának eltulajdonítja, nem becsüli dolgozótársait, vezetőhöz méltatlanul viselkedik. Joggal állapítja meg a megyei vb határozata: a gazdasági eredmények eltakarták a kádermunkában jelentkező fogyatékosságokat is. A szubjektivitás is ilyen, mert számos buktatót jelent a káderpolitikai elvek érvényesítésében. Főleg a járási tanács egyes vezetőinek szemléletében volt tapasztalható a szubjektivizmus és az ebből eredő hibás gyakorlat, egy- egy esetben a helyzetet éppen ezért nem mindig sikerült tárgyilagosan elbírálni. Ez is oka annak, hogy a káderek nevelésében a kritika és önkritika nem foglalta el a megfelelő helyet. Káros módszerekkel próbáltak egyes gazdasági és szövetkezeti vezetők munkaterületükön fegyelmet, rendet tartani, másoknál az anyagiasság, az önzés kispolgári tulajdonság nyilvánult meg igen erőteljesen. A pártbizottság tagjai közül az ülésen többen hangsúlyozták a jövőre nézve, hogy éppen a vezetők érdekében szükséges a bíráló szó, a munka közbeni figyelmeztetés, és ha arra az illető rászolgál, idejében kell szólni hibáiról. Bár az egyik felszólaló azt is elmondotta, hogy mikor először hallott vezetője viselt dolgairól, intrikának tartotta a hallottakat. Később viszont kiderült, hogy igaz volt. Elejét kell venni az intrikának, de biztoVáltozalok cqtf témára Pálóczi-puszta 1966 Mikor telepedett meg itt az első földet túró ember? Nagyon régen. Az ittlakók annyit tudnak, hogy az lS007as években Pálóczi Horváth Mária birtoka volt ez a széles határ, majd a tulajdonos a sárospataki kollégiumnak ajándékozta ezt az 1500 holdat. S bár azóta sok esztendő telt el, háborúk zajlottak, emberek haltak és születtek, a név maradt: Pálóczi-puszta. Maradt a puszta is olyannak, mint sok-sok évvel előtte volt? Ma is úgy élne a puszták : épe, mint öregapáik idejében? Megkezdődött a szilva szedése Évről évre több zöldséget és gyümölcsöt exportál a Szolnok megyei Szövetkezetek Értékesítő Központja (MÉK). A kirendeltségek közül különösen sok árut küldenek a Német Demokratikus Köztársaságba, Lengyelországba, általában a szocialista országokba Homokról. Az idén júniusban és júliusban naponta átlag mintegy 5 vagonnyi gyümölcsöt, zöldborsót és zöldbabot raktak vagonokba. Zöldborsóból 21, zöldbabból 75, barackból pedig 16 vagonnal szállítottak külföldre. Ezenkívül jelentős mennyiség került a kirendeltség körzetéből a belföldi piacra is. Jelenleg szilvát vesznek át. Tegnap elindították az első szállítmányt az NDK- ba. Az idén sikeres lesz a szilva szüret. Ez részben a jelentkező igények, részben pedig a bő termésnek köszönhető. Az előzetes számítások szerint mintegy 130—140 vagon szilva felvásárlására és elszállítására készülnek a kirendeltség dolgozói. Ez naponta 8—9 vagon áru berakását és elszállítását jelenti. sítani kell, hogy a tényeken alapuló jogos kritika megfelelően érvényesüljön — összegezte véleményét a felszólaló. Ha egy-egy vezető munkájáról, magatartásáról irányító szervei véleményt alkotnak, hallgassák meg a kommunista kollektívák észrevételeit, megjegyzéseit. Vegyék alapul, milyenek a gazdasági eredmények annál a vállalatnál, vagy szövetkezetben, a párt politikájának érvényesítéséért milyen tevékenységet fejt ki az illető vezető. Még egy dolgot: hangsúlyosan utal arra a megyei végrehajtó bizottság határozata, hogy a kollektívák, a választott testületek, a taggyűlések nevelő erejét is vegyék igénybe a káderek formálására. Megtörtént ugyanis, hogy egy-egy vezető munkájában, magatartásában meglevő problémák már csak akkor kerültek a választott szervek elé, amikor őt fel kellett menteni a tisztsége vag-i a beosztása alól. A járási pártbizottság egyetértett azzal az állás- foglalással is, hogy szűnjön meg azoknak a kádereknek az ide-oda helyez- getése, akik az évek során különböző funkciókban alkalmatlannak bizonyultak a vezetésre. Olyan munkakört töltsenek be, amilyenre képességeik szerint megIskola a tejházban Kiss János bácsi a pusztaiak tanácstagja. Azelőtt mezőgazdasági cseléd volt ebben az uradalomban. Tehát „őslakos” — ahogy mondja —, s nem „bevándorló”. Ma a Szikra Termelőszövetkezet mérlegkezelője, lévén itt a közös egyik tanyaközpontja. Róla mesélték az emberek, hogy a felszabadulás után ő segítette megoldani a puszta ivóvíz-gondját. No, nem úgy, hogy kutat ásott. Járt ide-oda, még a miniszterhez is felment egy sajátkezűleg írt kérvénnyel, felelnek, mert ez számukra is előnyös. A jövőt illetően a hatá- rozat a kádermunka továbbfejlesztése érdekében a pártirányitás és ellenőrzés javítását szabja meg a járási pártszervek részére. Világos helyzetet teremt a feladatok sorában. Megállapítja, hogy a káderpolitika elveit a növekvő feladatoknak megfelelően kell érvényre juttatni. Másrészt a vezetők képzését és a káderek utánpótlását céltudatosan és tervszerűen irányítani és ellenőrizni. Törekedni a vezetők stabilizálására és fokozni az irántuk támasztott követelményeket, nevelésüket munka közben, kritikus légkörben biztosítani — írja elő többek között a határozat. Tizenheten szólaltak fel a járási pártbizottság tagjai közül a határozat ismertetésekor, mindannyian egyetértettek a járás kádermunkájára vonatkozó tapasztalatok összegezésével és az ebből következő feladatokkal. A pártbizottság ennek a határozatnak a végrehajtásával, amely a jelen és a jövő tennivalóit képezi, az építőmunka eredményei megsokszorozásának feltételeit teremti meg a járásban. (L. A.) csakhogy pénzt kapjanak egy ártézi kútra. Azóta se vetette ki nyakából az ittlakók gondját. Nem is íjlyan ré"en volt még, amikor az állatmegbetegedések miatt karanténba zárták a jószágot, s zárolt terület lett az egész puszta. Az embereknek azonban enni kellett. Mit tett János bácsi? ö lett az élelmezési felelős. Naponta végigjárta az itt élő harmincegy családot. Felírta egy papírra, kinek mi kell a boltból: egy kiló cukor, két kiló kenyér, liszt, élesztő, gyufa és ecet, aztán a faluból egy kocsi mindig pontosan leszállította a rendelést, s János bácsi osztotta azt szét. ő járta ki azt is, hogy 1965-ben villanyt kapottba puszta, s az ő nevéhez fűződik a dolgozók iskolájának megszervezése is. — Kinek öt, kinek hat osztálya volt — mondja. — Eszembe jutott, jó lenne befejezni az iskolát. Beszéltem a faluban a tanítókkal. Azt mondták, kijárnak ők hozzánk szívesen, csak szervezzem meg és legalább nyolcán legyünk. — Sikerült összeszedni azt a nyolc embert? — Először nehezen ment. Csak hatan jelentkeztek. Mondtam az asszonynak: jelentkezzünk mi is. Ügy ki lesz a nyolc. Hát öreg fejjel beültünk tanulni. — És hol volt az iskola? — Először a tejházban. De ott télen olyan hideg volt, hogy majd megfagytunk, pedig még pokrócba is beburkolóztunk. A tanítók becsülettel kijártak hozzánk, hóban, fagyban. Mondtam az asszonynak: nem lesz ez így jó, megvesz bennünket az isten hidege. Tartsuk inkább nálunk, a lakáson az iskolát. Jő asszony az én feleségem, beleegyezett. Szóval a nyolc osztályból már tizenkilencen vizsgáztunk. Megjött a kedvünk a tanuláshoz. A „bevándorlók“ Nádas Jánoséknál nagymosás van éppen. No nem nagy munka manapság, ott a mosógép, egykettőre kész vele az ember. Legalább is ez a véleménye a háziasszonynak. Nádasék Kunszentmár- tonból költöztek ide a pusztára. Jobb itt? — Anyagilag sokkal jobban jártunk — mondja a gazda. — Én itt dolgozom az állattenyésztésben, a szarvasmarhák mellett. Elég jól keresek. — És mi idehaza több jószágot tudunk tartani, mint Kunszenten — szól közbe az asszony. — Most is van két tehenünk, egy kisborjúnk, hat sertésünk. A legnagyobb fiamnak is az a mániája, hogy jószágot nevel. Tizenhat esztendős és minden keresetéből sertést vesz. Azt mondja, meghizlalja és majd eladja. Én meg azon gondolkodom, hogy belépek a libatömő szakcsoportba. Megéri. Megismerkedem a család két legkisebb tagjával is, a két kisiskolással. Manapság már nekik sem okoz gondot az iskolába járás, pedig jónéhány kilométerre laknak a falutól. Reggel fél nyolckor autóbusszal utaznak oda, s délben egy órakor már szüleik asztalánál ehetik az ebédet. Pisti, a kicsi dicsekedik, rendszeresen megnézi a Tenkest a televízióban, mert anyuék nemrég vettek egy szép tv-készüléket. — Nem vágyódnak visz- sza a községire, vagy városba? — Ezt is megszokja az ember — szól ismét a gazda. — S megvan nekünk itt mindenünk. Miért vágyódnánk el innét. Rózsák akiskertben Meglátogatom Kurtán Gábor bácsit és feleségét, ök a puszta legöregebb lakói, Gábor bácsi túl jutott a nyolcvankettedik évén is. Hét gyereket neveltek fel, s végül ketten maradtak. A kisház kertjében rózsák virítanak. Kurtán néni gondozza a virágokat. Gábor bácsi már csak üldögél a tornácon. Nem is olyan régen nagyon beteg volt. — Olyan orvosunk van, hogy csak hálálkodni lehet neki — mondja az öreg. — Ezeken a rémisztő rossz utakon éjjel-nappal kijár hozzánk, ha szükség van rá. Nagyon rendes asszony, doktor Jakkel Magdának hívják. A néni rábólint az ura beszédjére: — Ügy bizony. Neki köszönhetem, hogy az én öregem életben maradt. Áldja is meg érte az isten. Ami még kellene Százhúsz ember. Felnőtt és gyermek otthona a Sze- levény községhez tartozó Pálóczi-puszta. Elégedetten élnek itt: Kurtán néniéit, mert a szövetkezet gondoskodik róluk öreg napjaikra, Nádas Jánosék, mert jó a kereset, Kiss János bácsi, mert rövidesen hetenként mozivetítés is lesz a pusztán. És elégedett a puszta többi lakója is, köztük Seres Mihály, mert neki sikerült megvennie azt a Moszkvics gépkocsit, amire a szíve fájt. Elégedettek, de mégis elégedetlenek. Bolt kellene még ide, hogy ne kelljen egy deka élesztőért bemenniük Szelevényre. Bori Lászlóék vállalnák, hogy vezetik a kihelyezett boltot, még helyiséget is biztosítanának. Aztán kellene járda is a házak közé, hogy esőben ne kelljen nyakig sárban járniok. ök társadalmi munkában meg is csinálnák. Egyszóval a régi pusztának már csak a neve maradt meg. Ha lépésről lépésre is, de közelebb hozza az itt élő embereket a faluhoz, a kulturáltabb élethez, a házakban este kigyulladó villanyfény, a televízió, az autóbusz. Varga Viktória Villanyszerelő és géplahaios szakmunkást azonnal felveszünk. „Szakmunkás” jeligére a szolnoki hirdetőbe. Heves megyében segít aratni Bach József, a Szolnoki Állami Gazdaság kiváló kom- bájnosa ott arat, ahol talál aratnivalót. Miután megyénkben már nem igen van, Bach József Heves megyébe vonult gépével
