Szolnok Megyei Néplap, 1966. augusztus (17. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-07 / 186. szám
IS*#, augusztus 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP n Ralsz Gusztáv, a cibakház! Vörös Csillag Tsz fiatal főagronómus helyettese a múlt évben végzett a mosonmagyaróvári mezőgazdasági főiskolán. A Cihákon eltöltött 1 év óta megszerették a tsz vezetői és a tagság is a határ járó agronómust. Mi is a határban találkoztunk vele, ellenőrizte a szántás után a talaj porha- nyósságát. (Fotó: Nagy Zsolt) Úton a kárbecslőkkel 1. Az Állami Biztosító szolnoki igazgatóságának kárbecslőivel járjuk a határt, most az újszászi Szabadság Termelőszövetkezet diny- nyeföldjét. Kolozsvári Miklós mondja: — A jégeső itt az első kötés után érte a dinnyét. Végigverte a szárat is. Itt vannak a nyomok. Galambtojás nagyságú volt a görögdinnye, amikor a jégkár érte. Azóta tessék nézni, vagy elrothadt a gyümölcs, vagy eldeformálódott. Piacképtelen. — Mekkora területet ért jégkár? Társaságunkban tartózkodik Tóth István, a szövetkezet elnöke. Ö válaszol: — Húsz hold sárgadiny- nyét és nyolcvan hold görögöt. Egy tízholdas tábláról mindössze 130 mázsa sárgadinnyét tudtunk leszedni. — S most mennyi kártérítést kapnak a biztosítótól? Szautner Erik, a másik kárszakértő válaszol: — A termelőszövetkezetek általában a tervezett hozam mennyiségére kötik meg a biztosítást. Mi viszont kár esetén a talált hozam, vagyis a tényleges termés után fizetünk. Ez az összeg azonban nem haladhatja meg a biztosított hozam értékét. — És évközben, amikor a szövetkezet látja, hogy jó termése lesz, nem módosíthat? — Hát módosítani módosíthatna — így az elnök —, de most is elég magas biztosítási díjat fizetünk. Közben a kárbecslők méricskélnek, százalékot számolnak. Az egyik hétholdas táblán 80 százalékos kár, egy 25 holdas görögdinnye táblán 61 százalékos kárt állapítanak meg. Az összes kárért összesen majd 300 ezer forintot kap a szövetkezet. — Érdemes lett volna év közben módosítani — mondják a kárbecslők. — Most több pénzt kapnának. 2. László, a közös főkertésze mutatja a sérült, kárt szenvedett tőkéket. — Körülbelül 60 holdon van kárunk — mondja. Figyelem Kovács István kárbecslő munkáját. Nézegeti a tőkéket, s közben azt számolja, egyen-egyen hány fürt pusztult el bogyósérülésben. Három területről vesz mintát — Mit jelent az, hogy előszemle ? — kérdezem. — Most azt rögzítjük, milyen a károsodás jelenleg. Szüretkor véglegesítjük a kárt ,mert addig még kocsánysérülés miatt sok szőlő pusztulhat el. Akkor dől el, mennyit fizetünk a szövetkezetnek. A főkertész nagyot sóhajt: „inkább ne fizetnének, s a termés maradt volna meg”. gazdák kevesellik azt az összeget, amit a biztosító megállapított, már előzőleg. — Nem értünk a becsléssel egyet. A lombozat és a szár érte kár nagyobb, mint amit megállapítottak. Ez a növény már nem képes olyan termést hozni, mint vihar előtt — mondja a szövetkezet elnökhelyettese, Nádas Mihály. Kimegyünk a helyszínre. Megnézzük a paradicsom és a paprikatáblákat. A kárbecslők megállapítják: a paprikánál nem lehet adni fejlődési kárt, a paradicsomnál igen. Végül megszületik a megegyezés: a szövetkezet több mint százezer forintot kap két héten belül jégkárért. szövetkezet dinnyése. — Pedig permeteztünk, kapáltunk. Ez a föld olyan szép volt, hogy csudájára jártak. Valóban nagy kár érte, ezt a szövekezetet. Nemcsak a dinnyéjük ment teljesen tönkre, odalett ki- sebb-nagyobb területeken a kukorica, a paradicsom, a paprika, a dohány, a mák, a cukorrépa és még egy sor növény. Késő este van már, amikor néhány növénynél a kár véglegesítése megtörténik. Most egyelőre 900 ezer forintot kap a szövetkezet. A többi terményért, majd betakarítás után. 5. 4. 3. A kunszentmártoni Zalka Máté Termelőszövetkezetben egy kis vita zajlik le a kárbecslő és a szövetkezet vezetői között. A — Tessék nézni, nem terem itt már semmi, ez mind nulla. Nem tudunk szedni egy darab gyümölcsöt se — panaszkodik Juhász néni,, a kunszentmártoni Búzakalász TermelőAz Állami Biztosító megyei igazgatóságnál húsz kárszakértő dolgozik. Két szám világosan megmutatja munkájuk értékét: az idén hétezer kárt becsültek fel, amire a biztosító majd 28 millió forintot fizetett ki. S ha ehhez hozzávesszük, hogy ők segítettek a megye 131 termelőszövetkezetében felmérni a belvízkárokat, s az ő véleményük alapján fizettek ki a közös gazdaságoknak majd 40 millió forintot, megállapíthatjuk: nem könnyű, felelősségteljes a kárszakértők dolga. Varga Viktória Előszemlére megyünk a tiszakürti Hunyadi Termelőszövetkezetbe is. Boros Novellás- és tanulmánykötetek, a magyar klasszikusok remekei a Szépirodalmi Könyvkiadó nyári—őszi újdonságai között A klasszikus és az új magyar irodalom több jeles képviselőjének művét nyújtja át az olvasónak augusztusban és szeptemberben a Szépirodalmi Könyvkiadó. Érdekes és izgalmas olvasmánynak ígérkezik a neves műfordító, András László könj’- ve. a Laurentis-űgy. A mű a detektívregény és az írói műhely titkaiba való bepillantás sajátos keveréke; különleges műfajt képvisel, akárcsak Nemeskürty István Ez történt Mohács után című, történelmi riportkönyve. A szerző — a tudományos megállapításokra alapozva — a Mohács utáni tizenhat esztendő eseményeit eleveníti fel, megmutatva a törökdúlta országot hogyan taszították még mélyebbre népáruló urai. Kiadásra kerül Bihari Klára, Koroda Miklós Sásdi Sándor és Szeberé- nyi Lehel egy-egy műve is. s újabb kiadás jelenik meg Illés Béla Ég a Tisza című, nagysikerű regényéből. Az újdonságok között sok novelláskötet szerepel, s örvendetes, hogy azok jórésze vidéken élő szerzők írásainak összefoglalója. — Baráth Lajos, Barsi Dénes. Gergely Mihály novellái mellett kiadásra kerül Örkény István kötete, Jeruzsálem hercegnője címmel. A szerző tíz év legjobb írásait válogatta össze, s bocsátja az olvasók ítélőszé- ke elé. Moldova György Gázlámpák alatt című elbeszéléskötete a többi között tartalmazza az Esték a téren ciklus valamennyi darabját is. Második kötetével jelentkezik Simonyi Imre fiatal költő, címe: Ne sírjatok. Megjelenik Vidor Miklós verseskönyve is, Lakatlan évszak címmel. A tanul- mánvkötetek közül széleskörű érdeklődése® taflthat számot B. Nagy László A teremtés kezdetén című könyve. Az ismert kritikus elemzi, többek között Illyés Gyula, Németh László, Sarkadi Imre alkotói koncepcióját, módszereit. Helyet kapott a kötetben a mai magyar irodalom fiatalabb művelőiről szóló átfogó tanulmány is. Á magyar klasszikusok művei között kiadásra kerül — Gárdonyi Géza ösz- szes művei befejező részeként — A láthatatlan ember és az Ida regénye. Jókai Mór műveinek nem csökkenő népszerűségét bizonyítja, hogy három regénye is szerepel az újdonságok között: A kőszívű ember fiai, az Egy az isten, s a Szegény gazdagok. Tömörkény István születése századik évfordulója tiszteletére jelenteti meg a kiadó a magyar falu nagv ismerőiének Fecskék című könyvét Hírünk az országban JÚLIUSI sajtószemlénket a mezőgazdasági témájú cikkek, közlemények felsorolásával kezdjük. A Nép- szabadság „Aratás 1966” című kétoldalas cikkében az alföldi megyékről ad körképet, a cikkben a ci- bakházi Vörös Csillag Tsz- ben folyó munkát is ismertetik. A Magyar Mezőgazdaság ezúttal is több megyei vonatkozású cikket közölt. Jászberényből Ló- czi Béla főállattenyésztő és Csapó Gyula főagronómus számoltak be a „Termelő- szövetkezetek és a feldolgozóipar kapcsolatáról” a jászberényi járásban. A Népszabadságban július 29-én a megyei tanácsok elnökhelyettesei nyilatkoztak: „Befejezéshez közeledik az aratás”. Nyíri Béla elvtárs részletesen ismertette a Szolnok megyei helyzetet. A Szabad Földben Sár- di Ferenc írt a jászszent- andrási tsz-elnökről, Szabó Tiborról, s a község kiváló sportköréről, modern sporttelepéről: „Mindenki rájött, miért kell a sportkör”. A Képes Újságban Ari Kálmán, a kisújszállási Búzakalász Tsz egyik dolgozójáról, id. Szabó Istvánról készített riportot: „Kasza az eresz alatt”. A Tükörben érdekes cikket olvastunk „Miért sok az állatorvos, amikor kevés?” címmel. A Nagykunsági Állami Gazdaság túrkevei, ballai üzemegységében dolgozott Papp Gábor állatorvos. Létszám- csökkentésre ' hivatkozva felmondtak neki. A cikkből kitűnik, mennyire tisztázatlan az állatorvosok helyzete az állami gazdaságokban és tsz-ekben egyaránt. A Magyar Nemzet július 23-i számában „Nyárfaerdők a jászsági homokon” címmel ismerteti 7000 hold nyárfás betelepítésének munkálatait. A Pest megyei Hírlapban olvastuk: „Karcagi 259-es” címmel, hogy a Nagykunsági Mező- gazdasági Kísérleti Intézet kutatói új őszi árpafajtát hoztak létre. Júliusban aránylag sok cikk jelent meg megyénk iparáról, kereskedelméről, az egyes ipari létesítményekről. Az Esti Hírlapban Békés Attila a Jászberényi Hűtőgépgyár új termékeit ismerteti : „A grafikon csúcsa felé — fridzsiderbébik szülőhelyén”. A Népszava, a Délma- gyarország, a Békés megyei Népújság „Jóváhagyták az ország hétéves gázprogramját” címmel részletesen ismertették a programot, különösen kihangsúlyozták az alföldi megyékkel kapcsolatos terveket. Július 24-én a Népszabadságban Csanádi György közlekedés és postaügyi miniszter tájékoztatóját olvastuk: „A közlekedés és a hírközlés a harmadik ötéves tervben”. A tájékoztatóban az új szolnoki, teljesen automatizált pályaudvarról, a budapest—szolnoki vasútvonalak elektronikus távvezérlésű forgalomirányításáról szerezhettünk tudomást. A Figyelőben olvastuk: „A martfűi Tisza Cipőgyár tervezői 364 új modellt mutattak be a kereskedelmi szakembereknek. A martfűi tervezők modern mo- kasszinok tervezésére kaptak megbízást. A Szövetkezeti Hírlap írja: Jászkisé- ren országos zománcipari konferenciát tartottak a kisipari szövetkezetek. A Komárom megyei Néplapban a jászberényi Aprítógépgyár munkájáról írnak: „Az ötödik lengyel—magyar széngyár” címmel. Érdekes életútról ír Somos Ágnes a Magyar Ifjúságban. „Rapszódia egy hegedűre” című írása Burai Sándorról, egy fiatal hegedűművészről szól. A fiatal művészt tanulmányai elvégzésében a tiszafüredi tanács gyámügyi előadója és a szolnoki gyermekotthon igazgatója segítették. A nyári ifjúsági építőtáborokban dolgozó Szolnok megyei fiatalokról két alkalommal írtak a Veszprémi Naplóban. Illatos aratás Tihanyban címmel a jászapáti Mészáros Lőrinc gimnázium levendula-arató brigádjáról olvashatunk. A lap későbbi számában a balatonaligai Martos Flóra leánytábort mutatják be, itt is találkozunk megyénk- beliekkel, a jászberényi tanítóképző növendékei dolgoznak az állami gazdaságban. A Népszabadság „Kastélyszálloda az állami gazdaságban” címmel a Szenttamási Állami Gazdaság lovaglóiskolájáról ír. A Népszabadság, a Magyar Nemzet 3-án „Vietnam, veled vagyunk!” címmel ismertette az Egyesült Államok provokációi ellen tartott tüntetéseket, nagygyűléseket, köztük a szolnoki járműjavítóban megtartott tiltakozó nagygyűlést. A Népszava és a Nép- szabadság július 23-án beszámoltak a genfi egyezmény megkötésének évfordulója alkalmából megtartott szolnoki nagygyűlésről. A Család és Iskolában „Idénynapközik Cibakházán címmel” 2 kétoldalas riport jelent meg. Szabó Ernő a Népművelésben a Mezőtúron működő népművelők munkáját ismerteti, részletesen beszámol a város művelődésügyének fejlődéséről. A NÉPFRONT a „Szolnoki Tisza Táncegyüttes kitüntetéséről” ír — mint ismeretes, a kiváló együttest az Országos Béketanács arany jelvénnyel tüntette ki. A Szocialista Művészetért — Arcképvázlat SZOT- díjas művészekről rovatában Berényi Ferenccel készített riportot Szabó Éva. A Film-Színház Muzsikában ismertették a jövő évad színházi terveit. „Megnyílik a stúdió-zseb- színház” — így kezdi a lap a Szigligeti Színház új évadjának ismertetését. Dr. Kardos Józsefné Kis szigetek sok nyelvvel Az Egyesült Államok gyámsági területéről a csendes-óceáni szigetekről igen kevesen tudnak. Bár a szigeteknek csupán ötvenezer lakosa van, mégis oly sok nyelvet beszélnek benne, hogy még a szakemberek sem tudják pontosan. A Marshall-szigeteken mars- haléz nyelven, a Mariana- szige teken csamoro nyelven beszélnek. A többi nyelvek közül egyet csak Sonsorol sziget 83 lakosa, a másikat a Tobi sziget 66 lakosa beszéli. A Yap körzet egyes koráll szigetein, például Ulithi és Wolcas szigeteken más nyelveket beszélnek. Michronézia a XVI. század óta Spanyol- ország, Németország, Japán és az Egyesült Államok fennhatósága alatt állott és így ezeknek a nyelveknek is nyoma van.
