Szolnok Megyei Néplap, 1966. augusztus (17. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-07 / 186. szám

IS*#, augusztus 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP n Ralsz Gusztáv, a cibakház! Vörös Csillag Tsz fiatal főagronómus helyettese a múlt évben végzett a moson­magyaróvári mezőgazdasági főiskolán. A Cihákon eltöltött 1 év óta megszerették a tsz vezetői és a tagság is a határ járó agronómust. Mi is a határban találkoztunk vele, ellenőrizte a szántás után a talaj porha- nyósságát. (Fotó: Nagy Zsolt) Úton a kárbecslőkkel 1. Az Állami Biztosító szol­noki igazgatóságának kár­becslőivel járjuk a határt, most az újszászi Szabadság Termelőszövetkezet diny- nyeföldjét. Kolozsvári Mik­lós mondja: — A jégeső itt az első kötés után érte a dinnyét. Végigverte a szárat is. Itt vannak a nyomok. Ga­lambtojás nagyságú volt a görögdinnye, amikor a jég­kár érte. Azóta tessék néz­ni, vagy elrothadt a gyü­mölcs, vagy eldeformáló­dott. Piacképtelen. — Mekkora területet ért jégkár? Társaságunkban tartóz­kodik Tóth István, a szö­vetkezet elnöke. Ö vála­szol: — Húsz hold sárgadiny- nyét és nyolcvan hold gö­rögöt. Egy tízholdas táblá­ról mindössze 130 mázsa sárgadinnyét tudtunk le­szedni. — S most mennyi kárté­rítést kapnak a biztosító­tól? Szautner Erik, a másik kárszakértő válaszol: — A termelőszövetkeze­tek általában a tervezett hozam mennyiségére kötik meg a biztosítást. Mi vi­szont kár esetén a talált hozam, vagyis a tényleges termés után fizetünk. Ez az összeg azonban nem haladhatja meg a biztosí­tott hozam értékét. — És évközben, amikor a szövetkezet látja, hogy jó termése lesz, nem módosít­hat? — Hát módosítani módo­síthatna — így az elnök —, de most is elég magas bizto­sítási díjat fizetünk. Közben a kárbecslők méricskélnek, százalékot számolnak. Az egyik hét­holdas táblán 80 százalékos kár, egy 25 holdas görög­dinnye táblán 61 százalé­kos kárt állapítanak meg. Az összes kárért összesen majd 300 ezer forintot kap a szövetkezet. — Érdemes lett volna év közben módosítani — mondják a kárbecslők. — Most több pénzt kapná­nak. 2. László, a közös főkertésze mutatja a sérült, kárt szen­vedett tőkéket. — Körülbelül 60 holdon van kárunk — mondja. Figyelem Kovács István kárbecslő munkáját. Néze­geti a tőkéket, s közben azt számolja, egyen-egyen hány fürt pusztult el bo­gyósérülésben. Három te­rületről vesz mintát — Mit jelent az, hogy előszemle ? — kérdezem. — Most azt rögzítjük, milyen a károsodás jelen­leg. Szüretkor véglegesít­jük a kárt ,mert addig még kocsánysérülés miatt sok szőlő pusztulhat el. Akkor dől el, mennyit fizetünk a szövetkezetnek. A főkertész nagyot só­hajt: „inkább ne fizetné­nek, s a termés maradt volna meg”. gazdák kevesellik azt az összeget, amit a biztosító megállapított, már előző­leg. — Nem értünk a becs­léssel egyet. A lombozat és a szár érte kár na­gyobb, mint amit meg­állapítottak. Ez a növény már nem képes olyan ter­mést hozni, mint vihar előtt — mondja a szövet­kezet elnökhelyettese, Ná­das Mihály. Kimegyünk a helyszínre. Megnézzük a paradicsom és a paprikatáblákat. A kárbecslők megállapítják: a paprikánál nem lehet adni fejlődési kárt, a para­dicsomnál igen. Végül meg­születik a megegyezés: a szövetkezet több mint száz­ezer forintot kap két héten belül jégkárért. szövetkezet dinnyése. — Pedig permeteztünk, kapál­tunk. Ez a föld olyan szép volt, hogy csudájára jár­tak. Valóban nagy kár érte, ezt a szövekezetet. Nem­csak a dinnyéjük ment tel­jesen tönkre, odalett ki- sebb-nagyobb területeken a kukorica, a paradicsom, a paprika, a dohány, a mák, a cukorrépa és még egy sor növény. Késő es­te van már, amikor né­hány növénynél a kár vég­legesítése megtörténik. Most egyelőre 900 ezer fo­rintot kap a szövetkezet. A többi terményért, majd betakarítás után. 5. 4. 3. A kunszentmártoni Zal­ka Máté Termelőszövetke­zetben egy kis vita zajlik le a kárbecslő és a szövet­kezet vezetői között. A — Tessék nézni, nem te­rem itt már semmi, ez mind nulla. Nem tudunk szedni egy darab gyümöl­csöt se — panaszkodik Ju­hász néni,, a kunszentmár­toni Búzakalász Termelő­Az Állami Biztosító me­gyei igazgatóságnál húsz kárszakértő dolgozik. Két szám világosan megmutatja munkájuk értékét: az idén hétezer kárt becsültek fel, amire a biztosító majd 28 millió forintot fizetett ki. S ha ehhez hozzávesszük, hogy ők segítettek a me­gye 131 termelőszövetkeze­tében felmérni a belvízká­rokat, s az ő véleményük alapján fizettek ki a közös gazdaságoknak majd 40 millió forintot, megállapít­hatjuk: nem könnyű, fele­lősségteljes a kárszakértők dolga. Varga Viktória Előszemlére megyünk a tiszakürti Hunyadi Terme­lőszövetkezetbe is. Boros Novellás- és tanulmánykötetek, a magyar klasszikusok remekei a Szépirodalmi Könyvkiadó nyári—őszi újdonságai között A klasszikus és az új magyar irodalom több jeles képviselőjének művét nyújtja át az olvasónak augusztusban és szeptem­berben a Szépirodalmi Könyvkiadó. Érdekes és izgalmas olvasmánynak ígérkezik a neves műfor­dító, András László könj’- ve. a Laurentis-űgy. A mű a detektívregény és az írói műhely titkaiba való be­pillantás sajátos keveréke; különleges műfajt képvisel, akárcsak Nemeskürty Ist­ván Ez történt Mohács után című, történelmi riport­könyve. A szerző — a tu­dományos megállapításokra alapozva — a Mohács utáni tizenhat esztendő esemé­nyeit eleveníti fel, meg­mutatva a törökdúlta or­szágot hogyan taszították még mélyebbre népáruló urai. Kiadásra kerül Bi­hari Klára, Koroda Miklós Sásdi Sándor és Szeberé- nyi Lehel egy-egy műve is. s újabb kiadás jelenik meg Illés Béla Ég a Tisza cí­mű, nagysikerű regényéből. Az újdonságok között sok novelláskötet szerepel, s örvendetes, hogy azok jó­része vidéken élő szerzők írásainak összefoglalója. — Baráth Lajos, Barsi Dénes. Gergely Mihály novellái mellett kiadásra kerül Ör­kény István kötete, Jeru­zsálem hercegnője címmel. A szerző tíz év legjobb írá­sait válogatta össze, s bo­csátja az olvasók ítélőszé- ke elé. Moldova György Gázlámpák alatt című el­beszéléskötete a többi kö­zött tartalmazza az Esték a téren ciklus valamennyi darabját is. Második kötetével jelent­kezik Simonyi Imre fiatal költő, címe: Ne sírjatok. Megjelenik Vidor Miklós verseskönyve is, Lakatlan évszak címmel. A tanul- mánvkötetek közül széles­körű érdeklődése® taflthat számot B. Nagy László A teremtés kezdetén című könyve. Az ismert kritikus elemzi, többek között Illyés Gyula, Németh László, Sarkadi Imre alkotói kon­cepcióját, módszereit. He­lyet kapott a kötetben a mai magyar irodalom fia­talabb művelőiről szóló át­fogó tanulmány is. Á magyar klasszikusok művei között kiadásra ke­rül — Gárdonyi Géza ösz- szes művei befejező része­ként — A láthatatlan em­ber és az Ida regénye. Jó­kai Mór műveinek nem csökkenő népszerűségét bi­zonyítja, hogy három re­génye is szerepel az újdon­ságok között: A kőszívű ember fiai, az Egy az isten, s a Szegény gazdagok. Tö­mörkény István születése századik évfordulója tisz­teletére jelenteti meg a ki­adó a magyar falu nagv ismerőiének Fecskék című könyvét Hírünk az országban JÚLIUSI sajtószemlénket a mezőgazdasági témájú cikkek, közlemények felso­rolásával kezdjük. A Nép- szabadság „Aratás 1966” című kétoldalas cikkében az alföldi megyékről ad körképet, a cikkben a ci- bakházi Vörös Csillag Tsz- ben folyó munkát is ismer­tetik. A Magyar Mezőgaz­daság ezúttal is több me­gyei vonatkozású cikket közölt. Jászberényből Ló- czi Béla főállattenyésztő és Csapó Gyula főagronómus számoltak be a „Termelő- szövetkezetek és a feldol­gozóipar kapcsolatáról” a jászberényi járásban. A Népszabadságban jú­lius 29-én a megyei taná­csok elnökhelyettesei nyi­latkoztak: „Befejezéshez közeledik az aratás”. Nyí­ri Béla elvtárs részletesen ismertette a Szolnok me­gyei helyzetet. A Szabad Földben Sár- di Ferenc írt a jászszent- andrási tsz-elnökről, Sza­bó Tiborról, s a község kiváló sportköréről, mo­dern sporttelepéről: „Min­denki rájött, miért kell a sportkör”. A Képes Új­ságban Ari Kálmán, a kis­újszállási Búzakalász Tsz egyik dolgozójáról, id. Sza­bó Istvánról készített ri­portot: „Kasza az eresz alatt”. A Tükörben érdekes cik­ket olvastunk „Miért sok az állatorvos, amikor ke­vés?” címmel. A Nagy­kunsági Állami Gazdaság túrkevei, ballai üzemegysé­gében dolgozott Papp Gá­bor állatorvos. Létszám- csökkentésre ' hivatkozva felmondtak neki. A cikkből kitűnik, mennyire tisztá­zatlan az állatorvosok helyzete az állami gazda­ságokban és tsz-ekben egy­aránt. A Magyar Nemzet júli­us 23-i számában „Nyárfa­erdők a jászsági homokon” címmel ismerteti 7000 hold nyárfás betelepítésének munkálatait. A Pest me­gyei Hírlapban olvastuk: „Karcagi 259-es” címmel, hogy a Nagykunsági Mező- gazdasági Kísérleti Intézet kutatói új őszi árpafajtát hoztak létre. Júliusban aránylag sok cikk jelent meg megyénk iparáról, kereskedelméről, az egyes ipari létesítmé­nyekről. Az Esti Hírlapban Békés Attila a Jászberényi Hűtő­gépgyár új termékeit is­merteti : „A grafikon csú­csa felé — fridzsiderbébik szülőhelyén”. A Népszava, a Délma- gyarország, a Békés me­gyei Népújság „Jóváhagy­ták az ország hétéves gáz­programját” címmel részle­tesen ismertették a progra­mot, különösen kihangsú­lyozták az alföldi megyék­kel kapcsolatos terveket. Július 24-én a Népszabad­ságban Csanádi György közlekedés és postaügyi miniszter tájékoztatóját olvastuk: „A közle­kedés és a hírközlés a harmadik ötéves terv­ben”. A tájékoztatóban az új szolnoki, teljesen auto­matizált pályaudvarról, a budapest—szolnoki vasút­vonalak elektronikus táv­vezérlésű forgalomirányí­tásáról szerezhettünk tu­domást. A Figyelőben olvastuk: „A martfűi Tisza Cipőgyár tervezői 364 új modellt mu­tattak be a kereskedelmi szakembereknek. A mart­fűi tervezők modern mo- kasszinok tervezésére kap­tak megbízást. A Szövetke­zeti Hírlap írja: Jászkisé- ren országos zománcipari konferenciát tartottak a kisipari szövetkezetek. A Komárom megyei Néplap­ban a jászberényi Aprító­gépgyár munkájáról írnak: „Az ötödik lengyel—magyar széngyár” címmel. Érdekes életútról ír So­mos Ágnes a Magyar Ifjú­ságban. „Rapszódia egy he­gedűre” című írása Burai Sándorról, egy fiatal hege­dűművészről szól. A fiatal művészt tanulmányai el­végzésében a tiszafüredi ta­nács gyámügyi előadója és a szolnoki gyermekotthon igazgatója segítették. A nyári ifjúsági építőtá­borokban dolgozó Szolnok megyei fiatalokról két al­kalommal írtak a Veszp­rémi Naplóban. Illatos ara­tás Tihanyban címmel a jászapáti Mészáros Lőrinc gimnázium levendula-arató brigádjáról olvashatunk. A lap későbbi számában a balatonaligai Martos Flóra leánytábort mutatják be, itt is találkozunk megyénk- beliekkel, a jászberényi ta­nítóképző növendékei dol­goznak az állami gazdaság­ban. A Népszabadság „Kas­télyszálloda az állami gaz­daságban” címmel a Szent­tamási Állami Gazdaság lovaglóiskolájáról ír. A Népszabadság, a Ma­gyar Nemzet 3-án „Viet­nam, veled vagyunk!” cím­mel ismertette az Egyesült Államok provokációi ellen tartott tüntetéseket, nagy­gyűléseket, köztük a szol­noki járműjavítóban meg­tartott tiltakozó nagygyű­lést. A Népszava és a Nép- szabadság július 23-án be­számoltak a genfi egyez­mény megkötésének évfor­dulója alkalmából meg­tartott szolnoki nagygyű­lésről. A Család és Iskolában „Idénynapközik Cibakházán címmel” 2 kétoldalas riport jelent meg. Szabó Ernő a Népművelésben a Mezőtú­ron működő népművelők munkáját ismerteti, részle­tesen beszámol a város művelődésügyének fejlődé­séről. A NÉPFRONT a „Szol­noki Tisza Táncegyüttes kitüntetéséről” ír — mint ismeretes, a kiváló együt­test az Országos Béketa­nács arany jelvénnyel tün­tette ki. A Szocialista Művésze­tért — Arcképvázlat SZOT- díjas művészekről rovatá­ban Berényi Ferenccel ké­szített riportot Szabó Éva. A Film-Színház Muzsi­kában ismertették a jövő évad színházi terveit. „Megnyílik a stúdió-zseb- színház” — így kezdi a lap a Szigligeti Színház új évadjának ismertetését. Dr. Kardos Józsefné Kis szigetek sok nyelvvel Az Egyesült Államok gyámsági területéről a csen­des-óceáni szigetekről igen kevesen tudnak. Bár a szi­geteknek csupán ötvenezer lakosa van, mégis oly sok nyelvet beszélnek benne, hogy még a szakemberek sem tudják pontosan. A Marshall-szigeteken mars- haléz nyelven, a Mariana- szige teken csamoro nyel­ven beszélnek. A többi nyelvek közül egyet csak Sonsorol sziget 83 lakosa, a másikat a Tobi sziget 66 lakosa beszéli. A Yap kör­zet egyes koráll szigetein, például Ulithi és Wolcas szigeteken más nyelveket beszélnek. Michronézia a XVI. század óta Spanyol- ország, Németország, Japán és az Egyesült Államok fennhatósága alatt állott és így ezeknek a nyelveknek is nyoma van.

Next

/
Thumbnails
Contents